Somogyi Néplap, 1977. február (33. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-12 / 36. szám
Gépesített sínfektetés Színházi szerep a legyezőn A fejlett közlekedési! országok szárazföldi áruszállításában a vonat — megfelelő tökéletesítésekkel — még hosszú időn át megtartja fölényét. Sokan azt hitték a második világiháború után, hogy a vasút rövidesein átadja helyét a gépkocsinak és a repülőgépnek. Egy idő után azonban megállt a vasutakat megszüntető, vagy legalábbis kihalni hagyó irányzat előretörése, s helyébe a vasutak korszerűsítését sürgető tevékenység lépett Az Egyesült Államok ma már milliárdokat költ vasútjainak korszerűsítésére, a Szovjetunió pedig mindén korábbinál merészebb vasútépítési terveket hajt végre, többek között a 3145 km hosszú Bajkál—Amur fővonal építését. A ma épülő vasútvonalakkal, vasúti pályákkal kapcsolatban mások a követelmények, mint voltak korábban. A pályatesteket napjainkban úgy tervezik, hogy azokon sok-sok ezer tonnás szerelvények is igen nagy sebességgé közlekedhessenek. A vasúti pályák korszerűsítésének ma már jől bevált eszköze a »hosz- szúsínesítés«. Megfelelő anyagból, több száz métet hosszúságú síndarabokból összeállított pályán a szerelvény simán, rázásmentesen halad; így a személy- és áruszállítás kíméletesebb, a pálya és a szerelvény elhasználódása lassúbb lesz. A pályaépítés és korszerűsítés munkáját nagymértékben gépesítik. Nemcsak azért, mert ez a munka nehéz, hanem azért is, mert világszerte egyre, egyre nehezebb munkaerőt kapni a pályaépítéshez. A feladatok elvégzését korszerű gépláncok, nagy teljesítményű daruk segítik. A pályafektetés egy fi- gyeüemre méltó új módja látható a felvételen. Szovjet szakemberek fejlesztették ki ezt a sínlerakó szerkezetet, mely a talpfákra előre felerősített sínszálakat emel le a röviddel azelőtt épített pályán haladó tehervagonokról, és illeszt a helyére, naponta több kilométer hosszúságban. A legtöbb jegesmedve az eddiginél magasabb életkort ért meg, mert nemzetközi megállapodás lépett életbe védelmük érdekében. Az 1973-ban Oslóban megkötött szerződés a pusztán tudományos célokat kivéve megtiltja a jegesmedvék vadászatát, megölését és elfogását. Csak az eszkimók számára tartják fenn a vadászat jogát, akiknek a medvehús fontos táplálékul szolgál, de csak akkor, ha a vadászatot hagyományos módszereikkel űzik. A Természetvédelmi Világszövetség közlése szerint Dánia és az Egyesült Államok aláírta ugyan a megállapodást, de még nem ratifikálta. A Szovjetunió, Norvégia és Kanada viszont már ratifikálta is a szerződést Az állatkertben tartott medvék közül kétségtelenül a legtetszetősebb állat a jegesmedve. A világ minden állatkertjében szívesen tartják, még-a pálmák és eukaliptuszfák árnyékában is. Az egyetlen feltétel, hogy úszó- és fürdőmedence álljon rendelkezésre. Megfelelő elhelyezés esetén ez a sarkkörön belül élő állat éveken át jól érzi magát még a trópusi éghajlat alatt is. Kritikus pillanatok a világot jelentő deszkákon A színház élete külön világ. A néző szeme előtt estéről estére színes csillogás játék tölti meg a világot jelentő deszkákat. De mint mindenütt, itt is adódnak váratlan események, amelyek felborítják a darab menetét, s ilyenkor többnyire a színész ügyességétől és lélekjelenlététől függ, átvészeli-e a darab a rövidzárlatot. A Magyar Színházi Intézet archívumában számon tartják ezeket a történeteket. Dr. Cenner Mihály színháztörténész segítségével belőlük Pellengér Ha ma ezt a szót halljuk, a gúnyolódás, vagy valakinek a kifigurázása jut az eszünkbe. A pellengér azonban valamikor »kézzel fogható« valóság volt Más megfogalmazásban szégyenfának vagy szégyenoszlopnak nevezték. Hazánkban a XXII. században bukkant fel, s akkor még bitófa volt a neve. (Ez nem volt azonos a mai akasztófával.) Egy olyan, fából vagy kőből levő oszlop volt, amelyhez a testi fenyítésre ítélteket kötötték. Ezt az oszlopot keresztelték el később pellengérnek. Tartozéka egy »nyakvas« és egy vaslánc volt, mellyel az elítéltet hozzá erősítették. A testi fenyítés csak egy része volt a pellengérre állításnak. A bűnbe esett személy ki volt téve a lakosság csúfolódásának és bosszantásának. Ezek a pellengérek ugyanis mindenütt nyilvános helyeken álltak. A piacokon ugyanúgy megtalálhatók voltak, mint a helységek főterem. A megszégyenítés fokozására úgynevezett szégyenkövet vagy szégyentáblát is akasztottak a pellengérre állított nyakába. Erre a táblára mindig olyasmit rajzoltak, amiből következtetni lehetett arra, hogy az illető milyen bűnt követett el. Holland mesterséges hold Az 1976-06 farnboroughi repülőkiállításon mutatták be az Iras nevű új holland csillagászati mesterséges holdat, amely majd az ANS-t követi a világűrben. A csillagászati hold jövendő kutatási programjait 15 csillagász dolgozta ki: hollandok, amerikaiak és angolok. Az Trasnak a 80-as években az lesz a fő feladata, hogy a sugárforrásokat mérje az infravörös tartományban. Egy éven át kering majd — a tervek szerint — a világűrben. 1918-ban lövik föl az Egyesült Államokból Delta—2910-es rakétával. 900 kilométer magasságban kering majd a poláris pályán. Az Iras súlya 925 kg lesz, a magassága 3,57 méter. Az Iras holdat holand vállalatok gyártják — amerikai és angol szaktanácsadók segítségével. Külseje olyan, mint a hagyományos csillagászati holdaké. Fő műszere a nagy teljesítményű infravörös tartományban dolgozó csillagászati teleszkóp lesz. i A kikötést a hatás fokozásáért vásáros napokon és ünnepeken hajtották végre. Egy IV. Béla idejéből származó Selmecbányái jogkönyvben az olvasható, hogy aki a bírót vagy a polgárokat megsérti, az három .vásáros napon álljon a pellengéren, és fennszóval így kiabáljon a jövő-menőkhöz: »Amit mondtam a bíróról (vagy az esküdtekről), azt hazudtam gonoszul.« Ezután saját kezével üsse szájon magát. Más városokban az elítéltnek — bűnétől függően — állandóan azt kellett kiáltani a tömeghez: »így jár az, aki lop«, »Így jár az, aki mást rágalmaz!«. Budapesten, a Gellérthegy tabáni lábánál a háború előtt állt egy ilyen pellengér kőoszlop. Az idősebb budai lakók még emlékezhetnek rá. A háború zivatarában valószínűleg megsemmisült. nyújtónk át egy csokorra valót Emlékezetes eset volt például annak idején, hogy az Eugenia francia császárnőt megszemélyesítő Várady Aranka tüllruhája a gyertyáktól lángra gyűlt a Császárparádé című darabban. Csak a hidegvérű III. Napóleon — Odry Árpád — mentette meg a katasztrófától a művésznőt: terítővei csavarta be felséges hitvesét, és eloltotta a lángokat. , Számos bravúros beugrást ismer a színháztörténet, de a legérdekesebb alighanem Somogyi Erzsi nevéhez fűződik. Kisfaludy Károly Csalódások című színdarabjában, az előadás megkezdése előtt fél órával derült ki Ághy Erzsi betegsége, és a közönség egy része már benn ült a nézőtéren. Somogyi Erzsi a szereppel - kezében játszotta végig a darabot: hol legyezőként használta, hol lerakta maga elé úgy, hogy a közönség alig vett észre valamit a beugrásból. A felszabadulás utáni évtizedek krónikája is számos rendhagyó eseményt jegyzett föl. Az opera egyik szezonnyitó Bánk bán előadásán a nyitány közben nem gördült fel a függöny. Az elektromos felvonószerkezet rövidzárlatot kapott, de úgy látszik, a szakemberek is, mert megfeledkeztek a kézi csörlőről. Maga Nádasdy Kálmán igazgató rohant fel páholyából, és húzta fel a függönyt. Darvas Iván az egyik film felvételei közben lábát törte, begipszelték. Érdekes módon, a Macska a forró háztetőn című darabban, a Vígszínházban a szerepe szerint épDen begipszelt lábú embert játszott. Az egyik előadás után sebészorvos nézőtől levelet kapott. A levélíró azt bizonygatta, hogy törött lábú ember nem így sántikál. Darvas Iván röntgenfelvétellel bizonyította igazát. Nagy lélekjelenlétről tett bizonyságot Váradi Hédi a Madách Kamaraszínház Névtelen csillag című előadásán, ahol Greguss Zoltánnal volt közös jelenete. Greguss rosz- szul lett, »kijátszotta« magát a színfalak mögé, Váradi Hédi egyedül maradt a színpadon és három percig, míg partnere jobban lett (színpadon ez nagyon hosszú idő), rögtönzött párbeszédet folytatott a falakon lévő képekkel. Végül az egyik legderűsebb történet : Lehotay Árpád és Somogyi Erzsi egy paraszttárgyú darabban a felvonás vége előtt néhány taktus csárdást táncolt, Somogyi Erzsin bő szoknya, Lehotayn szűk trikónadrág volt. Az egyik előadáson Lehotay rémülten vette észre, hogy nadrágja hátul teljes hosszában fölrepedt. Odasúgta Somogyi Erzsinek, hogy táncoljon előtte ide-oda, mert szakadt a nadrágja. így is történt. Néhány előadással később az összevarrt nadrág ismét felmondta a szolgálatot. Somogyi Erzsi azonban azt hitte, hogy Lehotay csak tréfál, és egy erőteljes mozdulattal odapenderítette — háttal — a nézők elé. Csak a felcsattanó nevetésből jött rá, hogy a nadrág valóban elszakadt. Bombakereső jármű Sok sző esik mostanában az ipari robotokról, az olyan táv- irányítású vagy automatizált gépi berendezésekről, amelyek bizonyos körülfnények között az emberi tevékenységet helyettesíthetnék. A technikai fejlődés lehetővé tette, hogy ma már egyszerűbb logikai Kisekellsiállni Űj szolgáltatással gyarapodott a közélet az Egyesült Államokban. Az autómozik mellett, ahol mint ismeretes, a kocsiból nézhető végig a film, a bankok után, aho1 kiszolgálás a gépkocsi le rt ablakán át bonyofódik le. Jsnisi- ana államban egy élelmes vállalkozó létrehozta a kise- kellszállni-halottasházat. Mármint a látogatók számára. A ravatalt üvegfal mögé helyezte. A rokonok, ismerősök — akik a temetés előtti napokban, szokás szerint eljönnek részvétüket nyilvánítani — ki sem szállnak a kocsiból. Odahajthatnak az üvegablak mellé, megtekintik az elhunytat, a kocsiból kihajolnak, és a karnyújtásnyira elhelyezett részvétkönyvbe beírják nevüket, jelezvén, hogy itt voltak és együttéreztek. Majd elhajtanak. Az egész nem tart tovább egy percnél. Az új vállalat tulajdonosa, az ötlet atyja a sajtó képviselőinek elmondta, hogy azoknak a dolgozóknak akart kedvezni, akiknek nincs idejük sötét ruhát húzni, odamenni a családtagokhoz, beszélni velük, viszont ki akarják fejezni részvétüket. A feltaláló a korlátlan lehetőségek útját mutatta meg, hisz miért ne lehetne továbbfejleszteni ezt a mozgalmat? Addig, hogy ne kelljen egyáltalán kiszállni! Az autóülések legyenek kényelmesek ágyakká átalakíthatok; bizonyos dolgok elvégzéséhez építsenek be olyan fölszerelést, mint amilyenek űrhajókban működnek; a munkahelyeket is úgy képezzék ki, hogy a dolgozó csak odahajthasson az Íróasztala, illetve a munkapadja mellé. Azokban a bankokban, ahol kisekellszállni alapon szolgálják ki a vendéget, a tisztviselők is autón közelítsenek az ügyfélhez, az áruházakban úgyszintén. Mindössze néhány apróság vár még megoldásra. Hogyan találkozzék férj és .feleség, ha az asszony is kisekellszállni módon jár egy másik kocsiban? Mi legyen a gyerekekkel? Milyen legyen a kisekell- szállni-babakocsi? Egy szó mint száz, akad még tennivaló, van még tér a feltalálók számára. Mindezek azonban részletkérdések, elöbb-utóbb megoldódnak, és nyitva az út a szép, új kisekellszállni-világ- hoz. T. L feladatokat is teljesítő robotokat építsenek. A képen látható berendezéstől nem várnak el ilyesfajta teljesítményt a tervezői, azt viszont igen, hogy az ember helyett megközelítsen robbanásveszélyes szerkezeteket, és azokat .biztonságosabb helyre magával vigye. (A gumírozott lánctalppal rendelkező jármű a kábeles kapcsolat révén kellő távolságból irányítható; egyenetlen terepen is jól, simán mozog, sőt akár lépcsőkön is haladhat. »Szeme« az oszlopos billenőkar tetején elhelyezett tv-kamera, amely átvizsgálja a haladás irányába eső terepet (a megvilágításhoz erős fényű reflektor is rendelkezésre áll), s a »látottakat« — ugyancsak a kábeles kapcsolaton át — a megfigyelőállomásban levő monitorra továbbítja. Innen programozhatja a távirányítást végző személy a három dimenziójú mozgásra képes karok »mozdulatait«. E távirányltható manipulátort a Los Angeles-i rendőrség konstruáltatta, mivel a terrorizmus elharapódzásával egyre több időzített vagy »befulladt« robbanószerkezetet kell hatástalanítania, s ez a tevékenysége már nemegyszer em- béráldozatot követelt. Röntgenfilm-dokumentáció Egy alapítvány támogatásával Londonban hamarosan létrehozzák az első röntgen- film-könyvtárát, helyesebben : dokumentációs központot. A londoni radiológusok a következőkben körvonalazták a dokumentációs központ feladatát: a Brit Államszövetség területéről igyekeznek összegyűjteni az érdekes röntgen- felvételeket, a központ feldolgozza, s katalogizálja a szakértők leletezése alapján. Az így összegyűlő anyag nagy segítséget jelent a problematikus felvételek értelmezésében, mert bármely szokatlan leletet össze lehet hasonlítani a már begyűjtött anyaggal. A könyvtár tervezi egy múzeum berendezését is — oktatási célokra. Később, amikor már igen sok lesz az anyag, a nemrég üzembe helyezett orvosi elektronikus információvisszakereső központot is igénybe veszik, s az állományból elektronikus számítógéppel keresik majd ki a megfelelő felvételeket. Somogyi Néplap
