Somogyi Néplap, 1977. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-09 / 83. szám

Modern szupertelepülések Moszkva lakosainak száma 1977. január Irén 7,8 millió volt. 1700-ban a világon még csak 40. százezernél nagyobb lélekszámú várost tartottak számon. A föld nagyvárosai­nak első nyomtatott listája, az 1870-ben megjelent Peter- manns Geographisce Mittei­lungen című kiadvány már 164-et ismertetett. A század- fordulón 300, 1950-ben 670 a nagyváros az öt földrészen, 1960-ban 1340, tíz évvel ké­sőbb pedig 1872. A nagyváro­sok sűrűsége Japánban és Hollandiában a legnagyobb. A földrészek közül Európa áll az élen. Ázsiában 2,3, Észak- Amgrikában 1,2, Közép- és Dé^Amerikában 1,1, Afriká­ban, Ausztráliában és Óceá­niában nem egészen egy nagyváros jut százezer négy­zetkilométerre. Ugyanakkor Európában 8 az átlagérték. Viszonylag újak a milliós városok. Az említett múlt szá­zadi Petermanns Geographi­sce Mitteilungen 10, milliós várost sorol fel. A századfor­dulón 17, 1950-ben 65 volt a számuk a világon, az utóbbi két és fél évtizedben pedig már mintegy 155 nagyváros lakossága érte el az egymillió főt. E meglehetősen nagy számból azonban levonhatók a nem valódi milliós városok, a városi agglomerációk: ami­kor a város magjában egy­milliónál kevesebb ember él. így is még mindig 110 a va­lódi milliós városok száma. Kínában legalább 17, Japán­ban és Indiában 8—8, Közép- és Dél-Amerikában 15, a mil­liós óriás város. Észak-Ame­Rcszlet a csaknem nyolcmilliós Moszkvából. rikában 8, Nyugat-Európában 13 a számuk. A Szovjetunió­ban 11, Afrikában 5, Auszt­ráliában 3 a modern szuper­település. / A szakértők becslése sze­rint 1970-ben a föld minden tizedik lakója a legnagyobb városi gócpontok valamelyi­kében élt. Tizennégy városi komplexumban pedig — ame­lyek átlépték az ötmilliós ha­tárt — a föld lakosságának 3 százaléka. Világszerte szünte­lenül tovább folyik az embe­reknek nagy településekbe való tömörülése. A ljubljanai egyetem termé­szettudományi karának szak­emberéi a Szlovéniában elő­forduló, ehető és mérgező gombákat tanulmányozták, összesen 27 gombafajt vizs­gáltak, és meghatározták a 10 legfontosabb nyomelem kon­centrációját. A gombákat ösz- szesen hét helyről gyűjtötték be, minden gyűjtőhelyen a ta­lajból is mintákat vettek, hogy a laboratóriumban meg­határozzák a talaj nehézfém­jeinek koncentrációját. A begyűjtött gombákat meg­tisztították minden látható szennyeződéstől, majd mű­anyag késsel darabokra vág­ták és fagyasztással szárítot­ták. A száraz anyagot porrá őrölték, majd neutron aktivá­ciós elemzést végeztek. Sok gombában meglepően nagy mennyiségű higanyt találtak, és a kadmium is jelentősen dúsul egyes gombafajokban. A bróm az Amanita-gombafaj- ban dúsul, a szelén pedig az ehető Boletus gombában. A szlovén kutatók véleménye szerint a gombák nyomelem­tartalmának adatai felhasznál­hatók a környezeti szennye­zettség értékelésének a mun­kájában. Csupán 9 foknyira az Észa­ki-sarktól, ott, ahol 132 napig — április közepétől augusztus végéig — sohasem nyugszik le a nap, terül el a Szovjet­unióhoz tartozó Ferenc József- föld. Több mint 70, csaknem állandóan jéggel borított szi­getből áll. Éghajlata rendkí­vül zord, nyáron a partokon gyér tundranövényzet zöldell. Nehéz munkát végeznek itt azok, akik az állandó tudo­mányos kutatóállomáson tel­jesítenek szolgálatot. Miért vetette meg az ember itt a lábát, ezen a zord té­r-r Őfelsége tanul Veszélyben a japán főváros Ahogy már többször hallot­tunk róla, a közeljövőiben vár­ható katasztrofális méretű földrengés veszélye a japánok millióit nyugtalanítja. A ja­pán kormány megbízásából tervet készítettek egy földren- géstoiztos főváros építésére To­kiótól 500 kilométerre. A vá­rost 1990-ig építik feL Nemcsak örök, de zajos is Az olasz szakemberek leg­újabb kutatásai szerint nem az ország északi részén található iparvárosok a legzajosabbak, hanem éppen Róma. Reggel 8-tól éjfélig Róma utcáin a zaj több száz decibel erőssé­gű. 100 decibelnek felel meg egy 1 méterre elrobogó mo­torkerékpár zaja. Az elegáns angliai fürdő­helynek, Torquaynak előke­lő vendége van: Mohamed ben-Szaid herceg, egy dús­gazdag olajszultán tizenhét esztendős fia. Angol nyelv­tudását felfrissítendő érke­zett brit földre, és ha már itt van, igyekszik okosan el­tölteni az időt. Mire van okvetlenül szük­sége a nyelvtan elsajátításá­hoz? Mindenekelőtt testőrre, sofőrre és saját szakácsra, továbbá olyan lakosztályra a Hotel Imperialban, amelynek minden ablaka a tengerre néz. Ugyanígy kell elhelyez­ni a kíséret tagjait is. Nél­külözhetetlen ezenkívül egy- egy Mercedes, BMW, Pontiac és Jaguár. Ha mindez meg­van, valahogy el kell tölte­ni az időt, elvégre nem fog­lalkozhat az ember reggeltől estig az igeragozással. Ilyenformán a szultánfi sű­rűn foglalkoztatja a személy­zetet. Egyszer reggel hatkor csokoládétortát hozatott föl szobájába, s amikor a gyer­meknek eszébe jutott, hogy nem találja fogkeféjét, és újat akar vásárolni, szó nél­kül kinyitották a szálloda butikját. Pedig hajnali négy óra volt! Miért éppen ilyen­kor jutott eszébe higiéniai szükségleteinek kiélégítése? Ez az ezeregyéjszaka rejté­lye marad! Eszébe jutott egy ízben, hogy kempingezni óhajt a híres Sherlock Hol- mes-történet »A sátán kutyá­ja« című regény színhelyén. Pompás sátrat vásároltatott, de miután eleredt az eső, fél óra múlva az egész társaság visszament a Hotel Imperial- ba, a kutyáknak és a sátán­nak hagyva az egész felsze­relést. Mindezek tetejébe még a rendőrséget is a leg­nagyobb óvatosságra intették a vendéggel kapcsolatban, és amikor a Mercedes (vagy a Jaguár?) 140 kilométeres se­bességgel rohant az autópá­lyán, szemet hunytak a do­log fölött. Ennyit tudunk eddig az ifjú szultán tanulmányi ered­ményeiről. Egyest kap angol nyelvből vagy ötöst? Nem tudni, bár valószínűtlen, hogy bukás fenyegetné, a papa ugyanis éppen tavaly adott kölcsön úgy négyszáz- millió dollárt a brit kor­mánynak. A hoteltulajdonos azonban — a számlára — minden bizonnyal ötöst ad majd a gyereknek. Bár — ál­lítólag — hivatalos helyről diszkréten figyelmeztették a szállodát, túl vastagon ne fogjon a ceruza, nehogy a túlságosan nagy összeggel felingereljék a papát. Még fölemeli az olaj árát. T. L rületen? Tény, hogy a 70. szé­lességi foktól északabbra a körülmények már nem ked­vezőek az ember számára. Az évi hőmérséklet mínusz 30 C fok és plusz 10 C fok között ingadozik. Az egész életre, a pszichikumra, a munkatelje­sítményre kihat a négyhóna­pos téli sötétség és a nyári folytonos nappal. Nyáron ha­talmas robbanásra emlékezte­tő zajjal óriási jéghegyek csúsznak a tengerbe, a glecs- cserek jege a tengerbe folyik, s az elváló jégdarabok nyo­mán 15—20 méter magasra szökken fel a víz. A Ferenc József-föld sziget- csoport közepén fekszik a kis Heiss-sziget. Min+egy száz em­ber él és dolgozik itt, a világ legészakibb fekvésű geofizikai obszervatóriumában. A szov­jet kutatók időjárási adato­kat gyűjtenek, megfigyelik és mérik a föld felszínét ért kozmikus sugárzás mennyisé­gét, s az atmoszférát kutat­ják időjárási rakéták segítsé­gével. Geológiai megfigyelé­seket, mágneses méréseket végeznek, vizsgálják a jégta­karó változásait. Fontosak az ide telepített rádióállomások, amelyeknek a sark feletti re­pülőjáratok irányításában van szerepük. A meteorológiai ál­lomás 1929 óta működik. A kutatók télen teljesen magányosan dolgoznak, nehéz és bizonytalan a közlekedés a sziget és a szárazföld között. A szigeten belül kizárólagos közlekedési eszköz a kutya­szán és a motorosszán. A Ferenc József-földet egyébként 1873-ban fedezte föl egy osztrák—magyar sar­ki expedíció, ezért nevezték el Ferenc Józsefről. Kötéséi betyártörténetek Patkó Pista látogatása A fény és az elektronsngár versenye A külső-somogyi Köt­ésé községben sok legenda született a betyárok látogatá­sáról. A falubeliek különö­sen Patkó Pistára emlékeznek sokat. A faluban a múlt szá­zadban az a fölfogás terjedt el, hogy a híres betyárvezér nem bántja a szegény embert, mert a betyárok olyan embe­rek, akik nem akarnak a csá­szár katonái lenni, s ezért inkább a bújdosást választ­ják. S ezzel a lelke mélyén mindenki rokonszenvezett. Az 1860-as években történt, hogy a betyárok betörtek Kar­dos Géza földesúrhoz, akinek a lakása a község központjá­ban állt. Elszedték az uraság pénzét, de nem voltak megelé­gedve az összeggel. Meghagy­ták, hogy hamarosan újra »tiszteletüket teszik«, addig Kardos Géza gyűjtsön össze egy nagyobb summát. Patkó be is váltotta ígéretét, és ha­marosan megjelent. Kardos uraság igyekezett gyorsan átesni a nem kívánt vendégek látogatásán. Patkó kezébe nyomott egy súlyos vászonzacskót. A betyár elé­gedetten távozott. A turpisság akkor derült ki, amikor Pat­kóék osztozni akartak. A zacskóban ugyanis felül jó pénzt találtak, alul pedig rosszat, amelynek súlya igen, de értéke nem volt. Patkó Pista szörnyű harag­ra gerjedt. Megüzente Kardos­nak, hogy ezért még véres bosszút áll. Nem is várt so­káig. Egy vasárnap délelőtt, amikor a kötcseiék java része a templomban volt, megjöttek a betyárók. Lovaikat a falu szélén kikötötték, és a község Nehézfémek a szlovéniai erdők gombáiban A modem biológia az élő szervezeteket felépítő sejtek finom részecskéinek a megkü­lönböztetéséhez egyre nagyobb nagyításra képes mikroszkóp előállítására törekszik. Régeb­ben fénymikroszkópot hasz­náltak erre a célra, ahol a vizsgált részecskén áthaladó fénysugarak megfeledő len­cserendszerek közbeiktatásá­val nagyították fel a tárgyat. A fénymikroszkóp nagyítóké­pességeinek a határai azon­ban elég szűkek, meg kell elé­gednie néhány ezerszeres na­gyítással. Rájöttek azonban arra, hogy a katódsugárzás, az elektron­sugárzás is használható na­gyításra. Az első ilyen készü­lék, az elek- ronmikroszkóp még csak 17- szeres nagyí­tásra volt ké­pes — az elektron- mikroszkóp őskorában, 1931-ben, és ez sokkal kisebb volt, mint amit akkoriban a fénymikrosz­kóppal el le­hetett érni. Rö­viddel ezután az újabb ké­szülékekkel már elérték azt, hogy meg tudtak külön­böztetni olyan tárgyakat is, amelyeknek a távolsága 500 angstrom (1 angstrom a milliméter egymilliomod része). Nap­jainkba« már 2—3 angstrom távolságú tárgy is felismerhe­tő, ugyanakkor a legtökélete­sebb fénymikroszkóp is csak 0,1—0,3 mikronos távolságot tud megkülönböztetni (1 mik­ron a milliméter ezredrésze). Az elektronmikroszkóp föl­fedezése lehetőséget adott a kutatóknak a sejt finom szer­kezetiének és ennek alapján működésének a jobb megis­merésére. Az időközben kifi­nomult és tökéletesebbé vált biokémiai vizsgálati módsze­rekkel kiegészítve az elektron­mikroszkópos vizsgálatokat, alakult kJ. Korunk biológiai kutatásának fontos ága, a molekuláris biológia. Képünkön korszerű elek- ronmikroszkóp látható. közepén húzódó mély, növény­zettel sűrűn benőtt árokban lopakodtak Kardos házához. Nem tudták azonban, hogy Patkó Pista üzenete óta a he­lyi pandúrok állandóan őrsé­get tartottak Kardos uraság­nál. Heves tűzharc fejlődött ki. A helyi asztalos a pandú­rok segítségére sietett, és fél­reverte a harangokat. Egyha­mar nagy csődület támadt, és a betyárok dolguk végezetlen elmenekültek. Csak a segítő­kész asztalosmester sebesült meg a nagy lövöldözésben. Más alkalommal üzenetet kapott a községi bíró Patkó Pistáitól: még aznap estig küldjön eledelt saját pincé­jéhez a betyároknak. A jófé­le disznótorossal megrakott kosarat a bíró Katica lányá­val küldte el. A betyárvezér — miután társaival csillapí­totta éhségét — a kislányt úgy jutalmazta, hogy nyakába egy súlyos, lyukas fillérekből fű­zött koszorút akasztott. A betyároknak búvóhelye is voit a községben. Az Arany János utca 36. számú ház ré­gebben a legutolsó épület volt, és közel esett az erdőhöz. A ház alatt egy 12 méter hosszú pince volt, két bejárattal. A mai tulajdonos 1959­ben, amikor átalakította há­zát. megállapította, hogy a pincéhez egykor szerpentinút vezetett. Sőt, a pincében ta­láltak egy csinos, rézveretű, elöltöltős pisztolyt is. teljesen jó állapotban. Vajon melyik betyár rejthette azt el? A fegyver — a kötcseiek nem kis szomorúságára — az­óta elkallódott. Ugyan hol lebet Patkó Pista egykori pisztolya ? Elmondta: Trimme! Henrik Geofizikai állomás a Ferenc József-földön HÉT VÉGI Földi tükrök a mesterséges holdaknak Ismeretes, hogy az ÉRTS típusú mesterséges holda­kat nagy sikerrel használ­ják fel a föld különféle tá­jainak térképezésére. A mesterséges holdakról ké­szült felvételek nagy pon­tossággal rajzolják ki a többi közt a földfelület nö­vénytakaróját és a felszíni vizeket, mert ezek az anya­gok az infravörös sugárzást erősen visszaverik. A térképezés kozmikus módszerének tökéletesítése érdekében egy kaliforniai kutató körülbelül félméteres átmérőjű tükröket állít fel azokon a területeken, ame­lyekről a mesterséges hold felvételeket készít. A tük­rök visszaverik a nap­fényt, és ezek a mesterséges hold fényképfelvételein kis fénylő pontoknak látszanak. Ezáltal lehetővé válik, hogy a kozmikus térképezési el­járással készült felvétele­ken olyan kisebb tereptár­gyaknak a pontos helye is meghatározhatóvá váljék, amelyek (kis méreteik vagy a környezetbe beleolvadó színük következtében) kü­lönben nem láthatók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom