Somogyi Néplap, 1977. május (33. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-24 / 120. szám
Sportnapok, túrák, ötletbörzék Októberben : ifjúgárda-sportnop Az Edzett ifjúságért akció egyik fővédnöke a KISZ, • amelyre komoly terheket ró az idei mozgalmi év kiemelt programja. A Somogy megyei KISZ-bizottság feladatairól, terveiről Kozári Miidós honvédelmi és sportfelelőssel beszélgettünk. — Az akció intézkedési tervét már jóval a meghirdetés előtt elkészítettük. Először a bizottsági, majd az alapszervi titkárok vettek részt továbbképzésén. A mozgalom fő irányairól beszélgettünk, majd a felvetődő kérdésekre válaszoltunk. — A titkárok mellett, gondoljuk, a sportfelelősök is kapnak használható tanácsokat. — Igyekszünk őket is jól felkészíteni. Május 30-a és június 4-e között sporttábort tartunk Balatonfenyves alsón. Ezen a KISZ-bizottságok sportfelelősei vesznek részt, nyolcvanan-kilencvenen. — Milyen program várja a fiatalokat a táborban? — Először néhány előadást hallgathatnak meg az akció céljairól, majd gyakorlati tanácsokat adunk. Bemutatjuk például, miként kell elkészíteni egy sportnap forgatókönyvét Ezután maguknak a fiataloknak kell ilyet készíteni, mégpedig az otthoni viszonyokra alkalmazva. Tartunk ötletbörzét is, amelyen a sportosok kicserélhetik jő elképzeléseiket. — A szabad időben mit sportolhatnak? — A már hagyományosnak számító focimeccseken kívül a kis vízben futó versenyt rendezünk azoknak, akik még nem tanultak meg úszhi. Persze az úszni nem tudókra másként is »-gondoltunk« : úszásoktatást szervezünk nekik. Tavaly nyáron a pécsi főiskolások segítettek, s remélem, az idén is eljönnek a táborainkba. Ezenkívül lesz még egy olyan program, amelyet a KISZ összes nyári táborában megcsinálunk: a tábori tízpróba. , — Milyen versenysizámokból áll? — A gyakorlatok a következők: fekvőtámasz, hanyat- fekvésből, törzsemelés, függésből húzódzikodás, meg súlylökés, távolugrás, célba- dobás vagy lövészet, reggeli torna, túrán vagy járőrversenyen való részvétel, tábori bajnokságon való szereplés, illetve a sportban vagy a sportért végzett társadalmi munka. A középiskolások sportosai Marcaliban táboroznak majd, 3—3 napos váltással. S még egy tábor kívánkozik a felsorolásba; szeptember 11-e és október 22-e között a velencei megyeközi KISZ-iskolába harminc somogyi fiatal megy a járási, a városi és a nagyüzemi bizottságok sportfele- lelősei. Ök nemcsak az Edzett ifjúságért akcióval ismerkednék meg, hanem általános sportismereteket is kapnak. — Milyen nagyobb sport- rendezvények lesznek még az idén? — Május 26-tól 29-ig Balatonfenyves alsón lesz az országjáró diákok megyei találkozója; kétszáz fiatal részvételével rendezzük meg ezt. Az ottani versenyeken legjobban szereplő 45 képviseli megyénk színeit az országos találkozón, amelyet az idén Kecskeméten tartanak. Június elején Csurgón lesz a megyei ifjúgárdaszemle, ahonnan a legjobbak Veszprémbe utazhatnak az országos szemlére. Augusztus első napjaiban 200 ifjúmunkás részvételével megtartjuk a megyei ifjúmunkás- kemping-találkozót; az országos esemény Zala megyében lesz majd. Nagyon érdekesnek ígérkezik szeptember elején az Edzett ifjúságért sportnap, amelyet a szakmaközi sportnappal együtt bonyolítunk le az egész megyében. Ezt követi majd az ifjúgárda sokoldalúsági versenyének kaposvári döntője és a megyei honvédelmi nap. Az ősszel folytatódnak a versenyek; legizgalmasabb- nak a tanintézeti háromtusa ígérkezik. Októberben még egy újdonság lesz, az ifjúgár- da-sportnap; ehhez hasonlót nemhogy a megyében, de még az országban sem rendeztek. Novemberben tartjuk az őszi kupa megyei döntőjét, ahol az asztalitenisz, a sakk és a teke barátai mérhetik össze tudásukat. A télre havastúrákat szerveztünk, de ez még nagyon messze van. Sok munka vár ránk addig. Oser Kovács Gábor Női asztalitenisz NB 1 A VBKM Vasas újabb fővárosi sikere G/ulai István lett az AIPS főtitkárhelyettese Hazaérkezett Rím miből a Budapesten szerepelt ismét a VBKM Vasas NB I-es női asztalitenisz csapata. A múlt évi bajnokság 5. helyezettje a MÁV TI ellen álltak asztalhoz. A kaposvári lányok jó formában látszottak. Mindvégig kezükben tartották a vezetést, s csali a már biztos győzelem tudatában »•engedtek ki«. Váradit kell külön kiemelni. aki tavasz- szal most játszott a legjobban, és valamennyi jónevű ellenfelét legyőzte. De a többiek is »■hozták« a várt eeket. v VBKM VASAS—MÁV TI 13:12 Gy.: Varadi (5), Diószegi (4), Boldizsár (3), Harkányi (1), illetve Izsó (4), Poór (3), Csőke, Balaton (2—2), Janb- vics (1). Nemzetközi Sportújságíró Szövetség (AIPS) kongresszusáról a magyar küldöttség. A több napos tanácskozáson jelentős magyar siker született: Gyulai Istvánt, a televízió munkatársát ' főtitkárhelyettesnek választották, 32 darab telitalálat a totóban A 20. játékhét 13+1 tál ál a- tos szelvénye: 2, 1, 1, 1, 1, x, 1, 2, 1, 2, 2, 2, 2, +1. 13 plusz 1 találatot 32 fogadó ért el. Nyereményük 35 317 forint. 13 találatos szelvény 23 akadt, ezekre 21580 forintot fizetnek. A 12-esek 472, a 11-esek 49, a 10 talá‘- latos szelvények 17 forintot 1 nyertek. mérfcőzéR megyei labdarúgó-bajnokság (Folytatás a 4. oldalról) Bicsár, I.andor, Vecsera, Zámborl, Nagy, Horváth (Krokovics), Horváth J. Megbízott edző: Nagy Sándor. A szobiak eddigi legjobb hazai játékukkal nyertek az eléggé szétesően játszó fonyó- diaik ellen. Az erős szél végig zavarta a játékot. Góllövők: Pintér B. (2), Deák, Pintér Tu. Jók: Birkás( L., Bálint, Fehér, Pintér B., illetve Gyűrtem. Somogyszob ifi—Fonyód ifi 4:2 Birkás József A forduló válogatottja: Barta (MSE) — Méreg (K. Vasutas’), Kovács (Táncsics), Berki (Vasas), Vázsonyi (Bala tonlelle), Markovics (Táncsics), Borbély (Vasas), Lacz- kovics (K. Vasutas), Izsák (MSE), Lauer (Táncsics), Túli (Lengyeltóti). A forduló játékvezetője: Hajdú Imre. A bajnokság állása: 1. Táncsics 26 22 3 1 89—16 47 2. Marcali 26 23 1 2 92—26 47 3. Vasas 26 15 5 6 60—12 35 4. Nagyatád 26 15 3 8 42—31 33 5. B.-Ielle 26 13 4 9 51—44 30 6. Latinca 26 13 3 10 59—44 29 7. Tab 26 10 6 10 49—43 26 8. Kadarkút 26 10 6 10 50—51 26 9. Lengyeltóti 26 10 3 13 49—62 23 10. Fonyód 26 8 6 12 46—75 22 11. Somogyszob 26 8 4 14 40—48 20 12. Szőnyi 26 8 4 14 "26—52 20 13. K. Vasutas 26 6 7 13 30—50 19 14. Csurgó 26 7 4 15 35—56 18 15. B.-bogláT 26 6 3 17 35—62 15 1«. Gyékény« tóról« Somogyi művészeti szemle Gála Nagyatádon Tömeges részvétel, sok értékes bemutató jellemezte a somogyi művészeti szemle ez évi rendezvénysorozatát. Kora tavasszal kezdődött az együttesek és szólisták produkcióinak helyi értékelése, felkészülésük pedig még korábban. Ismét Nagyatádnak kellett megrendeznie a művészeti szemle gálaműsorának bemutatóját, s volt ebben pedagógiai indíték is: vajon a tavalyi rendezési fogyatékosságokból tanult-e az újabb nagy rendezvényre kijelölt házigazda? Nem volt és most sincs teljes egyetértés a művészeti szemle-rendszer megítélésében a feladatot adó megyeiek — ezalatt többnyire a művelődésügyi osztályt kell értenünk — és a helyiek, a nagyatádi művelődési ház vezetői között. Ha így van, nem a gálaműsor Nagyatádra telepítésével kell érvet szerezni annak, hogy a művészeti szemle így, ahogy van, jó, s továbbra is alkalmas arra, hogy betöltse hivatását. Szükség van a szemlerendszerre, mert az amatőrmozgalom alapvető feladatait segíti kibontakoztatni. Folyamatos tevékenységre ösztönöz, értékes bemutatók születésének a bölcsője lehet a néhány ezer lelkes résztvevő személyiségének gazdagodását elősegítheti az együtteseken belül történő nevelőmunkával, valamint a közvetlen gyakorlati tevékenységgel. Az amatőrmozgalmon belül — ismeretes — szakembergon- dak vannak, túl azon, hogy az egyes műfajok között aránytalanságok keletkeztek, és a csoportok, szólisták megyei megoszlása sem egyenletes. A szemlerendszer fenntartása mellett nemcsak az amtőr- mozgalmon belül kell keresni az egészséges fejlődés lehetőségeit. Elgondolkodtató: a szemléken most már rendszeresen részt vevő együttesek, szólisták számához mérten kevés az érdeklődő. Ugyan az Dorottya — a Fonómunkás Kisszínpad felfogásában. amatőrtevékenység igénye erősen affelé mutat, aJki cselekvő részese a művészeti munkának. Ugyanakkor nem szabad lemondani arról sem, hogy az ő példájuk, hatásuk terebélyesedjen. Nehéz volt a gálaműsort úgy összeválogatni, hogy egyben jutalom is legyen a szereplés. Nyilván ez így megoldhatatlan is, hiszen ha ez a fő szerkesztési elv, akkor a mostani négyórás műsor is rövid. A gála színpada a legjobbakat illeti, ki kell küszöbölni tehát a párhuzamosságokat; a szereplési lehetőséget elsősorban azoknak kell biztosítani, akik ritkábban lépnek közönség elé. A nagyatádi gálaműsor két részben próbálta összefoglalni, hogy milyen értékek szülét tek a somogyi művészeti szemle idei bemutatói«. Az első részben kórusokat, versmondókat, ének—zenei sssólis- tákat hallottunk, s egy nemzetközi szereplés főpróbájaként a kaposvári Fonómunkás Kisszínpad Csokonai Dorottya című vígeposzát mutatta be. Kiemelkedőt nyújtottak a csurgói kórusok: a gimnázium nagykórusa Pauker Zoltán vezényletével és a kamarakórus Pintér József vezényletével újból bizonyított: az énekkari kultúra ápolásában komoly rangot szerzett Csüngő. A nagyatádi gimnázium kórusa is felzárkózhat ehhez. A versmondás helyzetén, úgy látszik, a szemle- rendszer nem képes változtatni, sürgős teendők várnak a mozgalom irányítóira e térem Tetszett Bódi Kati egyéniségébe); fakadó versmondása. A színpad hőfoka a rrtáso- dik részben katlamneleggé emelkedett: a hagyományőrző együttesekre, szólistákra számíthat leginkább a művészeti szemle. Erősen érezteti hatáslát az az egészséges fejlődés, amely Marcaliban tapasztalható. Népi együttesük jó kezekben van, ciiterazeneka- rukról is ugyanért mondhatjuk. örültünk altnak, hogy a siófoki Balaton Táncegyüttes is a népiégyjttes-stílust tartja a fejlődés lehetséges írtjának; lemondtak a harsány és stílustalan resvüs táncolásról, helyette a tánchagyomány valódi értékeit csillantják meg. A törökkoppányi menyecskekórus, a szőasénypusztai pávakor a népdalhagyomány ápolásában jár az élen. A szentül (csurgói) regősöknek, a berzencei archaikus tánc — páros kanásztámc — szereplőinek és Kövesi Gyulának (furulya) a tevékenysége az, amit a művészeti szemlének különösen áponiia kell. Lehetőleg úgy, hogy minél több ember érezze közkincsének ezeket a kulturális értékeket. Horányi Barna Befejeződött a IX. pszichoterápiás konferencia Miért beteg a magyar ideg ? Kétszázötven ideg- és elmeorvos tanácskozott, elemzett péntektől vasárnapig a kaposvári Dorottya-szállóban. Az ország minden részéről érkeztek, hogy megvitassák a pszichoterápia tudományának legújabb eredményeit, a mindennapi tevékenységükkel kapcsolatos nehézségeket, a jövő feladatait Feladat bőven van, hiszen hazánk lakosságának szerény becslések szerint hatvan százaléka — nem tévedés ! — neurózisban, azaz idegrendszeri fogyatékosságban szenved. A megnyilvánulási formák természetesen hallatlanul sokfélék lehetnek, a legártalmatlanabbaktól a legsúlyosabbakig. (Az utóbbi változat sem ritka: hazánkban évente 3700 —3800 ember követ el öngyilkosságot, s ez a szám — a népesség arányait tekintve — Európában a legnagyobb.) Igaz, a torzulások többnyire csupán egy viszonylag köny- nyen gyógyítható »monománia« szintjéig fejlődnek. Hogy Jay Haley szellemes hasonlatával éljünk: némelyek nem erkölcsi meggondolásból óvakodnak a »félrelépéstől«, hanem irtóznak tőle, mások a futó kaland minden lehetőségét kihasználják, szinte sportot űzve belőle. Vannak, akik rá sem bírnak nézni egy pohár italra, másoknak az alkohol fogyasztása beteges szenvedélyévé vált. Egyesek megszállottként képesek dolgozni, mások rettegnek a munkától. S bár az »egészséges« viselkedés normáit kidolgozni nem lenne könnyű, az említett apróbb-nagyobb elváltozások kétségkívül mégis lelki torzulásnak minősítendők. Az ideg- és elmebetegségek okai — amint arról a tanácskozáson is szó esett — igen sokfélék. Hosszan tartó szorongást idézhet elő az is, ha valaki például nem képes elintézni ügyes-bajos dolgait egy hivatalos szervnél. A betegség létrejöttében a tisztázatlan családi kapcsolatok, a helytelen otthoni szokások, beidegződések is közrejátszhatnak. Félelemhez, depresszióhoz, a tudat beszűküléséhez vezethetnek a munkahelyi hierarchia okozta nehézségek, az egyén képességeit meghaladó — vagy azoknak nem megfelelő — feladatok, a sikertelenség vagy az idő előtti siker. Igen gyakori ok az alkalmazkodási képesség hiánya, illetve a nem megfelelően előkészített környezetváltozás, (Például faluról városba költözés, vagy a kisgyermek beilleszkedése a bölcsődei, óvodai, iskolai közösségbe.) A pszichoterápia tudományának — a tanácskozáson ez is szóba került — kettős funkciója van a genetikai vagy társadalmi okokon alapuló lelki-, idegbetegségekkel kapcsolatban. Az egyik az egészségtelen jelenségek vizsgálata, a másik — azok gyógyítása. Nem véletlen, hogy az ideg- és elmegyógyászat vizsgálati területe az utóbbi időben az egyén lelki folyamatainak elemzéséről inkább az egyén és a környezet kapcsolatának analízisére terjedt át, hiszen a személyiségnek a közösséghez való kötődése — a társadalom szervezettebbé válásával — jóval szorosabb lett, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Ezáltal a freudi mély- lélektan helyébe egyre inkább a magatartásvizsgálati felfogás, illetve az erkölcsi nézetekkel való meggyőzés lépett, amelynek lényege: a pácienst megismertetni saját • fogyatékosságaival, elősegíteni önfelismerését, hibáinak tudatos javítását. Ehhez pedig — a hagyományos orvoslási módszerek, a gyógyszerek és a sokk mellett — a betegnek mély, őszinte emberi kapcsolatokra van szüksége, hiszen a végcél is a páciens és a közösség kapcsolatának megjavítása, a szorongások, félelmek, depressziók megszüntetése. Az első »megbízható« ember, akivel a betegnek dolga akad, éppen a pszichoterápiás orvos. Az ő társadalmi felelőssége tehát nem csekély. A pszichoterápiának számos oktatási-nevelési vetülete is létezik. A jövő nemzedék érdeke, hogy a gyermekkori károsodásokat mielőbb felszámolják, ezért volt a tanácskozás egyik fontos témája a gyermekpszichoterápiai ellátás teljesítése. Felbecsülhetetlenül nagy az ideg- és elmegyógyászat jelentősége a bűncselekmények megelőzésében, illetve a büntetett előéletűek utógondozásában is. A büntetőjog természetesen nem válhat pusztán gyógyítási eljárások summáza- tává — a nyugatnémet és az angol büntetőjognak ez a gyakorlata láthatóan megbukott — ám, amint azt a tanácskozáson megjelent egyetlen jogász, dr. Lengyel Zoltán, a Kecskeméti Megyei Bíróság elnökhelyettese elmondta, igen hasznos lenne, ha a büntető- bírák nemcsak a szociológiai, hanem a pszichoterápiái szempontokat is érvényesítenék a gyakorlatban. Remény van arra is, hogy ebben hamarosan Bács-Kiskun megye jogászai lesznek az »első fecskék«, A háromnapos tanácskozás-sorozaton sok fiatal pszichoterápiás orvos jelent meg. Hadd idézzük — a rendezvény értékeléseként is — egy Budapestről érkezett pályakezdő orvosnő véleményét: 1 »Főként gyakorlati, gyógyászati tudnivalókkal lettem gazdagabb, de a társadalmi vonatkozások mélyebb fölismerése is hasznomra vált. Nem voltam túlságosan aktív, de legközelebb az leszek.« Lengyel 'András
