Somogyi Néplap, 1977. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-09 / 83. szám

Tartalmas párbeszéd NÖVEKVŐ KÖVETELMÉNYEK Mint tegnapi lapunkban említettük: a kommunistákkal való párbeszéd élénk és kri­tikus hangvételű, előremutató volt. Érthető: ahogy napjaink­ban a gazdaságpolitika áll munkánk és az érdeklődés kö­zéppontjában, úgy a pártszer­vezetek tagjait is ez a téma foglalkoztatja a legjobban. Személyes tapasztalataik alap­ján tettek szóvá számos helyi, munkahelyi gondot, és ter­mészetesnek tartották, hogy . ezek legnagyobb részét ott helyben kell megoldani. A vezetőknek, a pártszervezetek vezetőségének tettek is jó né­hány javaslatot erre. Tehát együtt élnek, együtt lélegze- nek munkahelyükkel, hiszen ott töltik az életük felél, s érzik a felelősséget is. MÓDSZERÜK Kifejezték többek között egyetértésüket a gazdálkodás szigorításának, a hatékonyság fokozásának követelményé­vel, s rögtön hozzátették: a pártszervezeteknek az eddigi­nél öntevékenyebben és kez­deményezőbben kell foglalkoz­niuk a gazdasági élettel ösz- szefüggő politikai kérdések­kel. Nem beszéltek másról, mint a gazdaság pártirányitá- sának tökéletesítéséről. Sok helyen megállapították: a pártirányítást nem szabad le­szűkíteni a gazdasági vezetők utólagos beszámoltatására. Ez legföljebb »utókezelésnek« jó, de nem előzi meg a bajokat. A pártszervezeteknek ismer­niük kell a gazdaság minden fontos összefüggését, az in­tézkedések várható hatását, s ezzel megelőzhetik a tévedése­ket. Ez természetesen nem je­lenti a gazdasági tennivalók átvállalását, inkább segíti a vezetőket hivatásuk teljesíté- sébçn. A megyei pártbizottság le­szögezte: tökéletesíteni kell a pártirányítás módszereit; a megyei, a járási és a városi pártbizottságoknak is több se­gítséget kell adniuk az alap- szervezeteknek. Nem ok nélkül tették szóvá a kommunisták, hogy a poli­tikai és gazdasági vezetők ; törődjenek többet az üzemi ' demokrácia érvényesülésével, a munkahelyi légkör javítá­sával és a brigádmozgalom fejlesztésével. Van mit tenni. Elég utalnunk arra, hogy sok helyen még mindig nem vá­laszolnak gyorsan és érdem­ben a dolgozók észrevételeire, másutt intézkedés helyett ki­térés, magyarázkodás követi a javaslatokat. A kommunisták jól értik és követik a politi­kát. Ezért beszéltek nagy szenvedéllyel arról, hogy oko­sabban kell gazdálkodni a munkaerővel, következeteseb­ben megkövetelni a munka- fegyelmet. s nemcsak szóno­kolni, hanem a gyakorlatban is követni az erkölcsi megbe­csüléssel, az anyagi ösztön­zéssel, a munka szerinti elosz­tással kapcsolatos elveket. KÖZÉRZET Az öszegezés szerint jó né­hány helyen a politikai han­gulattal, az emberek közérze­tével hozták összefüggésbe a lassan oldódó feszültségeket. Ezek közé sorolták például a: egyenetlen anyagellátást, az alkatrészhiányt, a vidéki gyár­egységek és a törzsgyárak kö­zötti bérszinvonal-különbsé- get, a beruházások elhúzódá­sát. A mez.őgazdaságban dol­gozó párttagokat viszont az foglalkoztatta, hogy tud-e a mezőgazdaság több terméket előállítani, ha az igényeknél kevesebb beruházás valósul­hat meg, s ha a fejlesztés mai gondjai továbbra is fennma­radnak. Figyelemre méltó az is. hogy az életszínvonallal ösz- szefüggésben különösen a vá­rosi lakáshiány, az indokolat­lanul magas zöldség- és gyü­mölcsárak, a nem. kielégítő húsellátás, a burkolt áreme­lés, a tömegközlekedés zsú­foltsága, valamint a régi és az új nyugdijak közötti különb­ség foglalkoztatja a pártta­gokat. Gyorsabb intézkedése­ket sürgettek e nehézségek csökkentésére, illetve meg­szüntetésére. A megvei párt- bizottság úgy foglalt állást, hogy az észrevételek többsé­gét el kell fogadnunk. Gond­jaink leküzdése fontos és halaszthatatlan feladat, hiszen befolyásolják a politikai köz­hangulatot, az általános köz­érzetet is. ség a hibák gyorsabb kikü­szöbölésére. S ezt a felfogást támogatja a megyei pártbi­zottság, saját hatáskörében is intézkedéseket sürget. ÏU05TI ÁLLAPOT ÜGYINTÉZÉS Egy gyár, évi négyezer lakás Az idén kezdte meg a ter­melést a Prága—Malesice-i épületelemgyár, amely évente négyezer lakáshoz szükséges elemet állít elő. Ez idő szerint tehát ez Közép-Európa legna­gyobb házgyára. Az új üzem jelentős mértékben hozzájá­rul majd a most folyó cseh­szlovák ötéves terv lakásépí­tési programjának teljesítésé­hez: a tervezett negyvenezer prágai lakás megépítéséhez. A malesicei gyárban * az épületelemeket kétféle mód­szerrel állítják elő: a VVU— ETA és a Larsen—Nielsen rendszer alapján. Az elsőt csehszlovák építészek fejlesz­tették ki, a második dán mód­szer. A prágai építkezéseknél végzett próbák szerint ezekkel a technológiákkal gyors és pontos a szerelés, s jobb az új házak hang- és hőszigetelése is. A falelemek letisztítva, be­épített ajtókkal, ablakokkal és az elektromos- és fűtőberen­dezések vezetékeivel érkeznek az építkezés színhelyére. Ez jelentősen megrövidíti az át­adási határidőket is. A megyei pártbizottság ülé­sén sok szó hangzott el az állami szervek munkájával kapcsolatban. A kommunisták a lakossággal együtt érzékelik a kedvező változásokat, ezt kifejezésre is juttatták. Még­sem tekinthettek el a bírálat­tól. Okuk volt rá. Bírálatuk tárgya a legtöbb helyen az volt, hogy lassú és körülmé­nyes az ügyintézés; kivétele­zéssel, bürokratikus megnyil­vánulásokkal találkoznak. A társközségekben kifogásolták, hogy a vezetők nem tartják meg fogadóóráikat, laza a { kapcsolatuk a kis települések lakóival. Másutt javasolták a húszéves — és már elavult — államigazgatási eljárási tör- j vény korszerűsítését. Bírál­tak egyes tanácsokat azért, mert nem mindig ésszerűen használják föl az állami pénz­eszközöket. De beszéltek arról is, hogy az állami szervek az eddiginél következetesebben védjék a társadalmi tulajdont, és érvényesítsék a jogpoliti­kai elveket. Magyarán szólva: a szigort, ha szükséges, a felelősségre vonást sürgették ott, ahol más eszközökkel már nem lehet megfékezni a közösség érdekével szemben állókat. Ilyen tömören összegezve a bírálatokat — ijesztő lehetne a helyzet, ám jól tudjuk, hogy a jobbítás, a változtatás szán­déka nem tűri az »egyrészt- másrészt« felfogást, azaz nem beszélnek ilyen szenvedélye­sen a jóról. Ez azonban nem jelenti azt, hogy elsiklanak fölötte. De tudják azt is, hogy némely — a közvéleményt iz­gató — bajunkat nem tör­vényszerű évtizedekig hordoz­ni. Megvan a mód, a lehető­A kommunisták önkritikái hajlamára és készségére jel­lemző. hogy mélyre hatolva vizsgálták önmaguk felké­szültségét é& helyzetét. Az összegezés ebben a gondolat­körben megállapította, hogy párttagjaink egy részének tu­dati fejlődése még elmarad a növekvő követelményektől Sokan nem vállalják az i<jeo lógiai vitát, az állásfoglalást, s néha még körükben is ta pasztalhatók a szocialista esz­mékkel, életmóddal ellentétes jelenségek, mint például kispolgáriság, az anyagiasság, az önzés, a jogtalan előny- szerzésre való hajlam. Mind­ez káros az egyén szempont­jából, de káros a nagyobb kö­zösség fejlődését illetően is, hiszen aki rossz példával jár elöl, az aligha számíthat a szocialista magatartáseszmény követésére. Épp ezért a megyei pártbi­zottság külön is felhívta a fi­gyelmet a XI. kongresszus határozatára, mely szerint »Különösen nagy szükség van a párttagság ideológiai kép zettségének, a párt eszmei egységének szüntelen erősíté­sére.« Nem véletlen, hogy en nek nyomán a Központi Bi­zottság 1976. október 26-i ha­tározata részletesén megfogal­mazta a pártpropaganda fel­adatait. a kommunisták köte­lességeit. A beszélgetéseken párttag jaink elismerően nyilatkoztak az oktatáspolitikai határozat végrehajtásáról. Kiemelték, hogy nőtt a felnőttoktatásban részt vevők — különösen a munkások — száma. Ezzel szemben kifogásolták, hogy nem csökkent a képesítés nél­küli pedagógusoké, s hogy szervezetlenséget tapasztal­nak a pályaválasztás előkészí­tésében. Jogos az az igényük is, hogy jobb és tartalmasabb tájékoztatást szeretnének kap­ni az élet minden területéről, hogy jobban eligazodhassanak a bonyolultabb kérdésekben. ÖNMAGUKRÓL À pártszervezetek munkájá­val kapcsolatban sok helyen elhangzott: a színvonalemelés alappillére a vezetőség kollek­tív munkája és a pártcsopor­tok eredményesebb tevékeny­sége. Ezek követelményként állították maguk elé. Nem ke­vésbé azt, hogy minden párt­tagnak legyen személy sze­rinti és értékelhető pártmeg­bízatása. A munka mozgalmi jellegének fokozása érdeké­ben a taggyűlések színvona­lasabb előkészítését sürgették. A megyei pártbizottság meg­állapította, hogy a beszélgeté­seken mindenütt jónak érté­kelték a tömegkapcsolatokat, elismerően szóltak a tömeg­szervezetek, mozgalmak mun­kájáról és pártirányításáról. Egyúttal útravalót is adtak a KISZ-ben, a szakszervezetek­ben, a népfrontban és más társadalmi szervezetekben pártmegbízatást teljesítő kommunistáknak. (Folytatjuk.) 3000 mázsa gyapjút várnak Somogybán Megkezdődtek a nyírások Somogybán — meglehetősen hosszú ideig tartó megtorpa­nás után — ismét fellendülő­ben van a juhtenyésztés. Köz­rejátszik ebben az ágazat vi­szonylag alacsony költségigé­nye mellett, hogy jó áron ér­tékesíthető a fiatal állat — és a gyapjú. Az utóbbi termék felvásárlásával megyénkben a Gyapjú- és Textilnyers- anyag Forgalmi Vállalat ka­posvári kirendeltsége foglal­kozik. Tavaly 2690 mázsa gyapjút vettek át a juhászat- tal rendelkező gazdaságoktól, az idén ennél jóval többre: 3000 mázsára számítanak. Jól telelt az állomány, s ez biztosítéknak látszik arra, hogy a mennyiségi emelkedésen túl a minőség is javuljon. Né­hány somogyi termelőszövet­kezetben hozzáfogtak az álla­tok nyírásához, túljutottak ezen a munkán a fonyódi, a ságvárl és a szőlősgyöröki ter­melőszövetkezetben. A kiren­deltség szakemberei a hely­színen, a nyíráskor tanácsok­kal segítik a gazdaságokat. A tavalyihoz képest három közös gazdasággal gyarapodott a gyapjúértékesitő üzemek száma a megyében: a sávolyi, a kutasi és a buzsáki terme­lőszövetkezet az idén hozta létre juhászati ágazatát. Az eddig átvett árut a vállalat győri raktáraiba szállították, a mennyiség egy részét ugyan­csak Győrben dolgozzák fel. Őrségben az egész falu BÉLAVÁR—KEREKHEGY, Figyelő sietitek kísérnek bennünket, amint a Jjerékhe- gyi szőlődombon keressük Tóth Zoltánnak, a vízvári pártvezetőeég titkárának prés­házát. Beteg, s ezért jó idő­ben gyakran jön ide pihenni, jó levegőt szívni, élvezni a csöndet, szót váltani a szőlő­ben dolgozgató emberekkel. — Közel a határ, az itt élők vérében, van, hogy figyelem­mel kísérjék az ismeretlenek útját. Tudja, régebben gyak­ran előfordult, hogy a határ­ban dolgozgató emberek vet­tek észre gyanús személyeket, szóltak az őrsnek, s azután kiderült : tiltott határátlépést akadályoztak meg éberségük­kel. Nemcsak a katonák tel­jesítenek itt szolgálatot, ha­nem őrségben van állandóan az egész falu... Tóth Zoltán párttitkár: Őr­ségben van az egész falu. Éppen tíz esztendeje, hogv találkoztam Tóth Zoltánnal. Ö voLt Bélavár tanácselnöke, s 1987-ben — elsőnek a megyé­ben — az ott lakók nevében ő vette át a határőrközség ki­tüntetést. Hosszú évek mun­kájával, a határőröknek nyúj­tott segítséggel érdemelték ezt ki. A kitüntetést azóta több más község is megkapta : ott látni ezt a táblát Bolhón. Ba- bócsán. Zákányon, s két éve Vízváron is. Ezen az ünnepsé­gen vette át Tóth Zoltán a Közbiztonsági Érdemérem arany fokozata kitüntetést. — Sok változás történt az elmúlt évek során. Megszűnt az önálló bélavári tanács, közigazgatásilag Vízvárhoz tar­tozunk. Ma már csak ritkán fordul elő tiltott határátlépési kísérlet — nem úgy, mint ré­gebben —, ám az emberek fe­lelősségérzete. a határőrökkel való kapcsolat. együttműkö­dés nem csökkent, hanem erő­södött. Három önkéntes ha- tárőircsoportunk van ezenkí­vül úttörőhatárör-szakaszunk is tevékenykedik. Az emberek — gyerekek és felnőttek is — készségesen és nagy felelős­séggel vesznek részt ebben a munkában Tóth Zoltán a bélavári cso­port parancsnoka, szabad ide­jében ő is járja a határőrök­kel a Dráva mentét meg a határhoz vivő utakat, segít a rend, a közbiztonság fenntar­tásában, erősítésében. A cso­portban sok olyan fiatal, fel­nőtt van, aki már évek óta végzi ezt a munkát. Termelő­szövetkezeti tagok, vasutasok, tanácsi dolgozók, nyugdíjasok. Olyanok, mint' Lehöcz István j — határőr volt, a községbe nő­sült leszerelés után —. a ka­vicsbánya kotrógépkezelője, az egyik legszorgalmasabb ön­kéntes határőr. Varga Ferenc ugyancsak a kavicsbánya munkása, Mihaldinecz Mihály, a tsz brigádvezetője, aki Ki­váló határőr kitüntetést érde­melt ki. Azután Hausz Tibor, Kovács József, Biricz József, s még sokáig lehetne sorolni a neveket. Több kommunistának ez is egyik állandó pártmegbízatá­sa: segíteni a határőrök mun­káját, megakadályozni a Iia- társértésit. Például Szarka Ár­pád heresznyei párttitkárnak, aki ugyancsak vezetője az önkéntes határőrcsoporlnak. Vízváron Hornok András nyugdíjasként látja el igen lelkiismeretesen ezt a felada­tot. Sütő Imre alezredes, őrs­parancsnok éppen beszámol li­ra készül, az őrs és a lakos­ság együttműködésének ta­pasztalatait összesíti, ami'. >r meglátogatjuk Kulcsár Ár­páddal, a vízvári tanács elnö­kév ed. — A tanáccsal, a pártszer­vezettel és a lakossággal na­gyon jó a kapcsolatunk. A tanács- és végrehajtó bizott­sági üléseken, a falunanoó. -n és a pártszervezet rendezvé­nyein mindenkor lehetősétet kapok, hogy a határőrizet.el kapcsolatos munkáról beszél­hessek, tájékoztatást nyújt­hassak feladatainkról. A ió együttműködés eredménye, hogy Örsünk már hatszor ér­demelte ki a kiváló címet, egyszer pedig az élenjáró őrs kitüntetést. A határszélen élni felelős­séget jelent! 1 Vajon mit tesznek ezért a párt- és a társadalmi szerve­zetek, a tanács, hogy ez a fe­lelősségérzet már egészen fia­talon az itt élők vérébe ivód­jon. Kulcsár Árpád tanácsel­nök — ő is most lett kiváló határőr — így válaszol: I — Az iskolásoknál kezdjük, s folytatjuk a KISZ-ben. Gyerekeink az útlörőhatárőr- szakasz tagjai, s kitüntetésnek érzik, ha erre alkalmasnak, érdemesnek találják őket. Ha megjelennek a foglalkozáso­kon a határőrök, hogy mun­kájukról, a feladótokról be­széljenek, igen nagy figyelem­mel hallgatják őket, s hajtják végre a gyakorlatokat is. Arra vagyunk elsősorban büszkék, hogy ma már többen is van­nak, akik úttörő-határőrként kezdték, s ma tagjai az ön­kéntes határőrcsoportnak: Halász István, Novográdecz István és még mások. E ne­velő munkánk eredménye, hogy a tőlünk katonai szolgá­latra bevonulok többsége a ha­Erdőt telepítenek - erre alkalmas a föld A közös feladatokról beszél Sütő Imre alezredes és Kul­csár Árpád tanácselnök. Racionális földhasználat — így nevezik a gazdasági szak­emberek azt a törekvést, mely szerint minden talpalatnyi ter­mőföldet úgy kívánnak hasz­nosítani, ahogyan azt a talaj -képessége« indokolja. A fő cél: ne maradjon terület mű­velés, hasznosítás nélkül. Ter­mészetes, hogy a szántóföldi kultúrák, a szőlők és gyümöl­csösök nem élnek meg min­denütt (még nagy költségbe kerülő talajjavítás árán sem), viszont az ilyen földek egy része is alkalmas legelőtelepí­tésre — és erdősítésre. A Ku­tasi Állami Gazdaság régóta foglalkozik majorfásífássál, az üzem minden jelentősebb ma­jorjánál megtalálható az élőfa­övezet. Ami külön is figyel­met érdemel módszerükben : mire a majorépületek elké­szülnek, akkora már szépen fejlett fák veszik körül a te­rületet. Nagybajom határában van a kutasiak Üjmajorja ahol hízómarhatelep létesül — de a fásítással már 1971-ben elkészültek. A kutasi gazdaságban a má­sik jó példa az ésszerű terü­lethasznosításra az egyik iákói tábla sorsa. Rendkívül gyen­gén fizetett szántóföldi ter­mesztésben. ezért fasítoíták. A terület feléről már kiszed­ték az állományt papírfának. A gazdaságnak 364 hektár er­deje van, többsége akác. és jelentős a 122 hektár nyárfás is. Tavaly 361 köbméter fát termeltek ki, s folyamatosan gondoskodnak pótlásról. így a telepítésben a nyáré és az égeré a -főszerep«, az előbbi különösen nagy jelentőséget kapott a racionális földhasz­nálatban. Azokra á területek­re, melyek mezőgazdasági mű­velésre kevésbé voltak alkal­masak, nyárt és égert telepí­tettek úgy, hogy köziben nagyüzemi művelésre is alkal­mas erdőül tetvénveket alakí­tottak ki. Ahol korábban mi­nimális hozammal fizetett a búza. ott az állami pénzből — célcsoportos beruházásiként — végzett erdőtelepítés és művelés igencsak hasznosnak bizonyult A Kutasi Állami Gazdaság az idén belépett az erdőgaz­dálkodási tevékenységet szer­vezett keretekbe fogó és koor­dináló társulásba. A kooperá­cióban az eddiginél nagyobb lehetőséget látnak az eredmé­nyek növelésére, és arra, hogy javítsák a technikai ellátott­ságot. A gazdaság a továb­biakban is nyárt és égert te­lepít. A kitermelt és papír- fának szánt nyersanyag kér- gezésében pedig máris együtt­működnek a Somogyi Erdö- és Fafeldolgozó Gazdasággal: a munkát kérgezőgéppel vég­zik, cserébe traktort adtak az időszerű tennivalókhoz. tárőrségre kerül. AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS nem korlátozódik csupán a határőrizeti feladatok ellátá­sára, noha ez a legfontosabb. Hudák Tibor hadnagy, az őrs parancsnokának politikai helyettese tanácstagként tevé­kenykedik, politikai oktatást vezet a községben. Juhász Fe­renc szakaszvezető és Ács Lőrinc határőr az iskolai hon­védelmi-hazafias nevelésben segít. ' S ott találni a határőröket akkor is, ha a községeket gaz­dagító társadalmi munkáról van szó. Részt vesznek a kul­turális és a spórtmunkában. Őrségben az egész falu... A vízvári tanácshoz tarto­zó három községből most már kettő, Bélavár és Vízvár tu­lajdonosa a határőrközség ki­tüntetésnek. A közös munka célja: úgy élni, dolgozni, hogy méltók maradjanak erre az el­ismerésre ! Szálai László umm ijíjpTii

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom