Somogyi Néplap, 1977. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-26 / 96. szám

Hi a politikai gyakorlat? A termelési gyakorlat vagy hadgyakorlat fordulat szóhasználatunkban a valamire való fölkészülésre utak a politikai gyakorlat vi­szont nem az állampolgárok vagy a politikusok tréningjét jelenti, hanem a politika el­méletétől viszonylagosan és elemzően elkülönített valóság­részt. Arról az összefüggésről van itt szó, amelyet általában úgy szoktunk megfogalmazni, hogy más az elmélet és más a gyakorlat. Azaz a gyak >r- lati politika soha nem egé­szen ugyanaz, mint az elmé­leti politika. Az elméleti po litika rmközoen a politikai gyakorlat kepét törekszik rög­zíteni és értelme?.'!1, egyúttal mindig magában b i-Jozza va­lamely — még nem létező — kívánatos gyakorlat képét is. A politikai gyakorlat persze korántsem á gondolkodástól és intézményektől megfosztott absztrakt csontváz, hiszen el­méletileg sem tehető zárójel­be, hogy a politikai gyakorlat mindig valamilyen politikai intézményrendszerben törté­nő tevékenység, amely eszmék, balhiedelmek, ideológiák stb. által irányított gondolkodó emberek cselekvéseiben megy végbe. Ahhoz, hogy megítél­hessük egy társadalmi csoport politikai tevékenységét, egy 1 politikai szervezet működését vagy egy eszme hatását, mind a tudományos elemzés, mind a színvonalas politizálás érdeké­ben elemei együttesében kell szemlélnünk a politikai gya­korlatot. A politikai gyakorlat vagy politikai praxis így a politikai tevékenységnek, intézmények­nek és a gondoskodásnak át­fogó fogalma. Ez a tevékeny­ség egy forradalmi részvétel­től valamely választási rész­vételig igen sokféle formában és aktivitási szinten jelenhet meg. A politikai intézmé­nyek, az állami és az annál jóval széitsebb politikai szer­vezetek és az áltáluk kialakul t eljárásmódok összességére utal (szemben a politikai gon­dolkodás fogalmával mely a mindennapi élet során meg­nyilvánuló sokszínű észjárást foglalja magában). Azokra az esetekre kell gon­dolnunk, amikor szervezeti formát még nélkülöző, azaz nem intézményesült politikai tevékenységgel találkozunk, ami idegen még a bevett in­tézmények szempontjából és feszíti a meglevő kereteket. Ugyanakkor mindig vannak olyan »kiüresedett politikai intézmények«, amelyeket nem éltet a gyakorlat, mert pél- 1 dául a szervezet mögött kihalt a mozgalom. S más a »kihűlt politikai elképzelések« kérdé­se, amikor egyes gondolati cé­lok már érdektelenné válnak, és csak üres rítusként létez­nek. A politikai tevékenységfor­mák, politikai intézményest tettségék és politikai meggon­dolások — mint minden más — állandóan módosuló összetevői a politikai gyakorlatnak, me­lyek a maguk egyediségében kialakulnak, léteznek, majd elhalnak. A szocialista társa­dalom politikai gyakorlatában, amely szándékaink szerint nemcsak változik és fejlődik, hanem tudatos fejlesztés ered­ménye is, ezekkel az összefüg­gésekkel számolnunk kell. A mikor politizálunk, vagyis ésszerű okosko­dással mérlegelünk egy politikai részkérdést, ak­kor célszerű, ha a politikai gyakorlat eme belső össze­függéseit is szem előtt tart­juk. Ennek híján ugyanis a politizálás, mint a legszéle­sebb körben űzött sajátos po­litikai gyakorlat, könnyen pa­naszkodássá sekélyesediik. Az ilyen szintű politizálás pedig a tapasztalatok tanúsága sze­rint a politikai gyakorlat leg- hatá&talanabb formája. , G. Cs. Nem cserélne erszényt Gadányiak a mesztegnyői téeszben Gadányban járunk, a marcali járásnak ez a kis községe a társközségek sorá­ba tartozik, s a termelőszövet­kezeten belül is »teljes jogú« családtagnak számít: a mesz­tegnyői Ladi János Tsz tagjai lakják a falu nagyobb részét. A mesztegnyőieken kívül a bizeiekkkel, a hosszúviziekkei meg a • keleviziekkel osztoz­nak örömön, bánaton- ebben a közösségben. Ilyenkor, a ta­vaszi dologidő kellős közepén alig látunk valakit az utcá­kon — a boltnyitásra várako­zók javarészt öregek. Csalóka a napfény, kevéske melegéből nem jut a nagykendők alá. Molnár István, a mesztegnyői községi pártvezetőség titkára mondta útnak indulásunk előtt a tsz-irodán: — Elnöke voltam az annak Idején még önálló tsz-nek. El- hihetik, dolgos nép lakik ott! Gadányban van a szövetkezet összes hízómarhája. A gondo­zók utánpótlása nehéz. Talán, ha majd változik, fejlődik a technológia, akkor szívesebben Molnár István: »A család már köt, megfontolásra késztet.« marad a fiatalabbja is. Vagy ha sikerülne megnősíteni a legényeket. Mert a család már köt, megfontolásra késztet... Az állatgondozók többsége most középkorú. A gadányiak semmit sem vesztettek régi szorgalmukból. Ha a munkák menetében döntést kell hoz­nunk, először Gadányban be­széljük meg, mit hogyan csi­náljunk, Eljönnek Meszteg- nyőre szemet rostálni akár vasárnap is, olyan nép az! Hét évvel a szövetkezeti egyesülés után ténát ez a helyzet GMányban. Három ház épiât tavaly a faluban, ebből az egyik emeletes. A pártbizottsági titkár az autó­lázról is beszélt, meg arról, hogy a gadányiak jövedelmük nagy részét a háztájiba fek­tetik. Ügy hallottuk, hogy Juliská­ból meg Magdiból kellene több, mert ők olyan asszo­nyok, akik a munkában nem ismernek lehetetlent. Juliskát — Varga Józsefnét — nem ta­láljuk. — Messze ment az máma — mondja a néni a kiskapu­ban. — Mesztegnyőn van, oda hívták dolgozni. Nincsen an­nak megállása, akármilyen idő is van, hát még ilyen szép tavaszban... Vargáné növénytermesztő, a férje sertéspásztor a háztáji falkánál. Az asszony növény- termesztő létére állatgondozót helyettesített a karácsonyi ün­nepek alatt úgy, hogy annak még a háztáji állatait is el­látta ... Magdi — Bikáit Józsefné — helyett szintén a mama nyit ajtót: — Nagyszakácsiban van. El­kóborolt a szövetkezetünk egyik tehene, beleesett vala­milyen árokba. Azt vigyázzák, amíg kiemelik ... Bikaliné ugyancsak növény- termesztő, a férje traktoros a tsz-ben. Akad persze, aki ilyenkor megy munkába. No, nem ké­nyelmességből, hanem azért, mert így szabja meg a mun­karendje. A szőlőhegy felől ereszkedik le a faluba kismo­torján Kollár Péter állatgon­dozó. Középkorú — úgy, ahogy a pártvezetőség titkára a gondozók átlagát jellemezte. — Voltam brigádvezető, fo- gatos. raktáros, most hízómar­hákat etetek. De így van Winkler Gyuri is, aki velem dolgozik, ö traktoros volt, mi­előtt az állatok mellé került. A szakmunkásképzőt 75-ben végeztem el... Hogy hátrány­ba került-e Gadány a tsz- egyesülés után? Szerintem semmiben sem veszített. Igaz, Mesztegnyőre kell járnunk a tanácshoz meg a tsz-irodába, anyagilag azonban nem pa­naszkodhatunk. — Kint lakik a hegyen. Innen jár be az istállóhoz té- len-nyáron, esőben és hóban. —- Ki lehet ezt bírni. A vil­lanyt kivezették már régen a szőlőhegybe is. ez nagy előny. És az, hogy a háztáji gazdál­kodásra minden feltétel adva van. Ehhez persze kedv meg erő kell. Én reggel fél négy­kor kelek és egy óra múlva már a hízómarhákhoz me­Kollár Péter: »Szerintem semmiben sem veszített...« gyek. Napközben itthon foly­tatom a munkát a jószágnál. Este hétre megint végzek a közösével, és a háztáji követ­kezik. Tavaly szénahordáskor eltört a karom, de ez sem járt sok kieséssel. — Meddig lehet bírni ezt a tempót? És mi a nagy igye­kezet tulajdonképpeni célja? — Negyvenkilenc éves va­gyok, és ha most nem fogom meg, akkor mikor? Lányom, fiam, unokám van — de csak a feleségem segít a háztáji munkában, a többiek nincse­nek itthon. Hogy miért? Mi­kor a lányom férjhez ment, lakás kellett nekik. Besegítet­tem pénzzel. A Trabantjuk helyett nagyobb kocsi kellett, segítettem a Zsiguli megvéte­lében. A fiam most tizeik- nyolc éves, iskolába jár. Sze­retném, ha tovább tanulna. Öt is támogatom mindenben, amiben kell. Higgye el, ehhez nem elég csak a testi erő. Természetesen kell hozzá a fizikum, de mindenekelőtt ar­ra van szükség, hogy az em­ber szeresse azt, amit csinál. Kezdetben is azt tartottam, hogy a tsz-ben megtalálja a számítását az, aki nem kerüli el, hanem megfogja a munka nehezebb végét. Megmondom én: nem cserélném el az er­szényemet azéval, aki másho­vá jár dolgozni Gadányból! A motor előttünk halad egy darabon, s amint eltűnik a szemünk elől. autónk úgy gördül végig a falun, hogy az utcán egyetlen lelket sem lá­tunk. Munkaidő van. Herncsz Ferenc MAI KOMMENTÁRUNK Szelleme él Dz NDK nehézgépgyártásának központja A Német Demokratikus Köztársaság területének több mint 10 százalékát jelentő Magdeburg megyében nagy barnaszén-, vasérc-, mészkő-, káli- és kénlelőhelyek van­nak. A természeti kincsek ki­aknázása, feldolgozása az ipar nagyarányú fejlődését hozta magával. Így például a Harz- hegységbeli Elbingerode-ban — KGST-együttműködéssel — az ország legnagyobb mész- üzeme, épült fel. Altmarkban termelt kőolajuk vezetéken jut el a Schwarze Pumpe Kom­binátba, Cottbus megyébe. A megyében — és elsősor­ban a megyeszékhelyen, Mag- deburgban — mégis a nehéz­gépgyártás a legjelentősebb iparág. Itt, a Georgi Dimitrov Gépgyárban nagy baggereket, brikettgyártó berendezéseket, forgatható autódarukat, nagy nyomású gáz-kitermelő beren­dezéseket készítenek; a Kari Liebknecht Nehézipari Gép­gyártó Kombinátban Diesel­motorokat, a Kari Marx Cső- és Szerelvénygyárban külön­féle szerelvényeket, az Októ­ber 7-e Gyárban szállítóberen­dezéseket gyártanak. A ne­hézgépgyártás igazi központ­ja azonban a magdeburgi Ernst Thälmann Nehézgép- gyártó Kombinát (SKET), amely ennek az iparnak a ku­tatási, kísérletezési és terme­lő központja: a KGST-orszá- gok együttműködésével első­sorban itt készülnek a finom- acélhengerművek, huzalhen­gerművek, hideghengermúvek stb. Bálint György formálta meg Kovács úr alakját, ben­ne testesítve meg a kispol­gári ízlést. Publicisztikai írásaiban, kritikáiban gyak­ran felbukkant, s az ő sze­mélyén keresztül ostorozta a színvonaltalan, ízléstelen mű­vek burjánzását és élvezetét. A mártírhalált halt kitűnő újságíró halhatatlan alakot formált, hiszen Kovács úr még él, szelleme lépten-nyo- mon felbukkan ma is. Sokfelé akadnak olyanok, akik határozottan elmondják a véleményüket egy-egy filmről, könyvről, tévéműsor­ról a munkahelyükön. Álta­lában nem elvakult emberek, eszük ágában sincs olyat mondani, hogy valaki ne hallgasson magyar nótákat, s kapcsolja ki a készüléket, amikor a Columbót vetítik. Olyan önkéntes népművelők, akik a nagyobb értékek elis­merése irányába vezetik munkatársaikat. S bizony ezt sokszor hosszas rábeszéléssel teszik. Az első lépés, hogy a brigád tagjai ne kapcsolják ki a rádiót, a tévét, amikor magvasabb müvet sugároz­nak. Amikor idáig eljutnak, akkor megpróbálják közösen értékelni a hallottakat és lá­tottakat. Csöppet sem köny- nyű feladat harcolni a »ko- vácsúrság« ellen, hiszen a hivatalos műsorok sem min­dig mondanak le a silány fércművek bemutatásáról. S ilyenkor szinte elölről kell kezdeni a rábeszélést. Nem elismerésre vágynak az üzemek, gazdaságok íz­lésformálásra is gondoló kü­lönböző beosztású dolgozói — van közöttük munkatárs­tól vezetőig mindenki —, ha­nem arra, hogy újabb értő olvasókat, hallgatókat, néző­ket toborozzanak, s majd 5Ä is kövessék a példájukat: ne­veljenek másokat a művésze­tek támogatóivá. Kovács úr még él. tehát harcolni kell ellene. Ez azon­ban nem megy szövetségesek nélkül sehol sem. Azt bűnné az ember, hogy a párttagok mindenhol értik és érzik a feladat fontosságát. Sajnos, magam is tapasztaltam az ellenkezőjét, s mások is pa­naszolták. Ezt nem lehet az­zal kivédeni, hogy »az ízlé­sek különbözők«. Itt nem arról van szó, hogy valaki jobban szereti Thomas Mannt mint Goethét, Csaj­kovszkijt mint Muszorgszkijt, József Attilát mint Adyt, ha­nem arról, hogy a krimivel, a magyar nótával, a Csárdás­királynővel bezárul sok em­ber ízlésének varázsköre, s nem tud kitörni belőle má­sok segítsége nélkül. A közös reggelizés, tízórai­zás közben gyakran a tévé­műsorra terelődik a szó min­den munkahelyen. Az ízlés- nevelés legjobb fórumai ezek a percek — ha van karmes­tere a beszélgetésnek. Az mindenképpen jó lenne, ha minden kommunista fölké­szült volna már erre a sze­repre. Ettől azonban még messze vagyunk, s csak ak­kor jutunk közelebb a kitű­zött célhoz, ha az alapszer­vezetek, pártcsoportok fölké­szítik a tagokat, s bátorítják a vitázásra. A szocialista életmód szempontjából is fontos: hányán szeretik meg a zenét, értik meg a haladó műveket, válnak a jó ver­sek, drámák, festmények, műsorok barátaivá. S akkor Kovács úr szelleme se kísért! U G. Ezermesterbolt és Ofotért-szaküzlet A változó Nagyatád A Nagyatádi Városi Párttá- ! zottság. irányelved alapján cse- j lekvési program készült a ta- \ nácson. Ebben meghatározták a város fejlesztésének idei teendőit. A program átfogja Nagyatád életének legfonto­sabb területeit. Mivel gazda­godik az idén a város? Ezt kérdeztük Hubay Sándortól, a városi tanács elnökhelyettesé­től. ■— Nagyatádon már kiala­kult az ipar szerkezete, s ez a foglalkoztatottságot hosszabb távon is meghatározza. A konzervgyár élelmiszer-, a cérnagyár könnyűipari mun­kát ad, főként nőknek. A gép­ipart, a magasabb szintű mű­szaki kultúrát a Danuvia képviseli. Ezekben az évek­ben több tároló épült, illetve jelenleg is készül a városban. Nem döntők a foglalkoztatott­sági képben, mégis segítenek betölteni a város középfokú központ szerepkörét. Elkészült az 500 vagonos burgonyatáro ló, a sörlerakat, s az idén kez­dik az 1000 vagonos gabonasiló építését. Folyik a piaci csar­nok rekonstrukciója: itt bú­torraktár és korszerű felvá­sárlóhely is létesül. — Az utóbbi években erő­teljesen átalakult a város Isé- pe, elsősorban a gyorsan épü­lő, több szintes lakóházak miatt. Milyen feladatok van­nak az idén a lakásépítésben? — Nagyatád lakosainak szá­ma évente átlagosan 300-zal nő, s a város lélekszáma meg­haladta a 12 ezret. Jelenleg félezer lakásigényt tartunk számon. Ezek után érthető; hogy a lakásépítés az idén és a tervidőszakban kiemelkedő­en fontos. Jelenleg többfelé épülnek több szintes házak, és alakulnak ki korszerű lakóte­rületek. A Kossuth—Aradi la­kótömbben három ház a jövő év közepére elkészül, ezzel véglegesen kialakul a mintegy 700 lakást magába foglaló vá­rosmag. A lakótömb érdekes­sége, hogy nyolc ház föld­szintjén végig üzletek, szol­gáltató egységek létesültek. Tart a parkosítás, nagyobb ré­szét már befejeztük. Ezenkí­vül a Tallián utcában jelen­leg épül 45 lakás. Egy huszon­négy lakásos ház is készül a Zrínyi utcai »foghíjban«. — Ezzel befejeződik a tö­meges lakásépítkezés Nagyatá­don? — Szó sincs róla. A legna­gyobb mértékű az építkezés a Kiszely tömbben. Jelenleg, a terüietelőkészítés van soron. A Lábodról bevezető út mentén 88 új lakásnak készítjük elő a helyet. — Több építőipari szervezet dolgozik e munkákon. Megfe­lelő-e közöttük az összhang? — Köztudomású, hogy a SÁÉV és a Komfort Ipari Szövetkezet együttműködésé­nek már kitaposott ösvénye van. Azt tapasztaljuk, hogy ez az együttműködés gyorsítja a munkát. Ezzel szemben a la­kosság kisebb építkezéseire, tatarozásra, karbantartásra nem vagy alig jut erő. A vá­rosban a tanácsi építőipar is dolgozik, főleg iskolákat és kapcsolódó létesítményeket készít. — Milyen kereskedelmi és szolgáltató egységekkel gyara­podik a város? — Több létesítmény épül. Dolgoznak a lakberendező áruház építői, a jövő év kö­zepére bisztró és eszpresszó, valamint rövidáruüzlet, férfi­női fodrászat — manikür-pe- di'kűr szalonnal — létesül. Úttörő-ezermesterbolt és Ofo­tért-szaküzlet lesz még az idén. Az év közepére átadják az új gyógyszertárat. Szolgál­tató iroda is nyílik a város­ban ; a kéményseprő és a köztisztasági vállalat tart fenn közös helyiséget, mellet­te virágbolt lesz. Már ebben az évben igénybe vehetik az atádiak Patyolat textiltisztító szalonját, /a felvevőhely azon­ban csak jövőre készül el. E létesítmények alapvetően ja­vítják a kereskedelmi ellátást és a lakossági szolgáltatásokat. — Mi várható a közműve­sítésben? — A városban a telefonhá­lózat elavult, sokszor baj van a vonalakkal. Valamirevaló fejlesztésre nincs kilátás a közeljövőben. Jelenleg a víz­ellátás javításán fáradozunk. A meglevő törpe vízmüvet lé­nyegében falusi igényeikhez méretezték: ma már kevés a vízkészlet és szűk a vezeték- rendszer. A készleteket akar­juk gyorsan növelni, mert a kritikus pont nincs messze. Egy kutat az idén mélyítünk, kettő fúrását jövőre tervez­zük. Elkészültek egy 500 köb­méteres nyűtszíni tároló ter­vei, az építés jövőre kezdő­dik. Az idén lefektetnek egy nagy keresztmetszetű vezeté­ket a Kossuth—Aradi, illetve a Kiszely tömbben. Ettől a vízellátás számottevő javulá­sát várjuk. Gondban vagyúnk az utak miatt: egy részük kis teherbírású, más célra épült, s már jócskán elavult. A vá­rosban igen hasznos a föld­gáz. Minden nagyobb új léte­sítményhez gázfűtést terve­zünk, és a Ságvári—Killian lakótelep is megkapja ezt a korszerű energiahordozót. C*. T. Középblokkos technológiával épülnek az új házak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom