Somogyi Néplap, 1977. május (33. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-31 / 126. szám
ökölvívó EB Juhász nyert, továbbjutott, Jakab ellen Forster győzött Szombaton ünnepélyes keretek között kezdődött meg az NDK-beli Halle-ban az idei XXII. ökölvívó EB. Az első nap a mieink közül a légsúlyú Csordás lépett kötelek közé. Sajnos, nem bírt a bolgár Katniburowal s Papp László feladta a kilátástalan mérkőzést. A magyar öklöző ezzel elbúcsúzott az EB-től. Az esti programban gyorsan elérkeztek a 3. párhoz, a Jakab—Forster mérkőzéshez. Harmabsúiytban ugyanis a spanyol Rodriguez már az első menetben kiütötte a portugál Magelhes-t Utána meglepetésre a jugoszláv Szacsirovics pontozással nyert a szovjet Pák ellen — azután Jakabék következtek. Forster a haliéi közönség egyik kedvence. Az 1973. évi Európa-bajnok méltónak bizonyult az előzetes ünneplésre, a második menet első percében győzött. Az első menet talán az EB eddigi legszebb 3 perce volt. Mindketten gyorsak, ravaszok, technikásak voltak, villámgyors sorozások, szép megoldások váltogatták egymást. A második perc végén a keményebb Forster egy jobbhorga Jakabot állón találta, az ír mérkőzésvezető kissé megkésve, 8-at számolt. Utána tovább folytatódott a látványos csata, körülbelül egyenlő állással. A második menetet Forster rendkívül harcosan kezdte. Valószínűleg jól látta, hogy a 2. percben bevitt jobbegyenese nyomot hagyott Jakabon — döntésre ment Kemény ütései elől Jakab már nem tudott olvan jól elmaozogni, egy jobbhorogtól Jakabra ismét számoltak. Papp már kezében tartotta a törülközőt, be akarta dobni, de Jakab hevesen integetett kifelé: folytatni akarja, mert nincs baj. Pedig az volt mert a következő másodpercben újabb ütést kapott, a kötélnek esett és a mérkőzésvezető a sarokba kisérte, Forster döntő fölényét megállapítva. j Birkózó EB ' Dada ellenfelét leléptették Hétfőn a birkózó Európa-bajnokságon — a szabadfogás második napján — isimét 5000 néző volt kíváncsi az Atatürk- csarnokban a délelőtti küzdelmekre. A harmadik fordulóra került sor (48 és 100 kilogrammban, valamint a nehézsúlyban a vasárnapról elmaradt második fordulót bonyolították le. A mezőny »fogyatkozása« tovább tartott és az első nap 22 kiesettje — köztük sajnos 3 magyar is— után még jó né- hányan búcsúztak a szőnyegtől. Az állva maradt három magyar közül ketten — Katz János és Bállá József — birkóztak, a 82 kg-os Kovács István erőnyerő volt. A 68 kilogrammban Katz Lajos pontozással vesztett Sábán (jugoszláv) ellen. Katz nyolc hibaponttal kiesett. A nehézsúlyban Bállá József ellen a harmadik menetben leléptették Simont (román). Az FTC 22 éves junior világbajnoka, olimpiai és európa-bajnoki ezüstérmese ellenfele három megintásével nyert és komoly lépést tett a dobogó felé. Mesedételőtt tus utcán Az ünnepi könyvhét alkalmából vasárnap is nyitva tartott a kaposvári Ady Endre Könyvesbolt — a Kalinyin városrész új üzlete. A gyerekek lemezről hallgatták a meséket, e akinek kedve volt, belelapozhatott az új könyvekbe is. Szerdán délelőtt és délután Bálint Ágnessel találkoznak a gyerekek a könyvesboltban. A mesehallgatás élményét rajzversenyen dolgozzák fel. Filmjegyzet Megyei labdarúgó-bajnokság (Folytatás a i. oldalról) ellen a második félidő első részében kitűnő játékot nyújtó marcaliak rászolgáltak az egyik pontra. Gól- lövők: Basics, Vas, illetve Bélák, Veimper. Jók: Both, Csepre- gi, Vas, Bér- dán, illetve Király, Ferenc, Bán. Rákóczi ifi U.—Balaton- lelte ifi 8:0 Hajas Gyula Szőnyi SE— Nagy ai ad 0:0 Szőnyi SE: Kaipl — Balogh, Kolozsvári, Érsek, Kalmár, Budaiik, (Hosszú), pintér, Horváth (Máté), Sárkány, Kiss, Várkonyi. Edző: Balatoni Sándor. Nagyatád: ZsoD- rák — Szabd, Koznik, Varga, Gre- zsák, Harcz (Vidák), Brezuvszky, Pólyák, Kovács (Simon), Hics, Oláh. Edző: Fuisz János. nyód: Fenyvesi — Fejes, Gyuri- cza, Veesera, Landor, Kispál (Sípos), Horváth G., Béres, Nagy, Zámbori, Prokovics (Horváth J.). Megbízott edző: Nagy Sándor. A két góllal vezető fonyó- diak szünet után érthetetleTaszár, 150 néző. V. : Dússal. Bnrosa (csíkos mezben) és Bíró harcol a labdáért a Táncsics—Vasas mérkőzésen. nül leeresztettek, szétesően és elgondolás nélkül játszottak. A tabiak ekkor szinte tetszés szerint lőtték góljaikat. Gól- lövők: Kovács (3), IV^ireider, Szabó G. Jók: Kiss, Fehérvári, Kovács, illetve Fejes, Gyu- ricza. Tab ifi—Fonyód ifi 12:2 Zákányi Kálmán A forduló válogatottja: Gelencsér (Balatonboglár)— Csepreghy (Balatonlelle), Kovács (Táncsics), Berki (Vasas), Bakonyi I. (Kadarkút), Horváth (Kadarkút), Ferencz (Latinca), Burcsa (Táncsics), Lauer (Táncsicá), Kovács (Tab), Túli (Lengyeltóti). A bajnokság 1. Táncsics 2. Marcali 3. Va.sas 4. Nagyatád 5. B.lellc 6. Latines 7. Tab 8. Kadarkát 9. Lengyeltóti 10. Fonyód 11. Somogyszob 12. Szónyi SE 13. K. H. Vasút. 14. Csurgó 15. B.boglár 16. Gyékényes állása : 27 23 3 1 94—16 49 27 23 2 2 94—28 48 27 15 5 7 60—47 35 27 15 4 8 42—31 34 27 13 5 9 53—46 31 27 13 4 10 60—46 30 27 11 « 10 54—45 28 27 11 6 10 -53—52 28 27 11 3 13 51—63 25 27 8 6 13 48—30 22 27 8 4 15 38—50 20 27 8 5 14 26—52 20 27 7 7 13 30—50 21 27 7 4 16 36—59 18 27 6 4 II 37—64 17 törölve A közepes színvonalú talál- kozón a faszának ugyan többet támadlak, de gyenge csatárjátékukkal nem tudtak eredményesek lenni. Jó játékvezetés mellett az eredmény igazságos. Jók: Kaipl, Balogh, Kolozsvári, illetve Zsobi-ák, Oláh. Nagyatád ifi—Szönyi SE ifi 3:0 Vadas Tibor SZAPUDI ANDRÁS POFONOK Egy ifjúsági vezető naplójából Kadarkút—Csurgó 3:1 (1:0) Kadarkút, 300 néző. V.: Pazaurek. Kadarkút: Tráj — Csernus, Ma- tán, Bakonyi I., Szemán, Koltai (Kujbus), Kiss, Horváth, Miovecz, Bakonyi II. (Nagy G.), Nagy L. Edző: Matán József. Csurgó: Kollár — Hosszú I., Nagy, C. Kovács, Kovács I., Polgár, péntek (Kasza), Harmadás, Baja, Kiss, Hosszú II. Edző: Horváth János. Sok gólhelyzetet hagytak ki a kadarkútiak és négyszer a kapufát találták el. Biztos győzelmüket a lelkesen játszó csurgóiak nem tudták megakadályozni. Nagy B.-t a 70. percben utánrúgásért kiállították. Góllövök: Horváth (2), Kiss, illetve Kiss. Jók: Bakonyi I., Horváth, Kiss, illetve C. Kovács, Kovács I., Polgár. Kadarkút ifi—Csurgó ifi 5:3 Schán György Tab—Fonyód 5:2 (0:2) Fonyód, 100 néző. V.: Vajda. Tab: Kiss — Reichert, Mlrelder, Fehérvári, Bán, Fias, Puha. Györki, Szabó G., Kovács, vcndl, Szabó Gy. Edző: Czabula Miklós. Fo— A nővéredtől kaptam — mutatom neki. — Levelet írt? — pillant rá egykedvűen. Majd föláll, kihúz egy fiókot, és cigarettásdobozt vesz elő. — Tessék! Gyújts rá! — Köszönöm. Rágyújtunk, ö könnyedén, elegánsan, mint aki isten tudja mióta dohányzik. Az én ujjaim közt remeg a cigaretta. Egy ideig hallgatunk, aztán Márta rábök a levélre.-t- Imád levelet írni. — Teca? — ö. Hosszú, lelkiző leveleket ír, és közben az a srác izéli meg, amelyik akarja. Két lelkiző levél közben... Apa még mindig becumizza a fogalmazványait. Engem persze nem tud átverni. Ezt nagyon jól tudja, ezért nekem sohasem it. — Nem akarod elolvasni? — nyújtom a levelet. — Nem érdekel — mondja hidegen. — Egyébként kb. sejtem, mi van benne, mindig Ugyanazt a témát variálja... — Márta! — vágok közbe — nem vagy te egy kicsit... hogy is mondjam ... érzéketlen? — Nem. Csak tárgyilagos — néz rám fölényesen. — Te nem ismered Teca ügyeit. Én viszont túlságosan jól ismerem. És elegem van. Ha eszembe jut, hányingerem támad. A szüleim örök rettegésben és szégyenben élnek miatta. Anyám még úgy, ahogy elviseli. Kibeszéli, kipanaszolja magát a römiparti- kon. De apa ... Apát tönkreteszi. Egyetlen nyugodt perce sincs Teca miatt. Mindig rágondol ... Szerintem már a munkájára sem tud úgy koncentrálni, mint régebben. Balezó futása Rendhagyónak tűnik Kósa Ferenc új filmje, a Küldetés. Eddigi »egész estés« alkotásai — Tízezer nap, Ítélet, Nincs idő, Hószakadás — közül ugyanis a legutóbbi az alkotói válság tüneteit hordozta; zsákutcát jelentett a pályán, mert a stílusegységét törésvonal rongálta. »Népballadát« kevert már-már abszurd cselekményszállal — sikertelenül. A Küldetés viszont legjobb filmje, a Tízezer nap mellé állítható. Stílusa töretlen, s elődjét nem is a kosai oeuvre- ben kell keresnünk, hanem a magyar filmgyártás egy másik neves alkotójának, Kovács Andrásnak munkásságában. Kovács dokumentarista törekvéseinek legjobbja, a Nehéz emberek lehetett a példa. Balezó András, sokszoros öttusázó bajnokunk — a legszebben csillogó érmek birtokosa — »nehéz ember«. A Kovács-film »nehéz embereinek« egy részéről a későbbi évek azt igazolták; részben önhibájukból lettek azok, személyiségük is oka lehetett sikertelenségüknek. Tulajdonképpen emiatt figyeltem kezdetben gyanakodva a rokonszenves sportember vallomásait. S aggodalmaimra érkezett is nem egy »jelzés« a filmből. Noha szavai tudatos, igen nagy műveltségű embert mutattak, a néző gyakorta érezte inkább, hogy »rajt csípte« az ösztönösségen. Balezó valóban küldetéses ember, de küldetését utólag ideológizálja. Csak nehogy szívinfarktust kapjon! Ha Teca hazajön, vagy hazahozzák, egy ideig reménykedik, szegény. Aztán kezdődik minden élőiről. Teca olajra lép, amit arra érdemesnek tart, azt meglovasítja a lakásból és érzelmes búcsúle- levet ír. Arról sohasem feledkezik meg... — Értem. — Apám meg lót-fut, mozgósít, akit csak elérhet, régi barátait, rendőröket, aztán egyszer csak megérkezik egy levél. Odakint kulcszörgés, lépések. — Megjött apa. Meleg pillantással lép a szobába. Erős, hullámos haj — majdnem teljesen ősz —, meredek homlok, széles, csontos arc. A szemében kemény vonásaihoz nem illő szelíd této- vaság. Márta bemutat, s apró fintorok között előadja, mi járatban vagyok, aztán elnézést kér, azt mondja, sok még a tanulnivalója, és átmegy a másik szobába. A jóvágású negyvenöt-ötven körüli férfi egyszerre húsz évet öregszik. Reménytelen keserűséggel néz rám. összehúzom magam, kerülöm a tekintetét, s veszedelmes Erős, irigylendőén biztos egyéniség mutatkozik _meg előttünk. De egy erőszakoltan »rendezett« jelenetben — ritka hamis hang ez a filmben — arról beszél: nem lesz öngyilkos. Akkor a néző hirtelen visszakapcsol, láncszemeket fűz össze. Egyszercsak ráérzőnk : nem olyan biztos az a talaj, amelyen áll, mint ahogy a szavai bizonygatják. Az elmélyülés, a fizikai és lelki aszkézis egyfajta bezárkózás is. A szakpszichológia veszély- helyzetnek ítéli meg azt, ha »a világ beszűkül az Én-re«. A rokonszenves, remek ember »tünetek« sorát produkálja: bakonyi rejtekre. vonul, »elhagyja« a világot, érzelem- világa ingadozó. (Pé.da erre »hosszú sírása« vagy a szülőszobai jelenet.) S ezeket felismerve rokonszenvünk aggódássá változik. Mert épp ennek a bakonyi »entellektüelek búvóhelyének« egyik tagja, a magyar színház- és filmművészet kivételes egyénisége, a küldetéses személyiség ugyanezeket a '»tüneteket« produkálva vált meg — egy éve — önként az életétől. Ködszur- káló című könyvében és Bagó storyjábari hasonló vagy teljesen azonos gondolatokat, idézeteket találunk azokkal, amelyek a filmben elhangzanak. Tulajdonképpen Kósa már akkor is igazat, szépet alkotott volna, ha csak ezt mondaná filmjével: vigyázzunk egymásra, s különösen az igazi nagy értékekre. gyorsasággal nő bennem a bizonytalanság. Hogy merészeltem idejönni? Mi jogon? Ki kért meg rá? Egyszerűen be- csöngeteg egy idegen ajtón, betolakszom egy idegen család otthonába, bútorai, gondjai közé... őrültség! Lelkiis- meretfurdalást érzek és szégyent. Most mindjárt megszólal ez az ember, és félreérthetetlenül a tudomásomra hozza, hogy hova menjek. Ügy kell nekem! Sanyi is ezt mondaná. Mert elvakult vagyok. Fanatikus. Megyek a konok fejem után, egyenesen a falnak. Mintha Márta szemével nézném most magam. Elképesztő... Aztán Sanyi hangját hallom: »Benőhetne már a fejed lágya. Néhány év múlva harmincas leszel!« Majd szelíd gúnnyal: »Bár harminchárom a krisztusi kor.« — Csak azt mondaná meg valaki, mit tegyek! — szólal meg a férfi botladozó hangon. — Csak azt... Ránézek. Lehorgasztott fejjel ül a fotelben, riasztó magányban. Most kellene megszólalnom. Ehelyett elkezdtem a szobát körbenézni, mintha azért jöttem volna, hogy szemügyre vegyem az igazgatóék lakását. (Folytatjuk) »Miért lettem öttusázó? ... Elsősorban talán azért, mert ki akartam csikarni a világból a teljesítmény igazságos elismerésének lehetőségét« — vallja a nagyszerű sportember, aki valóban mindent megtett — a siker? nem! — önmaga személyiségének ki- teljesítéséért. Saját magáért, de értünk is futott. »Futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam,« értékel Moldova György regényének prédikátorát idézve. S fut ma is, noha ez a futás inkább Vesszőfutás. Nem töltheti be a magyar öttusasportban azt a helyet, amely megilletné. A néző így következtet — sa filmben van egy általánosító szándék is — nézve, hallgatva egy filmrészt, amelynek helyszíne sajnos zavar: egy öttusaverseny hátterét látjuk, ahol is egy okveteílenkedve helyeslő, jelenetbe «rendezett néző Farkas Antal színész hangján folyton közbebeszél. Kell-e, lehet-e arra az egyéniségre hallgatnunk, aki a saját pályafutásának egészével bizonyította a maga igazságát? A nézőnek ez nem eldöntendő kérdés, még akkor sem, ha egy portrétilrnben nem tartható be az »Audiatur et altera pars!« elve, most nem hallgattatik meg a »másik fél«. A balezói követelményrendszer, válogatási elv igazságához nem fér kétség, még akkor sem, ha egy-egy válogatott keretet csapatépítési tervek vagy más egyéb tényezők is alakíthatnak! De hát nemcsak sportról van itt szó, ez azt hiszem, egy percig sem kétséges, hanem arról, hogy a Bujtostól indultak végül is célba érhetnek-e. Nem a küzdőtéren, hanem az életben, a mi társadalmunkban. Az életünk, amíg le nem zárul, végül is mindvégig a folyton meghosszabbított célvonalig tartó futás. »Tények, eszmék, hitek, beteljesülések és tipródások« — a rendező szavai ezek — drámája. Balezó András küzdelme szinte messianisztikus vonásokkal telítődik. Sokszor már-már úgy tűnik: e küzdelemben inkább érvényesülnek a kevésbé töprengő, kontrollképes egyéniségek. Rá néha — az az érzésünk — úgy tapadnak az olvasmányélmények, hogy észre sem veszi: nem a saját szavait mondja. Amikor arról beszél, milyen felszabadító élményt adott neki a favágókkal való találkozás, a világról való beszélgetés — Lengyel József Igézőjének befejező sorait mondja ... A Küldetés egy izgalmas szellemi világ, egy példamagatartás filmje. Balczóról. Balczóért. Rólunk. Értünk! Kósa ugyanazért csinált filmet, amiért Balezó futott. Leskó László mmnliMm .5
