Somogyi Néplap, 1977. május (33. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-01 / 101. szám

I A hét három kérdése Franciaország életét újabb sztrájkok bénították meg a héten: a vasutasoktól a sze­metesekig sok szakma munká­sai hagyták abba a munkát. Ez a sztrájksorozat előzetes válasz volt az új Barre-terv- re, amely a parlamentben is csak nehezen ment keresztül. Valóban kormányválság van kialakulóban? Tulajdonképpen már az új indiai kormány megalakulá­sakor felvetődött, most pedig Gromiko szovjet külügymi­niszter új-delhi-i látogatása nyomán még indokoltabbá vált a kérdés: hogyan alakul­nak a jövőben a szovjet— indiai kapcsolatok? A héten hoztak ítéletet a nyugatnémet bírák a Baader —Meinhof-csoport ügyében. Ugyanakkor sűrűsödnek a ter­rorcselekmények az NSZK- ban, különösképpen pedig Olaszországban. Mi a politikai háttere napjaink terrorizmu­sának? A hét 3 kérdésére Pálfy József válaszol. O K ormány válság Párizsban? Giscard, d’Estaing köztársa­sági elnök uralmán, Raymond Barre kormányának fennma­radását már nem csupán bal­ról fenyegetik ellenzéki erők. Jacques Chirac-nak, az új­donsült párizsi polgármester­nek, egykori miniszterelnök­nek, a gaulle-ista, RPR vezér rének alig titkolt terve, hogy Giscard d’Estaing helyére ke­rüljön. s ő mentse meg a francia tőkésrendet az egye­sült baloldal rohamaitól, A héten is így járt el: amikor Raymond Barre új program­ját a nemzetgyűlésben szava­zásra bocsátották, Chirac hívei előbb nem akarták elfogadni, csak az utolsó pillanatban, heves vita után szavaztak bi­zalmat a kormányfőnek és el­képzeléseinek. Barre ki is fa­kadt: »Vagy megvan a biza­lom, vagy nincs! A bizalmat nem lehet szeletenként meg­adni. ..« Giscard d’Estaing egy tévényilatkozatában elismerte a helyzet súlyosságát, mégis kijelentette, hogy Barre kor­mánya a helyén marad, mert a gaulle-ista alkotmány sze­rint csak akkor bukhatna rneg, ha a nemzetgyűlés ab­szolút többsége ellene foglal­na állást, ez pedig a parla­ment mai összetételében el­képzelhetetlen. Természetesen meg is gon­dolják például a gaulle-isták, hogy »kollektív öngyilkossá­got« kövessenek el a kormány megbuktatásával. Hiszen olyan a gazdasági és szociá­lis helyzet, hogy a választók többsége, ha most kellene az urnákhoz járulnia, a baloldal jelöltjeire adná voksát. A hé­ten akkora sztrájk volt, ami­lyenre évek óta nem került sor: nem volt villanyáram, nem közlekedtek a vonatok és a metró, sok gyárban leálltak a gépek, a hivatalokban is szünetelt a munka. Ez volt a népi válasz a Barre-kormány stabilizációs tervére, amelyről általános a vélemény: képte­len megfékezni az inflációt és nem vet véget a munkanélkü­liségnek. Tulajdonképpen csak 12 hónapos haladékot akar nyerni a kormány. A jö­vő év tavaszán esedékes ál­talános választásokig lélegzet­hez kellene jutnia. O Hogyan alakulnak a szovjet—indiai kap­csolatok? Az indiai választások meg­lepő eredménye: a kongresz- szus párt súlyos veresége. In­dira Gandhi asszony bukása után olyan vélemények hang­zottak el, hogy Deszai kor­mánya jobbra és Amerika felé »nyit« majd. Ilyen helyzetben különös figyelmet keltett, hogy Üj-Delhibe látogatott Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter. Vadzspajival, az új indiai külügyminiszterrel folytatott eszmecseréje idején áttekintette a két ország kap­csolatait. Mint a szovjet sajtó rámutatott: »A szovjet—in­diai kapcsolatokban nemcsak a múlt eredményes, hanem ezek a kapcsolatok nagy jövő előtt is állnak.« Gromiko és vendéglátója megerősítette: a RZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁM Hétfő: Gromiko szovjet külügymi­niszter Indiában tárgyal. — Pham Van Dong vietna­mi kormánylő Párizsba ér­kezett. Kedd: Husszein Jordániái király Carter amerikai elnök ven­dége. — a francia kormány felvetette a bizalmi kér­dést a parlamentben az új Barre-terv dolgában. Szerda : Kairói és damaszkuszi tár­gyalásai után hazatért Owen angol külügyminisz­ter. — Neto angolai elnököt Varsóban fogadta Edward Gierek. — Kubai—amerikai halászati megállapodás jött létre. Cátitörtök : Nagyarányú sztrájk Fran­ciaországban. — ítéletet hir­dettek a Baader—Mein- hoff-csoport perében. Péntek : Berlinguer—Marchais talál­kozó Rómában. — Kijelöl­ték a nyugat-berlini új kor­mányzó polgármestert. — Szovjet tilatkozó jegyzék a SZER hivatalos amerikai támogatása miatt. Szombat : Suárez spanyol kormányfő hazatért amerikai útjáról. — Samora Mache* mozam­biki elnök Dániában. szovjet—indiai barátsági és együttműködési szerződés alapján kívánják továbbfej­leszteni a két nép barátsá­gának szálait. A külügymi­niszteri tárgyalásokkal egy időben két új megállapodás aláírására került sor: a gaz­dasági és műszaki együttmű­ködésről, továbbá a hírköz­lésben való együttműködésről. Ugyancsak ez alkalommal szü­letett meg szerződés egyes áruk ez évi kölcsönös szállí­tásáról. Nem csak protokollá­ris eseménynek számít, hogy Deszai, az új kormányfő, fo­gadta a szovjet vendéget. A szovjet sajtó megállapítja, hogy az imperialista körök számításai nem váltak be. a szovjet—indiai viszonyban nem következett be az az el- hidegülés, amelyet az indiai belpolitikai változások után a két nép közötti barátság el­lenzői vártak. A szovjet—indiai külügymi­niszteri találkozó alkalmával megvitatott nemzetközi' kérdé­sekben vagy azonos, vagy eSymáshoz közelálló álláspon­tok alakultak ki. Olyan fontos témák szerepeltek a napiren­den. mint a leszerelés, a kö­zel-keleti válság, a dél-afrikai helyzet és az Indiai-óceánnak békeövezetté változtatása. Mi a politikai háttere napjaink terrozimusá- nak? Golyókat röpítenek ügyé­szek és ügyvédek fejébe, el­rabolnak minisztert és egyete­mi tanárt, autógyári vezér­igazgatót és politikust — a terrorcselekmények listája napjainkban egyre bővül. A terror mindenképp elítélendő, de észre kell venni, hogy a becsületes, az eseményeket azonban csak felszínesen fi­gyelemmel kísérő embereket bizonyos sötét erők a maguk sötét politikai céljaira akarják .-kihasználni, a terrorizmus el­marasztalása révén. Nézzük az NSZK példáját! Buback főállamügyész gyilko­sainak keresése közben az igazi baloldal tagjaira is le akarnak sújtani, vagy leg­alábbis a közvéleményt a bal­oldali pártok ellen akarják fordítani. Ugyanakkor a ter­rordráma arra is jó, hogy el­feledtesse a lehallgatási bot­rányt, amelybe majdnem be­lebukott a belügyminiszter. . . Miért kellene a polgár jogai­nak megsértése ellen ezen a címen tiltakozni, mikor ugye­bár a terroristák ellen irá­nyult a telefonlehallgatás? A nyugatnémet politikai légkör egyre romlik, a jobbra toló­dás nyilvánvaló. Mindez a terrorizmus elleni harc jogcí­mén, ürügyén. Az olasz példák között akad egészen egyértelmű is. Golyók­tól találva holtan esik össze a torinói ügyvédi kamara el­nöke. Utána csöng a telefon egy szerkesztőségben, feljegy­zik az ismeretlen telefonáló szavait: »A vörös brigádok vállalják a felelősséget...« A nyárspolgár megriasztására elég a jelző »vörös«. Valójá­ban olyan szélsőséges csopor­tokról van szó, amelyek az antikommunizmus céljainak szolgálatában igyekeznek za­vart kelteni, próbálják riogat­ni a kisembert. Olaszország­ban úgyszólván küszöbön all­Az SDP nyugat-berlini veze­tősége és a város kcpviscló'há- zának szociáldemokrata frak­ciója elhatározta Klaus Schütz kormányzó polgármester le- mondatását. A testület arról is döntött, hogy az eddig »szö­vetségi szenátorként«, vagyis a város és az NSZK kapcsola­taiért felelős szenátorként mű­ködő Dietrich Stobbét javasol­ja Schütz utódjául (a képen). hat a kommunisták bevonása a kormányba. Az ellenségnek, úgy látszik, minden eszköz jó ez ellen hangulatot kelteni. Még a terror is, a manipulált terror, a megannyi, provoká­ciónak minősíthető terrorcse- , lekmény. A polgári, jobboldali kormá­nyok rendszerint a maguk ja­véra akarják és tudják fel­használni, hogy ők tűnhetnek a kispolgár szemében »a tör­vény és a rend« védelmezői­nek. Ezért szigorítja a nyomo­zói, rendőri tevékenységét a nyugatnémet kormány. Az olasz válság mélyebb. Ott már nem tudja a keresztény- demokrata kisebbségi kor-' mány a maga javára kisajá­títani »a törvény és a rend« fogalmát : valamennyi demok­ratikus párt együtt sürgeti, hogy fogják le a gyilkosok kezét. Kádár János Angyalföldön India Feloszlatott parlamentek Dzsatti, India ügyvezető ál­lamelnöke egynapos huza-vo- na után mégis ' engedett a dzsanata-párti indiai kormány azon követelésének, hogy osz­lassák fel 9 északi szövetségi államban a kongresszuspárti többségű törvényhozást. Dzsat­ti. aki maga a kongresszus párt tagja, megpróbálta ha- lasztgatni a kormány követe­lésének teljesítését. Miután azonban az alkotmány előírá­sainak megfelelően jóváhagy­ta a kormány nyilatkozat-ter­vezetét, Deszai miniszterel­nök bejelentette a 9 szövetsé­gi állam parlamentjének fel­oszlatását. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára — Biszku Bétának, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának társaságában teg­nap, május 1. előestéjén ellá­togatott Angyalföldre. A ven­dégeket a XIII. kerületi párt- bizottság széliházában Katona Imre, a KB tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára és a kerületi pártbizottság titkárai fogadták. Kovács Károly, a XIII. kerületi partbizottság el­ső titkára tájékoztatót adott Angyalföld dolgozóinak május 1-i ünnepi felkészüléséről, az ötéves tervben eddig elért eredményekről, a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére meg­hirdetett munkaverseny sike­reiről. Kádár János ellátogatott az Elzet Művekhez, ahol Dutka Antal, a pártbizottság titkára és Molnár Ernő vezérigazgató köszöntötte. A gyár vezetői tá­jékoztatást adtak az elmúlt esztendőben elért eredmények­ről, amelyek elismeréseként megkapták a Vasas Szakszer­vezet elnöksége, valamint a KGM oklevelét. A Központi Bizottság első titkára ezután felkereste a Kender- és Jutagyárat. Itt Németh Lászlóné, a pártbizott­ság titkára és Huszák Vilmos vezérigazgató köszöntötte és tájékoztatta a vállalat helyze­téről, majd végig kalauzolta őket a munka ünnepe alkal­mából most fölavatott új Súlyos zavargások Rawalpindiben Ismét súlyos zavargások robbantak ki szombaton ‘ dél­előtt Rawalpindiben, miután az ellenzéki pártok tüntetési felhívást bocsátottak ki. Ez­zel Zulfikar Ali Bhutto mi­niszterelnököt próbálják le­mondásra kényszeríteni. A felvonuló tüntetők kisebb- nagyobb csoportjai összecsap­tak a kivezényelt rendfenntar­tó erőkkel. Néhány^ lakóne­gyedben barikádokat emeltek, és az összecsapások nyomán több helyen tűz ütött ki. A rendőrök . könnygázgrá­nátokkal tartóztatták fel a Bhutto miniszterelnök reziden­ciája felé tartó tüntetőket. ' Az ellenzék az általános vá­lasztások megismétlését köve­teli, részt kíván venni egy fel­állítandó, ideiglenes kormány­ban: sürgeti a parlament fel­oszlatását, a területi kormány­zók lemondását, és az új vá­lasztási bizottság felállítását (MTI) üzemrészen. Zömmel nőket foglalkoztató új üzemben mo­dern gépsor szövi a széles, fal- tól-falig szőnyegek alapanya­gát, évente mintegy 12 millió négyzetmétert Kádár János mindkét gyár­ban átadta a Központi Bizott­ság üdvözletét. Elismerését fe­jezte ki a termelőmunkában elért eredményeikért és továb­bi sok sikert kívánt az építő­munka feladatainak megoldá- ! sához. a gyári kollektívák előtt I álló tervek teljesítéséhez. Etiópiái küldöttség ntazik Moszkvába Moszkvában hivatalosan be­jelentették, hogy a felek kö­zött létrejött megállapodás értelmében május elején ebó- piai állami küldöttség érkezik a Szovjetunióba hivatalos lá­togatásra. A delegációt Mengisztu Haile Mariam alezredes, az etiópiai ideiglenes katonai kor­mányzótanács elnöke vezeti. (MTI) Herczeg Károly ünnepi köszöntője (Folytatás az 1. oldalról) lágon, ha biztosítottak a mun­ka külső feltételei is. Nz el' múlt esztendőkben a szocializ­mus, az internacionalizmus erőinek térnyerésével kedvező változások jöttek létre a nem­zetközi életben. A békés egy­más mellett élés lenini elve mindinkább tért hódít az or­szágok, nemzetek kapcsolatá­ban. Az enyhülés folyamata — bár nem töretlenül — nap­ról napra erősebb és egyre inkább visszafordíthatatlanná válik. Az a békeprogram, me­lyet a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának XXV. kong­resszusa megerősített és to­vábbfejlesztett, a helsinki ta­nácskozás révén egyre inkább az európai országok s a világ más-más társadalmi körülmé­nyek között élő népei számára is a békés egymás mellett élés normája lesz. A hidegháború­ra törekvő erők még oly nagy erőfeszítése sem tud változtat­ni az emberiség alapvető vá­gyán, azon a történelmi fo­lyamaton; hogy az ember munkára, életre és boldogság­ra született. A kapitalista társadalmi rendszer elhúzódó belső bajai, a létbizonytalanság, a nyo­masztó munkanélküliség fo­kozza a terheket és kiábrán­dulást szül. Ez növeli a mo­nopóliumok elleni harcot az elnyomottakban, a munkások­ban és a tőkés társadalmak más haladó rétegeiben. Mind nagyobb a szocializ­mus vonzereje, erősödik a tár­sadalmi változások igénye a kapitalista országok lakossá­gában. Ezt a körülményt a tőkés rendszer szószólói, pro­pagandistái semmiféle . figye­lemelterelő manőverrel, mes­terkedéssel megváltoztatni nem tudják. A májusi eszme ereje, a nemzetközi munkásosztály együttes ' fellépése, növekvő tekintélye — párosulva a szo­cialista világrendszer és a Szovjetunió erejével és befo­lyásával — biztosítéka annak, hogy Európában, de az egész világon a békés élet érvénye­süljön. Kedves elvtársnők, elvtár­sak! őszinte tisztelettel köszön­tőm dolgozó népünket május elsejének előestéjén. Erőt és jó egészséget kívánok, sikere­ket a munkában, boldogságot a családi életben és egyéni sorsukban. Holnap utazik Norvégiába Lázár György Lázár György, a Minisztertanács elnöke ödvar Norcfli t norvég miniszterelnök meghívására május 2-án hivatalos látogatásra Norvégiába utazik. Magyar-norvég kapcsolatok Bővítés helsinki szellemében ★ Keresktdelmiáron Földrajzilag kicsit távol van tőlünk a íjordok ox-szága, tár­sadalmi berendezkedese eltér a mienktől, hiszen tőkésország. Ami világpolitikai elhelyezke­dését illeti: tagja a NATO- nak. Mégis baráti, a kölcsö­nös érdekek (figyelembevételé­vel értelmezett jó kapcsolatte­remtés szándékával indul el a Magyar Népköztársaság magas szintű küldöttsége Norvégiába. Annak a- politikai gondolat­nak a gyakorlati megnyilvá­nulása ez, amelyet a legutóbb a szocialistabrigád-vezetők or­szágos tanácskozásán fejtett ki Kádár János: . . .»teljes mér­tékben készek vagyunk a bé­kés egymás mellett élés rea­lizálására bármely kapitalista országgal ... Álláspontunk sze­rint a politikai enyhülést a gazdasági kapcsolatok bővíté­sének kell kiegészítenie, és ka­tonai enyhülésnek követnie. Természetes, hogy túl azo­kon az általános érdekű, poli­tikai tartalmú megbeszél ése- ken, amelyeket a norvég és a magyar küldöttség folytat majd, a két ország kapcsola­tainak részkérdései is szóba kerülnek. Ami az első tárgy­kört : illeti világos, hogy az európai biztonsági értekezlet részvevőiként Helsinki után, Belgrád előtt megbeszéléseink alapja: a helsinki ajánláso­kat együttesen, építő szellem­ben kell megvalósítani és Belgrádnak éppen az a ren­deltetése, hogy konstruktiv szellemben új, gyakorlati ja­vaslatokkal vifgye tovább az európai héke és biztonság ügyét. Kulturális, műszaki és tu­dományos kapcsolatainkon kí­vül nyilván sok szó esik majd a két ország gazdasági kap­csolatainak lehetőségeiről. Azoknak a megbeszéléseknek során, amelyek a múlt eszten­dőkben a magyar és a nor­vég politikusok, szakemberek között lezajlottak, mindig han­goztatták: a múlt évtized rend­kívüli változásokat hozott Norvégia számára. Nem vélet­lenül nevezte el a világsajtó »kék szemű araboknak« a norvégokat; az ország nyuga­ti partjai mentén 1965-ben kezdett .olajkutatás rendkívül gazdag föld alatti olaj- és földgázmezőket rajzolt a ten­ger térképére. Már ma is sok millió tonna az Ekofisk-o^aj- mező évi termelése és joggal becsülik úgy a következő évek lehetőségeit, hogy az évtized végére esztendőnként ötven­millió tonna lesz a kőolaj-, és ötvenmilliárd köbméter a föld- gáztermelés. Az olajgazdagság rendkívüli változásokat idé­zett elő az oiszág gazdaságá­ban; a többi között átalakuló­ban van a norvég ipar szer­kezete és az import növekedé­se, valamint olyan' kooperá­ciós lehetőségekkel jár, ame­lyekből szinte minden európai ország számára akad részvé­teli lehetőség. A magyar—norvég keres­kedelem 1960 óta növekvő, bár egyelőre egyik fél külkereske­delmi forgalmában sem ért el számottevő arányt. Néhány magas szintű lá­togatás alkalmával (két évvel ezelőtt például a norvég föld­művelésügyi miniszter ma­gyarországi útja idején) kide­rült. hogy a többi között a két ország mezőgazdaságának együttműködésére is van jó lehetőség. Bár Norvégiá terü­letének nagy része mezőgaz­dasági termelésre alkalmatlan, a hasznosítható 800 000 hektárt intezíven művelik. Saját ter­melésből fedezik a tej-, hús- és tojásigényeket; a kenyérga­bona- és cukorszükségletüket azonban teljes egészében, s a takarmánygabona nagv részét is importból fedezik. Érdeklő- dik Norvégia különféle vető­magvak (mindenekelőtt fű­magvak) termeltetése iránt is. A messzi északi országban a mezőgazdaság »napfényi gé- nyes« ágazatainak termékei iránt van a legnagyobb érdek­lődés, tehát a magyar zöldség, gyümölcs és bor piaci lehető­ségei kedvezőek. A gazdasági megbeszélések­ben fontos téma lesz a köl­csönös kereskedelem áruszer­kezetének bővitése. A magyar export nagyobb része so­káig anyag és félkész,- áru. a norvég szállítá­soknál pedig elsősorban ten­geri hal vagy halászati ter­mék volt. Ez aligha felel meg a két orszáíNjelenlegi gazdasá­gi fejlettségének, termékstruk­túrájának — az előrelépés, a gazdasági kapcsolatok bővítése pedig nemcsak lehetséges, ha­nem mindkét ország érdeke is, G. M.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom