Somogyi Néplap, 1977. március (33. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-24 / 70. szám
A lakkosó lány lîrîeskés, kábító illat terjeng a levegőben. Hatalmas gép vonja be folyékony lakkal a megmunkált, már csak összeszerelésre váró bútorlapok egyik oldalát. Szekér Ilona áll a gép mellett, s rakja kerekeken gördülő állványra a lakktól fénylő Janókat. Azután áttolja a szomszédos helyiségben levő szárítóba. — Nem nehéz ez a munka egy nő számára? — Megszoktam, s nagyon szeretem. Hetedik éve vagyok a szövetkezetnél, végeztem már többféle betanított munkát, de itt dolgozom a legszívesebben. Közben arra gondolok, mennyi szép bútor lesz ezekből a lapokból, hány család otthonát fogják majd szépíteni. Szekér Ica ragaszkodik munkahelyéhez, a Kaposvári Lakberendező Ipari Szövetkezethez. Ezt jelzi, hogy az általános iskola után — követve szüleit — ide jelentkezett munkára. S, hogy milyen munkás, arról így beszél Berták János, a Vörös Fény szocialista brigád vezetője: — Egyike a legszorgalmasabbaknak. Ismerem Icát, 'amióta nálunk van, s mégnem az én brigádomban volt. Talpraesett lány, aki bárhova kerül, mindenütt megállja a helyét. Jelenleg a lakköntő gépen van, dolgozik az élcsiszolón is, és éppen most sajátítja el a polírozó-fényező gép kezelését. Ica szorgalmával, igyekezetével érdemelte ki, hogy két éve ő is átvehette a kiváló jelvényt. S nemcsak a munkában lehet rá számítani, hanem a szövetkezetnél tevékenykedő KISZ-szervezet is úgy tartja számon, mint az egyik legszorgalmasabb fiatalt. Itt lett tagja a KlSZ-szer- vezetnek, s nincs olyan munka, amelyikben ne venne részt. Szervező titkár. — Húszán vagyunk a szervezetben, de többen dolgoznak olyan, vidékről bejáró fiatalok, akik még nem KISZ-ta- gok. Őket is szeretnénk bevonni a munkába, nagy szükség van minden fiatalra, ha eredményesen kívánunk dolgozni — mondja Ica. A szövetkezet fejlesztése és Kaposvár iskoláinak, óvodáinak pártfogolása érdekében nagyon sok társadalmi munkát végeztek a lakberendező fiataljai. A napokban tartott közgyűlésen arról is döntöttek, hogy csatlakoznak a csepeli felhíváshoz: növelik termelési eredményeiket, s javítják termékeik minőségét. A szövetkezet vezetői ebben is számítanak a fiatalokra, elsősorban a KISZ-tagokra. Szekér Ica tavaly a szövetkezet kommunistáinak soraiba került.'Egyik ajánlója a KISZ- taggyűlés volt, a másik Bertók János brigád vezető, ő egyben pártvezetőségi tag is. S hogy miért javasolta a fiatal leányt a pártba? — Munkája, szorgalma, az ifjúsági szervezetben végzett tevékenysége alapján. Bátran vállaltam érte felelősséget, tudom — erre bizonyíték eddigi munkája —, a jövőben sem fogunk csalódni benne. Az idén 70 millió forint értékű bútort kívánunk gyártani úgy, hogy egyetlen termékünk ellen se legyen minőségi kifogás. E feladat megoldásában Ica példamutatására is számíthatunk. Ica nem ígérgetett, amikor a kommunisták elfogadták felvételét a taggyűlésen. Most sem beszél arról, hogy tudja, mi a kötelessége neki és a többi kommunistának, KISZ- fiatalnak. A bizalomra tettekkel kíván válaszolni. Sz. L. Tilos a dohán}zás! Móricz Zsigmond írása jutott az eszembe. Az öreg magyar nyugodtan pöfékel a tábla alatt, amelynek felirata: Tilos a dohányzás! Tömörebben aligha lehet kifejezni azt az évszázados szembeállást, csendes szabotázst és mélyen gyökerező »svejkiá- nus« ellenérzést, mely a vármegyei hatóságokkal, a nép gondolkodásától mindig idegen államhatalommal szemben élt és hatott a háború előtti világban. Tilos’ a dohányzás! Évszázados közép-európai gondolkodás és viselkedési sémák jelképe. Felsorolni is nehéz volna, hogy a nyílt, őszinte beszéddel, mely a legfájóbb dolgainkról sem hallgat, milyen nagy mértékben sikerült feloldani a merev, időtlen görcsöt. Sok minden történt — talán még mindig nem elég. A napokban láttáim egy eu tóbuszt . Szép hosszú, pirosfehér jármű volt. keresztben állt a járdán. Nem baleset folytán került oda, a busz csendben pihent, utasaira várt. Orra előtt nagy, füves térség, hely volt bőven, akár megfordulni is. A jármű azonban makacsul állt keresztben a gyalogjárón. Vajon miért? Amikor vezetője félreállt az útról várakozni, ügyelt arra, hogy a piros-fehér jószág farát fölhúzza a járdára, .nehogy zavarja a közúti forgalmat. Az úton várakozni tilos, ezt előírják. Szabály. S. hogy az ormótlan jármű ott maradt a gyalogjárón? Jelentéktelen ügy. Szót sem érdemes vesztegetni rá. A vezetőnek eszébe sem jutott, hogy járműve tulajdonképpen illetéktelen területen áll. Az az apró kézmozdulat hiányzott, mely a kormányt arrább fordítja, s az a puha lábmozdulat. amely egy másodpercig még adja a gázt. Illetve a lábat irányító villanásnyi gondolat. Gondolat? Belátás, belső erkölcsi ösztönző, vérré vált szokás. Ez a szokás hiányzik a vezetőből, de hiányzik sokunkból is. Kis szokás, elbújtatva a mindennapok sorjázó eseményeinek ezerszínű és szálú szövetében. Mégis erkölcsi paranccsá nemesíti embertársainkkal szemben a méltányosságot. Minden előírás, szabály nélkül is kötelezővé. S hány hasonló buszvezető él és dolgozik a környezetünkben! Számolni is lehetetlen. Ott búvik benned és bennem, a gyermekére ingerülten ráförmedő szülőben, a közönyös. elutasító modorú eladóban. a türelmetlenül hisztériás 'vásárlóban, a trágárságokban tobzódó művezetőben. a székét féltő iskolaigazgatóban. a nemtörődöm, se- lejiel gyártó munkásban. a szolgáltatóban, aki nem szolgáltat. az orvosban, aki nem gyógyít, és a tanácsi tisztviselőben. aki nem lát túl az asztalán sorakozó papírokon. Ott búvik, székel bennünk, kik reggelente egymás mellett elmegyünk. Tilos a dohányzás? Nem. Szabad. Csak a füstöt ne fújjuk egymás szemébe! Cs. T. Téglagyár épül Kaposváron 3,2 milliárd rekonstrukcióra — Új fogalom: vázkerámia A Tégla- és Cserépipari Tröszt január 1-én alakult. Kilenc 'vállalatának 140 gyárában évente 2 milliárd kis méretű téglának meg'elelő mehnyiségű falazóanyag és 140 millió tetöcserép készül. Termékeik 70 százalékát a lakosság használja fel: ez a mennyiség évente 45—50 ezer családi otthon megépítéséhez elegendő. — A tégla 41 százaléka korszerű körülmények között készül. A cseréptermelés rekonstrukciója pedig befejeződött — mondta Andrasovszky György, a tröszt vezérigazgatója. — Mit jelent a korszerűség a téglagyártásban? — A legtöbb gyár az országban a század elején épült: technikai színvonaluk — mai mértékkel mérve — rendkívül alacsony. A munkahelyek egészségre ártalmasak, és az emberek nehéz fizikai munkát végeznek. Egy Hoffman- rendszerű körkemencénél dolgozó munkás naponta 20 tonna téglát emel. A nyersgyártásban az elszedő naponta 94 tonnái mozgat meg. Ezt az állapotot aligha lehet korszerűnek nevezni. Az új gyárak viszont folyamatosan dolgoznak, s az alagútkemencét sok helyen szénhidrogénnel fűtik már. Az agyagbánya teljesen gépesített, a prések által készített téglát mesterségesen szárítják, és szállítóláncok továbbítják az anyagot. Az embernek ezekben a gyárakban már nem terhet kell cipelnie, hanem a gépeket irányítania. A téglaiparban ma 18 ezer ember dolgozik: háromezerrel kevesebb, mint tíz éve. A termelés viszont nem csökkent, hanem emelkedett. A rekonstrukció — mely a hatvanas években kezdődött — eddig tízmilliárd forintba került. Ekkora összeg felhasználásával a termelésnek csak 41 százalékát sikerült korszerűsíteni. — Az ötödik ötéves tervben tovább folytatódik a megkezdett munka. Mit jelent ez a gyakorlatban? — A mostani tervidőszakban 3,2 milliárd forintot költünk a gyárakra. Ez azt Jelenti, hogy 1980-tól 63 százalékra emelkedik a korszerű körülmények között gyártott tégla aránya. Néhány új gyárat építünk, mert a r.égiek már elavultak, vagy város- rendezési okokból le kell bontani őket. A század elején a téglagyárak a város szélén épültek: közben azonban terjed a város, és most ott füstölnek, ontják a port a lakóházak szomszédságában. Kaposváron például emiatt le kellett már állítani gyárat. A falazóanyag-ellátás érdekében újakat építünk, és rekonstrukciókat hajtunk végre ott, ahol van nyersanyag, ennek az I iparágnak hagyományai vannak, és szükség is lesz a téglára. Az idén például a Dráva környék igényének kielégítésére üzembe helyezzük a barcsi mészhomoktégla-gyá- rat. A Somogy—Zala megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat teskándi gyárában rekonstrukciót hajtunk végre, és még ebben az ötéves tervben megkezdjük Kaposváron egy új téglagyár építését, szovjet technológiával. — Az eddig épült új gyárakban meglehetősen drága nyugati gépek dolgoznak, s ezek alkatrész-utánpótlása nem könnyű feladat. — Az ipar egyik nagy gondja volt, hogy a szocialista országokban nem készítettek téglagyári berendezéseket. Drága pénzért tőkés államokból vásároltuk a gépeket. Csehszlovákiában most megkezdték a téglaipari berendező-rak gyártását, és — nyugati licenc alapján — készülnek erre a Szovjetunióban is. Berendezéseiket — várhatóan — az ötödik ötéves terv végén kezdik el szállítani. E gépvásárlási lehetőség minden bizonnyal meggyorsítja majd a magyar téglaipar rekonstrukcióját. Ez azt is jelenti, hogy kevesebb gyár elégíti ki az ország igényeit. Amikor a korszerűsítés megkezdődött, még több mint 200 gyár dolgozott, s ha a hatvanas években nem látunk hozzá a korszerűsítéshez, ma téglahiány lenne. Az új gyárak azonban nemcsak pótolták a lebontottakat, hanem többet is gyártottak. Kiválóan jó példa erre Balatonszentgyörgy esete. A beruházási program szerint ennek a gyárnak 18 millió kis méretű téglát kellett volna évente adnia, s tavaly már 37 milliót termelt. Pedig — mai szemmel mérve — már nem ez a legkorszerűbb téglagyártási technológia. — A gyárépítés mellett mostanában sok szó esik a gyártmányfejlesztésről. — Ha tégláról beszélünk, { mindig a kis méretűre gondolunk, pedig ez a falazóanyag I ! már a múlté. Termékeink 7H I százaléka korszerű, üreges I tégla. Új gyártmányainkat úgy ! alakítottuk ki, hogy a lakóépület fal- és födémszerke- I zeteit könnyűszerrel meg le- j hessen építeni belőlük. Az új vázkerámia falazóidomok — ilyen például a B—29-es tég- I la — az építés termelékeny- I ségét a 3—6-szorosára növelik. A cementigény viszont 15—25 százalékkal csökkent. Ebből következik, hogy az építés költségei is 5—15 százalékkal alacsonyabbak, mintha valaki hagyományos téglát használ. Az új termékek alkalmazása anyagmegtakarítással is jár. Ha egy házat kis méretű téglából építenek, legalább 38 centiméter vastag lesz a fal. Vázkerámiával a falvastagság 29—30 centiméter. A munka gyorsabb, a habarcsigény tizedére csökken. Ebből nem nehéz kiszámítani, hogy mit takarít meg az építtető. Gazdaságosabb a tégla égetése is, mert kevesebb energia kell hozzá, mint a hagyományos tömör falazóanyaghoz. — A gyártmány szerkezet korszerűsítése, az új gyárak felkészültebb munkásokat is követelnek. — A téglaiparban régóta szakmának számít az égető. A technikai színvonal növelése viszont megköveteli, hogy egyre több gépészt, villamosszakembert, elektrotechnikust alkalmazzunk. A gyárakban megjelentek a vegyipari képesítésű szakemberek is. A sok terhet cipelő téglagyári munkást — a rekonstrukciók eredményeként — napjainkban váltja fel a gépekhez értő, a technikát ismerő ember. A rekonstrukciótól nem lehet azt várni, hogy ugrásszerűen nőjön a termelés, lényegesen több falazóanyagra nincs is szüksége az országnak, de jobb minőségű, nagyobb választékúra igen. Ezt csökkenő létszámmal kell biztosítania a téglaiparnak. Dr. K. I. \szuv Kaposvári Számítóközpontja felvételt hirdet lyukasztógépkezelőnek — két műszakos munkára — 16—22 év közötti lányokat, számítógéphez előkészítő raktárost (férfit) két műszakos munkakörbe. Jelentkezni a SZÜV Kaposvári Számítóközpontjában lehet, Kaposvár Rákóczi tér 9—11. Újítás a kútoszlopon 0Ú722) A benzintöltő kutak oszlopain két jelzés van: az egyik a litereket jelzi, a másik pedig az árat. Az ÁFOR 3. sz. tájegységi központjának területén NDK gyártmányú kutak működnek. Ezek eddig legföljebb hétforintos literenkénti árat. tudtak számolni, az extra benzin viszont nyolc forintba kerül. így nőtt a forintot jelző számhengersor fordulatszáma, és alaposan csökkent a számláló tárcsák élettartama. 1975-ben a kaposvári karbantartók 220, tavaly pedig 272 számláló szerkezetet javítottak. Nagy részük a számhenger és a szorzórész hibájával került a műhelybe. Hídvégi György, a telep művezetője és Takács Tihamér műszerész megoldást ke- j resett. Újítást nyújtottak be, melyet az Országos Mérésügyi Hivatal szakértői véleménye alapján el is fogadtak. Az újítás lényege, hogy az eddig legnagyobb mértékben igénybe vett forint tapogatókart nulla helyzetbe állították. A tízfilléres tapogatókart pedig a forintot működtető fokozatra helyezték, a fillérest pedig a tízfilléres fokozatra. Az ilyen beállítás után a tizedes vessző egy hellyel jobbra kerül. Az eddig 10 fillért mutató tárcsán levő számjegy ezentúl forintot mutat. Azért, hogy a kútkezelőt és a vásárlót ne zavarja az új rendszer, a régi fillértárcsán levő nulla számjegyeket le kellett festeni a számhenger alapszínére. Így már tisztán látszik, hogy az egy számjegyű számtárcsa a forintot jelzi, a ro- vátkázott beosztás pedig 10— 20 fillér pontossággal mutatja meg a fizetendő összeget. A közelmúltban 160 darab Vaka típusú kútoszlopot kapott az ÁFOR 3. számú tájegysége. Ezekkel és az átszerelt régiekkel Somogybán, Zalában, Baranyában és helyenként Tolnában találkozhatunk. Az újítás évente mintegy háromnegyed millió forint megtakarítóit jelent. G. J. Növényvédelmi tájékoztató A zöldségfélék időszerű növényvédelmi munkái Az erős fölmelegedés és a hirtelen beköszöntött tavasz kedvező feltételeket teremt a zöldségfélék vetéséhez, valamint a korai, szabadföldi termesztésre előnevelt káposztapalánták kiültetéséhez. A palánták ültetése előtt vagy közvetlenül az ültetés után a legfontosabb teendő a tavaszi káposztalégy és a talajla:có kártevők (pajorok, drótférgek) elleni védelem. A védekezés különösen fontos a fiatal gyökerek károsodásának, a tőpusztulások megakadályozása miatt. A hónap eleji hűvös csapadékos időszakot követő napos, meleg időjárás kedvez ugyanis a kártevő legyek élet- tevékenységének. elszaporodásánakA védekezésre javasoljuk a Basudin 5 G használatát (méterenként 1,5—2 grammot kell kiszórni, és ezt követően azonnal bedolgozná a tataiba!. Ez a készítmény egyúttal védelmet nyújt a meleg időjárás hatására nagy számban megjelent földibolha rágásának kártétele ellen is. A védekezést célszerű elvégezni a kelő sárgarépában a sárgarépalégy a hónapos reteknél pedig a reteklégv kártételének megelőzésére. (Ez utóbbit abban az esetben, ha a hónaipos reteknél a 14 napos élelmezés- egészségüevi várakozási idő betartható.) A kiültetett káposztapalántákat az eredés után a pero- noszpóra, a tő- és gyökérrothadás fertőzésének megelőzésére 0.2 százalékos Dithane M—45. vagv 0,2—0.25 százalékos Orthociddal permetezzük. Ha a talajfertőtlenítés valamilyen oknál fogva elmarad tegvük a permet,lébe a 0.2 százalékos Dl triton 40 WSC.vagy, hs a 0,1—0,2 százalékos Metation 50 EC, vagy a 0,2 százalékos Sumition 50 EC rovarölő szer valamelyikét- Ezek eredményes védelmet nyújtanak a károsító legyek, földibolhák és a betelepedését kezdő le- véltetvek ellen. Mivel a káposztafélék levele viaszos bevonatú. a permetlébe a tapadás fokozása céljából 0,05 százalékos Nonit keverése is szükséges. Az erős nappali fölmelegedések miatt a palántaneveiés. a zöldséghaj tatás biztonsága érdekében fokozott jelentőségű a rendszeres szellőztetés és öntözés. A magas külső hőmérséklet hatására a belső légtér párás, meleg mikroklímája rendkívül kedvező körülményeket teremt a palántadőlés, a különböző levélbetegségek fellépéséhez és terjedéséhez, valamint a levél- tetvek. tak,ácsatkák termesztő helyiségekben való hirtelen feliszaporodásához. A károk megelőzésére fokozott gondossággal ellenőrizzük a különböző termesztő helyiségekben (hajtatóház. fóliaalagút, melegágyak stb.) hajtatott zöldségféléket, illetve a nevelés alatt álló palántákat- Célszerű 0,2’ százalékos Dithane M—45. vagy 0,2—0.25 százalékos Orthocid gombaölő szerekhez kevert 0.1 százalék Bi—58 EC (0.05 százalék Nonit hozzáadásával) kombinációval permetezni. A védekezést 10 nap múlva ismételjük meg. (Hajtatott zöldségféléknél — saláta, retek — az élelmezés-egészségügyi várakozási idő betartására ügyeljünk.) A perzselés veszély« miatt a késő délutáni vagy a» esti órákban permetezzünk. I