Somogyi Néplap, 1977. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-07 / 81. szám
Kiállítás és szakmai nap Erősödik a kertbarátmozgalon ELMÉLET és gyakorlat találkozott Nagyatádon a napokban megrendezett kiállításon, valamint a konzervgyárban tartott tegnapi tanácskozáson. A Nagyatád és Vidéke Afész rendezésében nyílt meg április 2-án a Szabadság parkban az árusítással egybekötött kiállítás és vásár, ahol az érdeklődők azokat a korszerű hazai és külföldi kerti kisgépeket, szerszámokat, ve- tőmagvakat, növényvédő szereket tekinthették, illetve vehették meg, melyek a kiskertekben a legcélszerűbben hasznosíthatók. A hatalmas területen megrendezett kiállítás sikerét bizonyítja, hogy az elmúlt napokban több mint százezer forintos forgalmat bonyolított le a vásár területén felállított bolt. Tegnap a Nagyatádi Konzervgyárban a kertbarátmozgalom vezetőinek, valamint az érdekelt szakembereknek a tanácskozására került sor. A Hazafias Népfront, a MÉSZÖV, a konzervgyár, a kertbarátok megyei szövetsége, valamint a nagyatádi áfész Állandóan van érdeklődő a kőnyvpavilonnál. a további termelők beállítása mellett a korszerűbb fajták, technológiák bevezetése, a szervezettség, az ellátottság javítása és a felvásárló, feldolgozó szervek minél hathatósabb együttműködése lehet. Az általános statisztikák szerint országos — valamint megyei — szinten az értékesített gyümölcsnek mintegy 30 százaléka, míg a zöldségnek a fele a kisgazdaságokból kerül ki. az Értekezlet előadói és hozzászólói a terveket, illetve a gondokat taglalva egyetértettek abban, hogy a további fejlődés útja az elhangzottakon kívül a minél szakszerűbb, tudományosan is megalapozott termelés lehet. A korszerű technológiák terjedését, valamint az új, tudományos eredmények hasznosítását mutatja, hogy tavaly a négy évvel azelőttihez képest négyszer annyi — 12 millió forint értékű — növényvédő szert használtak fel; ez az idén várhatóan mintegy 18 millió forint • értékű lesz. B. A. Ez már egy új gazdaság Surján-völgyi tanulságok A kiállítás egyik részlete. közös szervezésében létrehozott értekezlet a kertbarátmozgalom időszerű feladatait, gondjait-bajait taglalta, továbbá tájékoztatást kaptak a részvevők a Nagyatádi Konzervgyár szerepéről a háztáji kertészkedés fellendítésében. — Csaknem 1500 vagon árut dolgoz fel évente a* konzervgyár a megye háztáji gazdaságainak termeléséből — mondotta Küher János, a megyei kertbarátszövetség elnöke., — Sok szó esik manapság a "háztáji gazdaságok termelésének szükségességéről, de szót kell ejteni emellett az időszerű feladatokról, a támogatás további lehetőségeiről is. Hármas célja van a mozgalomnak: a kiskertek termelésével jobbá tenni a saját ellátást, kellő szervezéssel elősegíteni a központi árualap bővítését, s nem megvetendő szempont a szabad idő hasznos eltöltése sem. Somogybán ma már 50—60 olyan társulás működik, mely a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok mellett szervezetten folytat termelő, értékesítő tevékenységet. A mozgalom fejlettségét mutatja, hogy például a kaposvári csoportnak már 270 tagja van. Rohamléptekkel hódít az új tevékenység, mind népszerűbb a városi és a falusi emberek körében, s a tavaly augusztus 20-án megalakult kertbarát- szövetségnek azóta már számos új tagja van. Jelentős volt a mozgalom életéiben, hogy októberben Kaposváron 20 fős szaktanácsadó csoport alakult. Tagjai hézagpótló munkájukkal nagymértékben segítettek a környék gazdaságainak. A mozgalom időszerű feladatainak jelentőségét húzza alá, hogy ma már mintegy 5,5 millióra — tehát az ország népességének felére — tehető azok száma, akik valamilyen formában érdekeltek a kisüzemi termelésben. Megyénkben ez az arány eléri a 90 százalékot. A feladat tehát A szentbalázsi Surjánvölgye Tsz eszközellátottsága gyenge. Pénzügyi egyensúlya sem biztonságosabb, mint egy éve volt. Továbbra is egyike a fele termésért kétszeres erőfeszítésre kényszerülő, rossz adott ságú szövetkezeteknek. Néhány órás látogatás után mégis úgy éreztem, ez már egy új gazdaság. A gyönge adottságokat azelőtt csak lehetőségnek tekintették a panaszkodásra, az eredménytelenség kimagya- rázására és a rossz munka palástolására. Most csak egyszer fordult ezekre a szó, amikor az elnök azt mondta: a gyönge adottságok teszik még sürgetőbbé a meglevő tartalékok jobb hasznosítását. A rossz minőségű föld is adhat elfogadható termést jó talajműveléssel és optimális tápanyag-visszapótlással. A kétkedőbbek talán most azt mondják, minden tsz-elnök tarsolyában vannak efféle jól hangzó »mintamondatok«. Csakhogy ez esetben a szavakat megelőzték a tettek. Nincs ma a Surján völgye Tsz-nek egyetlen ágazata vagy munkahelye sem, amelyik ne viselné magán a megváltozott vezetői szemlélet nyomait. Az állattenyésztési ágazatban például az elmúlt két hónapban többet tettek az eredmények javításáért, mint tavaly egész évben. Azelőtt minden tehén egységesen 4 kiló abrakot kapott, függetlenül attól, termelt-e vagy sem. Az állatok nagyszerű kondícióban voltak, csak éppen tejet nem adtak. Az efféle bőkezű takarmányozás »eredményeként« egy liter tej tíz forintba került. Azóta bevezették a progresszív takarmányozást, és »csodák csodája«, az az állat, amelyik tavaly alig termelt, most 25 litert ad. Az ipar a zsírszázalék alapján fizet a tejért. A zsírszázalék pedig egyebek közt I megfelelő kicsöpögtetéssel növelhető. Nehezen hihető, hogy tavaly októberig mindezt nem tudták volna a tsz-ben. A számok pedig ezt mutatják. Az új főállattenyésztő, Bősze István nyomós »érvet« talált a termelési, költségek csökkentésére, az eredményesség növelésére. A szarvas marhatelep dolgozói ma bérüknek 60 százalékát a végtermék alapján kapják. Ha csökken a zsírszázalék, a vemhesülés, vagy nem megfelelő a súlygyarapodás, soványabb a boríték is. Az eredmény: ugyanattól a 93 tehéntől most 210 literrel több tejet adnak le, mint október közepén. Nőtt a zsírszázalék is, a vemhesülés pedig 90 százalékos! E 8. »Halász, vadász, madarász, mind éhenkórász.« (Szólásmondás) Magasabban van a két térde, mint az álla! És ebben a poeátúrában. talán végérvényesen és kihúz- hatatlanul bepréselődve a kis Fiatba, Guszt Róbertnek még arra is van lelkiereje, hogy bevezető előadást tartson a volánt ráncigáló Kosaras Katinak a zümbikről. — Bár kongói zümibi a neve ennek a madárnak, inkább Ugandáinak kellene hívni, mert Észak-Ugandában, a Fehér Nílus partvidékén, főleg a Kyoga-tó erősein elmo- csarasodott, papiruszsással benőtt körzetében, náderdőiben honos. ősrégi faj... Jártál már Egyiptomban? — Nem — rázta meg a fejét a lány, és utat adott egy ámokfutó Trabantnak —, én még csak Romániában jártam. — Hát ha egyszer eljutsz Kairóba, az Egyiptomi Múzeumban láthatsz egy faliképet, az időszámításunk előtti harmadik évezredből való, a Menesz-dinasztia korából. Címe: »A Nagv Ti utazása a oapiruszrengetegen át.«. Hatalmas férfi áll egy evezős gályán, és a folyó vagy a tó mindkét oldalán, tehát alul és felül rengeteg állat a papirusz nádszálak között, főleg madarak. És ezek többsége kétségtelenül a zümbikhez tartozik vagy azok közeli rokona. — Óriási — mondta Kati —, de még mielőtt átugornék Kairóba, hogy megtekintsem az ősöket, legalább egyetlen utódot szeretnék látni Pesten ... Forduljak itt a Nyugati felé? — Igen. Azután át a Marx téren ... Ja, és még visszatérve a névre. Bár csak hipotézis, de szerintem azért hívják zümbinak, mert hihetetlenül gyorsan repül, a mi fecskénk kismiska hozzá képest, és talán a nevük első szótagja hangutánzó eredetű. Minthogy szabad szemmel nem is igen látni őket, amint a levegőt szelik, csak a zümmögést hallani. — Könnyen akklimatizálód- tak nálunk? — Nem. Pontosabban nem is az akkl imatizációva 1 volt a baj, hanem föl kellett ismerni két tulajdonságukat ahhoz, hogy életben lehessen tartani őket. — Éspedig? — Először is azt, hogy nagy a mozgásigényük. Csak úgy maradnak meg, ha — természetesen a mi éghajlati viszonyaink körött nyáron, tavasz- szal, a melegebb kora őszi napokon — pár órát szabadon, hosszú távon röpülhetnek. Ezenkívül föd kellett figyelni arra is, hogy párosával kell őket nevelni, fölöttébb szerelmes és rendkívül hűséges természetű állatok, társtalanul bűskomorrá válnak, nem esznek, nem isznak, nem repülnek, elpusztulnak. — Ritka madár manapság az ilyen. Kissé konzervatív, nem? Az ifjú ornitológus füle mellett elszállt a kérdés. —- Sajnos — folytatta —, az állatkerti tartás nem teszi lehetővé a rendszeres nagy repüléseket, egy zümbikakas nem soká össze is zúzta magát a ketrec rácsán, a tojó utána halit bánatában, maradt még egy pár. Félő volt, hogy annak sem lesz szebb a sorsa. Azután egyszer csak eltűnt ketrecéből ez a maradék két madár. Éppen azon a napon, amikor az apám nyugdíjba ment innen. — Elcsórta? — Igen. Hogy megmentse őket. — Ezt nevezem ... Szóval ő is az állat-kertben űzte az ipart? Mint micsoda? Tudós, Kutató? Nacsalnvik? • — Lejjebb. Mint áflatgcmdozó. Illetve az utolsó években fölvitték az igazgatóságra hivatalsegédnek. Részint mert az könnyebb munka, főképp pedig mert úgy emelhették valamelyest a pénzét. De annyit a családi kapcsolattól függetlenül leszögezhetek, hogy a madarakat jobban ismeri néhány soikplecsnis professzornál, szakírónál. Nem csoda, jóformán egész életét a tollas nép közt töltötte, néha az a gyanúm, hogy beszél is a nyelvükön. Velem is ő szerettette meg ezt a pályát Piros lámpákat kaptak a Rudas László utcánál, Kati odafordult Róberthez. — Szóval nálatok azóta is egész jól megvannak a züm- bik? — Prímán. És nemcsak Bailambér és Bella, hanem az utódaik is... Tudod, az apám erősen iszik, de mielőtt berúgna vagy még ittasan is, lelkiismeretesen és szeretettel ellátja a zümbiket. Friss víz, koszt. Rendet rak a kalitkában. Az előfordulhat, hogy mi vacsora nélkül fekszünk le, nincs kedve lemenni a közértbe, de a zümbik eleségéért el- o való goin a a hetedik faluba. Például ősszel, télen, amikor ezek a forró égövi madarak nem cikázhatnak, mert megfáznának, megfagynának odakint, az öreg egy kibélelt !á- dikóban vitte át őket a szomszédos iskolába Zöldet kaptak, továbbrobogtak, rövidesen célhoz is értek. Kopott, vénséges vén ház, a lift is úgy rángatózott föd velük a hatodikra, mint aki tikikes. Róbert csöngetett, hatás semmi, mentegetőzve húzta elő a kulcsát. — Pedig ilyentájt itthon szokott lenni... Biztosan utá- natödt a sarki kocsmában. Le pár percen belül be kell futnia, hangyatojást és magot hoz a zümbiknek, ne félj. — Nem félek — nyugtatta meg a lány. Bementek, a fiú fölkapcsolta a villanyt az előszobában, élő- resietett, kinyitotta a szoba ajtaját. — Ne nézz nagyon körül, nem számítottam vendégre. (Folytatjuk^ zek örvendetes változások, mégsem feledtethetik el, hogy a következő két év munkájának eredménye csak a ráfizetések csökkenése lesz. ötmilliós hátrányt kell ledolgozniuk, a korábbinál semmivel sem könnyebb körülmények között Hogy ez sikerüljön, a szakmai mutatók javítása vagy a munkaidő jobb kihasználása mellett a termelési szerkezetet is hozzá kell igazítani az adottságokhoz. Ez utóbbi a célja annak a fejlesztési programnak, melynek során anyajuhállományuk a jelenlegi 500-ról az ötéves terv végére 2400-ra gyarapodik. A növénytermesztés is jó példákat szolgáltat az adottságok és a termelés összehangolására. Az erdő melletti tábláikban évek óta tetemes károkat okoztak a vadak. Ezen a területen az idén már olyan rövid tenyészidejű ősziárpát termelnek, amelyet nem szeretnek az állatok. Ugyancsak a százezres vadkárok miatt csökkentették a kukorica vetésterületét. Részben ennek eredményeként vált megalapozottá a tavalyi eredményt csaknem tíz mázsával felülmúló, 38 mázsás kukoricatermelési terv. Egy mázsa terménnyel 7— 10 kiló hatóanyag ürül ki a földből. A korábbi években ez a mennyiség csak éppen hogy a talajba került A föld efféle »zsarolása« a holnapi termést kockáztatja. Az idén a korábbi mennyiség dupláját, 352 kilogramm műtrágyát használnak föl hektáronként. okra fi- gondoVajon a többlet meddig fco* eredményt, és mikor válik veszteségessé? Mint elmondták, a pontos választ csak azok a talaj analízisek adják meg, amelyeket a héten végeznek a talajjavító vállalat segítségével. Néhány hónapja még a gazdaság 18 erőgépe 18 helyen éjszakázott, miközben a gépudvar roncstelepre emlékeztetett. Szétszórt alkatrészek, vashulladékok voltak mindenfelé. Azóta a több tonnányi rozsdás fém a MÉIT-telepre került, a gépek pedig újra együtt vannak. Nem nagy dolog ez, mégis bizonyítja: a szigorúbb vezetői ellenőrzés az üzemköltségeket tízezrekkel csökkentő tartalékokra gyelmeztet. A gépek sabb tárolása, vagy a telep rendje nem anyagi kérdés. Az állami gazdaságból jött új elnök, Sárái Lajos munkába lépésekor meghökkenve tapasztalta, hogy nemcsak a termelési költségek vagy a létszámgazdálkodás alakulását nyomon követő mutatók hiányoznak, de még a takarmányozási naplót sem vezetik, mondván: »fogy, ami fogy«. Azóta e téren is 180 fokos a fordulat Megszüntették a lazaságot szülő órabért A szállításszervezést ott kezdték, hogy egy zacskó csavarért már nem a teherautót küldik... Sikerült megtalálni a más — fejlettebb — gazdaságokkal való együttműködés lehetőségeit is. (A főiskolai tangazdaság például nem szűkölködik gépekben, viszont örömmel fogad minden segítő munkáskezet...) T alán az előbbieknél is nagyobb tartalék az újjászervezett szocialista brigádmozgalom. Az idei fölajánlásokból kitűnik: a szentbalázsi emberek kezdik megérteni, hogy az ő hétköznapi apróságaik — egy jól beállított üzemanyag- adagoló, egy nagyobb gondossággal kisöpört hizlalda, vagy egy nem csupán félig megrakott telíerautó — a gazdaságnak milliókat jelentenek. Hogy ezt belátták, ettől lett más, a régire nem is emlékezető, a szentbalázsi gazdaság. Bíró Ferene Növényvédelemi tájékoztató A repcekártevők elleni védekezés Megyénkben évek óta növekszik a repoeberületek nagysága. A termesztés sikere nagymértékben függ a kártevőik elleni védekezés eredményességétől is. Az erősen meleg, kevés csapadékos márciusi időjárás a repce fejlődését meggyorsította, egyúttal kedvezett a melegkedvelő rep- cef én ybogár, repceszárormányos, repce-,becőormányos tömeges megjelenésének és korai betelepedésének. I|övid idő alatt erős fertőzések és kártételek alakultak ki megyénkben. A fenyegető1 károk megelőzése érdekében szükségessé válik a virágzás ideje alatti permetezések végrehajtása. Mivel a repcét a mézelő méhek is szívesen és tömegesen látogatják, a méh- pusztulás elkerülése miatt nagy körültekintéssel, a technológiai előírások legszigorúbb betartásával kell végrehajtani a védekezést. Erre az Élőerőn 50 WP és a Rovlinka 50 WP permetezőszerek használhatóik fel virágzó repcében. A készítményeket hektáronként 1—1,5 kilós adagolásban, 500 liter víz felhasználásával lehet alkalmazni. A permetezést legkorábban a csillagászati naplemente előtt 1 órával, a szürkület idején szabad megkezdeni, és 22 óráig be kell fejezni. A szereket napközben, illetve a reggeli órákban a méhkárosodás elkerülése érdekében tilos felhasznál~ ni! (Mindkét készítmény maximum 1.5 kilós adagolásban, este ki permetezve a méhekre veszélytelen, ebben az adagban a készítmények hatóanyaga 7—8 óra alatt oly mértékben lebomlik, hogy a méhekre már nem veszélyes, ugyanakkor a repcén megtelepedett rovarkártevőiket ez idő alatt hatásosan elpusztítja.) A permetezés megikezdése előtt a gépeket alaposan ki kell mosni, nehogy az előző védekezésből visszamaradó szer fejtsen ki méhpuszitító hatást. Mivel a virágba permetezés technológiája kevésbé ismert, fontos, hogy az üzemi növényvédelmi szakember a hivatalos értesítésen túlmenően rész" letesen tájékoztassa a körzetében megtelepedett méhészeket, méhészszakcsoportokat. A permetezés ideje alatt a repce körzetében lévő méhcsalá~ dókat zárva kell tartani, csak a permetezést követő reggel lehet ismét kiengedni. Újabb vizsgálatok C-vitaminnal Ma már aligha kétséges, -hogy az aszkorbinsav — a C- vitamin — az emberi test immunrendszerét mozgósítani képes. Ezzel magyarázható, hogy aszkorbinsav adagolásával erősíthető az influenza elleni védőoltások hatása is. Üjabb — az Amerikai Egyesült Államokban és Csehszlovákiában végzett — vizsgálatokból arra következtetnek, hogy az aszkorbinsav vagy annak egyik származéka meg tudja akadályozni a koleszterin lerakódását a szervezetben. Így lehet, hogy a C-vitamin a jövőben az érelmeszesedés elleni harcban is szerepet fog játszani.
