Somogyi Néplap, 1977. március (33. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-03 / 52. szám
v'fc' Ara: 30 fillér Ipari rekonstrukció XXXIII. évfolyam 52. szám 1977. március 3., csütörtök Tervegyc/icíés Az év első hónapjaiban gyakori vendegek a megyében az ágazati minisztériumok, országos hatáskörű szervek képviselői. A somogyi vezetőkkel folytatott tervegyez- tető tanácskozásaikon — a megye egyetemes fejlődését szem előtt tartva — értékelik a gazdaság különböző ágazatainak munkáját és meghatározzák a feladatokat. A tárgyalások alapja a középtávú terv: ez határozza meg öt évre előre, hogy a megye egyes gazdasági ágazatai milyen ütemben és milyen irányban fejlődjenek. A középtávú célok megvalósítása érdekében azonban sok a tennivaló: az előrelépés alapja az eddig végzett munka, az elért eredmény. A megye iparát, kereskedelmét, közlekedését a fejlesztési célkitűzések végrehajtását épp ezért kell évről évre értékelni. Az újabb beruházásokhoz is csak akkor láthatnak hozzá a vállalatok, szövetkezetek, ha van elég fejlesztési alapjuk. Más esetekben viszont új igények merülnek föl, amelyeket gondosan mérlegelni kell a döntés előtt. Egy évvel ezelőtt a Belkereskedelmi Minisztérium képviselőinek kaposvári tanácskozásán például már fölvetették a megye vezetői: Marcaliban, a dinamikusan fejlődő járási székhelyen szükség lesz egy nagy alapterületű áruház építésére. A jelenlegi kereskedelmi létesítmények ugyanis nem alkalmasak arra, hogy a várossá fejlődött település és a környék lakóit ellássák iparcikkekkel ; az épületek — amelyekben a boltok működnek — elavultak már és felújításuk jelentős anyagi eszközöket kötne le. Az igény jogosságát egy évvel ezelőtt sem vitatták a minisztérium képviselői, de — további vizsgálódások nélkül — nem lehetett ebben a kérdésben dönteni. Az idén ismét tárgyaltak róla, és megállapodtak abban, hogy az ötödik ötéves terv végén a helyi áfész anyagi lehetőségeit a SZÖVOSZ és a Belkereskedelmi Minisztérium támogatása kiegészíti, s akkor megkezdődhet az építkezés. E tanácskozáson számos olyan fejlesztési elképzelés is napirendre kerül, amelyeknek megvalósítása érdekében további vizsgálatokra, elemző értékelésekre van szükség. Az ötödik ötéves tervben nem épül annyi üzem a megyében, mint a korábbi tervidőszakokban. Ez azonban nem jeient megtorpanást a fejlődésben: a meglevő gyárak, gyáregységek berendezéseinek és gyártmányainak korszerűsítése korántsem olyan látványos, mint az újak építése. Gazdasági körülményeink viszont paran- csolóan előírják az intenzív fejlesztést. E tanácskozásokon ismét mérlegelik a vállalatok az intenzív fejlesztéssel, korszerűsítéssel kapcsolatos elképzeléseiket: azt vizsgálják, hogv miként szolgálják ezek a célkitűzések a megye fejlődését, összhangban van- nak-c az országos törekvésekkel. Támogatást kap minden olyan vállalati döntés, amely korszerűbb termékek előállítását célozza, a munkaerő és a munkaidő jobb kihasználására törekszik. Az ellenőrzés, a távlati célok elérése érdekében a soron következő feladat kijelölése fontos érdeke a megyének és az ágazatért felelős minisztériumnak. Ezért fontosak a tervegyeztető tanácskozások. Hazaérkezett tSngliáből Púja Frigyes külügyminiszter Közös közlemény a tárgyalásokról Púja Frigyes külügyminiszter, aki a brit kormány meghívására, hivatalos látogatáson járt Nagy-Britanniában, szerdán délután visszaérkezett Budapestre. A Ferihegyi repülőtéren Rácz Pál külügyi államtitkár fogadta. Londoni tárgyalásairól közös közleményt adtak ki. Púja Frigyes,, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere — a brit kormány meghívására — 1977. február 27. és' március 2. között hivatalos látogatást tett Nagy-Britannia és Észak-írország Egyesült Királyságban. A magyar külügyminiszter megbeszéléseket tartott dr. David Owen külügyminiszterrel, lord Goronwy-Roberts külügyi államminiszterrel és Edmund Dell kereskedelmi miniszterrel. Púja Frigyest fogadta James Callaghan miniszterelnök is. A két külügyminiszter beható eszmecserét tartott a Magyar Népköztársaság és Nagy- Britannia kétoldalú kapcsolatainak időszerű kérdéseiről. Megelégedéssel állapították meg, hogy a két ország kapcsolatai konstruktívan fejlődnek és további bővítésükre kedvezőek a feltételek. Üdvözölték ezt a folyamatot, és szükségesnek tartják, hogy folytatódjék a két ország minisztériumai és más hivatalos szervei képviselőinek politikai és más jellegű eszmecseréje. Teslvérpártok kb-titkáralnak értekezlete Szófiáiban szerdán délelőtt megnyílt a szocialista országúikban tevékenykedő testvér- pártok központi bizottságai ideológiai és nemzetközi kérdésekkel foglalkozó titkárainak soron levő értekezlete. A tanácskozáson részt, vesznek a Bolgár Kommunista Párt, Csehszlovákia Kommunista Pártja, a Kubai Kommunista Párt, a Lengyel Egyesült Munkáspárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Mongol Népi Forradalmi Párt, a Német Szocialista Egységpárt. a Román Kommunista Párt, a Szovjetunió Kommunista Pártja képviselői. Grisa Filipov, a BKP KB Politikai Bizottságának tagja, a központi bizottság titkára nyitotta meg az értekezletet. Két napig tart a tanácskozás. A kaposvári AFU-javító tizenkét éve Tizenkét éve üzemel az AFIT kaposvári üzeme. E több mint egy évtizednyi idő alatt nem szerzett valami jó hírnevet a városban. Kaposváron ma tízezer személyautó van, s a zömét Nagyatádra, Siófokra, Keszthelyre és a helybeli magánkisiparosokhoz viszik javítani. Éveken át a megbízhatatlanság, a hosszú várakozási idő, az udvariatlanság és a közömbösség jellemezte az üzem munkáját. Tavaly az üzemben a lakosságnak végzett szolgáltatások részaránya csak 38 százalék volt. Siófokon és Szekszárdon, meg más AFIT-üzemekben 70 százalék fölött van. Miért ilyen rossz a híre a kaposvári javítóüzemnek, s miért kerülik makacsul az autósok? — Erre várt választ tegnapi ülésén a városi tanács végrehajtó bizottsága az AFIT XIV. sz. Vállalat vezetőitől. A téma időszerűségét jelzi, hogy a vb tagjai valósággal elárasztották kérdéseikkel dr. Lantos Árpád igazgatót. A kaposvári AFIT-szolgálta- tás alacsony színvonalának több oka is van. Az első «-történelmim: az üzemet eredetileg vegyesjavítónak szánták. A beruházás befejezése (1965) előtt dőlt el végérvényesen, hogy csak az autók javítását, karbantartását szolgálja. A telepen szétszórt, egymástól viszonylag távoli üzemcsarnokok között nehéz jól szervezni a munkát. (Jellemző, hogy a belső közlekedésre kerékpárokat használnak a dolgozók.) A szakmában is bajok vannak: nem javul kielégítően az alkatrészellátás és a kiképzett fiatalok nagy számban hagyják ott a vállalatot. Az AFIT — az érvényes bérezési előírások alapján :— képtelen versenyezni a »-csábító« vállalatokkal, szövetkezetekkel. Mindez önmagában még nem indokolja a kaposvári üzemben kialakult állapotokat Sajnos, évek óta baj volt a vezetéssel, és ebből következően a megrendelők fogadásának, kiszolgálásának moráljával, alapvető normáival. Tavaly óta azonban — úgy látszik — kedvező változások érlelődnek az üzemben. Uj vezető került a javító élére, és sorra leváltották a középvezetőket. A pécsi központ kezdeményezésére jobb munkára ösztönző bérekkel, a DH-moz- galom bevezetésével és a minőség ellenőrzésének szigorításával kísérleteznek. Próbálkoznak a számlakiállítás bü- rokratikusságának feloldásával, és így a hosszú várakozási idők rövidítésével is. A jobb munkához a műszaki feltételek adottak. 1975- ben a megyei tanács és a tröszt segítségével új, modern szerelőcsarnok épült, hibafelvételi és diagnosztikai állomást létesítettek, s az üzem kapacitása 50 százalékkal nőtt. A vásártér megszűnésével egyidejűleg 5000 négyzetméteres területet alakítanak ki. Ide települ az Autófelügyelet megyei műszaki felülvizsgáló központja és állomása. Jó alkalom lesz ez a szomszédos AFIT-üzemn-íel az együttműködésre. Komplex autóbázis alakult ki itt. Ezenkívül az üzem irodaépületére emeletet húznak, s ide költözik az Állami Biztosító kárrendezési csoportja. Minden egy helyen lesz a fogyasztók kényelmére, kiszolgálásuk gyorsítására. Ma még csak az évek sorén oly könnyen eltékozolt bizalom hiányzik. Cs. T. 93 milliárd forint takarékbetétben Az OTP vezérigazgatójának sajtótájékoztatója Eredményesen zárta a múlt évet az Országos Takarék- pénztár. Mind a takarékbetétállomány alakulását, mind a lakásépítést és értékesítést figyelembe véve a kitűzött célok túlteljesítéséről számolhatott be tegnapi sajtótájékoztatóján dr. Szirmai Jenő, az OTP vezérigazgatója. A lakossági betétek összege december 31-ig elérte a 93 milliárd forintot, s ez a korábbi