Somogyi Néplap, 1977. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-29 / 99. szám

/ •V VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESOLJETEKI Ara: 80 fillér Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam 99. szám 1977. április 29., péntek Elutazott hazánkból az SZKP KB pártmunkáskiildöttsége Csütörtökön hazautazott az SZKP KB pártmunkásküldött­sége, amely M. F. Nyenasev- nek, a központi bizottság pro­pagandaosztálya helyettes ve­zetőjével az élen — az MSZMP Központi Bizottságá­nak meghívására — látogatást tett hazánkban. A delegációt fogadta Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára. A küldöttség megbeszéléseket és tapaszta­latcserét folytatott a KB agi- tációs és propagandaosztályán és a KB társadalomtudományi intézetében. Látogatást tett a Csepel Vas- és Fémművekben, ellátogatott Heves és Nógrád megyébe. Itt-tartózkodása so­rán a szovjet pártmunkás­küldöttség megismerkedett az MSZMP XI. kongresszusa ha­tározatai ' végrehajtásában el­ért eredményekkel, tanulmá­nyozta az MSZMP agitációs és propagandamunkájának ta­pasztalatait. A küldöttséget Grósz ' Ká­roly, a KB osztályvezetője bú­csúztatta. Jelen volt V. L. Muszatov, a budapesti szov­jet nagykövetség tanácsosa. Sztrájknap Franciaországban Sötétbe borult a Champs Elysées Sötétségbe borult a Champs Elysées, Párizs legfénye­sebb útvonala. Megszakadtak a televíziós műsorok is. mert az elektromos művek dolgozói az állami alkalmazottak csü­törtökre meghirdetett országos sztrájkjának első akciója­ként rövid időre szüneteltették az áramszolgáltatást. Szünetel a postai szolgálta­tás, és nyolcadik napjába lép a párizsi köztisztasági alkal­mazottak sztrájkja. Ennek következtében, a »-porszívó« hadművelet keretében, a had­sereg próbálja megtisztítani a fővárost az utcákon fölhalmo­zódott mintegy tízezer tonna hulladéktól. A csütörtöki sztrájk ha­tását az előrejelzések 1968 má­jusának munkabeszüntetései­hez hasonlították, elsősorban az áramszolgáltatás szünetei miatt. Reggel hétkor ennek következtében leállt a párizsi metró. A villamosművek két perces előrejelzése után vá­rosszerte leállították a legkö­zelebbi megállóban a szerel­vényeket, és az utasok elhagy­ták a kocsikat. A metró kapa­citásának 75 százalékával üze­melt, s az autóbuszok közül csak minden másod’k indult el garázsából, a vasúti háló­zatban pedig minden negye­dik szerelvény közlekedett csupán. A középiskolákban szünetelt az oktatás. A tele­vízió és a rádió csak csökken­tett műsort ad. és este a pá­rizsi operában' díszletek nélkül adták elő a Szöktetés a sze- rályból című Mozart-operát. A közlekedési nehézségek és az áramszolgáltatás csökkené­se miatt — az előrejelzések szerint csak a szokásos meny- nyiség 40 százalékát biztosít­ják — sok üzem, vállalat, hi­vatal tevékenysége is megbé­nul vagy akadozik majd. A sztrájkot a két baloldali, osztályharcos szakszervezeti központ, a CGT és a CFDT hirdette meg — tiltakozásul a kormány nadrágszíj-meghú­zó politikája ellen. Mivel a kormány nem hajlandó telje­síteni az állami alkalmazottak béremelési kérelmeit, mind­máig egyetlen, ,1977-re szóló kollektív szerződést se írtak alá az állami szektorokban sem. Noha a FEN, a pedagógu­sok központi szakszervezete, a Force Ouvrière és a többi »mérsékelt« szakszervezeti központ nem csatlakozott az akcióhoz központilag, számos szektorban a hozzájuk tarto­zó ágazati szakszervezetek úgy döntöttek, hogy tagjaikat a sztrájkban való részvételre szólítják — így a munkabe­szüntetés milliós nagyságren­dű. Félszázezer ember vonult fel csütörtökön délelőtt Párizs központjában, a Saint Lazare pályaudvar és a Palais Royal között a szakszervezetek fel­hívására, hogy az akciónap keretében kifejezze tiltakozá­sát a Barre-terv, a vásárlóerő befagyasztása, a nadrágszíj- meghúzó politika ellen. Áme­nét élén Georges Séguy, a CGT és Edmond Maire, a CFDT főtitkára haladt. A jel­szavak a baloldal közös prog­ramját, az összefogást és az egységet éltették, mások a Barre-tervet ítélték el. A sztrájkmozgalomnak kü­lönösen nagy hatékonyságot adott a villamosművek dolgo­zóinak akciója, amelyhez ha­sonlóra évek óta — 1968—69 óta — nem volt példa. Emelővilla — traktorra ' ' • MTZ—50-es traktorra szerelhető emelővillák gyártását kezd­te meg a Mezőgép kaposvári gyára. Az idén ötszáz ilyen emelőberendezést készítenek. (Gyertyás László felvétele) Tanácskozott a HNF megyei elnöksége Vita és fórum A Hazafias Népfront me­gyei elnökségén hallott egyik vélemény szerint a népfront különböző testületéinek ülé­sein igen sok hasznos javaslat hangzott el. Ezek között csak az lehet megvalósítható, ame­lyik a körülményeket, lehető­ségeket figyelembe véve szü­letik meg, ezek ismeretén alapszik. Az idézett mondat a propa­ganda és politikai ismeretter­jesztő munka színvonalának javulását jelzi. Érvényes ez a megállapítás a népfrontbizott­ságok, az elnökségek és a kü­lönböző munkabizottságok, va­lamint a népfront egyéb mun­katerületein végzett munkára egyaránt. A megyei testületek ülésein gyakran volt vitaanyag a te­lepülés- és gazdaságpolitika, a közművelődés és a társada­lompolitika. Ezen keresztül alakult ki az az ismeretanyag, amely jó alapja volt a reális gondolatoknak, megvalósít­ható javaslatoknak. S ezekben a vitákban kristályosodott ki az az ajánlás, amit a megvei bizottság elküldött a nép- frontibizottságoknak — a tervszerűbb és hatékonyabb munka érdekében. Ezek az úgynevezett munkatervi aján­lások nem »általános érvé­nyűek«: különbségeik vannak a kisebb és a nagyobb tele­pülések bizottságai részére küldöttek között. Így a me­gyei testület segíti munkájá­ban a helyit, s ugyanakkor térét ad annak is. hogy az ottani sajátosságokat, egyedi körülményeket figyelembe vé­ve dolgozzanak, beleértve eb­be a tömegpolitikai munkát, az ismeretterjesztést. A répfrontbizottságok és a megyei elnökség 133 községben beszélték meg a HNF kong­resszusának állásfoglalását, s az ebből származó feladatokat. Ennek hasznossága többek kö- I zött abban is rejlik, hogy a1 testületek tagjai továbbadlak a lakosságnak az ezen a beszél­getéseken hallottakat. Mint­hogy az elnökségek és bizott­ságok összetétele tükrözi egy- egy település lakosságának társadalmi összetételét, így az is biztosítva van, hogy a tes­tületi üléseken elhangzottak minden réteghez eljussanak. A megyei bizottság mellett a küldöttértekezlet óta 11 munkabizottság dolgozik, s folyamatban van egy rétegpo­litikai munkabizottság megala­kítása is. A járási testületek megszüntetésével nagyobb gondot fordítanak a városi és a nagyközségi bizottságok mellett működő munka- és ak­cióbizottságok kialakítására. Elsősorban a gazdaság- és te­lepüléspolitikai. valamint a közművelődési munkával és a rétegpolitikával foglalkozó tes­tületeket szervezik meg. Ha a propaganda- és tö­megpolitikai munkáról esik szó, szét kell választanunk — kiderült ez az eddigiekből is — a népfrontbizottságok. az elnökségek és a munkabizott­ságok, illetve a népfrontmoz­galom más területein végzett ilyen irányú munkát. Ez utób­biak között olyan fontosak vannak, mint az alkotmány- jogi és közjogi, a gazdaság-, város- és községpolitikai, a művelŐQespolitikai, a béke- ás karát:ági, illetve a nemzetkö­zi munka, társadalompolitikai és ■■■zen belül különösen az if­júság- és nőpolitikái munka, a szervezési cs módszertani te­vékenység. Hosszan lehetne sorolni még azokat a feladatokat, amelyek a propaganda- és tömegpoliti­kai munka előtt állnak. A ta­pasztalatok egyre jobbak: említsük akár a környezetvé­delmi munkát, akár a társa­dalmi munkát, akár a faluna­pokat és a falugyűléseket, a háztáji gazdálkodás föllendí­tése érdekében végzett mun­kát. Mindez azonban — ta­pasztalhattuk a HNF megyei elnökségének tegnapi ülésén — még nem töltötte el elégedett­séggel a testület tagjait. »To­vábbra is törekednünk kell — olvasható Újvári Miklós tit­kárhelyettes előterjesztésében — a vita, a fórum jellegű ren­dezvények számának növelésé­re, az egyes társadalmi réte­gek számára tartandó előadá­sok szervezésére«. Azaz: a fo­lyamatos és hatékonyabb mun­kára. M. A. Tizenöt milliárdos beruházás a mezőgazdaságban ülést tartott a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa A mezőgazdasági szövetke­zetek III. kongresszusán újjá­választott országos érdekkép­viseleti szerv, a 125 tagú or­szágos tanács. Szabó István elnök vezetésével csütörtökön tartotta első munkaülését. Az értekezleten a TOT tagjain, a megyei tsz-szövetségek elnö­kein és titkárain kívül részt vett Kovács Antal, az MSZMP KB osztályvezetője, dr. Ko­vács Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhe­lyettes és Villányi Miklós pénzügyminiszter-helyettes. A tanács dr. Czimbalmos Béla főtitkár előterjesztése alapján munkaprogramot fo­gadott el a III. kongresszus határozatainak végrehajtásá­ra. Lehoczki Mihály, a TOT főtitkárhelyettese a szövetke­zetek múlt évi tevékenységé­ről, az 1977. évi tervkészítés tapasztalatairól és a végre­hajtás feladatairól számolt be. A múlt évi gazdálkodásról szólva megállapította, hogy a szövetkezeti közös gazdaságok növénytermelése az 1975. évi­hez képest — az aszálykárok elhárítására tett erőfeszítések ellenére — mintegy 3 száza­lékkal visszaesett, az állatte­nyésztés termelése azonban a tervezettet meghaladóan növe­kedett. Végeredményben a termelés összességében az 1975. évivel azonos szinten alakult, s ez a szövetkezeti gazdálkodás erejét, a szövet­(Folytatás a 2. oldalon) Kiváló gyáregység Ta bon A tartálykészítők sikere A Budapesti Vegyipari Gép­gyár 3. sz. gyáregysége az alapítását követő ötödik évben elnyerte a kiváló gyáregység címet. E cím elnyerésében a gazdasági munka eredményei mellett a mozgalmi tevékeny­ség fejlődése is szerepet ját­szott. A gyáregység tavaly több mint kétmillió forinttal teljesítette túl a bevételi ter­vét, a tervezettnél kisebb ön­költséggel. A munka minősé­ge javult, a selejt pedig — 1795-höz viszonyítva — a ne­gyedére csökkent. A gyáregy­ségben előállított termékek közül egj’et sem utasítottak vissza a megrendelők. Tavaly a szocialista mun­kaverseny színvonala is jelen­tősen javult: a gyáregység dolgozóinak 76 százaléka vesz részt a versenyben, s közülük 153-an ismeret bővítő vagy is­Legfőbb feladat a megelőzés A gyámügyi munka tapasztalatai A Marcali Városi Tanács végrehajtó bizottsága tegnap tárgyalta meg az utóbbi há­rom évben végzett gyám­ügyi, valamint gyermek- és ifjúságvédelmi munka ta­pasztalatait. Meghatározia azokat a legfőbb feladatokat is, amelyeket a veszélyezte­tett gyermek és a veszély- helyzet megelőzése érdeké­ben kell tenni. A gyámügyi munkának, s mindenfajta intézkedésnek mindig a gyermek érdekét kell szolgálni, hiszen önhibáján kí­vül kerül olyan helyzetbe, amely szükségessé teszi a tár­sadalom vagv az állami szer­vek beavatkozását. Bár min­dig az adott helyzet határozza meg a szükséges intézkedést, család- és ifjúságvédelmi te­vékenységünkben elsődleges­nek tekintjük 'a megelőzést. A Marcali Városi Tanács végre­hajtó bizottsága tegnapi ta­nácskozásán ezért is fordítot­ta a fő figyelmet az e tevé­kenységgel kapcsolatos sokré­tű feladatra. A megelőzésben igen nagy jelentősége van a gyámható­ság. valamint az oktatási in­tézmények, KISZ-szervezetek. társadalmi1 és tömegszerveze- tek jó együttműködésének. A tapasztalatok bizonyítják: ha az iskola vagy az óvoda idő­ben jelzi, hogy valami prob­léma van a gyermekkel, a gyámhatóság hathatósan és eredményesen segítséget tud adni. A veszélyeztetett környe­zetben élő kiskorúak, a neve­meretfelújító tanfolyamon ta­nultak. A szocialista brigádok tagjai több mint hatezer óra I társadalmi munkát végeztek a környező intézményekben, valamint munkahelyük szépí­téséért. A kiváló' cím elnye­résében az is szerepet játszott, hogy az előző évihez viszo­nyítva 15 százalékkal csökkent a balesetek száma. A munka színvonalának emeléséért több szervezési in­tézkedést tettek: jobban ösz- szehangolják például a mun­kafolyamatokat. javítottak a munkába járás körülményein, mérsékelték az állásidőt, kor­szerűsítették és egyszerűsítet­ték az anyagtárolást, valamint a szállítást. Csökkentették a szállítási költségeket, javítot­ták a dolgozók szociális ellá­tását és kevesebb lett az anyagveszteség. Javult az in­formációs rendszerük. lőszülőknél levő állami gon­dozottak rendszeres ellenőrzé­sében igen nagy segítséget ad­nak a gyermekvédelmi fel­ügyelők, a körzeti megbízott rendőrök. Ahogy a testület megállapította: ezt a fajta együttműködést, kapcsolat- tartást a jövőben még szoro­sabbá kell tenni. A védő-óvó intézkedések sa­játos formája a rendkívüli gyámügyi segély. Az utóbbi három évben erre a célra több mint száznegyvenhét ezer fo­rintot fordítottak Marcaliban, összesen 330 kiskorút részesí­tettek ilyen segélyben. Üj tár­sadalmi gondoskodás — 1974- ben vezették be — a rendsze­res nevelési segély. Legfőbb rendeltetése, hogy a gyermek a saját családjában nevelkedhes­sen akkor, ha a szülőknek ön­hibájukon kívül alacsony a jövedelmük. Jelenleg mind« össze két kiskorú részesül eb­ben a pénzbeli és természet­beni juttatásban A tapaszta­latok szerint ez a társadalmi gondoskodás jól bevált, ezért a testület javasolta: a jövőben a gyámhatóság bátrabban, szé­lesebb körben alkalmazza. Ahogy a megvei tanács gvámügyi főelőadója is hang­súlyozta összefoglalójában a Marcaliban végzett gyermek­es ifjúságvédelmi munka szín­vonala sokat javult, a megyei átlag fölött van. A testület ezen a tanácskozáson elhatá­rozta. hogy — a várossá nyil­vánítással összefüggésben —• átszervezik a gyermek- és if­júságvédelmi bizottságot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom