Somogyi Néplap, 1977. május (33. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-24 / 120. szám

í A tagság jogosan kiváncsi Valamit elfelejtett a vezetőség Nyugdíjas ismerősöm so­kat jár taggyűlésekre. Néha elmondja, hol mit tapasztal. Különösen megragadott egyik beszámolója. Amilcor elmen­tek a kommun isták, a titkár megkérdezte tőle: no, milyen­nek tartotta a taggyűlést. A vá­lasz úgy hangzott: alapjában véve jónak, csak az lepte meg egy kicsit, miért sértik meg a pártdemokráciát. A titkár meg ­lepődött először, felháboro­dott hangon utasította vissza a bírálatot. Nyugdíjas isme­rősöm elmagyarázta, hogy a mellette ülő párttagok még meg is jegyezték: «-úgy lát­szik, nálunk most már egyál­talában nem szokás beszá­molni arról, mit csinál a ve­zetőség két taggyűlés között«. Ekkor már a titkár is igazat adott a városi párbizottság ak­tívájának, s megígérte, hogy a következő taggyűlésen nem fe­ledkeznek meg a kötelessé­gükről. A mindennapi igyekezetben olykor megesik, hogy itt is, ott is elmarad valami, ami előírás; nem figyel oda elég­gé a vezetőség aprónak tet­sző, mégis fontos dolgokra. Ezért érdemes sokkal nagyobb figyelmet fordítani mindarra. ami kibontakoztatja — a ma­ga teljességében — a pártde­mokráciát. A kaposvári párt­ái apszervezetek tevéken j-sé­gébesn például egyre jobban előtérbe kerültek a demokrati­kus vonások. A városi párfc- vb ezt négy üzemi pártbizott­ság. négy pártvezetőség, hu­szonegy alapszervezet munká­jának alapos elemzése alap­ján állapította meg. A helyi beszélgetések, tájékozódások is megerősítették, hogy a kom­munisták egyre jobban értik: a pártdemokrácia a pártélet alaptörvénye, célja a pártta­gok öntevékenységét, felelős­ségét, aktivitását ki bontakoz­tatni, s közben növelni a párt politikai, szervezeti erejét. Természetesen az általános­tól eütérő gyakorlat, is előfor­dul, hibák is becsúsznak. Ezért érdemes néhány olyan terüle­tet érinteni, amely nagyobb odafigyelést kíván. A kaposvári alapszerveze­tek tevékenysége sokat ja­vult, s ebben a területfelelő­si rendszer haszna is megtes­tesül. A változások közül a legszembetűnőbb, hogy sokkal általánosabb a kollektív mun­ka. Jó példa erre, hogy meg­kérdezik a kdmmunisták vé­leményét az egész tagságot érintő döntések előtt, sőt nem egyszer még a témát jól. isme­rő szakemberekkel is megbe­szélik az elképzeléseket A taggyűlésről ilyen vagy olyan formában mindig szó esik, s ez természetes, hiszen ez a közvetlen pártdemokrá­cia legfőbb fóruma. A vezető­ségek többsége egyre nagyobb gondot fordít előkészítésükre, s ennek is köszönhető, hogy a taggyűlés betölti a szerepét az alapszervezetekben. Ennek a jó hatása lemérhető azon. hogy nagyobb a kommunis­ták aktiyitása, jobban részt vesznek a döntésekben is. Ez azért is érezhető, mert egyre több az olyan téma, amelyben valóban állást kell foglalni. A beszámoló taggyűlések rendszere ugyancsak jól szol­gálja a pártdemokrácia fejlő­dését. A beszámolóik közös munkával készülnek, épp ezért feltűnő az a rossz gyakorlat néhány helyen, hogy a veze­tőség csak a vázlatot vitatja meg, s így a titkár saját, egyéni véleményét mondja el a taggyűlésen. A pártcsoportdk tartalmas munkája sokkal gazdagíthatja a párttaggyűJést. Ez természe­tes, ennek ellenére akad olyan alapsaervezet, ahol ezt nem si­került még elérni. S bőven akad feladat a pártcsaportak (Tudósitónktól.) A barcsi áfész darányi ön­kiszolgáló élelmiszerboltjá­nak tanulója, Kosztícza Teréz ballagási ünnepségén a .bolt Rákóczi szocialista brigádja is képviseltette magát. Teréz az egyik legjobb tanuló volt az osztályban, s a gyakorlati munkában is jeleskedik. Mun­katársai — a brigádtagok — megszerették, s a vásárlóknak is jó a véleményük róla. A ballagás utáni első munkana­pon brigádgyűlést tartottak, ahol Terézt a brigád tagjává fogadták, és átadták neki az ajándékot. Emlékezetes marad ez az esemény valamennyiük számára. Érdemes néhány szót szólni más irányú tevékenységének javításában is, például a párt­tagokkal való rendszeres fog­lalkozásnak a megvalósítása. A taggyűlés gyenge pontja még mindig a határozathoza­tal- Abban nagy az előrehala­dás, hogy a párthatározatokat a saját helyi viszonyaikra al­kalmazzák, még az is elfogad­ható, hogy a beszámolóból ki­tűnik, mile a feladatok. Saj­nos a legtöbbször nem foglal­ják határozatba — megjelöl­ve a felelősöket, a határidőket. Különösen kirívó ez, amikor valóban fontos, átfogó témát tárgyalnak. S itt térünk visz- sza a cikk elején említett eset­re: gyakran megfeledkeznek a vezetőségek a tagság tájékoz­tatásáról. Ezen nemcsak azt kell érteni, hogy mondják el a két taggyűlés között vég­zett munkájukat. Ide sorolha­tó az is, amikor vezetőségi ülésen számoltatják be az igazgatót, sőt a kommunisták jelzései nyomán tett intézke­dések is. A tagkönyvcsere előt­ti beszélgetések is bizonyítják: a párttagok nagy felelősseget éreznek a pártmunka iránt. Épp ezért az ő bevonásukkal, mozgósításukkal, véleményük kikérésével fokozatosan kikü­szöbölhetők az elő-előforduló hibák. S ez egyben a párt­munka színvonalának emelését is jelenti. Ujos Géza a brigád munkájáról is. Múlt évi feladataiknak.-sikeres tel­jesítéséért megkapták a szo­cialista brigád cím bronz fo­kozatát. Tavaly a forgalmi tervet 300 ezer forinttal túltel­jesítették. A kis létszámú bri­gád erre az évre is sokat vál­lalt: csatlakozott a csepeliek felhívásához, s igyekszik a tervezettnél öt százalékkal na­gyobb — 3,4 millió forint — forgalmat elérni. Feladatai­kat meglehetősen nehéz kö­rülmények között végzik: szűk a bolt eladótere, kicsi a raktár. Munkájukat azonban jól jellemzi, hogy tavaly egy- egy brigádtagra több mint egymillió forint forgalom ju­tott. A Rákóczi brigád új tagja Kétezer néző tapsolt Ifjúsági honvédelmi nap Marcaliban Vasárnap tartották meg az1 I. ifjúsági honvédelmi napot Marcaliban. Az MHSZ városi- járási vezetősége, valamint a KISZ városi—járási bizottsága ezt az eseményt a várossá ava­tás jegyében rendezte meg. Megállapodtak abban — erről tanúskodik az alapító oklevél is —, hogy ilyen ifjúsági na­pot ötévenként rendeznek. Fehér János, az MHSZ vá­rosi :—járási vezetőségének a titkára köszöntötte az I. ifjú­sági honvédelmi nap résztve­vőit. a versenyzőket és a ven­dégeket, majd Varga István, a városi párt-vb tagja nyitot­ta meg a találkozót, méltatva annak célját. jelentőségét. Hangsúlyozta: ezzel is flő kí­vánják segíteni, hogy minél többen vegyenek részt a vá­rosból és a járásból az Edzett ifjúságért mozgalomban. Az egész napos találkozó bővelkedett izgalomban és sok volt a látnivaló is. Úttö­rők. KISZ-isták, tartalékosok vetélkedtek egymással, szere­pelt a gazdag programban me­zei futóverseny, kötélmászás, légpuskalövészet, úttörő-, if­júsági és felnőtt összetett hon­védelmi verseny. Itt rendez­ték meg az úttörő-olimpia me­gyei modelleződöntőjét is. Szabó Tóth József ezredes, helyőreégparancsnok arról is tájékoztatta a vendégeket, ho­gyan élnek ma katonáink, mi­lyen ellátásban részesülnek. Az érdeklődők nem csupán szavaiból ismerték meg kato­náinak ellátását: meg is kós­tolhatták az ételeket... Egy sátorban honvédségi tárgyú filmeken mutatták be a nép­hadsereg életét, a haditechni­kai kiállítás pedig a hadsereg fölszerelését, fegyvereit. Itt is nagy sikert arattak a határőr- kutyák ügyességi gyakorlatai. Délután pedig a Baglas népi együttes és egy honvéd mű­vészeti együttes műsorát lát­hatták, a nézők. Csaknem 2000 néző tapsolt a 173 versenyzőnek. Ez az el­ismerés az MHSZ és a KISZ városi—járási vezetőségén kí­vül megillette a Magyar Hon­védelmi Szövetség mellett mű­ködő tanácsadó testületet Is, mert a szervezésben és a ren­dezésben is nagy részt vállal­tak. Az úttörők második korcso­portjának összetett honvédel­mi versenyéből az öreglak i Kafdos Erzsébet, a fiúk közül a tfemesvidi Tánczos Zsolt ke­rült ki győztesen. Jeleskedtek a kéthelyi pajtások is, mert az első korcsoportban a leányok közül Horváth Zsuzsa, a fiúk közül pedig Antalics Tibor lett az első. Az ifjúsági ver­senyzők közül ugyancsak két- helyi kislány. Lakatos Gab­riella, míg a fiúk közül pedig a fonvódi gimnázium tanuló­ja, Országh Sándor győzött. A felnőttek küzdelmét az öreg­laki Horváth János nyerte. A tartalékosok küzdelmét a böhönyei csapat nyerte ; má­sodik lett a vendéglátó, a mar­cali csapat, a harmadik pedig a balatonkeresztúri. Több ki­emelkedő eredmény született az I. ifjúsági honvédelmi na­pon: Tanasics Elemér kispus­kával 99. pisztollyal Susinszki László 90, Kiss Ede pedig 86 köregységet ért el. A modellezők küzdelmében a taszári Réti László a repülő- modellek. a kaposvári lenti Csaba Zsolt a gumimotoros, a mechanikus gépek küzdelmé­ből pedig — összesen 62 mo­dellező versengett, a legtöbb az eddigi hasonló megyei dön­tőkhöz viszonyítva — a nagy­atádi Nagy Zoltán szerezte meg az elsőséget. G*. U MAI KOMMENTÁRUNK A hanyag munka ára Meglepetés a „testvéreknek” A műit hét végén kirándul­ni vitték a Kaposvári Eleíkit- r on csőgyár ifjűkommunistái a Hámán Kató Úttörőcsapat néhány pajtását. Az iskolában nemrég megrendezett sportve­télkedő győzteseinek jutalma volt a tokaji parkerdőbe in­duló túra. A zsákban futástól a szalonnasütésig mindenféle vidám szórakozással töltötték idejüket a KISZ-esek és az úttörők. Ezen a héten is együtt ün­nepelnek. Csütörtökön az út­törőavatáson vesznek részt a pártfogoló KISZ-esek, sok kisdiák választott >özzós« avatószülőt. A hét végén pe­dig gyermeknapi vendégséget rendeznek az elektroncsőgyár KlSZ-alapszervezetei a test­vér úttörőörsöfcnjek és rajok­nak. A gyermeknapi rendez­vények között többféle Sport­es szellemi vetélkedő lesz. A húskombinátnál is ha­sonló »»-meglepetést-« tartogat­nak a KISZ-esak az úttörők­nek. Ök a Vörös Hadsereg úti iskolával tartják a kapcsola­tot. Itt szerényebbek a ter­vek, mert a fiatalokat nagyon leköti a társadalmi munka, amit az üzemben folyó épít­kezésnél vállaltak és készül­nek az ifjúgárdasziemlére is. A Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat és a ka­posvári Berzsenyi iskola test­vérkapcsolata már régóta jó. Itt is az alapszervezetek és a rajok dolgoznák együtt. A gyermeknapon egy nagy prog­ram várja az úttörőket. Közös teievíziómézésre gyűlnek össze az iskolában. Az építőipari vállalattól kapták tavaly a készüléket, így most együtt nézhetik a pécsi fed vételt az Ügyesség, bátorság vetélkedő­ről. Az iskola csapata is sze­repel a műsorban. !'Mintegy huszonöt millió forint új /értéket lehetett vol­na előállítani a megyében a garanciális munkákra fordí­tott idő alatt az elmúlt két évben — állapította meg a megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság. A meghökkentő adathoz részben becslés út­ján jutottak, hiszen a vizs­gálatba bevont hat építő­ipart szervezet közül kettő­ben egyáltalán nem lehetett kimutatni a garanciális mun­kákkal töltött időt. E mun­kahelyeken nem vizsgálták: az utólag végzett szerelési- javítási tennivalók elvégzé­se milyen hatással vafn a termelésre, a gazdálkodásra. Egyszerű számítással is könnyű kimutatni: hány la­kást lehetett volna ' építeni ezért a pénzért vagy hány család mennyivel előbb ju­tott volna új otthonhoz. És az így kialakult »eredmény­nél « még figyelmen kívül marad az a rengeteg munka­nap, melyeken az új tulajdo­nosnak —1 bérlőnek — távol kell -maradnia a munkahe­lyétől, hogy a tnzvezeték- szerelőt, a burkolót, az asz­talost fogadja. Amivel per­sze nincs vége az építési rá­adásnak: mindezek után még el kell takarítani az építke­zés tulajdonképpeni ^■befe­jezésének^ nyomait. Nem először tesszük szóvá a rossz minőségű, ■ felelőtlen munka bosszantó következ­ményeit, melyek megkeserí­tik az új lakók első hónap­jait. Az is igaz, hogy az épí­tőipari szervezetek többsége nemcsak fölismerte az eb­ben rejlő veszteséget, hanem olyan szabályozókat próbált meghonosítani, melyek a sze­relői munkák gondos elvég­zésére ösztönöznek. Sajnos, a helyzet mégsem változott számottevően. Nemrég jár­tam olyan új lakásokban, amelyeknek építéséről azt hallottam: drága mulatság az eredeti munkát végző bri­gádnak rosszul dolgozni, mert a hanyagság következ­ményei részben rájuk hulla­nak vissza. És mégis, elké­pesztően terjedelmes lista ke­rekedett ki a megállapított hibákból. Ráadásul köztük olyanokról, amelyeket alig lehet megnyugtatóan kijaví­tani Lehetetlen azt kívánni — ismerve például a felhasz­nált anyagok minőségét, a határidők feszítését —, hogy dolgozzon minden építőmun­kás. valamennyi brigád úgy, hogy ne kelljen 'visszatérni a garanciális 'idő leteltével az épületekhez. Ez már csak amiatt is jámbor óhaj ma­radna, mivel több jellegzetes hiba csak a; haszná int közben derül ki. Azt azonban joggal elvárja minden megrendelő, illetve tulajdonos vagy hasz­náló szerv, család, hogy sok­kal szigorúbb minőségi ' kö­vetelményeket állítsanak az illetékes vezetők, elsősorban a szakipari munkákkal szem­ben. Döbbentsen meg minden érintettet e huszonöt millió forint, amelynek oly sok he­lye lenne gazdaságunkban. Ez azonban önmagában ke­vés: a meghökkentésnél és a bosszankodásnál tovább kell lépni, I P. I* Korawta műszak az : : Az eredmény: negyedmillió forint Megyeszerte számos intéz­ményben kommunista műsza­kot tartottak szombaton a ve­zetők és a dolgozók. Munka­bérüket a községek közös lé­tesítményeinek fejlesztésére ajánlották föl. A Somogyi Er­dő- és Fafeldolgozó Állami Gazdaságban mintegy kétezer dolgozó vállalta, hogy szabad szombatjának feláldozásával kiveszi részét a munkából. Ti­zenhat erdészetben mentek be dolgozni az emberek. Barcson és Csurgón például vasárnap, mivel ott szombaton rendes műszak volt. Az eredmény: mintegy negyedmillió forint — az óvodák, üzemi étkezdék, kulturális létesítmények építé­sére, fejlesztésére. Az erdőgazdaság központjá­nak férfi dolgozói mintegy negyvenen a zalakomári MÁV rakodón fizikai munkára cse­rélték föl az irodai tevékeny­séget: papírfát rakodtak a va­gonokba. Kemény munkát végeztek az emberek a zamár- di műszaki erdészetnél is. Debreceni Géza, a faipari részleg vezetője: — Reggel négy órától ki­lencig hetvenen dolgoztunk. Jól sikerült a szervezés, s ezt nemcsak az a majdnem 4400 forint bizonyítja, hanem az is, hogy olyan emberek is kivet­ték részüket a munkából, akiket családi körülményeikre való tekintettel nem hívtunk dolgozni. A fűrészműhely és a raktár között eddig részben kézben szállították az asszonyok az árut, s a havonta mintegy 150 köbméter anyag mozgatása nem kis fáradtsággal jár. Most egy új ajtó nyitásával, vala­mint a műhely és a raktár közötti út lebetonozásával kis­kocsikon szállíthatják majd az anyagot. Véget ért már a munka á faipari részlegben, a gépmű­helyben azonban még javában tart. — A határidős feladatokat most végezzük el — tájékoztat Rekti Csaba műszaki vezető —, s ezzel időt nyerünk. A ZIL gépkocsik szemlére ké­szülnek, keddre terveztük a munkát, a mostani felajánlás révén azonban még ma elké­szülnek. Negyvenötén vállal­ták a mai műszakot, s az a tíz ember, aki még hiányzik, alapos okkal kényszerül távol maradni: többnyire a hétvé­geket használja föl háza építé­sére. Brunner György, Schandl László és Lázár Imre a ZIL-t szerelik. — A szocialista brigád vál­lalásai között szerepel a mai munka — mondják. — Nyolc­órai bérünket ajánlottuk föl az üzemi konyha fejlesztésére, bővítésére. Az idén ez az első ilyen vállalásunk, de nem az utolsó. Az ősszel, ha szüksé­ges, segítünk a környékbeli termelőszövetkezeteknek a mezőgazdasági munkában. Ta­valy már megtettük, s ha idén is Szükséges, szívesen vállal­juk. Az erdészet szomszédos cse­metetelepén Fekete Andor ka­lauzol. Árnyékolót feszítenek ki a nyárias hőségben az ősszel szaporított dugványok fölé. Távolabb kistraktor pö­fög az ágyások közt; a már kiültetett palántákat / tisztítja. Talán ötszáz méterre van in­nen a Balaton-part, az első nyaralók a 21 fokos vízben már fürdenek. — Mit csináltak volna, ha nem jönnek ma dolgozni? — kérdem az asszonyoktól. — Aligha fürödnénk! — fe­lelik nevetve. — Otthon vár a kert, kapálni kell a vetemé- nyeket. Délben hazamegyünk és folytatjuk otthon. Most más célért dolgoznak az emberek. R » Somogyi Néplap

Next

/
Oldalképek
Tartalom