Somogyi Néplap, 1977. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-13 / 85. szám

^Tjiiztelt Sreik eiztö iíg. ! 1977. április 7-en ötféle játékot vásároltam az Utasel- láto kaposvári ajándékboltjában. Mivel a játékokat nem magamnak vettem, az áru kifizetése után kértem az el­adót. hogy az arakat is írja rá a csomagokra. Ezután a játéküzletbe, majd a Somogy Áruházba mentem, s feltűnt, hogy az egyik autót tíz forinttal drágábban vettem, mint amennyibe ott kerül. Ezután mindegyiket végignéztem, s rájöttem, hogy több mint 50 forinttal becsapott az árusí­tó. Visszamentem az ajándékpavilonba, hogy panaszo­mat bejegyezzem a panaszkönyvbe. Ez sajnos meghiúsult, mert az eladó hölgy többszöri kérésem ellenére sem adta oda a panaszkönyvet. Kijelentette, hogy „panaszával for­dulhat ahova csak akar, mert én régi dolgozó vagyok a vál­lalatnál, s nem lesz ebből problémám”. Az üzletben levő fiatal hölgy is kedvesen szólt: „Miért vásárol itt, ha nem tetszik az ár?” A „kedvességüktől” eltelve odébbálltam. Megállapítot­tam: ez a pavilon nem is lehet olyan rossz munkahely . . . Tisztelettel: Tisztelt Szerkesztőség! Orkán JtlugdáLna Kadarkút, Hódos u. 9. Hafler Ilona Icarádi áfész-dolgozó február 12-én meg­jeleni, közlekedéssel kapcsolatos észrevételére válaszolva közlöm, hogy a karádi ruhagyár dolgozóit szerződéses autó­buszjárattal szállítják munkahelyükre. A Karúd környé­ki utazási rendet áz illetékes tanácsi szervek vezetőivel egyeztettük, s azt ók elfogadták. . Tisztelettel: ár. Xárt 3tUütr< forgalmi és kereskedelmi igazgatóhelyettes XXXIIT. évfolyam. 85. szám. Szerda. 1977. április 13, Plein air és zsáner Kiállítás a Somogyi képtár gyűjteményéből KÉT VEGLET A korszerű iskolai oktatás ma már elképzelhetetlen mo­dern szemléltető eszközök nélkül. A dia- és írásvetítő, a televízió, a magnetofon, nem egyszer a fülhallgató a legkisebb iskolákba is bevo­nult. Nagy jelentőségük van, különösen az alsó tagozatos oktatásban, hiszen a tíz éven aluli gyerek .úgy tud köny- nven fogalmat alkotni. ha azokat valamilyen tárgy for­máiéban látja, vagy konkrét dologhoz tudja kapcsolni. Az utóbbi években rengeteget költöttek szemléltető eszkö­zökre országszerte De ennek is megvannak a hátulütői. , Sok helyen nem tudják ke- | zelni az eszközöket, amelyek j az oktatást gyorsabbá, hatá- j sosabbá teszik, sőt nem is 1 használják őket. Sok techni­kai eszköz, szemléltető tárgy porosodik használatlanul a somogyi iskolai szertárakban. Több százezerre rúg az érté­kük. Az írásvetítőhöz csak ritkán adnak kész vázlatot vagy segédanyagot. így a pe­dagógusok először az egész vázlatot celofánpapírra írják, rajzolják, azután másnap az órán befűzik és vetítik. Csak­hogy ezzel az otthoni rajzol­gatással több idő telik el, mintha a hagyományos mód­szert alkalmazták volna az órán. Előfordul az is. hogy eltú­lozzák az eszközök jelentősé­gét. Senki se vitatja, hogy szükség van rájuk. A pedagó­gusok és a szakfelügyelők kö­rében azonban néha lábrakap az az álláspont, hogy az a jó óra. amelyen minél több az eszköz, a kép, a mozgás, és minél kevesebb a beszéd. így azután némelyik iskolai óra inkább egy mutatványhoz ha­sonlít. A gyerekek sokat lát­nak, csak éppen az sikkad el, hogy miért volt mindez? A raktárban heverő eszköz és a szemléltetés tűi hajtása két véglet. A helyes felfogás a kettő között van. Minél több eszközzel gazdagítani az okta­tást, de mindig tudni, hogy miért? Nem maradiság alkal­mazni a hagyományos magya­rázat módszerét. Két francia eredetű idegen kifejezés jelöli a festészeti irányzatokat, melyekkel a So­mogyi Képtár ünnepekben megnyílt kiállításán talál­koztunk. A plein air a 19. századi impresszionista festők Eltörött az osztóvezeték Újra van víz a sávházban Da j kát éhén Nem ritkaság, hogy az ál­latikért egyik-másik lakója pótmamát kap: a dajkaság az állattenyésztésben is mindin­kább meghonosodó gyakorlat, módszer. Az Állattenyésztési Kutató Intézetben próbasorozattal si­került megalapozni a nagyüze­mi daj«atehenes eljárást. A kutatásokhoz az adta az in­díttatást, hogy az »utánpót­lás«. azaz a borjak felnevelé­st költségei magasak, túlságo­san drága a fiatal állatok tar­tása, ami rontja a tehenészet jövedelmezőségét. Tudvalevő, hogy sok helyen mestersége­sen táplálják a borjakat, má­sutt csak egy ideig kap tejet az anyától, utána mestersé­ges tápokra fogják. Az ősi borjúnevelési mód­szer. amikor az anya ad tejet az utódnak, visszaszorulóban van. Nem kifizetődő ugyanis minden borját külön-külön ott tartani az anyjánál — vissza­veti a tejtermelést. Am a ku­tatók megállapították, hogy ha egy tehén egyszerre több borjút nevel, azaz egész évben csak a borjakkal »foglalko­zik«. akkor javul a gazdasá­gosság. A hajdú-rzoboszlói gazdaság­ban egy 600-as tehenészetben a legrosszabb hozamú 100 te­henet dajkaállatként alkal­mazták. A .borjakkal együtt egész évben a legelőn voltak. Egv tehén egy év alatt három borjút neveit föl. Olyan ered­ménnyel, hogy a nevelési költ­ség jelentősen visszaesett: 36 forintról 17 forintra mérséklő dőtit a fiatal állatok «ti' kilo­grammos súly gyarapodására jutó összeg. Víz nélkül maradt több ház a kaposvári Kalinyin város­részben. ugyanis eltört egy osztóvezeték a sávház vonalá­ban. A Somogy megyei Víz- és Csatornamű Vállalat dől-1 gozói tegnap hajnalban kezd- i tek a hiba elhárításához. Először megkeresték a hl- ' bát. majd gondoskodtak ar- ; ról, hogy minél kevesebb épü- let maradjon víz nélkül a hi-1 bás vezetékrész kicseréléséig. Sajnos, még így is, négy ház­ban nem folyt a víz a csa­pokból. A sávháznak saját hidroforberendezése van, a háromszázharminc lakás fo­gyasztása azonban akkora, hogy tegnap délelőtt tíz órá­tól már ott is vízszünet volt. A vízművek igyekezett mi­nél előbb kicserélni az osztó­vezetéket. Tegnap délután már újra folyt a víz a csa­pokból a sávházban és a kör­nyékén, s üzemelt a közben leállt központi fűtés is. gyakran használt műszava, s arra utal. hogy a stílus kép­viselői a műtermi világítás helyett a szabadban dolgoz­nak. Monet, Pissarro nyomán Magyarországon negyedszá­zaddal később jelentkezett a plein air hatása. Az impresz- szionisták Somogyi Képtár­ban őrzött művei közül a nagybányai iskola hármasa, Csók István, Ferenczy Károly, Irányi Grünwald Béla alkotá­sai emelkednek ki. Ferenczy a múlt század utolsó éveiben jutott el a plein airig. Izgatta a tiszta festőiség problémája, melynek megoldását az imp­resszionizmuson belül kísé­relte meg. Művel ennek a műfajnak a remekei, bár tel­jes egészében Ferenczy so­sem vált impresszionistává. A zsáner: életkép, a festé­szet és néha a ■ kisplasztika egyik műfaja, mely a polgári, paraszti és udvari élet köz­napi eseményeit. jeleneteit ábrázolja. Németországból, illetve a Németalföldről indult útjára, s több koron át meg­újította önmagát. Sok zsanért festett Kunffy Lajos is, mű­veinek gazdag válogatása ad számot a somo'gytúri 'festő művészetéről. Negyven művét mutatja be a Somogyi Kép­tár kiállítása. A Medici Vénusz és társai Tatán Az ország első — és Európa harmadik — másolatmúzeu­mát hozzák létre Tatán. A Komárom megyei Múzeumok Igazgatósága megvásárolta és felújította a volt zsinagóga épületét, amelyben méltó környezetet teremtettek az antik művészetet bemutató értékes másolatgyűjteménynek. A má­sodik világháború idején megsérült szobrokat — restaurá­lásuk után — várhatóan az év őszétől már láthatja a kö­zönség. Képünkön: Kiss Dániel szobrászművész a Medici Vénuszt restaurálja. Marcaliból Nagycenkire Széchenyi-emléktárgyak a gyűjteményben Jó kapcsolata van Scmogy- gyal az országos hírű nagy­cenki Széchenyi István Em­lékmúzeumnak. Dr. Környei Attila igazgató két évvel ez­előtt a Baiaton-parton nya­ralt, s ezt az alkalmat felhasz­nálva bejárta családjával a volt Széc h eny i - b ir t okok at. Korábbi ismeretei alapján és egy marcali népművelő be­jelentésére két értékes bútort, két festményt talált a mar­cali kórháziban. A festmények Széchenyi György, Széchenyi Zsigmond XIX. században ké­szült mellképei voltak. Dr. Rádler Antal kórházigazgató ezeket készséggel a múzeum­] nak ajándékozta, sőt ei is szál- 1 líttatta Nagycenkre a Somogy megyei Múzeumok Igazgatósá­gának hozzájárulásával. A múzeum rendszeresen fo­gad turistacsoportokat So­mogyiból, s külön felhívja a figyelmet a megyében talált vagy onnan való tárgyakra is. Dr. Környei Attila múze­umigazgató fontosnak tartja, hogy úiabb Széchenyi-emlék­tárgyakkal gyarapodjon a gyűjteményük. A múzeumba­rátok jelzéseit is szívesen veszik, sőt minden önkéntes aktíváét, aki tud valamit a volt Széchenyi-birtokokról el- I került tárgyakról. Kérdés — Tudja, hogy mit gon­dolok én a házasságról? — Maga nős? —• Persze. — Alikor tudom ... Mii szólna hozzá ? A fiatal pár moziban ül. A fiú egész előadás alatt a lányt ölelgeti. Végre a mögöttük ülő nő megszó­lal: — Mondja, nem csinál­hatná ezt otthon? — Nagyon szeretném . . . De nem tudom, mit szól­na hozzá a feleségem. Kioktatták Az igazgató az új kül­döncöt leckézteti. ' — Nem mondta a he­lyettesem, mit kell csinál­nod ebéd után? — De igen! Ébresszen föl. miihelyt ön megérke­zik. Családi perpatvar A házastársak összevesz­tek, és egész nap egy szót sem váltottak egy­mással. Este a férj a kö­vetkező papírlapot tette felesége elé: »Kelts föl reggel hétkor 1« Reggel tízkor ébred. Párnáján a következő fel­irattal egy cédula állott: »Kelj föl, már hét óra!« őszinteség — A vőlegényed ismeri az életkorodat? — Igen, részben. Kire hasonlít? Az ifjú papa ragyog a büszkeségtől : — Nézze meg jól a Fia­mat! Maga szerint kire hasonlít? — Fogalmam sínes — válaszolja a vendég —, senkit sem ismerek a vá­rosból. Érdekes... A szórakozott professzor késő este tér haza. A ga­rázsból furcsa zajt hall. — Van ott valaki? — kérdi. — Nincs — válaszolja a betörő, aki az egyik au­tó alatt bújt éL — Érdekes... Esküdni mernék rá. uram, hogy hallottam valamit. Abszolút nyugalom Váratlanul föltárul a fő­nök irodájának ajtaja, és beront rajta a feleség. A főnök — ölében a titkár­nővel — hidegvérrel dik­tál: »Annak ellenére, hogy vállalatunk komoly pénz­ügyi nehézségékkel küsz­ködik, egy további szék beszerzése immár elkerül­hetetlenné vált...« A hét véee baleseti krónikája Lovas kocsinak hajlott a Lada ^HSfUÜÍS Nem a látási és útviszo­nyoknak megfelelő sebességgel vezette Lada személygépko­csiját vasárnap este a 67-es úton, Mernyeszentmiklós és Vadépuszta között a 48 éves Kominek József balatonlellei brigádvezető, és az előtte ha­ladó, kivilágítatlan lovas ko­csinak ütközött. Az autó a ógatot az árokba lökte. A ko­csin ülő 46 éves Horváth György siófoki drótos a bal­eset következteben könnyeb­ben. élettársa, a 45 éves La­katos Sándorné súlyosan meg­sérült. Kominek József ellen a rendőrség büntetőeljárást indít. Alapos a gyanú, hogy a lovas kocsi hajtója. Horváth György, szeszes italt fogyasz­tott, ezért ellene az eljárást a vérvizsgálat eredményétől függően indítják meg. Hétfőn Balatonmárián a 25 éves Serbán Zoltán budapesti postai kézbesítő figyelmetle­nül, a megengedettnél na­gyobb sebességgel vezette Trabantját, a záróvonalat át­lépve áttért a menetirány szerinti bal oldalra és ott ösz- szeütközött egy Wartburggal. A baleset következtében a Trabant utasai — a 20 éves Fehér Ibolya bolti eladó, nagy bajomi lakos, a 15 éves Pap Mária középiskolai ta­nuló, balatonújlaki lakos és a 24 éves Pap László ugyan­csak balatonújlaki lakos, egyetemi hallgató — köny- nyebben megsérültek. AZ MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő : JÁVORI BÉLA Föszerkcsztö-h. : Paál László Szerkesztőség: Kaposvár, Latiné* Sándor u. 2. Postacím: 7401. Telefon: 11-510. tl-íll, 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinra Sándor utca 2. Postacím; 7401 Kaposvár, posutfiők 31 Telefon: li-516. Felelős kiadó Dómján Sándor. Beküldött kéziratot nem őrzünlc meg éa nem küldünk vissza! TerJeTztl a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahiva­taloknál és postás k.z Orsi tőknél. Előfizetési díj egy hónapra 20 Ft Index: 23»67. ISSN 0U3—M0&. Készült a Somogy megyei Nyomda. Ipari Vállalat kaposvári üzemében Kaposvár. Május 1. n. Ull. Felelős vezető: Farkas Béla. igazgatói

Next

/
Oldalképek
Tartalom