évekhez viszonyítva 11,6 milliárd forintos növekedést jelent. A takarékbetétkönyveik száma eléri az 5,5 milliót, vagyis minden második magyar állampolgár rendelkezik valamilyen takarékbetétkönyvvel. A takarékossági célkitűzések között továbbra is a lakásra és a személygépkocsira való gyűjtés szerepel az első helyen. Ennek bizonyítéka az is, hogy egymilliárd forinttal emelkedett a személygépkocsi-előjegyzési számlák összege. A korábbi évekhez viszonyítva nagymértékben megnőtt a gépkocsi- nyereménybetétkönyvek száma is. Mintegy 40 ezren nyitottak ifjúsági takarékbetétet tavaly, s így ezeknek a szerződéseknek a száma elérte a 310 ezret. 50 ezerrel emelkedett 1976-ban a KST-tagok száma, s betétjük meghaladta a 2,3 milliárd forintot. Egyre népszerűbb az átutalási betétrendszer. Az OTP 250 ezer ilyen számlát kezel. A célszerű takarékoskodás lehetővé tette, hogy tavaly 22,5 milliárd forint hitelt adhatott az OTP a lakosságnak, jórészt hosszú lejáratra. Dr. Szirmai Jenő tájékoztatójában kiemelten foglalkozott a lakásépítéssel, illetve -vásárlással. Elmondta: 1976- ban az előirányzott 82 ezer lakással szemben 94 ezer épült, s 78 ezer az OTP pénzügyi ; közreműködésével. Figyelemre méltó, hogy tovább növekedett az állami vállalatoknál dolgozó munkások állami támogatással és külön 660 millió vissza nem térítendő támogatással segítette ezt az akciót, összesen 8100-an részesültek állami támogatásban, és ezzel a munkáslakások száma meghaladta a 22 ezret. Dr. Szirmai Jenő elmondta: a tanácsi gazdálkodás szabályozórendszere az ötödik ötéves tervidőszakban jelentősen nem változott, a módosítások célja pedig az eddiginél hatékonyabb pén zfelhasznárlás volt. Tavaly a tanácsok mintegy 72 milliárd forinttal gazdálkodtak, amelyből 34 milliárd forintot fejlesztési célokra fordítottak. 38 milliárd (Folytatás a 2. oldalon) Hasznosnak tartják a két ország állampolgárai és szervezetei érintkezéseinek szélesedését. A két külügyminiszter újra megerősítette, hogy mindkét fél továbbra is a kétoldalú ke- feskedelem fejlesztésére törekszik és kedvezően értékelte az e téren létrejött sokoldalú kapcsolatot. Hangsúlyozták a gazdasági, ipari és tudományos-műszaki kooperáció jelentőségét, s egyetértettek abban, hogy ezek további bővítése hozzájárul a két ország kapcsolatainak elmélyítéséhez. Aláhúzták a kulturális együttműködés, a turizmus növekedésének jelentőségét, melynek során a két ország állampolgárai hozzájárulnak ahhoz, hogy a magyar és az angol nép jobban megismerje egymás életmódját és értékeit. A két külügyminiszter hasznos eszmecserét tartott időszerű nemzetközi kérdésekről. (Folytatás a 2. oldalon) Elkészült Debrecenben — a Magyar Gördülőcsapágy-mű- vekben folyó nagyarányú rekonstrukció részeként — a »nagysorozat-csarnok«, ahol évente 16 millió darab csapágyat gyártanak majd. Az üzemben folyamatosan munkába állítják a forgácsológépsbrokat. A gyár szocialista brigádjai csatlakoztak a csepeliek munkaversenyéhez, s vállalták, hogy az új üzem gépi berendezéseit április 4-ra üzembe állítják. Képünkön: Szerelik az új üzemben a gépsorokat. (MTI-fotó — Balogh P. László felv.) Áradás a Tisza alsó szakaszán Apadnak hazánk folyói, kivéve a Tiszát. A Tisza Polgár a'att tetőzik, alatta árad marad alatta az eddig mért maximumnak. Az előrejelzések szerint Szegednél sem fogja megközelíteni az 1970- ben mért legmagasabb vízállást. Apad a Bodrog és a Sajó is. Némiképp emelkedik a Hármas-Körös vízszintje a Hortobágy-Berettyó torkolata alatt, a vízügyi szerveknek azonban ez nem okoz gondot. A magyarországi folyók mintegy 1500 kilométer hosz- szú védvonalán van jelenleg készültség, mintegy 2500-an tartanak ügyelő és őrszolgálatot. Harmadfokú a készültség a Tiszán a Sajó és a Hármas- Körös torkolata között, valamint a Bodrog mentén, összesen 627 kilométer hosszan. A Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság területén, az eső hatására, 24 ezer hektár területet borít belvíz. Ebből a Hortobágy térségére 18 500 hektár jut; itt rét és legelő került víz alá. A Hortoibágvot keresztül szelő (főcsatornák nem bírják levezetni a nagy meny- nyiségű vizet, így ezt a nagy- iványi tározóba vezetik. KcpUnkBn: »Tenger« a Hortobágyon. Szolnoknál péntekre várják . tetőzést 890 centiméterrel, ez mintegy 20 centiméterre
