Somogyi Néplap, 1977. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-21 / 92. szám

Ara: 80 fillér ÍZ MP SOM O G Y M EGYÉ l B I 2 O TIS Á G Á N A K L A PJ A Gyorskapcsoló mezőgazda sági gépekhez Bjelovári vendégek Somogybán Termékeny együttműködés XXXIII. évfolyam 92. szám 1977. április 21., csütörtök Jugoszláviai testvéTne- gyénkből, Mato Grbac-nak, a bjelovári területi pártbizottság elnökének vezetésével tegnap reggel három tagú pártmun­kásküldöttség érkezett So­mogyba. A barcsi határállo­máson Klenovics Imre, a me­gyei pártbizottság titkára és Süveges Sándor, a járási párt- bizottság első titkára fogadta vendégeinket, akik a megyei pártbizottság meghívására há­rom napot töltenek megyénk­ben. Vendégeink szívélyes üdvöz­lése után a járási pártbizott­ság első titkára adott tájékoz­tatót, majd barcsi üzemláto­gatáson vettek részt a jugo­szláv pártmunkások. Megte­kintették az UNITECH Ipari Szövetkezet, a Fővárosi Kéz­műipari Vállalat barcsi gyár­egységét és a Chemical épít­kezését is. Délután már Kaposváron folytatódott a program. A me­gyei pártbizottság székhazá­ban Varga Péter, a megyei pártbizottság első titkára és Böhm József, a megyei tanács elnöke köszöntötte a küldött­séget. Az eszmecserén részt vettek Tanai Imre és Kleno­vics Imre,' a megyei pártbi­zottság titkárai és dr. Exner Zoltán, a gazdaságpolitikai osztály vezetője. Varga Péter a megyei ve­zető testület jó szomszédi, elv­társi, baráti üdvözletét adta át, s miután bemutatta a tár­gyaló partnereket, a megye politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális életéről adott át­fogó tájékoztatót. Bevezetőjé-1 ben megállapította, hogy a j párjaink, népeink közötti kap- ! csolat az utóbbi időben is ter- i mékenyen, jó irányban fejlő-1 dött, s ennek szellemében for­málódott a két testvérmegye együttműködése is. Utalt azokra a közös elképzelésekre — többek között a Dráva sza­bályozására és hasznosítására —, amelyek mindkét nép és mindkét szomszéd érdekében valók. Vázolta pártunk kül­politikai helyzetről szóló ér­tékelését a Központi Bizottság legutóbbi állásfoglalása alap­ján. a helsinki dokumentumok j jelentőségéről, hatásáról be- j szélt, s arról, hogyan készü- \ lünk a belgrádi találkozóra. Az ország — sa megye — j politikai, gazdasági helyzeté- i ről, az elmúlt év eredményei- I röl, terveinkről szóló részletes [ tájékoztatójában kiemelte a megyei pártbizottság első tit­kára: az ipari termelés meg­tízszereződött, a mezőgazdasá­gi termelés másfelszeresére nőtt hazánkban a felszabadu­lás óta. Nem titkolt büszke­séggel újságolta, hogy Ma­gyarországon 15 év alatt több mint egymillió lakás épült; a lakosság egyharmada új, kor­szerű és kényelmes otthonba költözött. Beszélt az életszín­vonal gyökeres fejlődéséről, az életkörülmények, s a gondol­kodásmód változásáról, a szo­cializmus hazai sikereiről. Or­Mafo Grbac, a küldöttség vezetője. szagos és megyei adatokkal bizonyította : a társadalomépí­tésben nincs megállás. Évente 93 ezer lakájt akarunk felépí­teni az országban, és Somogy­bán 2800 új tulajdonos költöz­het évente emberibb körülmé­nyek közé. Természetesen nem titkolta gondjainkat sem, hi­szen önmagunk, s a testvéri ország küldöttsége előtt sem lehetnek titkaink. Megállapí­totta, hogy a termelésben pó­tolnunk kell a lemaradást, hogy a minőséget akarjuk to­vább javítani, s mindent elkö­vetünk, hogy üzemeink, ter- melöberendezéseink korsze­rűsödése megvalósuljon. Varga Péter részletesen be­szélt Somogy ötéves tervi el­képzeléseiről, a jelenlegi hely­zetről; arról, hogy milyen nagy gondot fordítunk a szo­ciális, a kulturális és az egész­ig ségügyi ellátás tökéletesitésé- ' re, s hogy milyen erőfeszítése­ket tesz a megve az ifjúság helyzetének, életkörülményei­nek. lehetőségeinek további iavításáért, az ifjúság jövő­jéért. A megyei pártbizottság első titkára végezetül beszélt a párt belső helyzetéről, a kommunisták aktivitásáról és példamutató, a nehézségeket is vállaló magatartásáról; a munkások építésben és politi­kai állásfoglalásban vállált kiemelkedő szerepéről, majd a megyei pártbizottság és a végrehajtó bizottság munka- módszerével és munkastílusá­val ismertette meg a küldött­ség tagjait. Az érdeklődéssel fogadott tájékoztató után testvérme­gyénk küldöttségének vezető­je kért szót, s mindenekelőtt megköszönte a meghívást, a szívélyes fogadtatást. Hangsú­lyozta : egyetért azzal, amit Varga elvtárs a helsinki meg­állapodásokról mondott, s ki­fejezésre juttatta: a jugoszláv nép sokat tett és sokat akar tenni azért, hogy Helsinki szelleme megvalósuljon. A ju­goszláv kommunisták, az or­szág népe igyekszik mindent elkövetni a béke fenntartá­sáért. Mato Grbac ezután elmond­ta. hogy a két megye küldött­ségének legutóbbi eszmecseré­jének megfelelően, az akkor elmondottak alapján végzik munkájukat. Az volt a felada­tuk, hogy fölkészítsék a pártot és szervezeteit a megnöveke­dett feladatokra. Ez a munka j jól zárult. Megteremtették a j párt egységét, s a JKSZ X. ; kongresszusának, az új szer- I vezeti szabályzatnak szellemé­ben dolgoznak a szocializmus építésén. Vendégünk azt is el­mondta. hogy készülnek a párt következő kongresszusá­ra, s az előkészületeknek sok­kal nagyobb jelentőséget tu­lajdonítanak, mint bármikor. Tájékoztatta az eszmecsere részvevőit a kongresszusra ké­szülés fázisairól, s hangsúlyoz­ta: nagyra tartjuk kapcsola­taink megszilárdítását és to­vábbfejlesztését a szocialista országokkal. A bjelovári pártmunkáskül­döttség vezetője részletesen beszélt sikereikről és nehézsé­geikről is. Többek között el­mondta, hogy a gazdasági életben egyesüléseket hajtot­tak végre; vasúti és egyéb szállítási gondjaik vannak, s hogy ők is nagy jelentőséget tulajdonítanak a Dráva-prog- ramnak. Kiemelte: kapcsolat- rendszerünkben a szavak tet­tekké érnek. Együttműködé­sünkben ennél nem lehet fon­tosabb. Országos terveikről, az autópályák építéséről, s azok­ról a Bjelovár területi elkép­zelésekről szólt, amelyek ak­tivitásra serkentik testvérme­gyénk lakóit. Felsorolta ipari beruházásaikat, majd hazánk és megyénk sikereit méltatva hangsúlyozta: »szeretnénk folytatni a termékeny együtt­működésií«. A tizenkét éves testvérme­gyei kapcsolat újabb állomá­sának első napja teljes egyet­értésben zárult. Vendégeink — látogatásuk még hátralevő két napja alatt — ipari és mező- gazdasági üzemekkel, egy ok­tatási intézménnyel és Nagy­atáddal ismerkednek meg. Francia-afrikai csúcsértekezlet Dakarban, Szenegál főváro­sában szerdán megkezdődött a 4. francia—afrikai csúcsérte­kezlet. A tanácskozáson 17 af­rikai ország, valamint Fran­ciaország államfője, Valéry Giscard d’Estaing köztársasági elnök van jelen. A csúcsértekezlet részvevői valutáris és pénzügyi problé­mákat vitatnak meg, különös tekintettel a nyugati világban egyre fokozódó inflációra és a párizsi »észak—dél konferen­cián-« a fejlett és a fejlődő országok között kirobbant el­lentétekre. A tanácskozáson ezenkívül szó lesz az afrikai kontinenssel kapcsolatos poli­tikai kérdésekről is. Az idén negyvenezer darab hi 1-au'ikiis gyorskapcsolő gyár­tását tervezte a Mezőgép Vállalat mernyei gyáregysége. Ezeket a kapcsolókat mezőgazdasági gépekbe, valamint hid­raulikus darukba szerelik be. Kádár János fogadta Abdul Fattah Iszmailt Kádár János, az MSZMP KB első titkára tegnap fogad­ta Abdul Fattah Iszmailt, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság Nemzeti Front Egyesített Politikai Szerveze­te Központi Bizottságának fő­titkárát. aki párt- és kor­mányküldöttség elén tartózko­dik hazánkban. A szívélyes baráti légkör­ben lezajlott megbeszélés so­rán véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, a két ország kap­csolatainak fejlesztéséről, va­lamint az MSZMP és a Je­meni Front egyesített politikai szervezet együttműködésének erősítéséről. A Jemeni Népi Demokrati­kus Köztársaság párt- és kor­mányküldöttsége magyaror­szági tárgyalásainak befejezté­vel tegnap egyezményeket ír­tak alá. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Jemeni Nemzeti Front egyesített politikai szer­vezete együttműködési megál­lapodást kötött az 1977—78-as évekre. Az együttműködési megállapodást Gyenes András, a Közoonti Bizottság titkára és Anis Hassan Jehja, a poli­tikai bizottság tagja, a köz­ponti bizottság titkára írta alá tegnap az MSZMP KB szék­házában. Magyar küldöttség Japánban A Keserű Jánosné könnyű­ipari miniszter vezette kül­döttség, amely tíznapos láto­gatáson tartózkodik Japánban, kedden és szerdán megtekin­tette a Tokió Ikebukuro ke­rületében lévő Seibu nagyáru­házát és megbeszéléseket foly­tatott Cucumi Szeidzsivel, a Seibu kereskedőház elnökével. Kiváló címet kapott a téglaipari vállalat Múlt évi munkájáért kiváló címet kapott a Somogy—Zala megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat. A kitüntetést tegnap délután ünnepélyesen adta át Trefil István, az Építésügvi- és Városfejlesztési Minisztéri­um főosztályvezetője, vala­mint Fenyvesi János, az épí­tők szakszervezete elnökségé­nek osztályvezetője. Részt vett az ünnepségen Andrasovszky György, a Téglaipari Tröszt vezérigazgatója. Sarudi Csaba, a megyei pártbizottság gaz­daságpolitikai osztályvezető­helyettese és dr. Szerényi Já­nos, az SZMT vezető titkára is. Az ország téglaipari válla­latai közül egyedül a kapos­vári kapta meg az idén ezt a megtisztelő címet. Az ötödik ötéves terv első évében 17,4 millió téglával égettek többet a tervezettnél, nyereségüket pedig 25 százalékkal növelték. A több terméket elsősorban szervezési intézkedésekkel ér­ték el: úgy készítették elő a gyárak nagyjavítását, hogy minél rövidebb ideig' állja­nak. A hagyományos gyárak­ban a termelési időt hosszab­bították meg azzal, hogy a nyerstégla készítését kora ta­vasszal kezdték el — s ki­használva a jó időt — késő őszig folytatták. Ezeknek az intézkedéseknek az lett az eredménye, hogy az év minden szakában egyenle­tesen termeltek az üzemek. Annak ellenére, hogy két ha­gyományos gyárat le kellett állítani, a téglatermelés nem csökkent. Az ünnepségen hangsúlyozták : a műszaki fel­tételek biztosítása mellett a gyárak dolgozóié az érdem a termelés rendszeres . növelésé­ben. a költségek csökkentési­ben. Nemegyszer nehéz kö­rülmények között — a rossz időjárással is dacolva — dol­goztak. Az eredményekre építve ha­tározta meg idei tervét a vál­lalat. Téglából az előrejelző; sek szerint nem lösz hiány. Akkor tudja célkitűzéseit va­lóra váltani minden gyár, ha javítja a termékek minőségét, csökkenti a költségeit. A tegnap délutáni ünnepsé­gen bejelentették, hogy múlt évi munkája alapján a bala­tonszentgyörgyi, a nagykani­zsai és a kőröshegyi téglagyár megkapta az élüzem címet. A teskándi, a dióskáli gyár, va­lamint a nagykanizsai vasipa­ri üzem szocialista címeit, a bőszénfai, a kaposvári és a zalaegerszegi gyár pedig okle­velet kapott. Eddig végzett munkájuk el­ismeréseként négyen kapták meg a Kiváló dolgozó minisz­teri kitüntetést, negyvenötén pedig vállalati kiváló dolgozó kitüntetésbe részesültek. Éllesi az impersalistaellenes erők nemzetközi karéi szövetsége!

Next

/
Oldalképek
Tartalom