Somogyi Néplap, 1977. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-14 / 86. szám

Ismét dörögnek a fegyverek Dél-Libanon határ menti területein Izrael a „felelősséget“ hangoztatja A libanoni arabközi békefenntartó erők élére líj parancsno­kot neveztek ki. Sami al-Khatib ezredes (a kép bal olda­lán) EI-Hadzs ezredestől veszi át a »zöldsisakosok« irányí­tását. El-Hadzs a libanoni belbiztonsági erők parancsnoka lett. (Telefotó: AP—MTI—KS) Az olasz szocialisták programtervezete Eredmény csak egy hónap múlva A spanyol döntés ÄT ellenségeskedések lecsón- élesítését célzó Szíriái erőfe­szítések ellenére szerdán reg­gel is dörögtek a fegyverek a dél-libanoni határvidéken. Az izraeliek által támogatott jobboldali milicisták és a Pa­lesztinái hazafias erők egysé­gei aknavetőkkel és tüzérség­gel lőtték egymás állásait. A baloldali offenzíva hatá­sára Izrael kedden ismét az­zal fenyegetőzött, hogy nem fogja tétlenül nézni a libano­ni határmenti falvak körzeté­ben dúló csatát. Jigal Állón külügyminiszter a Tel Aviv-i Tv-nek adott interjújában ez­úttal Izraelnek »a határvonal mellett levő libanoni keresz­tény falvak iránt érzett fele­lősségére« hivatkozva igyeke­zett törvényes látszatot adni Izraeli beavatkozási politiká­jának. A libanoni jobboldali erők egyik vezetője, Camille Cha- moun kedden este — a dél­libanoni fegyveres harcok ki­robbanása óta első íziben — úgy nyilatkozott, hogy hajlan­dó lefogadni a tűzszünetet, ha ehhez az ellenfél is hoz­zájárul. A Wafa palesztin hír- ügynökség ugyancsak arról közölt jelentést, hogy az el­lenállási mozgalom kész tisz­teletben tartani a tűzszünetet. Kedden késő éjjel Da- maszkuszból Kairóba érkezeit Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet vég­rehajtó bizottságának elnöke. A palesztin vezető a leg­újabb közel-keleti fejlemé­nyekről, köztük a dél-libano­ni válságról folytat eszmecse­rét a kairói kormány veze­tőivel. Owen tárgyalásai Vorsterral David Owen brit külügymi­niszter kedden este a Fokvá­rosba érkezett. Szerdán megkezdődtek a tárgyalások David Owen brit külügyminiszter és John Vors- ter dél-afrikai miniszterelnök között. A megbeszélések kö­zéppontjában a rhodesiai probléma és a namíbiai hely­zettel összefüggő kérdések ál­lottak. Jól tájékozott források szerint David Owen brit kül­ügyminiszter újabb angol— amerikai javaslatokat terjesz­tett elő, amelyek a hatalom békés átadásáról szóló tárgya­lások felújítását célozzák. Az előzetes tervek szerint Owen ma Botswanába és Zambiába utazik. Washington Carter—Luns- találkozó Carter amerikai elnök szer­dán Washingtonban fogadta Joseph Luns-t, a NATO-főtit- kárát. Az elnök biztosította vendégét, hogy hazája hatá­rozottan eleget tesz a NATO- kötelezettségeinek. Reményét fejezte ki, hogy a többi szö­vetséges ország államfője is hitet tesz ezen elkötelezettség mellett. Szerdán délelőtt katonai díszpompával temették el a múlt csütörtökön terrorista merénylet áldozatává lett Siegfried Buback nyugatné­met főállamügyészt és gépko­csivezetőjét. A búcsúztató be­szédet Helmuth Schmidt kan­cellár .tartotta, a gyászünnep­ségen részt vett Walter Scheel államfő és a kormány minisz­terei. Szerdára virradó éjjel a karlsruhei kórházban belehalt sérüléseibe az a rendőrőrmes­ter is, aki Buback gépkocsi­Az Olasz Szocialista Párt eljuttatta a többi párthoz (új­fasiszták kivételével) azt a programtervezetet, amelynek alapján pártközi tárgyalásokat kíván kezdeni közös kormány- program kidolgozására. A kö­zös program egyben új parla­menti kormánytöbbség kiala­kulását jelentené a kommu­nista párt részvételével. E tár­gyalások eredményétől függ az Andreotti-kormány sorsa, egy közös program és új kor­mánytöbbség esetén nincs ki­zárva, hogy a jelenlegi ki­sebbségi kabinet helyébe új kormány kerül. Megfigyelők szerint azonban valószínűbb, hogy a változás csupán alapos kormányátalakításhoz vezet A szocialisták kezdeménye­zését támogatják a kisebb kö­zéppártok és az Olasz Kom­munista Párt is, amelynek fő­titkára, Berlinguer, az L’ Uni­tiban múlt héten megjelent cikkével fordulatot sürgetett a kormányzásban közös prog­ram és többség kialakításával. A kormányzó keresztényde­mokrata párt hozzájárult ah­hoz, hogy a legsürgősebb ten­nivalókról — közös program­ról — tanácskozzon a párt. Nem ért egyet viszont a kor­mányzati keretek megváltoz­tatásával. Törekvése, hogy az jának hátsó ülésén foglalt he­lyet a merénylet pillanatá­ban. Fokozott erővel folyik a nyomozás a feltételezett há­rom tettes után. A Karlsruhe közelében fekvő Ludwigsha- fenben, ahol legutóbb a me- heküléshez felhasznált — ál­néven bérelt — személyautót megtalálták, körözőleveleket juttattak el minden helyi la­koshoz, rajta a gyanúsítottak és a meneküléshez használt járművek fényképével. A la­kosság köréből eddig érkezett több ezer bejelentés nem szol­gáltatott kézzelfogható adatot arra, hol rejtőzhetnek az al- lamügyész gyilkosai. esetleges közös programot a jelenlegi kisebbségi kyrmány hajtsa végre a többiek külső támogatásával. Az OKP fő célja a tenni­valók meghatározása és az, hogy a párt a jelenlegi tar­tózkodás helyett részét képez­ze a kormánytöbbségnek. A pártközi tárgyalások bo­nyolultnak és nehéznek ígér­keznek. Eredmény minden va­lószínűség szerint csak egy hónap múlva, nyár elejére alakul ki. Carier módosította az ítéletet Carter elnök módosította a Gordon Liddyre kiszabott ítéletet. Liddyt, a Watergate- betörés fő szervezőjét, 1973 márciusában húszévi bör­tönbüntetésre ítélték — ösz- szeesküvés, betörés és ma­gánbeszélgetések lehallgatá­sának vádjával. Az amerikai törvények értelmében 1981-ig még feltételesen sem helyez­hették volna szabad lábra; az elnök közbelépése folytán azonban a bíróság július 9-én fontolóra veheti szaba­don bocsátását. Hollandia Huszonöt párt állít jelöltet Huszonöt politikai párt és csoportosulás állít jelölteket a május 25-i parlamenti válasz­tásokra Hollandiában. Erede­tileg 74 különböző párt és po­litikai csoport, alkalmi csopor­tosulás jelentette be indulási szándékát, ez a szám azonban jelentősen csökkent, mere a csoportok jórésze nem telelt meg az alkotmányos előírá­soknak. Tizenhét párt az or­szág valamennyi körzetében beterjesztette jelöltlistáját, a többiek csak néhány. vagy csupán egyetlenegy körzetben indulnak. A Holland Kommu­nista Párt valamennyi körzet­ben indít jelöltet. (MTI) London Kilenc külügyminiszter konzultációja Londonban zárt ajtók mö­gött tartanak politikai, kon­zultációt a kilenc közös piaci ország külügyminiszterei. A napirend legfontosabb kérdé­se brüsszeli diplomáciai forrá­sok szerint a belgrádi konfe­rencia előkészítése. A kilencek közös álláspon­tot kívánnak kialakítani a belgrádi tanácskozás szintjét, időtartamát, témakörét illető­en. A szakértői jelentések meg­vonják a helsinki óta .eltelt időszak mérlegét és tartalmaz­nak egyes javaslatokat is. Az ENSZ Biztonsági Taná­csa bejelentette, hogy meg­szakítja a dél-afrikai kérdés megvitatását. A lezajlott vita menete újólag demonstrálta az afrikai népeknek, az összes békeszerető és haladó erőknek az' afrikai kontinens déli ré­szén kialakult helyzet miatti növekvő aggodalmát. A fajül­dözők és imperialista támo­gatóik e térséget a nemzetkö­zi feszültség egyik legveszé­lyesebb tűzfészkévé változtat­ták. Az afrikai delegációk köré­ben egyre inkább az a meg­győződés alakul ki, hogy a Biztonsági Tanácsnak a leg­határozottabb és leghatéko­nyabb intézkedéseket kell életbe léptetnie a Dél-afrikai Köztársaság fajüldöző ható­ságai ellen, egészen a pretó­A japán parlament alsóhá­zának a Lockheed-botrányt ki­vizsgáló különbizottsága szer­dán kihallgatta Nakaszone Jaszuhiro volt konzervatív A Spanyol kormány és az adminisztráció köreiben hosszú ideig tartó és részle­teiben ma sem tisztázott bel­ső harc folyt a Spanyol Kom­munista Párt törvényesítése körül. Ez a belső harc tük­röződött abban, hogy a leg­felső bíróság nem volt haj­landó dönteni az ügyben, és abban is, hogy ellentmondá­sos módon a kormány hatá­rozata mégis hivatkozik a legfelső bíróságra. Spanyolország szempont­jából természetesen nem a belső küzdelem részletei a fontosak, hanem a politikai tartalom. Az alapvető kér­dés: mi kényszerűébe végül is a Franco által kijelölt ural­kodónak, János Károlynak felelős Suarez-kormányt, hogy a kommunista párt legalizá­lása mellett döntsön. Az alapvető ok nyilvánva­lóan a Spanyol KP ereje és politikája. Az illegalitásban vívott küzdelem csaknem négy évtizede alatt az SKP által kimunkált politika lehe­tővé tette, hogy már a Fran- co-rezsim évtizedeiben fo­kozatosan beépüljön a létező tömegszervezetekbe és appa­rátusukat felhasználva, szé­les társadalmi körökre kiter­jessze politikai befolyását. A legvilágosabb megnyilvánu­lása volt az 1962 óta műkö­dő munkásbizottságokban a kommunisták által betöltött szerep, valamint hatásuk az egyetemi és értelmiségi moz­galmakban. Ennek alapján Carrillo, a párt főtitkára már riai rezsim elleni kötelező szankciók bevezetéséig. Az el nem kötelezett or­szágok által előterjesztett ha­tározat-tervezetek, amelyek­ben a független afrikai álla­mok álláspontja tükröződik, hangsúlyozzák, hogy a Dél-af­rikai Köztársaság hadi poten­ciájának állandó növekedése, valamint a szomszédos álla­mok elleni agresszív ak­ciói fenyegetik a függet­len afrikai államok bé­kéjét és szuverenitását. Kö­vetelik, hogy rendeljenek el kötelező embargót a Dél-afri­kai Köztársaságba irányuló fegyverszállításokra, valamint léptessenek életbe szigorú gazdasági szankciókat, tilt­sák meg a katonai felszerelé­sek vásárlására folyósítandó hitelek megadását Pretoriá­nak. párti főtitkárt, az egykori kül­kereskedelmi és iparügyi mi­nisztert. A hatalmon levő Li­berális Demokrata Párt csak hosszas huzavona után járult hozzá, hogy Nakaszone tanú­ként jelenjék meg a parla­menti vizsgáló bizottság előtt. Amint az előre látható volt: Nakaszone Jaszühiro a több órás kihallgatás során határo­zottan cáfolta, hogy bármi köze lett volna a Lockheed- megvesztegetési ügyhöz és hogy megvesztegetési pénzt vett fel Kodama Josiotól, az amerikai repülőgépgyár első számú japán ügynökétől. A konzervatív politikus tagadta, hogy mint külkereskedelmi és iparügyi miniszter, személye­sen járt közbe a Lockheed- gyár repülőgépeinek japán importja érdekében. Megfigye­lők szerint Nakaszone önkén­tes megjelenése a parlament vizsgáló bizottsága előtt va­lójában ügyes taktikai húzás volt, amely azt célozta, hogy a volt főtitkár megerősítse párton belüli helyzetét a kö­zelgő felsőházi választások előtt. a hatvanas évek elején ki­jelentette, hogy Spanyolor­szágban a kommunista párt »1960-tól kezdve ■ ismét tö­megpárttá vált.« A politikai befolyás meg­teremtése és a szervezeti munka az illegalitás nehéz körülményei között óriási ál­dozatokkal járt: börtön, kín­zókamra, halálos ítélet várt a Spanyol KP sok vezetőjé­re és kiemelkedő pártmunká­sára. Mint a Pravdának a legalitást kommentáló cikke megjegyzi, »ezek az áldoza­tok nem voltak hiábavalóak. Nélkülük Spanyolország so­hasem tudta volna lerázni a francoizmus gyalázatos ter­hét és nem lett volna képes a demokratizmus útjára lép­ni.« A párt ereje és a spanyol társadalmi erőviszonyokat reálisan felmérő, ahhoz al­kalmazkodó politikai prog­ramja és magatartása I együt­tesen azt eredményezte, hogy a spanyol baloldal, sőt, a pol­gári centrum jórésze is a de­mokratizálás alapfeltételének tartotta a kommunista párt törvényest tését. Ez világosan kiderült abból, hogy a már legalizált szocialista-szociálde­mokrata irányzatú pártok (amelyek számos kérdésben nem értenek egyet a kom­munistákkal) felvetették a választás bojkottálását; ha a Spanyol Kommunista Párt törvényes működését nem en­gedélyeznék. Különböző hangszerelésben, de egyértel­műen az SKP legalizálása mellett foglaltak állást a ke­reszténydemokrata tömörü­lés, valamint a Suarez-kor- máhyt támogató más oent- rumpártok. Lényegében olyan helyzet bontakozott ki, amelyben a Spanyol KP legalizálása a választások hitelességének, sőt, esetleg megtartásának fel­tételévé vált. A kormány ezt felmérve végül hosszú hq*>o- zás és taktikai manőverek után pozitív döntésre kény­szerült. Első nyilatkozatában Carrillo, a párt főtitkára vi­lágosan utalt erre, amikor azt mondotta: »Nem hiszem, hogy Suatez miniszterelnök a kommunisták barátja. Anti- kommunistának tekintem őt, de intelligens antikommu- nistának, aki megértette, hogy megtorlással vagy igaz­ságtalansággal nem lehet szétzúzni eszméket.« A Spanyol Kommumsta Párt törvényesítése rendkívü­li jelentőségű lépés, amely új szakaszt nyit a spanyol politikában. A múlt négy év­tized hatalmi struktúráját azonban S pan y olorezá gb a n még nem bontották le, 6 ezt az új szakaszt a június első felére tervezett választások­tól függetlenül is rendkívül heves küzdelem jellemzi majd. Máris világos, hogy az a nagy jobboldali párt, ame­lyet Fraga Iribarne volt bel­ügyminiszter vezetésével hét francoista ex-miniszter szer­vezett —• éppen a kommunis­ta párt elleni harcot állítja majd választási propagandá­jának középpontjába. Ez a párt, amely »Népi Szövetség­nek nevezi magát, s amely valójában a nyílt fasizmus­tól a konzervatív jobboldal­ig terjedő erők új gyűjtőme­dencéjének tekinthető — éles szavakkal ítélte el a kommunista párt legalizálá­sáról szóló kormánydöntést. A határozat utáni első na­pokban még nyílt kérdés, hogy a hadsereg csúcsain, va­lamint a Franeo-rezsimtől örökölt és csak lassan átfor­málódó erőszakszervgzetek- ben nem lépnek-e fel a Spa­nyol KP törvényesítését el­utasító erők. Az a tény tehát, hogy az SKP .38 év után kiléphet a politikai harc nyílt porond­jára, nem lezárása, hanem kezdete a küzdelemnek. Az első nagy harci feladatot eb­ben a szakaszban a fasiszta és szélsőjobboldali szerveze­tek erőszakos fellépésének megakadályozása, a választá­sok demokratizmusának megvédése jelenti. Éppen ezért a választásokig terjedő időszakot sok szempontból próbatételnek lehet tekinte­ni, amely megmutatja majd a spanyol társadalmi erők viszonyát és dinamizmusát. Gömöri Endre A szovjet nagykövet Cártérnél Az amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója, Zibig- niew Brzezinski társaságában fogadta Dobrinyint, a Szov­jetunió washingtoni nagykövetét. (Telefotó : AP—MTI—KS) Belehalt sérüléseibe a rendőrőrmester Megszakította a dél-afrikai kérdés vitáját a Biztonsági Tanács A Lockbeed-botrány Japánban Taktikázik a főtitkár

Next

/
Oldalképek
Tartalom