Somogyi Néplap, 1977. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-17 / 89. szám

Összeült a szocialistabrigád-vezetök V. tanácskozása r (Folytatás a 2. oldalról) Az év indításának megfe­lelően alakult a dolgo­zók keresete is. Az el­ső negyedévben az ipari munkások munkabéralapja H százalékkal, a mező­gazdasági termelőszövetkeze­tek dolgozóinak — a tagok és az alkalmazottak — jöve­delme 5 százalékkal emelke­dett, a kiskereskedelmi forga­lom pedig 6.7 százalékkal nőtt. Mindezt összegezve elmond­hatjuk, hogy az idei népgaz­dasági terv végrehajtása jól indult. Jelszavunk, hogy a folytatás még jobb legyen!, mert az 1977. évi tervet tel­I jesítenünk keíl. Harcolnunk I kell az idei jó eredményekért, mert valójában ezen múlik az V. ötéves terv sorsa is. A tavalyi esztendő és az idei első negyedév tapasztala­tai aiapján a Központi Bi­zottság megállapította, hogy terveink reálisak, megfelelő irányokat jelöltünk meg. gaz­daságpolitikai és társadalom- politikai céljainkat nem kell megváltoztatnunk. A munka frontján azonban mindent meg kell tennünk, hogy e cé­lokat elérjük, tehát a terme­lést növeljük és az életszínvo­nalat emelni tudjuk. Távlat! céljaink bátrak és szépek A reálbér és a reáljövede­lem növelését célzó terveink is magasabbak a tavalyinál. Ennek kapcsán azonban arról is szólni kell, hogy nálunk nem merev a fogyasztási cik­kek árszínvonala. Közgazda- sági és egyéb meggondolások alapján a mi árrendszerünk­ben, a fogyasztási cikkek kö­zött is vannak rögzített, limi­tált és szabadáras termékek. Ügy véljük, l^ogy a mi viszo nyairvk ezt az árpolitikát kí­vánják meg. Amikor" a reál- jövedelem. a reálbér növelé­séről beszélünk, figyelembe vesszük a fogyasztási cikkek árának idei tervezett 3,8—4 százalékos emelkedését. Ezzel is számolva kell elérnünk a 3,5—4 százalékos reáljövede­lem- növekedést. A fogyasztói árszínvonal idei emelkedésének nehezebb felén valójában már túljutot­tunk. Az árszínvonal kiszámí­tásánál köteles sávszerűén szá­mításba vettük a tavalyi hús- aremelés idei kihatását is. Voltak központi áremelések január elején is, majd emel­kedett a bor ára. Ezeket az emberék tudomásul vették. Szeretném megmondani, hogy erre az évre fontos fogyasztá­si cikkeknél további központi áremelés nincs a tervben. Reméljük, nem is kerülünk olyan kényszerhelyzetbe, hogy ilyesmivel foglalkoznunk kel­lene. A nemzetközi gazdasági vi­szonyok számunkra kedvezőt­len változása, a természeti csapások és más körülmények gazdasági tevékenységünk nagy teherpróbáját, szigorú vizsgálatát is jelentették. A munka termelékenységében a felszabadulás óta elért fejlő­dés — saját korábbi helyze­tünkhöz viszonyítva — szá­mottevő. De nem kielégítő és megfelelő, ha jelenlegi nem­zetközi gazdasági körülmények között akarunk előrehaladni és boldogulni. A párt program- nyilatkozatában megfogalma­zott távlati céljaink és ter­veink magasröptűek, bátrak és szépek, ugyanakkor reálisak és megvalósíthatók, ha tenni­valóinkat nagyon komolyan vesszük. Biztonsággal indulha­tunk ki abból, hogy a magyar népgazdaságnak szilárdak az alapjai, fejlesztésének terven reálisaik. Mindent meg keli azonban tennünk, hogy saját erőinket még teljesebben moz­gósítsuk és a szocialista orszá­gok gazdasági együttműködé­sében rejlő lehetőségeket job­ban kihasználjuk. Távlati terveink azért reá­lisak, mert az alapvető és döntő tényezőknek már birto­kában vagyunk. A hatalom a dolgozó nép kezében van. Rendelkezünk a dolgozó mil­liók egyetértő támogatásával, szocialista nemzeti egység ala­kult ki országunkban. A ter­melőeszközök társadalmi tu­lajdonban vannak. Ezek az alapvető tényezők teszik ter­veinket reálissá, szocialista céljainkat elérhetővé. Figyelembe kell azonban venni országunk egyéb adott­ságait is, amelyeken nem tu­dunk változtatni. Ilyen pél­dául, hogy kevés a nyersanya­gunk és az enereiaforrásunk. Van viszont kvalifikált, magas szaktudású munkásosztályunk, termelőszövetkezeti paraszt­ságunk. értelmiségünk. Ez a szakmai műveltség, szellemi kapacitás is az ország adott­ságaihoz tartozik. Nehéz örökséget kaptunk 32 évvel ezelőtt, amikor orszá­gunk felszabadult és a sza­baddá vált nép harcolva és dolgozva építeni kezdte saját hazáját, az új társadalmat. A magyar munkásosztály, dolgo­zó népünk félfeudális, még kapitalista, értelemben is el­maradott országot örökölt az előző uralkodó osztályoktól. Népünk azonban e harminc­két év alatt óriási történelmi hátrányt hozott be, s talán százéves lemaradást is bepó­tolt. De azért vagyunk kom­munisták, azért a szocialista társadalmi rend hívei, a nép érdekeinek szószólói, gondo­zói és felelősei, hogy ne érjük be az elért eredménnyel! Emlékezhetnek rá: a kong­resszus határozatai között ol­vasható egy szerény, rövid mondat arról, hogy jelenleg Magyarország az iparilag, a gazdaságilag fejlett országok középmezőnyéhez tartozik, nagy győzelem ez, hiszen az alsó mezőnybe tartoztunk. De az a célunk, hogy hazánk — a szocialista társadalmat épít­ve, annak lehetőségeit ki­használva — közeli, belátható időn belül az iparilag fejlett országok sorába zárkózzék fel. Ezt a célt is el kell ér­nünk. Ez megköveteli — miként a Központi Bizottság ülésén is szóba került —, hogy az eddi­ginél jobban szervezzük mun­kánkat. Fokozottabban szo­cialista céljaink, a nép szol­gálatába kell állítanunk a tu­dományos kutatást is. A szo­cializmus és a tudomány szö­vetségesek, maga a szocialista rendszer is tudományos elmé­let gyakorlati megvalósítása. A szocializmus a tudományos fejlődés útjából eltávolítja a kapitalista társadalom állítot­ta gátakat, s lehetővé teszi, hogy a tudomány mindinkább váljék termelőerővé. Ügy vé­lem, a műszaki színvonal eme­lése, a termékszerkezet javí­I tása, a tudományos kuktató­I munkánál kezdődik. Nem vagyunk olyan gasada- j Sok, hogy szükségtelen, rósz- j szül hasznosítható, a nemzet- [ közi piacon el nem adható ! drága termékeket gyártsunk Meg kell javítanunk a ter­mékszerkezetet, s meg kali ta­nulnunk az üzem- és munka- szervezést, hogy a rendelke­zésünkre álló termelőberende­zéseket hatékonyabban ki tud­juk használni. Ez a feltétele annak is, hogy a munkaerői és a munkaidőt , is jobban hasznosítsuk. A vezetés és a dolgozók közös akarata kell tehát alihoz, hogy mindennek eredményeként növelni tudjuk a munka termelékenységét. Tanuljunk meg maximá' san kihasználni minden lehetősé­get, minden munkahelyen. Ha megtanuljuk, akkor messze magunk mögött hagyjuk a ka­pitalistákat a versenyben, a gazdasági tevékenységben. Mi. a teljesítmény szerinti, szocialista bérezés elvének hí­vei vagyunk. Minél több terü­leten teljesítménybérezést kell bevezetni. Ahol 'lehetőség van rá, ott normát kell alkalmaz­ni. A teljesítményt mérni keil, mert ha elmulasztjuk, akkor nem alkalmazhatjuk reálisan a teljesítmény szerinti bére­zést sem. Es a normásat kar­ban is kell tartani, mindig hozzá kell igazítani a rendel­kezésre álló új technikához. Rövid és hosszú távú nép- gazdasági terveink megvalósí­tása nagy követelményeket ál­lít az irányítás és a vezetés elé is. A jelenlegi helyzet, mostani feladataink magasabb színvonalú vezetést követelnek meg az állami, a gazdasági és a műszaki vezetéstől, valamint az üzemek pártszervezeteitől, a szakszervezetektől, a KISZ- szervezetektől és más társa­dalmi szerveinktől. Üj, maga­sabb követelmények állnak a Központi Bizottság és a kor­mányszervek előtt is. A jobb hozzáértés, a na­gyobb szaktudás minden dol­gozóval szemben követelmény. Ennek megszerzésében a szo­cialista brigádok nagy mér­tékben segíthetnek. A jó tervek, a megfelelő ve­zetés, a színvonalas üzemszer­vezés és a szaktudás mellett rendszerünk egyik nagy erő­forrása a szocialista öntudat erősítése. A nemzetközi kommunista mozgalom sikeres küzdelmei is hozzájárultak a világhelyzet kedvező alakulásához. Portu­gáliában összeomlott a több évtizedes fasiszta rendszer, Görögországban megbukott a katonai junta, Spanyolország­ban a fasizmus felszámolásá­val a Spanyol Kommunista Párt — 38 év után — vissza­nyerte legalitását és szabadsá­gát. További sikereket kívá­nunk ezeknek a testvérpártok­nak, Portugália, Spanyolor­szág, Görögország demokrati­kus erőinek és népeinek. Kí­vánjuk, hogy boldoguljanak és jussanak előbbre a fejlődés útján ! A nemzetközi helyzet álta­lános jellemzőihez hozzá tar­tozik az is, hogy aj; imperia­listák megsokallották a hala­dó erők sikereit, különféle el­lenakciókat hajtanak végre, sőt még a hidegháborús kür­töket is megfújták. Ismeretes Például, hogy az emberi jogok »védelme« címén kampányo­kat szerveznek a Szovjetunió és a többi szocialista ország ellen. Pedig világos: ha össze­hasonlítjuk, miképpen bizto­sítják az emberi jogokat a Szovjetunióban, a szocialista országokban, illetve az Egye­sült Államokban és más veze­tő kapitalista országokban, akkor a szocialista országok javára billen a mérleg. Minden szocialista ország­ban, nálunk is messzemenően jobban biztosítottak és megol­dottak az alapvető emberi jo­gok — köztük az élethez, az munkához, a művelődéshez való jog, az egyéniség szabad fejlődésének lehetősége, az egészségről való gondoskodás, az üdüléshez való jog — mint 11 nagyobb szaktudás - követelmény Szocialista építőmunkánk nemzetközi feltételei A közelmúltban a figyelem központjába kerültek a szov­jet—amerikai tárgyalások a stratégiai fegyverek ügyében. A Szovjetunió világos állás­pontját. — amelyet sajtóérte­kezletén Gromiko elvtárs részletesen kifejtett, s a ma­gyar közvélemény is megis­mert — messzemenően támo­gatjuk. Mély meggyőződésünk, hogy a Szovjetunió helyes ál­láspontot képvisel. amikor egyrészt határozottan vissza­utasítja a belügyeibe való be­avatkozást, másrészt ugyan­ilyen határozottsággal kész a tárgyalásra, a megállapodásra a stratégiai fegyverzet kér­désében. Üdvözöljük ezt a politikát, s kívánjuk, hogy si­kerre vezessen. A Szovjetuniónak ezen a tárgyaláson képviselt állás­pontja megfelel a Magyar Népköztársaság által vallott nézeteknek is. Mi is régen valljuk — és ehhez követke­zetesen ragaszkodunk —, hogy egj'etlen államnak sincs joga a Magyar Népköztársaság bel­ügyeibe beavatkozni. Minden­kinek meg kell értenie, hogy most már olyan világot élünk, amikor még a legerő­sebb kapitalista ország sem avatkozott be a leg­kisebb szocialista ország életébe sem. Ugyanakkor tel­jes mértékben készek vagyunk ! a békés egymás mellett élés j realizálására bármely kapita- | lista országgal. Reális állás- j pontot képviselünk és aktív j politikát folytatunk a kapita- .ista országok — például Finnország, Ausztria, Olaszor­szág, az NSZK — irányában, formalizált viszonyokra, s ha ehetséges, kölcsönös előnyök­kel járó gazdasági kapcsos­okra törekszünk az Egyesült Államokkal is. Hangsúlyozni kell azonban, :iogy a helsinki ajánlások akár a vezető kapitalista or­szágokban is. Az imperialista ellenakciók sorába tartozik, hogy görcsö­sen ragaszkodnak a még meg­levő gyarmati uralom marad­ványaihoz. Jelenleg is rend­kívüli erőfeszítéseket tesznek, hogy Dél-Afrikában és a kon­tinens más országaiban fenn­tartsák a fajüldöző diszkrimi­nációs rendszert. Legutóbb Zairében — ahol egy tarto­mányi lázadás robbant ki a Mobutu-rendszer ellen — tör­tént külső imperialista be­avatkozás. Az imperialistákat egyáltalán nem e népek jogai izgatják, hanem az ott talál­ható természeti kincsek, pél­dául a réz és az urán. Ezért próbálják továbbra is fenntar­tani ottani kizsákmányoló, neokolonialista rendszerüket. A szocialista országok már megfelelően kifejezésre juttat­ták Zairével kapcsolatos ál­láspontjukat. Ebben is tükrö­ződik az a következetes el­vünk, hogy minden nép külső beavatkozástól mentesen, saját maga határozza meg, hogyan él, a fejlődés milyen útját kí­vánja járni. Mi az imperialista próbál­kozások ellenére is tovább megyünk az eddigi úton, mert mély meggyőződésünk, hogy az igazság mellettünk áll, a világ a helyes irányba indult el és a helyes úton fog to­vább haladni. A Szovjetunió­val, valamennyi szocialista or­szággal, minden haladó erővel összefogva küzdünk tovább a békéért, az enyhülésért, amely első és elemi igényünk és kö­vetelésünk. Készek vagyunk az együttműködésre a kapita­lista országok józan gondol­kodású politikusaival is. Nagyon fontos szerepet töl­tenek be a szocialista brigá­dok a nevelésben, általános műveltségük emelésében. Fon­tos, az egyes brigádtagok ön­kéntes erőfeszítéssel is képez­zék magukat. Még fontosabb az a szerep, amit a munkába bekerülő fiatalok nevelésében vállalnak és betöltenek. E mozgalom már nem csu­pán tömegeket fog' át, hanem — ki merem jelenteni — va­lóságos népmozgalommá vált. Ahogy itt is szó esett róla, a dolgozóknak mintegy fele ma már szocialista brigádtag. Jelenleg szinte minden ál­lami és szövetkezeti munkate­rületen dolgoznak szocialista brigádok: összesen több mint 1 millió 800 ezren részesei a szocialista brigád versenymoz­galomnak. A szocialista címet egyszer vagy többször elnyert brigádok száma 111 ezer. A szocialista címért összesen 157 ezer munkabrigád verseng. Mindez nagyszerű, nagyon jó, hogy így van. Nőjön ez az arány minél tovább! Nem kell félni attól, hogy túl sokan leszünk. Növekszik a szocialista bri­gádok társadalmi, közéleti szerepe is. Az üzemek életé­nek rendkívül fontos esemé­nyei a szocialistabrigád-veze- tők tanácskozásai, amelyek a jövőben a szocialista demok­rácia intézményes szervei lesznek. Azt hiszem, egyetlen józan eszű, becsületes üzem­vezetőt, gyárigazgatót, főmér­nököt sem kell agitálni arra, hogy együtt dolgozzon a szo­cialista brigáddal, hiszen fel­adataik megoldásában a leg­nagyobb segítséget és támaszt a szocialista brigádmozgalom jelenti. A szocialista brigádmozga­lomnak a múltja is, jelene is szép, és óriási jövő áll előtte. Jövő formáját persze senki sem tudja megmondani. De végső célja, az, hogy a szocia­lista brigádok jelszava . — »szocialista módon élni, dol­gozni és tanulni« — általános, össznépi jelszóvá és gyakor­lattá váljék. Arra kérjük a szocialista brigádmozgalom vezetőit és tagjait, hogy segít­senek ebben a törekvésünk­ben, mert szocialista jöven­dőnk nagyon fontos feltétele, hogy ez valóra váljon. A szocialista brigádmozga- lom és magúik a szocialista brigádok mind nagyobb politi­kai, erkölcsi és anyagi elisme­résben részesülnek. Ennek a jövőben még inkább így kell j lennie. Megragadom az alkal- J mat, hogy gratuláljak a szó- [ cialista munka új hőseinek, a kitüntetésben részesült szocia­hst abri gád-vezet üknek és -ta­goknak, szocialista brigádok­nak. Szívből jó egészséget, to­vábbi sikereket kívánunk mindanny ioknak. Szocialista építőmunkánk ! nemzetközi feltételeiről szól- j va rámutatott a szocializmu- | sért, a társadalmi haladásért, a békéért vívott harc eredmé­nyeire. A legfontosabb ered­mények közé tartozik a hel­sinki európai biztonsági érte­kezlet létrejötte. Itt kell em­líteni a népek antiimperialis- ta harcainak sikereit, amelyek közül kiemelkedik a vietnami nép szabadságharcának győ­zelme; e siker eredményeként ma az 50 milliós vietnami nép egyesült országban, egy hazá­ban él és a szocialista társa­dalmat építi. Világtörténelmi jelentőségű győzelme ez a vietnami nép sok évtizedes szabadságküzdelmének. A nemzetközi helyzet kedvező irányú változását példázza az is, hogy az angolai nép — a haladó erők nemzetközi szoli­daritásától is támogatva — si­kerre vitte szabadságharcát; hogv az imperialisták nem tudták elvenni e nép szabad­ságát, amely több mint négy évszázados portugál gyarmati igát rázott le magáról és meg­indult a saját útján. együttes kezelésének hívei va­gyunk. A magunk részéről az ajánlások teljes mértékű rea­lizálására törekszünk, de azt tartjuk, hogy ugyanez kötele­ző mindenki számára, aki alá­írta ezeket az ajánlásokat. Ebben a szellemben készülünk ; a belgrádi tanácskozásra is. I amelytől azt várjuk, hogy a Helsinkivel megkezdődött na­gyon fontos történelmi folya­matot viszi tovább, mert ez a feladata és a rendeltetése. Ál­láspontunk szerint a politikai enyhülést a gazdasági kap- I csolatok bővítésének kell ki­egészíteni és katonai enyhü­lésnek követnie. Ennek szel­lemében foglalkozunk min­den nemzetközi kérdéssel, mert őszinte hívei vagyunk a népek ' jó kapcsolatainak és barátságának, függetlenül az eltérő társadalmi rendszerek­től. Szocialista építőmunkánk fontos nemzetközi feltétele, hogy a magyar nép ott van az emberi haladás élvona'ában. nagy és erős szövetségesei vannak: a Szovjetunió és a többi szocialista ország. Intenzív és állandó munkát végzünk a Varsói Szerződés, a KGST keretében. A szocia­lista világrendszerhez tarto­zunk, a haladó emberekkel — bármilyen a színük és a nyel­vük — megértjük egymást. Nemrégiben napvilágot lá­tott a nyugati sajtóban o'_ran elmefuttatás, hogy mostaná­ban a szocialista országokban bizonytalanság mutatkozik a jövőt illetően. Ami bennünket illet: a magyar nép nem él bi­zonytalanságban. ellenkezőleg: bizakodva nézünk a jövőbe. Igaz, utankon néha sziliek kö­zött is kell haladnia a ha­jónknak. néha zátonyos helye­ken is át' kell lavíroznunk, de a hajónk motorja egyenletesen működik, a kormányszerkezet jó, tartjuk az irányt és hala­dunk előre. önbizalmunkat és magabiz­tosságunkat növeli, a szocia­lizmus minden igaz hívét lel­kesíti, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győ­zelmének 6ü. esztendejében élünk. Szép es nagy évforduló ez az egész haladó emberiség számára. Amikor 1917-ben a bolsevik part vezetésével — élén századunk lánglelkú nagy emberével, Eenininnel — a cári Oroszország munkásosztá­lya, népei fölkeltek, hogy le­rázzák a kapitalista igát és szabadságban, békében élje­nek, új lapot nyitottak orszá­guk történetében és az embe­riség életében is. Ennek szel­lemében határozott úgy Köz­ponti Bizottságunk, hogy az évfordulóról] méltóképpen meg fogunk emlékezni. És itt fel­idézhetjük azt is — jogos nem­zeti büszkeséggel —. hogy a Nagy Októberi Szocialista For­radalom eszméire 60 évvel ez­előtt a magyar munkásök, pa­rasztok, értelmiségiek azonnal és jól reagáltak: a cári Orosz­országba hadifogolyként került magyarok csaknem százezres tömegben léptek be az akkor alakuló Vörös Hadsereg sorai­ba, a vörös partizán osztagok­ba éij harcoltak fegyverrel “ forradalom győzelméért Nemzeti történelmünk büsz­keségei közé tartozik, hogy * Nagy Októberi Szocialista For­radalom példáját elsőként kö­vetve, 1919. március 21-én ki­kiáltották a proletárdiktatú­rát, a Magyar tanácsköztár­saságot. A 60, évfordulóról megem­lékezve szólni kell arról hogy a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom fiai 1944—45- ben, a Nagy Honvédő Háború­ban vérüket ontva, fegyverrel szabadították fel a magyair né­pet, elűzték a hitleri fasiszta megszállókat, s megnyitották a magyar nép előtt a szabadság útját. Csak tisztelettel szólha­tunk arról is, hogy 32 éve, amióta a munkásfiatalom meg­született, a szocialista társa­dalom építése megkezdődött, hűséges, igaz testvérként ma­gunk mellett . tudhatjuk a Nagy Októberi Szocialista For­radalom szülte Szovjetuniót, a kommunizmust építő testvéri népet. A történelmi múlt em­lékeit felidézve mondhatjuk: a magyar—szovjet barátság ki­állta az idők próbáját és szün­telenül erősödik. És ha saját népünknek jót kívánunk, in­ternacionalistaként csak azt modhat.juk: erősödjék még to­vább és legyen a szó igazi értelmében megbonthatatlan és ölök ez a barátság. Büszkék vagyunk rá, hogy a csepeli dolgozók szocialista munka versenyt kezdeményez­tek a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom győzelmének 60. évfordulója tiszteletére. Büszkék arra. hogy kezdemé­nyezésűik'" tömegmozgalommá vált. s nemzetközi méltatásra talált. Bizonyos, hogy megvan a kellő elhatározottság ahhoz: amit e szocialista munkaver- seny jegyében vállaltunk, azt a Szovjetunió iránti tisztelet­ből és saját jól felfogott ér­dekünkben, népünk javára maradéktalanul teljesítjük. A Központi Bizottság legutóbbi ülésén úgy határozott, hogy e munkaversenv megfelelő érté­kelésére. erkölcsi e'ismerésére jubi'eumi zászlót és oklevelet alapít, amelyet a legméltób- bak kapnak majd meg. A Központi Bizottság nevé­ben még egyszer szívből minden jót kívánok a ta­nácskozás részvevőinek. Ered­ményesen. sikerrel végezzék el munkájukat, s vigyék el a Központi Bizottság szívélyes üdvözletét, jókívánságait a magyar szocialista brigádmoz­galom minden részvevőjének, a dolgozó népnek, amely ezt a mozgalmat szülte, támogat­ta és nagyra növelte. A tanácskozást, amely va­sárnap reggel nyolc órakor folytatódik, az ország nagyon sok üzeme, intézményé és szocialista brigádja táviratban köszöntötte, eredményes mun­kát kívánva. * * * A tanácskozás első napi munkája után a részvevők es­te a Magyar Állami Opera­láz díszelőadásán megtekin­tették Kodály Háry János cí­mű dal iátékát. (MTT)

Next

/
Oldalképek
Tartalom