Somogyi Néplap, 1977. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-08 / 82. szám

Tartalmas párbeszéd KÖVETKEZETESSÉG ÉS FEGYELEM Csaknem, másfél év jövőt formáló politikai munkájáról fogadott el értékelést legutóbb a megyei pártbizottság. A párt belső életéről volt szó, a tagkönyvcserét megelőző beszél­getések tapasztalatairól, hétköznapi önma­gunkról. S jóllehet e találkozásokon a kom­munisták mondták el véleményüket, javas­lataikat, úgy gondoljuk: megállapításaik nemcsak a kommunistákra tartoznak. A pártszervek és -szervezetek tagjai — a mun­kásosztály megbízásából — életünk alakulá­sának felelősei. Ennek tudatában mondták el észrevételeiket közös sikereinkről és gond­jainkról. A társadalomépítés tökéletesítésé­ben mindenkinek kimutatható és tetten ér­hető személyes érdeke, feladata és felelőssé­ge van. Érdemes hát figyelni a vélemények összegezésére, mert útmutató és serkentő is egyben. fllflPGCHOOLflT A terjedelmes jelentés és a széles körű vita alapgondolata az volt: semmi se sikkadjon el, semmi se merüljön fele­désbe azokból a közérdekű ja­vaslatokból, bíráló észrevéte­lekből, melyek az egyéni be­szélgetéseken, az összegező taggyűléseken, a pártvezető­ségi és pártbizottsági üléseken elhangzottak. Fontos követel­mény ez, mert csak így erő­síthetjük tovább a párt esz­mei, politikai és cselekvési egységét; így növelhetjük a kommunisták aktivitását; így fejlődhet tovább a párt ve­zető szerepe és tömegkapcso­lata. Nem kétséges: a beszélge­téseken egyenjogú párttagok megfontolt és őszinte véle­ménycseréje zajlott le. A le­hetőség élénkítette a pártéle­tet, erjesztő hatást gyakorolt a kommunistákra, akik saját életüket és munkájukat is végiggondolva, egészséges iz­galommal vettek részt e sző­kébb fórumokon. Nem kívül­ről bíráltak, hanem előrelá­tóan, saját munkájukat is ér­tékelve mondták el: hogyan lehetne hatásosabban tevé­kenykedni az alapszervezetek­ben, és jobban dolgozni az élet minden területén. Volt még egy általános — és talán mindennél értéke­sebb — megállapítása a me­gyei pártbizottságnak: az, hogy a kommunisták ezúttal is a párthoz tartozás, a párt­tagsággal járó kötelezettségek vállalása, a tenni akarás mel­lett tettek hitet, s ez érettsé­güket, magas fokú öntudatu­kat bizonyítja. KÖZÖSSÉGI ÉRZÉS A beszélgetések némely helyen meglepetést is idéztek elő. A vezetőségi tagok ugyanis azt tapasztalták, hogy e bensőséges eszmecserén azok is okosan, felszabadul­tan és bátran mondtak véle­ményt, akik korábban soha­sem hallatták hangjukat a különböző fórumokon. Fél- szegség, vagy a közég volt az oka ennek? Nem lehet tudni, de mindenesetre ez a tapasz­talat is elgondolkodtató. Ol­dott légkört teremteni is •■mű­vészet*', hogy ki-ki gátlás nélkül mondhassa el azt, amit gondol S ha még a döntések­nél is figyelembe veszik a jó s :ándékú, előremutató kez­deményezést, az a későbbi összejöveteleken szintén szár­nyakat ad. Rohanó világunkban gyak­ran megfeledkezünk az egyes emberről Ezt is szóvá tették a kommunisták — saját kö­zösségüket illetően. így fogal­maztak: többet törődjenek egymással az alapszervezetek kommunistái; alkossanak jobb, megértőbb, egymás iránt figyelmesebb közösséget. Es nemde útmutatás ez más kö­zösségek számára is? Olyan szellem, olyan légkör uralkod­A lervezellncl több árut száliított a MÁV Márciusban tovább nőtt, s az év első három hónapjában összességében kedvezően ala­kult a vasút árufuvarozási teljesítménye — állapítja meg a MÁV vezérigazgatóság első negyedévi gyorsjelentése. Az előző hónapban a tervezett­nél több, összesen 11,4 millió tonna árut szállított d vasút. Biztató eredmény, hogy az el­ső negyedévi feszített — 30,4 millió tonnás — szállítási ter­vet is 1,2 millió tonnával túl­teljesítette a MÁV. A tava­lyinál is több árut szállított. jón mindenütt — mondták —, amely elősegíti, hogy az emberek jól ismerjék-, meg­értsék és segítsék egymást egyéni életükben is; és kap­csolatukat a kölcsönös biza­lom, a megbecsülés jellemez­Ehhez a jogos igényhez tet­te hozzá a megyei pártbizott­ság, hogy csak azok a párt- szervezetek képesek betölteni politikai irányító, ideológiai és nevelő hivatásukat, amelyek­nek tagjai politikailag felké­szültek, eszmeileg szilárdak, egységesek a határozatok vég­rehajtásában, és kérlelhetet­lenek a hibákkal és az elv- telenségekkel szemben. EGYSÉGET Rendkívül fontos — és érté­kes — megállapítás, mely az összegezésben is méltó helyet kapott: megyénk kommunistái e beszélgetéseken ismételten kifejezték egyetértésüket a párt XI. kongresszusán is megerősített politikájával, a helyi törekvésekkel, társada­lompolitikai céljainkkal. Ez nem egyszerű kinyilatkozta­tás, ellenkezőleg. Többen ugyanis így fogalmazták meg szándékukat: minden ener­giánkkal, tudásunkkal segíte­nünk kell a kongresszusi és a megyei párthatározatok végre­hajtását. S miközben el­mondták, hogy céljaink eléré­sének legfőbb biztosítéka a munkásosztály és pártjának cselekvési egysége, azt is hoz­zátették: a végrehajtásban sem helyileg, sem az irányitó szerveknél nem tapasztalnak kellő következetességet és fe­gyelmet. A kommunisták — hivatá­sukhoz méltón — nyíltan szóltak arról, hogy saját alap- szervezetük sem elég bátor az ellenőrzésben, a számonkérés­ben, a felelősségre vonásban. Szóvá tették, hogy gyakran elnézőek a vezetőkkel szem­ben, nem követelik meg tőlük a határozott cselekvést. Pedig a kommunisták a rend és a fegyelem megszilárdításában támogatásukról biztosították a vezetőket, s ezzel együtt több figyelmességet, közvetlensé­get és példamutatást várnak tőlük. A megyei pártbizottság azt a következtetést vonta le e bíráló és önkritikus megjegy­zésekből, hogy a párttagok véleménye szerint előrelátó terveink, jó határozataink megvalósításához több és jobb lehetőségünk van, mint amennyit ésszerűen kihaszná­lunk. Ez pedig azt jelenti, hogy a végrehajtásban, a fe­lelősségvállalásban. a terhek arányos elosztásában még nincs teljes egység, s az elis­merés. a megbecsülés sem fe­jezi ki pontosan a végzett munka mennyiségét és minő­ségét. A BÍRÁLAT HATÁSA E jelzésekből határozott kö­vetkeztetést vont le a megyei pártbizottság. Kimondta: a munkában, a határozatok vég­rehajtásában mutatkozó hi­bák és következetlenségek bírálata mindig konkrét, hely­hez kötött és névre szóló le­gyen, s tenni akarással, dön­tési készséggel párosuljon. El kell ugyanis fogadtatni min­denkivel. hogy a munka, a végrehajtás hibáiról általában beszélni meddő próbálkozás. Hiba vagy lemaradás mindig meghatározott helyen és tet­ten érhető felelős személyek »jóvoltából« következhet be. Meg kell tehát mondani, hogy miben tapasztalható mulasz­tás, és ki a felelős érte. Csak így lehet elmarasztalni, fele­lősségre vonni a vétőket, és csak igy várható a bírálat hatása is. A megyei pártbizottság sze­rint az a kulcskérdés, hogy minden irányitó pártszerv és alapszervezet mindenekelőtt önmagától követelje meg a következetességet. Ez ad er­kölcsi alapot és tekintélyt is ahhoz, hogy fellépjenek má­sok mulasztásai ellen. Az előbbinél nem kisebb követelmény, hogy mindenek­előtt a pártmunkában — s nyomában mindenütt — javí­tani kell az ellenőrzés színvo­nalát. A párthatározatok meg­valósításában a döntés, a vég­rehajtás és az ellenőrzés egy­ségét kell megteremteni. Az ellenőrzés nem »ellenségeske­dés«. Az eddiginél hatéko­nyabbnak, segítőkészebbnek kell lennie. Az a célja, hogy jobb munkára ösztönözzön és biztonságérzetet adjon a jól dolgozóknak. Bátorítanunk kell a vezető­ket — mondja ki a megyei pártbizottság —, hogy merje­nek jobban kezdeményezni, kockázatot vállalni; ezek nél­kül ugyanis nincs előrehala­dás. Minden jó szándékú ve­zetőnek biztosítva van a téve­dés lehetősége is, csak legyen képes belátni a tévedéseit. A fegyelemhez azonban okvetle­nül hozzá tartozik: ne értsük meg, ne tűrjük el a hibák megmagyarázását. Az ellenőr­zés feladata az, hogy feltárja a sikertelenség okait, megálla­pítsa a felelősséget, és javas­latot tegyen az akadályok el­hárítására. Pécsváradi lányok sikere Befejeződött a szakma kiváló tanulója országos verseny na'.okon is — egy kézmosási Gyakorlati verseny a tejházban. (Folytatjuk.) Két nap izgalma, két nap feszültsége oldódott föl. A ka­posvári Móricz Zsigmond Me­zőgazdasági Szakközépiskola először adott otthont a szak­ma kiváló tanulója országos versenynek. A szakma: az ál­lattenyésztés, még pontosab­ban: a szarvasmarha- és ser­téstenyésztés. Ahogy Bereg­szászi Ilona, a szakközépisko­la igazgatója megjegyezte: ez­úttal semleges területen ren­dezték meg a nagy országos (vetélkedést; Somogybán nincs ilyen típusú szakmunkásképző intézet. A középiskola, a me­zőgazdasági főiskola biztosíta­ni tudta ehhez a versenyhez a megfelelő feltételeket. Olyar véleményt is hallottam, hogy nemcsak az ország minden ré- saéből ide érkezett huszonhat versenyző, hanem az őket kí­sérő tanárok is épülhettek szakmailag gazdagodhattak ezen a két napon. Valamennyien harmadéve­sek. most végző tanulói a szak­munkásképző intézeteknek. Az év elején rendezett háziverse nyék legjobbjai. A sárga rajt számot viselő sertéstenyésztők között még nehezen oldódik a verseny feszültsége. — Pedig nem volt olyan nehéz. Csak az izgalom meg­zavarja egy kicsit az embert. Abban mindannyian egyet­értettek, hogy a gyakorlati verseny volt a »■ legrázósabb«. Talán azért, meet a szakmun­kások szintjén a gyakorlat a döntő. Kifejezi ezt az is, hogy az írásbelin, a szóbelin és a gyakorlaton elérhető összesen hatvan pontból negyvenet a gyakorlati vizsgán lehetett megszerezni. — Azt hiszem, nem szere­peltünk nagyon rosszul, mert hallottuk. hogy mindannyi­unkat elfogadnának Kaposvá­ron dolgozni. (Néhány perccel korábban Kása Ferenctől, a Ka-hy b igazgatójá.tól, az egyik ver­senybizottság vezetőjétől ezt a véleményt hallottam: — A leggyengébben szereplő fia­talt is szívesen látnám bárme­lyik telepünkön, nagyon örül­nék, ha a gyakorlatbari dol­gozók mindegyike ilyen szín­vonalon látná el munkáját, mint ezek a fiatalok.) — Bármi lesz az eredmény, azért sok tanulságot adott ez a verseny — mondta Kádár Julianna, a szarvasmarha-te- nyésztő verseny egyik piros rajtszámú indulója. — Többek között például azt. hogy nem szabad mindig nagy. bonyo­lult dolgokra gondolni egy feladatról, mert a kis mozza­nat, köpanyfelveteiiiál — el lehet csúszni. A szakmára terelődik a szó. Miért választották mi benne szép. — A szarvasmarha-tenyész­tés. igen összetett feladat, so­kat kell tudni, hogy az ember jól csinálja. — A lényeg: az válassza csak ezt a pályát, áld az ál­latot szereli. Egymás szavába vágva mondták véleményüket, és szinte észrevétlenül arra for­dul a szó, miért kevés a fia­tal állattenyésztő szakmun­kás. Gondolataik összegezése­ként annyit jegyeztem föl ma- gamnak: nem az anyagiakat, hanem a szakma erkölcsi meg­becsülését, rangját ítélik ke­vésnek. (Dr. Guba Sándor főigazga­tó, a versenybizottság másik elnöke: — A mezőgazdaság­ban nincs fontos és kevésbé fontos terület. Adott esetben a maga területén egy szakmun­kás épp olyan fontos, mint egy vezető. A mai fejlettségi szin­ten elengedhetetlen, hogy jól képzett szakmunkások dolgoz­zanak az állattenyésztésben. Sajnos belőlük van a legna­gyobb hiány.) Tegnap délután három óra­kor került sor a kétnapos ver­seny eredményhirdetésére. A huszonhat fiatal közül tizen­hármán már szakmunkás-bi­zonyítvánnyal térhetnek haza. A szarvasmarha-tenyésztők között az első helyen végzett Bognár Erzsébet (Pécsvárad), második lett Barta Sándor (“Gyomai, harmadik Langer József (Pécsvárad). A sertés- tenyésztő szakmában ugyan­csak a pécsváradi intézet hall­gatója. Mikola Éva lett az el­ső. második helyen végzett osztálytársa, Strukker Erzsé­bet, a harmadik helyet Ko­vács Árpád, a hajdúdorogi in­tézet tanulója szerezte meg._ A legjobb eredményt elérők ér­tékes dijakat, tárgyjutalmakat kaptak. Vörös Márta Több mint húszmilliós áruforgalom Szocialista szerződést kötöttek (Tudósítónktól.) A közelmúltban tartott ter­melési tanácskozáson a szo­cialista brigád cím ezüst fo­kozatát ítélték oda a nagy­atádi áfész Atád Áruháza ABC-részlegének. Három fér­fi- és tizenhét nödolgozója van a részlegnek, az osztályveze­tő és eg y'pen a brigád vezető­je Kiss Ferenc. Három kivé­tellel valamennyien megsze­rezték a szakképesítést. A dolgozók az áruház meg­alakulása óta részt vesznek a szocialista brigádmozgalom- ban. Közösségüket Hantán Ka­tóról nevezték el. A múlt év­ben különösen kiemelkedő munkát végzett közöttük Sza­bó Imréné, Kozma Imréné — ő a termelési tanácskozáson kiváló dolgozó oklevelet és jelvényt is kapott —. vala­mint Berták Viktorné. A Hámán Kató brigád ta­valy 1.1 miilió forintos átlag- készlettel 20,5 millió forintos forgalmat bonyolított le, mely az ABC tervénél 10 százalék­kal magasabb. A részleg sok szőlőt és gyümölcsöt vásárol a kéthely i termel őszövet kezet tői. Viszonzásképpen az Atád Aru­ház 40 dolgozója társadalmi munkában szőlőt szedett a múlt évi szüretkor. Tagszer­vezési tervüket túlteljesítették, s 15 ezer forint értékű köny­vet adtak el kulturális válla­lásként. Szakszervezeti politi­kai oktatáson vettek részt. Ha­vonta rendszeresen megtar­tották a brigádértekez 1 etekét. szocialista szerződést kötöttek a Fűszert kanosvári kiren­deltségének Zrínyi Ilona bri­gádjával az ellátás javítása érdekében. A Kaposvári Húskombinát kiemelkedő ellátást biztosit az ABC-részlegnek. A választé­kot a termelő vállalatokkal kötött szerződések alapján is javítják. A Balatonnagybere- ki Állami Gazdaságtól nagy mennyiségű és kiváló minő­ségű húsárut kapnak. Kiváló minőségben szállít tejet és tejterméket a barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezet. Kakaóval és tejjel, valamint süteménnyel rendszeresen el­látják a nagyatádi általános és ipari iskolát, valamint a gim­náziumot. A Fűszert kaposvári vegvi fiókjának ellátásával nem elé­gedettek. Hasonlóképpen aka­dozik a sörszállítás. A bajai Hűtőipari Vál’alg.t mirelit ké­szítményeket küld Nagyatád­ra. de, nem megfelelő a vá­laszték. Az áfész szakcsoport­jai primőr zöldséggel, gyü­mölccsel látják el az áruhá­zát. Mezőgazdasági üzemek összefogása Szőlőtelepítés 604 hektáron TIZENNÉGY mezőgazdasá­gi, üzem — köztük két me­gyén kívüli gazdaság is — tagja az idén januárban ala­kult V i ticoop - Balaton szőlő- termesztési társulásnak. A szaktanácsadási, együttműkö­dési és telepítési programok kidolgozásán túl a Balaton - boglári Állami Gazdaság — mint gesztor — gépekkel is segíti a társüzemeket. Az előkészítés után a gya­korlatban is megkezdődlek a munkák az átfogó terv vég­rehajtására. Első lépésként az együttműködő gazdaságok ter­melőültetvényein részben el­végezték már a talajmintavé­teleket a következő évek meg­felelő tápanyag-visszapótlása érdekében. A gesztorgazda­ságban kialakult szőlőtermesz­tési technológiát pedig írás­ban is megkapták az együtt­működő üzemek, hogy a he­lyi adottságok szerint kiegé­szítést kérhessenek. A már folyó szőlőmetszés és a szaktanácsadás mellett azon­ban lényegesen nagyobb fel­adatot jelent az 1977—81-es időszakra tervezett szőlőtele- pítési program beindítása. Me­gyei viszonylatban is jelentős a feladat: a telepítést igénylő hét taggazdaság területén ösz- szesen 684 hektárra ültetnek szőlőt. A munka méretére és jelentőségére utal. hogy a program megvalósítása mint­egy 135 millió forintot igé­nyel. Csaknem 1900 hektár volt a társulás szőlőterülete az alakuláskor, a program telje­sítésével a terület 2600 hek­tár lesz. A szölősgyöröki termelőszö­vetkezet 200 hektár szőlőterü­let telepítését kérte a társu­lástól, s erre jó oka volt, hi­szen a község hagyományos szőlőtermesztőnek számított. A filoxéra azonban teljes egészében elpusztította a mű­velt területeket, új telepítés­be pedig a szűkös helyi lehe­tőségeik miatt nem foghat­tak. Kappra jött a nemrég alakult társulás, már csak azért is, mivel leendő ültet­vényeik határosak lesznek a bogiári' gazdaság területével, s viszonylag közel van a feldol­gozó bázis, a borkombinát. Bejárták már a kiszemelt területet a tsz és a gazdaság szakemberei, jelenleg a talaj- vizsgálat folyik, s várhatóan hamarosan megérkezik majd a további lépésekhez szükséges szakvélemény. A tervek sze­rint ez év őszén megkezdik a föld forgatását 50 hektáron, melyre a jövő év tavaszán már telepíthetik a szőlőt. Évente ekkora területen ül­tetnek, így azok négy év múl­va fokozatosan fordulnak ter­mőre. Nem számít igazán szőlő­termelő üzemnek a balaton- lellei tsz sem. habár hagyo­mányai vannak itt is e gyü­mölcsnek, mai termőterületük azonban csupán négy hektár. A GONDOT számukra — a szőlősgyörökiekéhez hasonlóan — a szűkös pénzügyi keretek okozzák.. A szövetkezet terüle­tén lévő kishegyi présház tá­roló- és feldolgozó kapacitá­sa könnyen növelhető a szük­séges nagyságra. A présház­ban nyáron borozót szoktak berendezni a turistáknak. Kijelölték már a telepíten­dő ültetvények helyét. A 100 hektáron elvégezték a talaj - vizsgálatokat. ősszel pedig megkezdik a föld előkészíté­sét, forgatását. A telepítést 25 hektáronként végzik majd — lehetőségeiknek megfelelően. Van alapja a kezdeményezés­nek, hiszen a bogiári gazda­ságon kívül saját vendéglátó- helyeiken is értékesíthetik a bort és a csemegeszőlőt. Túl vannak már a tervez- getés fázisán az új társulás­ban, a mostani időszak a kö­rültekintő, szakszerű munkák ideje. B. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom