Somogyi Néplap, 1977. március (33. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-03 / 52. szám
Az első lova a Remény volt Nem engedte a szolgaság Győri József volt az utolsó felszabadult szolga Somogyaracson. Korántsem a büszkeség mondatja ezt vele, inkább a megélt ' dráma. Mert az volt ez, ma már tudja, s beszélni is tud róla nyugalmas hangulatú szavakkal is. Bármilyen hihetetlen : Győri Józsefet csak 1954- ben engedte . szabadon a szolgaélet. Akkor azután vett egy lovat és Reménynek »keresztelte«. S az gyors lábon száguldani kezdett előre, mindig csak emelkedőnek... — Hogyan is kezdjem? Mostoha volt hozzám az élet. És nemcsak amiatt, hogy anyámat korán elvette, mostohát adva nevelőmnek. Nemcsak emiatt. Hanem, hogy szegények voltunk, a világ szegényei. Heresznyénől elkerültem Babócsára cselédnek. Halljanak ide: mindha egy zöldségeskertbem szolgáltam volna. A gazdámat Salát Józsefnek hívták, az asszonyát meg Zeller Zsófiának.... Barna szeme csillog, arcának ráncai új ágakba rendeződnek, a szája szélén a mosoly vonásait alakítva. Sildes sapkáját levette, fésült, szürkésfekete haja van. — Hét év után kerültem So- mogyaracsra. Somogyi Mihály lett a gazdám; a nevét Iliából magyarosította. Horvát ember vagyok én, de itt másképp ejtették a horvát szót. Belső cseléd lettem. Havi tizenöt pengőért ez járt: fogatosmun- ka idején hajnali háromkor kelni. Nyárban este tizenegyig dolgozni. Ez utóbbi közlés semmissé teszi azt a sarjadzó érzést, hogy — mivel a gazdáékkal egy épületben lakott a négy belső cseléd — valamiféle pater familias alapon nyugvó, családias cselédeskedés lett volna ez a szolgaság. Nem volt az, noha a gazda meg a gazdáné nem voltak emberség nélküliek. — Elvettem Tóth Máriát. Érett ember voltam, nem meggondolatlan, fiatal gyerek. Továbbra is ott laktunk Somo- gyiéknál. Megszületett az első kislányunk, Margit. Ma a ba- bócsai tanácson dolgozik, Nemes Imrénének hívják. Alig született meg, engem behívtak katonának. Irány a front! Lengyelországból csak hátrál1954-ben lett a maga gazdája. / tunk, egészen Budáig. Ott estem fogságba. Szevasztopolban és Jaltában dolgoztam, én lettem a cementesek brigádvezetője, mert horvát nyelvtudásommal megértettem magam oroszul is. Kilenc hónap múltán hazajöhettem. Folytatta, ahol abbahagyta. Igaz: a felesége itthon kapott három hold földet, de a megélhetéshez az kevés volt. Akinek »-hátán a háza«, az nem sok—\ megy. Győri József felelős emberként, DÉFOSZ-tit- kárként, a legeltetési bizottság elnökeként is maradt szolgasorban. Micsoda kettősség, micsoda belső feszültség szoríthatta! 1948-ban tudott egy kis portát építeni Halastópusztán. AkkoB már Marika lányuk is megvolt. Ma Vuk- mann József- nének hívják, Babócsán él ő is. környékbeli puszták. Halastópuszta, Üjmajor, Kerékmajor. Mi is bent lakunk már Ara- cson. Egy öreg nénitől házat vettünk. Így lett a »bentkosz■ tos« cselédből bentlakó szabad ember. Mondom: 1954 ben! A szabadulásakor nem kapott semmit; az ígért három- holdnyi föld a meglévő három hoz — ígéret maradt. Az előttük álló esztendőnek, a szabadság évének félsertésnyi »tartalékkal« kezdhettek. — Amikor 1956-ban megalakult a Béke Tsz, a belépők között voltam. Brigádvezető lettem, de ennek hamar vége szakadt, mert októberben felbomlott a közösség. Amikor újraszervezték a közös gazda ságot, én már a pécsi fúrósokkal a komlói iszapolót túr- tam-fúrtam. Nagyon bennem maradt a tüske, hogy itthon, Aracsan még akkor is volt, aki »gyüttment« idegennek tartott. Az asszony belépett a tsz-be, onnan is ment betegségi nyugdíjba. Én meg egyre közelebb jöttem Aracshoz: dolgoztam az erdészetnél, a tövál-nál, majd itthon kocs- márosként. Itt talált meg a nyugdíjkor. Bikákat neveltek, jószág ma is van az istállóban. Hizlaltak három disznót; kell az unokáknak a háziasán elkészített húsétel. Mari néni, amikor az ura kimegy, akkor mondja: — Ügy dolgozik ma is, mint egy fiatal. Húsz éve tanácstag, az itteni tanácstagi csoport vezetője. Az állatkísérő leveleket is rábízták, sok az adminisztráció velük... Megyünk »csibefarm«-néző- be. Nyolcvan kendermagos és veresbarna szárnyas várja a gazdasszonyi gondoskodást. Leskó László Fizetésnapi mozaik Minden a borítékkal kezdődik. Azzal, hogy tenyerünkbi öntjük a tartalmát Előre sejt jük, mennyi pénz üti a markunkat, de azért nem árt megszámolni, hogy azután fejcsóválva hozzátehessük: hát ez egy fillérrel sem több! Majd zsebbe gyűrjük a pénzt, amelyről tudjuk, hogy nem boldogít, de senkit nem láttunk még azért boldogtalannak, mert tele volt a zsebe. A naivabbak megkísérlik megfejteni azoknak a számoknak és jeleknek az értelmét, melyek a fizetési szalagon vannak. Az idősebbek mesélik, hogy állítólag ez egyszer valakinek sikerült. Hogy kinek és mikor, senki sem tudja pontosan. Azután kezdődik a sorbaállás a postán: be kell fizetni az esedékes részleteket. Jön a sorbaállás a Boltokban: mindent meg kell venni, amit csak lehet. És ünnepelni kezd az ország ... A vonat zsúfolva emberekkel, csomagokkal. Nem lehet lépni. A peronon is úgy szoronganak egymás mellett az utazók, mint heringek a konzervdobozban. Legalább nem lehet elesni a fordulóknál, és nem tántorognak a részegek sem. Mert a vonatok lassan jól menő italboltokhoz hasonlítanak. Az, aki egyébként ritkán iszik, most nem tudja megállni, hogy be ne kapjon néhány üveg sört. A sarokba szorult férfi már két üres üveget hajított ki a résnyire nyitott ajtón. Kettőt beszólástól. De azért haverok vagyunk, nem? Az emberek egy része családjához rohan a pénzzel, egy része a kocsmákba, pardon: italboltokba, kisvendéglőkbe, büfé-falatozókba. Tele a pénztárca, ne száradjon ki a torok. Egy férfi Kaposváron, a Kossuth téren gyalogosan vág át az autók között. A gépkocsivezetők kihajolnak, öklüket rázzák, tömören közlik, hova támolyogjon. A részeget ez csöppet sem zavarja. Veleszületett udvariassággal int néhány kocsinak, elengedi őket, azután mint a tengerész, aki egyéves hajóút után most lépett először szárazföldre, átkacsázik a téren és eltűnik a forgatagban. Ha altad olyan, aki nem tudja pontosan, mikor van fizetésnap, nagyon egyszerűen rájöhet. Ha reggel végigmegy az utcákon, és szinte tízlépésenként kerülgetnie kell a részegek névjegyét, akkor máris tudja: tegnap fizetésnap volt. Mert ilyenkor olyan a város, mintha valamiféle óriási méretű ételmérgezés tombolt volna. Ilyenkor igazán tarka a virágos Kaposvár. De korábban is rájöhet, hiszen előző este támolygó, üvöltő részegektől hangosak az utcák, ablakok csörömpölnek, és néhol feleségek, gyerekek vacognak, mert a ház ura hazaérkezett. Dán Tibor ,Öreg” diákok, fiatal akarással Lapátnyélből — ceruza — De sokat dolgoztam én a Vratnica meg a Vujica dűlökben! Ügy mondják, az előbbi részen állt az ófalu, mely éppen Flórián napján, a tűzoltók védszentjének ünnepén égett le. Persze, sok minden megváltozott itt. Eltűntek a Házi »csfbefarmot« létesített. Ha egy vállalatnak szüksége van a szakmát ismerő emberre, viszont azt sehol sem tanítják az ipari tanuló-iskolák, akkor csak egy megoldás van: »házi« iskolát hoznak létre. Három év óta ezt teszik a Kaposvári Közúti Építő Vállalatnál is. öthónapos tanfolyamot indítanak a vállalat dolgozói részére, s a júniusi vizsga után útépítő-útburkoló szakmunkások lesznek a részt vevők. — A nálunk folyó oktatásra jönnek a győri, a zalai, a pécsi útépítők is — mondja Kovács Ferencné személyzeti előadó, aki a kaposvári tanfolyam egyik megszervezője volt. Az öthónapos tanfolyam után elméletből és gyakorlatból is vizsgáznak a tanulók. A szakmai részt a kaposvári KÉV mérnökei oktatják, a közismereti tantárgyakat pedig az 512-es Ipari Szakmunkásképző Intézet tanárai. A leendő szakmunkások kemény fizikai munkát végeztek eddig — segéd- vagy betanított munkásként dolgoztak —, és az elméletnél jobban ismerik a lapátnyél fogását. TÜSKÉS TIBOR A Balatontól a Dráváig A parasztház gazdája tudta, hogy a falusi kiskertbe, a ház elé milyen virágot ültessen. A földnek, a tájnak, az időjárásnak megfelelőt. A falusi ház lakója városba költözött és a zsúptetővel, a döngölt padlójú házzal, a vert fallal együtt a virágot is elhagyta? Tudom, a kedvetlen sétáló kérdései ezek. Felszínes benyomások. A vizsgálódást messzebbről kell kezdeni. Gondolatok a levéltárban Kanyar József igazgatóval és Tóth Tibor kandidátussal a megyei levéltár egyik szobájában beszélgetünk. Kaposvár földrajzilag eltérő adottságokkal rendelkező tájak találkozásánál fekszik. Itt észak—déli és kelet—nyugati monostor volt, mint az 1091- es királyi alapítású somogy- vári. A templom felszentelésén Salamon király és Géz« herceg is megjelent. Szentja- kab fontos írásbeli közpon' volt, ha kisebb létszámmá működött is, mint Somogyvár Kaposvár inár a török előtti időkben birtokcentrum. It volt az* Újlakiak várbirtokainak egyik központja. A Hm nyadiak korában a megye területén található tizen-hárorr castrum közül az egyiket úgy hívják: Kapos-Üjvár. A vári Szigetvár eleste előtti évben, 1555-ben kerül török kézre, és Buda visszafoglalásával egy- időben. 1686-ban szabadul föl. Kaposvár története csak a XVIII. századtól válik érdekessé. A megyeközpont, a hiteleshely, a jogszolgáltatás a középkorban nem itt, hanem Somogyváron működött. 1715- ben helyreállt a megye önállósága, s ettől kezdve Kaposvár lett a központ. Ez a szerep tulajdonképpen a véletlennek köszönhető: itt működött az Esterházy-uradalom egyiï di rektorátusa. Volt tehát megfelelő épület, ahol a megyegyűléseket meg lehetett tartani, voltak házak, ahol a megyegyűl-ésre érkező nemesek megszállhattak, s valamiféle bolthálózat is működött, ahol vásáraim tudtak. A II. József-féle népszámlálás idején — az 1780-as évek közepén — Kaposvárnak mintegy öt-hatezer lakosa volt. Ha 1 sokkal nem is, de valamivel • megelőzte a megye többi te- ; lepülését. Kaposvár az ország . viszonylag kis népessógszámú mezővárosai közé tartozott. Ennél nagyobb bajnak számí- ; tott, hogy sem a megyének, sem a városnak nem volt közlekedési hálózata. Az utak elmaradottsága, a közlekedés fejletlensége miatt Kaposvár nem tudott gazdaságilag megyeközpont lenni. Kaposvár nem volt alföldi értelemben vett mezőváros: hiányzott a polgárság. Nem volt ipari-kereskedő város: hiányzott a nyersanyag, az energiaforrás, ipara a kisipari viszonyok között tengődött. Környékén apró falvak gyűrűje húzódott, de ezek megmaradtak falvaknak, a város és vidéke között nem alakult ki agglomeráció. Munkásságának zöme idénymunkás volt: főként a cukorgyár foglalkoztatta. Kaposvár nem tudta gazdaságilag szervezni és irányítani a megyét. A megyeszékhely árnyékában sorra alakultak a kisvárosok, az »•alközpontok-«: Nagyatád. Barcs, Tab. Nagybajom (különösen állatkereskedelme volt fontos). Csurgó... A város nem tudott megbirkózni Kanizsa és Pécs szívó hatásával. (Folytatjuk) Somogyi Néplap irányban egyaránt tájak metszésvonala húzódik. A terület egyik fontos földrajzi meghatározója a Kapos folyó. Csak a múlt század elején kezdődött a szabályozása. A Kapós addig hajózható víznek számított; dereglyéken gabonát szállítottak rajta le egészen a Dunáig. A város középkori története a XI. "századig nyúlik vissza. 1061 a zselicszentjakabi monostor alapításának éve. A monostor téglafalai a várostól keletre vezető út mellett ma is láthatók. A terület közigazgatásilag Kaposvárhoz tartozik. A nemrég föltárt, szépen gondozott romok között nyáron amatőr együttesek színdarabokat adnak élő... A nemzetségek Somogybán a XI. századiban : kezdenek kiemelkedni. A Koppány nemzetségi birtokok kisajátítása után a Győr nemzetség őse alapí- j tóttá a monostort. Zselicsaent- jakabon, akárcsak Somogyvá- ron, bencések éltek, de ez korábbi és nemzetségi alapítású — Most az elméleti oktatás folyik, a gyakorlati rész márciusban kezdődik. 27 tanuló bent lakik, 20 pedig levelező. A daránypusztai keverőtelepről például fiatal, érettségizett dolgozók jöttek. — Mibe kerül az oktatás a vállalatnak? — Egy szakmunkás képzése az öt hónap alatt 30 ezer forintba. Ebből 15 ezer a munkabér, a többi az oktatás költsége. A vizsga eredményétől függően júniusban jutalmat kapnak és egy forint órabéremelést. A tanfolyamért a munkások szerződésben vállalják, hogy legalább két évig a vállalatnál maradnak. A tapasztalat az, hogy aki eljön erre az iskolára és szakmát szerez, az itt is marad. Pintér Gyula »stabilos«, a bentlakásos tanfolyam egyik részvevője: — A kaposvári KÉV-nél, az 1-es számú építésvezetőségen dolgozom, stabilizációs alapokat készítek. 1964 márciusától vagyok a vállalatnál, itt fejeztem be az általános iskola 8. osztályát is. Utána ajánlották nekem ezt a tanfolyamot. Vesén lakom, két fiam van. Onnan járok be dolgozni, csak hétvégekre megyek haza. Amikor jelentkezni kellett a tanfolyamra, a feleségem »szabódon«, de szükség van az iskolára, ha az ember a szakmájában is szeretne előrelépni. Zengei István Németsűrűpusztáról jött el az útépítő iskolára. — Nehéz átállni a munkáról a tanulásra. Szórakozás? Az épületben tévé van, de időnk nem sok, a tanulnivaló miatt. Nem szeretnék az utolsók között lenni, ha már itt vagyok. Az ember igyekszik.., — Melyik a legnehezebb tantárgy? Zengei István összekulcsolt kezét egy kissé szétnyitja, s rápillant, mintha tenyeréből jönne a felelet. — Az aszfaltgyártás. A gyakorlatban másként van, ott értem is. Csak nem tudom úgy »kimagyarázni«, hogy mi mit jelent. Itt egész az alkotórészekig megismerjük az anyagot, amellyel naponta dolgozunk az útépítéseken. A két »diák« elmegy ebédelni, azután kezdődik a délutáni előadás. Sziklai János nyugdíjas technológiai tanár két éve foglalkozik a felnőttek oktatásával. Azelőtt gyerekeket tanított a szakmunkásképzőben. Itt a szakrajzot tanítja. — A felnőttek komolyabban veszik a tanulást, az elég magas követelményekmék határtalan szorgalommal próbálnak eleget tenni. Pedig sok nehézséggel van dolguk. Csak egy példa: a szakmunkásképzőben egy diákkal aláhúzat- tam az idegen kifejezéseket a tankönyvben: 267-et talált... Az elméleti dolgokat a gyakorlati összefüggésekkel együtt értik meg. y, g. Növényvédelmi tájékoztató A lucerna vegyszeres gyomirtása Megyénkben számottevő az a lucerna terület, amelyet évente — a korai eligyomoso- dás miatt — idő előtt kiszántanak. A jól beállt lucernában a gyomnövények nem tudnak elszaporodni, ezért idejében felhívjuk a gazdaságok figyelmét arra, hogy már a telepítés évében készüljenek föl a vegyszeres gyomirtásra. E célra legjobban megfelel a Bálán + Áretit, illetve a Sys 67 B + Aretit kombináció. Az új telepítésű lucernák gyomirtása mellett rendkívül fontos az álló és idős lucernák vegyszeres gyomirtása, mivel az elgyomosodás miatt a harmadik évben a táblák 50 százalékán vagy még ennél is kisebb területen terem már csak lucerna. A tél végi enyhe időjárás kedvezett a gyomirtásnak. Azok az üzemek, melyek ezt a munkát még nem fejezték be, mielőbb lássanak hozzá és végezzék el. Az idő azért iS; sürget, mert a gyomirtásra felhasználható készítmények (pl. Diuron 80 WP, Lucenit 80 WP, Etazin, Me- dex stb.) csak a lucerna nyugalmi időszakában — az első őszi fagy és a tavaszi kihajtás megindulása között — penmetezhetők. Különösen arra kell ügyelni, hogy a permetezésre a lucerna kihajlása előtt kerüljön sor. A megyénkben igen kagy problémát jelentő lósóska elleni védekezés megoldható a 40 százalékos azulam hatóanyagú Asuloxszal, a Chame Linz készítményével, illetve a Chinoin gyártotta Plakin-nal. A kezelés időpontja független a pillangósok fejlettségétől; azonban legjobb tavasszal elvégezni. V, ] a WC-be gurított, a kezéber egy félig teltet szorongat. D« I a kabátzsebéből még néhány I bontatlan sörösüveg is kikandikál. A háromórás útból egyórányit is alig tett meg a vonat. Az egyik állomáson néhány férfiból álló társaság préseli be magát az ülések közé. A nyelvük nehezen forog, »laposakat« pislognak. »Megy a szöveg«, fogy a táskákból elővarázsolt sör, füstölög a cigaretta. Az egyik az utasokhoz fordul: — Kié ez a bunda? Az vigye el. Nem lehet, kérem, ide akasztani. Itt féljózan emberek utaznak. Ha kiégetem, mi lesz? Nekem nincs arra pénzem, hogy megfizessem — és újabb sört bont. — Mert, ugye, drága holmi. — Azért kell vigyázni a cigarettával — jegyzi meg valaki. — Hát szóltam, nem? Nincs harag, igaz? Azért haverok vagyunk. De ha így tele a vonat, vigyázni kell. — A cigarettával is .. . — Hát azért szólok, mert esetleg kiégetem. Nem? Ha vigyázunk, akkor is baj lehet. De ki tud itt vigyázni? A részegnek lett igaza, a bundát elveszik. Mindent az utasokért, egymásért. A kulturált, nyugodt utazás érdekében. És itt minden van. Ének, »csodálatos« népdalok. Kitűnő szöveg. Tanulhatnak a gyerekek és a nők sem olyan sápadtak. Néhányan egész pirosak lesznek egy-egy vagány
