Somogyi Néplap, 1977. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-08 / 82. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. E G Y E S 0 L J E T E K I Ara: 80 fillér Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁ G Á N A K LAPJA XXXIII. évfolyam 82. szám 1977. április 8., péntek Illést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszterta­nács ülést tartott. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke tájékoztatta a kormányt a magyar párt- és kormányküldöttségnek a Né­met Demokratikus Köztársa­ságban tett hivatalos, baráti látogatásáról. A kormány a beszámolót jóváhagyólag tu­domásul vette. A Minisztertanács megtár­gyalta a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa tájékoztatóját az 1076. évi munkavédelmi helyzetről. Megállapította, hogy a munkavédelmi tevé­kenység javult, csökkent a balesetek és a foglalkozási megbetegedések száma. A, kormány a jelentést tudomá­sul vette, és felhívta az érde­kelt országos szerveket az 1971. évi munkavédelemmel kapcsolatos kormányhatáro­zat további következetes vég­rehajtására. (Kommentárunk a 2. oldalon.) A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Április 16—17-re Összehívták a szocialista brigádok vezetőinek V. tanácskozását Juhász Ottó a SZOT titkára tegnapi sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a Minisz­tertanács, a SZOT és a KISZ központi bizottsága április 16—17-re összehívta a szocia- listabrigád-vezetők I. orszá­gos tanácskozását. A vállalati brigádértekezleteket követő 36 ágazati tanácskozáson megvá­lasztották azt az ezer küldöt­tet, amely megvitatja majd a szocialistabrigád-mozgalom helyzetét, a munkában és ta­nulásban rájuk váró feladato­kat, a munkájukat akadályo­zó tényezőket, s napirendre kerülnek az ágazati tanácsko­zásokon elhangzott országos jelentőségű javaslatok is, amelyekkel kapcsolatban a küldöttek állást foglalnak, s ezt okmányba is foglalják. Siófoki kezdeményezés Intézményben és otthon A Siófoki Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága a leg­utóbbi ülésén a többi között a szociális gondozást igénylő idős emberek ellátásáról ta­nácskozott. Tájékoztató hang­zott el e témáról, mely az (.regek napközi otthona és gondozási központ munkáját, illetve az úgynevezett házi szociális gondozás szervezett­ségét, színvonalát elemezte. A siófoki öregek napközi otthonát 1975-ben kezdték át­alakítani gondozási központtá. A városi tanács 800 ezer fo­rintos költséggel újította fel az épületet. Az egészségügyi osztály kollektívája új szak­mai irányelvet dolgozott ki. s az öregek napközi otthonát, valamint a házi szociális gon­dozó szolgálatot egységes szervezetté alakította. Az in­tézmény kétféle feladatot tel­jesít. Vállalja a kedvezőtlen szociális körülmények között élő öregek, munkaképtelenek, csökkent munkaképességűek nappali ellátását, valamint megszervezi a magukat ellát­ni képtelen, idős emberek gondozását. Az utóbbi nem csupán a városban lakókra, hanem a siófoki járás köz­ségeiben élő rászorultakra is vonatkozik. Somogybán, de országosan is újszerű a siófoki intéz­mény működési formája, rendje. A többi között azért, mert a központ az úgyneve­zett házi szociális gondozást is megszervezi, elvégzi, s mert az intézménytől szakmai, módszertani segítséget is kap­nak a járás falvaiban a gon­dozók. Az egészségügyi osztály elkészítette a gondozási köz­pont szervezeti és működési szabályzatát. meghatározta minden dolgozója munkakö­rét, az intézményvezető pedig az új elképzelésekhez igazí­totta az otthon házirendjét. Az új szervezetben jobb munkát végezhetnek a gondo­zók. Az intézmény negyven fős épületében — a felújítás óta — korszerű körülmények között töltik napjaikat az I öregek, s környezetük csinosí­tása végett több alkalommal végeznek társadalmi munkát Siófok dolgozó közösségei. A gondozottak művelődnek, szó­rakoznak az intézményben, s a legtöbben könnyebb mun­kát is végeznek, egy-egy vál­lalat bedolgozóiként. A fog­lalkoztatásból származó be­vétett hasznos szórakozásra, ! kirándulások szervezésére köl­tik. Mielőtt valakit tr:. öregek napközi otthonába felvesznek, alaposan tanulmányozzák szo­ciális körülményeit. Az elem­ző munkában az illetékes ta­nácstag is részt vesz. Az úgynevezett területi szo­ciális gondozást is lelkiisme­retesen megszervezték. E munka különösen sokrétű, hi­szen a gondozottakat otthoni környezetükben kell segíteni, s a személyi szükségletek tel­jes kielégítése sok fáradtság­gal jár. Nagyon fontos, hogy gondozók és gondozottak kö­zött bensőséges kapcsolat ala­kuljon ki. A már vázolt szervezeti rendszerben a társadalmi se­gítség irányítója a gondozási központ vezetője, aki a váro­si, illetve járási gondozónők­kel együtt látja el feladatát. Szükség esetén az intézmény gondozóit is megbízhatja te­rületi munkával. Egy gondo­zó kizárólag a kórház osztá­lyain ápolt; s gyógykezelést már nem igénylő, de gondo­zásra szoruló emberekkel fog­lalkozik. A társadalmi és tömegszer­vezetek is rendszeresen segí­tenek az egészségügyi szak­embereknek, gondozóknak a kedvezőtlen körülmények kö­zött élő öregek, gyámolításra szorulók felkutatásában, akik közül a legtöbben főként kö­zösségbe, hasonló korú és sorsú társak közé vágyódnak. Országos megnyitó Nyíregy házán Csütörtökön Nyíregyházán tartották a költészet napja rendezvénysorozatának orszá­gos megnyitóját. Az egész napos ünnepség első esemé­nyeként a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház társalgójá­ban Váci Mihály emlékkiállí­tás nyílt, melyen Nyíregyháza költő fiának munkái, publiká­ciói mellett több eredeti le­velet és egyéb relikviát mu­tatnak be a látogatóknak. A tárlatnyitás után a színház előtti téren megkoszorúzták Váci Mihálynak a múlt év­ben fölavatott szobrát. Garai Gábor Kossuth-díjas költő, az Írószövetség főtitkára mél­tatta a költő munkásságát Ami a vállalati és ágazati tanácskozások tapasztalatait illeti, érzékelni lehetett a szo­cialista brigádok súlyának, jelentőségének növekedését. Az országban 157 500 brigád több mint 1,8 millió dolgozót tömörít, vagyis a brigádok száma az 1972-ben megtartott IV. országos tanácskozás óta 21 százalékkal növekedett. A mozgalom erejét, társadalmi és gazdasági súlyát azonban elsősorban nem a számszerű­ségen, hanem sokkal inkább azon mérhetjük Te, ho^v a brigádok jó eredményeket ér­tek el a munkában, a tanulás­ban, s egyre inkább példaké­pül szolgálnak a szocialista életmód kialakításához. A ta­nácskozásokat az őszinte véle­ményformálás és tenniakarás jellemezte. A gazdasági veze­tők joggal méltatták a szocia­lista brigádok sokféle kezde­ményezését, a többi között azokat, amelyek a haté­konyság, a minőség javítását, a takarékosabb gazdálkodást szolgálják. E brigádok voltak kezdeményezői mindenütt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére kibontakozott munkaversenynek is. A cse­peliek felhívásához a népgaz­daság valamennyi ágazatá­ban csatlakoztak a kollektí­vák tíz- és tízezrei, sőt a kez­deményezés nagy visszhangot váltott ki és követésre talált más szocialista országokban is. A munkafelajánlások a korábbinál jobban segítik az éves tervekben kifejezett gaz­daságpolitikai célok végrehaj­tását. Végső soron az orszá­gos tanácskozástól is az vár­ható, hogy hozzájárul majd a népgazdasági terv társadalmi hátterének erősítéséhez. S újabb lendületet ad az ötéves terv, s ezen belül az idei feladatok sikeres megvalósítá­sához — mondotta a SZOT titkára. (MTI) Hazánkba érkezett Vo Nguyen Giap Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter meghí­vására tegnap hivatalos bará­ti látogatásra hazánkba érke­zett Vo Nguyen Giap hadse­regtábornok, a VKP Politikai Bizottságának tagja, minisz­terelnök-helyettes, nemzetvé­delmi miniszter vezette viet­nami katonai küldöttség. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, Czinege Lajos vezérez­redes, honvédelmi miniszter, és a Honvédelmi Minisztérium katonai tanácsának tagjai fo­gadták. Jelen volt Nguyen Phu Soai, a Vietnami Szocia­lista Köztársaság budapesti nagykövete. A társadalombiztosításról tárgyalt az SZMT Ülést tartott tegnap dél­előtt a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa. A tanácskozáson részt vettek Vos János, a SZOT titkára, dr. Prieszol Ol­ga, a Közalkalmazottak Szak" szervezetének főtitkára, a SZOT elnökségének tagja, Ta­nai Imre, a megyei pártbi­zottság titkára. A testület megtárgyalta a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény végrehaj­tásainak megyei tapasztalatait Pusztai Ferencnek, a Megyei Társadalombiztosítási Igazga­tóság igazgatójának, Guth Jó­zsefnek, az SZMT társadalom­biztosítási és szociálpolitikai osztályvezetőjének előterjesz­tésében. Az SZMT személyi ügyek­ben is döntött. Dr. Szerényi Jánost, az SZMT titkárát megválasztotta az SZMT veze­tő titkárának, Varga Józsefet, a megyei pártbizottság part­es tömegszervezetek osztály­vezetőhelyettesét pedig az SZMT titkárának. Óránként tízezer A Somogy—Zala megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat ba­latonszentgyörgyi téglagyárában a korszerűsítés után ismét megkezdték a tégla gyártását. Az új, szovjet présgép, vala­mint a kéthengeres tinomhengerkeverő beállításával egye­lőre a kísérleti időszakban vannak. Ha a kiszolgálóbcren- dezések teljesen szinkronban lesznek, az új gépek teljesít­ménye óránként tízezer kis méretű tégla lesz. Előtérben a tudományos-kutatási hálózatok tevékenysége A FAO magyar nemzeti bizottságának tanácskozása Az ENSZ mezőgazdasági és élelmezési szervezeteinek ma­gyar nemzeti bizottsága teg­nap Hammer József mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszterhelyettesnek, a nemzeti bizottság elnökének vezetésé­vel ülést tartott a MEM-ben. Az ülésen részt vett dr. Czim- balmos Béla, a TOT főtitká­ra is. A nemzeti bizottság megtár­gyalta az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezetével (FAO) való együttműködésünk továbbfejlesztésére kidolgo­zott javaslatokat. Új politiká­jában és programjában a FAO tovább növelte a fejlődő or­szágok megsegítésére irányuló erőfeszítéseit. Ez szükségessé teszi, hogy a jövőben szerve­zettebben vegyünk részt azok­ban a programokban, ame­lyekben hazánk eddig is je­,,Megcsípte99 a fagy a gyümölcsöst Folynak a kármegállapítások Somogybabodon Amikor március végén be­köszöntött a hideg idő, úgy találta a somogybabodi Petőfi Termelőszövetkezetet, hogy nem terhelte »hátralék« a gazdaságot az időszerű mun­kákban. Szerdán ott időzött náluk a helikopter, s arra várt, hogy megálljon a szél, s fölszállhasson terhével : a ga­bona vegyszeres gyomirtását végezték vele ezen a héten. Csaknem 170 hektárra hord­ták ki az istállótrágyát — az éves tervük 300 hektárnajt a szervestrágyával való ellátá­sa —, s mihelyt ismét rá le­het menni a gépekkel a föl­dekre, folytatják a munkát. A meglevő mellé egy nagyobb teljesítményű,. UNHZ—750-es típusú rakodógépet vásároltak a közelmúltban, s ez sokat segít a munkában. Egyébként az utóbbi öt-nyolc évben eny- nyi istállótrágyút nem hord­tak ki évente, mint az idén. A fölázott föld még több helyen akadályozza a munkát, a somogytúri gyümölcsösben azonban lehetőség nyílt a tár­csázásra. És még egy tenni­való folyik a gyümölcsösben, s hogy erre egyáltalán szük­ség van, ennek már kevésbé örülnek a szövetkezetiek: az Állami Biztosító szakembere azért járja a telepítéseket, hogy megállapítsa, milyen fagykár érte a fákat. Somogy- túrban 15 hektár kajszisa, 17 hektár őszibarackosa és egy hektár szőlője van a szövet­kezetnek. A szerdai tapaszta­lat szerint a kajszi csaknem teljesen elfagyott, és az őszi- barackost is »megcsípte« a fagy. A kár fölmérése, illet­ve megállapítása tegnap Ga­rnison folytatódott, s az Álla­mi Biztosító szakértője szerint itt sem várhatók jobb tapasz­talatok, hiszen a gamási rész még fagyveszélyesebb, mint a túri. Gamáson 33 hektár kaj- szis, 35 hektár őszibarackos, 23 hektár almás, 14 hektár meggyes és hét-hét hektárnyi feketeribizli és mogyoró ezek­ben a napokban mutatja majd meg, hogyan viselte el a márciusi hideget. Az a mód­szer, hogy a biztosító a fagy­károk térítésénél az előző há­rom év átlagtermését veszi figyelembe, ehhez méri a ki­esés nagyságát — megelége­désre talált a gazdaság szak­embereinél. Szabó Iván, a szövetkezet főagronómusa elmondta: az almát nem érte olyan nagy kár, mint a többi gyümölcs- fajtát, mert még nem virág­zott, amikor a fagy beköszön­tött. A korai érésű gyümöl­csöknél azonban már kedve­zőtlenebbek a kilátások. Fagy­kár jelét látni a túri szőlő­ben és az őszi vetések levél- zetén is, ennek mértéke és következménye azonban ma még nem mérhető. lentős mértékben nyújtott se­gítséget a FAO-n keresztül is a fejlődő országoknak: mint például mezőgazdasági szövet­kezetfejlesztés, vízügy, és ön­tözés, belvízi halászat, erdé­szet, talajtan, állategészség­ügy, növényvédelem stb. A bizottság továbbra is súlyt helyez a FAO kereté­ben magyar kezdeményezésre létesített európai tudomá­nyos-kutatási hálózatok te­vékenységére, amelyen belül a kukorica és a növényvédel­mi kutatásokat magyar inté­zetek irányítják, illetve koor­dinálják. Jelentős az öntözé­ses modellgazdaságok szere­pe is. A FAO kezdeményezésére kibontakozóban van Magyar- ország és a FAO között egy hosszú lejáratú mezőgazdasági szövetkezetfejlesztési együtt­működés, amelynek fő irány­elveit a bizottság ugyancsak megtárgyalta. Foglalkozott továbbá a FAO nemzetközi világélelmezés-biztonsági vál­lalkozásában való részvétel lehetőségével; jóváhagyta tit­kárságának 1976. évi munká­járól szóló jelentését, valamint a bizottság 1977. évi munka- programját. (MTI) Szocialista külügyminiszter- helyettesek tanácskozása Április 5-től 7-ig tanácsko­zást tartottak Moszkvában Bulgária, Csehszlovákia, Ku­ba, Lengyelország, Magyaror­szág, Mongólia, az NDK, Ro­mánia és a Szovjetunió kül­ügyminiszter-helyettesei. A testvéri barátság és együtt­működés légkörében megtar­tott tanácskozás részvevői kölcsönös érdeklődésre szá­mot tartó nemzetközi-jogi kérdéseket vitattak meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom