Somogyi Néplap, 1977. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-11 / 35. szám

Egyhektáros Ovegh Épül Kaposvár zöldséges kertje Hosszú hónapokkal ezelőtt érlelődött meg a gondolat. Az igény ennél sokkal régebbi. Nehéz lenne felsorolni ha­marjában, hogy hány helyen és hányszor foglalkoztak me­gyénkben a zöldségtermelés, -ellátás gondjaival csak ■ a legutóbbi öt évben. Az erő­feszítések hoztak előrelépést, ám az igényelt, a várt fejlődés nem következett be. Ezek után örömmel vehetjük tudomásul a hírt: a kaposmé- rői Latinca Tsz ez évben,meg­kezdi és 1978 novemberére befejezi a város nagyüzemi zöldséges kertjének a beruhá­zásait. A tervidőszak végére száztíz hektáros modellkerté- szet szolgálja a lakosságot. Ha egy gaz­dasági veze­tőtől azt kér­dezné valaki, hogy egy be­ruházás megvalósításában melyik szakasz a nehezebb: az előkészület vagy a kivitelezés — bizonyos, hogy az esetek többségében az első szakaszt jelölné meg. Mert valójában itt dől el az egész beruházás sorsa. A »Kertészeti beruházás-“ feliratú dossziét ma már könnyebb szívvel veszi a ke­zébe Szabó Gábor, a szövet­kezet elnöke, mint akár egy hónappal ezelőtt — ez a könnyebbség azonban koránt­sem egyenlő a megnyugvással. Az iratok, a jegyzőkönyvek, a szavak csak sejtetik, mennyi tárgyalás, micsoda hatalmas elemző, szervező munka előzte meg a jelenlegi helyzetet. Az első gondolat szerint társulásos alapon alakult vol­na ki a város zöldséges kert­je, anyagi eszközök hiányában azonban magára maradt a szövetkezet. Hogy egyedül is vállalkozott a nagy feladatra, az részben összefügg az akku­mulátorüzem megszűnésével és eladásával, másrészt pedig a kedvező adottságokkal. Az előbbi a beruházáshoz részben anyagi alapokat jelent. A ked­vező adottság az, hogy Ujma- jorban, a kertészet tervezett helyén, közel a víztározó, a gázvezeték, a régi irodaépület­ből könnyen kialakíthatók a szükséges helyiségek, szociális létesítmények, a raktározáshoz készen áll egy dunaújvárosi szín, és nem utolsósorban ott sorakozik öt szolgálati lakás is. Ez a helyzeti előny arra ösztönözte a szövetkezet veze­tőit, hogy kialakítsanak itt egy korszerű kertészetet. Így a gazdaság ötödik ötéves ter­ve lényegében egy nagyszabá­sú kertészeti program terve lett. Akkor még nem tudta senki, hogy az év végén mi­lyen új és jelentős központi intézkedések látnak napvilá­got, milyen támogatást jelent ez majd a programhoz. Ez a szán­dék tettek­ben mérhető. Villanások: tárgyalás a szegedi Agrober-rel, mely a kertészeti beruházások terve­zésének országos gazdája. Ta­pasztalatcsere Szentesen, azt kutatva, melyik üvegháztípus vált be leginkább. Tetszik a német, de nagyon drága, jó a magyar, a Mezőgép gyárt­mánya, de anyagprobléma miatt gyenge a váza. Tárgya­lás a kaposvári Mezőgép-pel — megegyezés: kijavítva a gya­korlatban jelentkező hibát, mintapéldányt készítenek. Még ebben az évben le is szállítják az egyhektáros, ti­zenhat hajós üvegház szerke­zetét. S lehetne sorolni to­vább. December 17-re vázla­tosan összeáll az egész prog­ram, összeül tanácskozásra valamennyi érdekelt. Megmu­tatja magát a holnap nagy­szerű zöldséges kertje, a har­mincnégymilliós beruházás. Ebből mintegy húszmillió fo­rintot igényel a megye eddi­gi legnagyobb, tízezer négy­zetméteres üvegháza. Ilyen »készültségi fokban-“ érte a szövetkezetét az új, ösztönző szabályozás. Ennek értelmé­ben az a nagyüzem, amelyik ebben az évben > harminc, 1980-ig pedig ötven hektárral növeli zöldségtermelő terüle­tét, támogatásként .évente visszakaphatja árbevétele tíz százalékát. A mérőiek prog­ramja ennek a követelmény­nek megfelelt, megpályázták és elnyerték a támogatást. Ugyanígy elkészítették a modellgazdasággá nyilvánítás pályázatát, és január 25-én ezt is elnyerték. Az ezzel járó központi ' támogatásokkal együtt véglegesen megterem­tődött a beruházás anyagi alapja. A szegedi Agrober a beru­házási alapokmányt március 15-ig, a kiviteli tervet június 15-ig szállítja. Ez év augusz­tusában megkezdi a munkát a szövetkezet saját brigádja : te­reprendezés, útépítés, az üveg­ház betonkeretének, az oszlo­pok betontuskóinak elkészíté­se, a hőközpont építése. És jövő tavasszal indulhat a szerelés, hogy november el­sejére üzemképes legyen az üvegház. A kertészet szomszédságá­ban levő gépműhely dolgozói már felajánlották segítségüket — akár vasárnap is — a te­reprendezéshez. Tavaly fél hektár fólia- és 51,1 hektár szántóföldi zöldséges te­rülete volt a szövetkezetnek. Ebben az évben 82 hektáron díszlik majd kertészeti kultú­ra és 5,8 hektárra nő a fóliás terület. A MÉK közreműködé­sével egy országos kísérlet színhelye lesz a szövetkezet, itt próbálják ki az új mód­szert, a váz nélküli fóliataka­rót. Paradicsomot, zöldpapri­kát, zöldbabot, káposztát, va­lamint kisebb területen és fó­lia alatt karfiolt, retket, sa­látát, karalábét, zöldhagymát termelnek. A tervidőszak vé­gére 103 hektáron terem majd szántóföldön, hat hektáron fólia alatt és egy hektáron üvegházban a zöldségféle. Ezenkívül 150 hektáron to­vábbra is foglalkozik a gaz­daság zöldborsóval. Mivel a szántóterület több mint 11 százalékát kertészeti kultúra foglalja el, főágazattá lépett elő aj zöldségtermelés. Körül­tekintően készül a gazdaság a szép feladat valóra váltására. Már három kertészmérnök dolgozik a szövetkezetben, s huszonöt asszony vesz,részt a szakmunkás tanfolyamon. Az első rajz még nem egé­szen pontos, de az ember lát­ni véli a hatalmas üvegfelüle­tet, a korszerű technológiát. Kaposvár zöldséges kertje nemsokára megvalósul. Vörös Márta MAI KOMMENTÁRUNK A zákányi tanács vezetői már többször is bizonyították intézkedéseikkel, hogy helye­sen értelmezik a cigánylakos­ság beilleszkedésének,' illetve életkörülménye megváltozta­tásának segítését. Körültekin­tő munkával teszik lehetővé, hogy megszűnjenek a múltba visszahúzó teleped, hogy az onnan kiemelkedni akarók lakást vásárolhassanak, épít­hessenek. Egyre több azok­nak a cigánycsaládoknak a száma, amelyek új környezet­be kerülhetnek, így lehetőség nyílik számukra, hogy gyer­mekeik már emberibb mó­don, kulturáltabb viszonyok között nőhessenek fel. Ám nem csupán ebben me­rül ki a tanács ez irányú te­vékenysége. Figyelemmel kí­sérik továbbra is ezeknek a családoknak életét, segítik el­helyezkedésüket, s különösen nagy gondot fordítanak az iskolába járó gyermekek ta­nulásának támogatására. Az őrtilosi tagiskolában például a tanulóknak több mint a fele cigánygyermek. Most már második éve, hogy ezek a gyermekek naponta két deci kakát és egy kiflit kapnak tízóraira; az erre szükséges pénzről a tanács gondoskodik a költségvetésé­ből. Több tízezer forintos költséggel szépen fölszerelt mosdót ép'tettek az iskolában hogy a gyermekek t<£Z,*inuíl- hassanak. Nemrég arról döntött a ta­nácst hogy minden ide járó cigánygyermek számára me­legítőt és tornacipőt vásárol. Ezt a ruhát az iskolában, a tanulás idején viselik, beér­kezéskor és hazamenetel előtt átöltöznek. Ennek a csereru­hának a mosatási és tisztítási költségeit is a tanács vállal­ta magára. A csereruha megvásárlását eldöntő határozatot is éppen ohyan egyhangú helyesléssel fogadta a végrehajtó bizott­ság minden tagja, mint a ko­rábbi, a cigánycsaládok élet­körülményeinek megváltoz­tatását, gyermekeik helyzeté­nek javulását elősegítő hatá­rozatokat. Ugyanez volt a vé­leménye a tanácstagságnak is amikor a költségvetés, illet­ve a község bevételének ala­kulásáról tájékoztatták. Nem a zákányi tanács, il­letve az őrtilosi tagiskola az egyetlen megyénkben, ahol hasonló kezdeményezésre, se­gítségre van szükség. Bizo­nyára a módját is megtalál­ják, ha úgy keresik a lehe­tőséget, mint azt Zákányban tették! > St L. FELSIVIT A MOTORFŰRÉSZ Szakvizsga Szőcsénypusztán Határozott mozdulattal megrántja az indítókart. Föl­hördül a motor, majd hang­ja éles sivttássá fokozódik. A széles penge a vaskos fa­törzsre ereszkedik — felhő­ben száM a forgács, és a fémlap lassan a törzsbe mé­lyed, mintha csak vaj lenne alatta. A Stihl-fűrésznek nem áll ellent a fa. Veszélyes szerszám, nemcsak az erdő­re, az emberre is. De aki ér­ti a módját, könnyen bánik vele. Harmincnégy felnőtt tett bi­zonyságot a Szőcsénypusztai Erdészeti Szakmunkásképző Is­kolában arról, hogy megtanult bánni ezzel a veszélyes szer­számmal. öt hetet töltpttelk itt a motorfűrész-kezelői tanfo­lyamon. Nem volt elég bizton­ságosan bánni a géppel, is­merni kellett szerkezetét a legapróbb alkatrészeikig, sőt az oklevélhez még elméleti isme­retekre is szükség volt. Befejeződött már a neveze­tes esemény, Ott György igaz­gató az okleveleiket tölti ki. — Korábban csak szakmun­kás kezelhette a motorfűrészt, a kormány azonban lehetővé tette, hogy betanított munká­sok is használhassák: ezt a célt szolgálja tanfolyamunk. Felhí­vást tettünk közzé, amelynek alapján a termelőszövetkeze­tek ide 1-cüldték dolgozóikat. A sikeres vizsga után az itt vég­zettek már dönthetnek is az erdőgazdaságokban — termé­szetesen az új óvórendszabá­lyok szerint. Eredményesén vizsgáztak, a mostani csoport minden tagja megfelelt a kö­vetelményeknek. Hazatértük után nem lesz akadálya an­nak, hogy részt vegyenek a fa­kitermelésben. A mezőgazdasági nagyüzem­ben gond az, ha kevés a mun­kaerő, és gond az is, ha fölös­leg van. Márpedig télen csök­ken a foglalkoztatás lehetősé­Nem mindenkinek jutott hely A karádiak negyvenhét kérdése ge. Ezen a racionális munka­erő-kihasználással lehet és kell segíteni. Ezt a szükségsze­rűséget ismerték föl a terme- lőszövetkézetek, amikor olyan embereket küldtek a tanfo­lyamra (például a növényter­melőket), akik eddig a téli hónapokban a kényszerű pihe­nő miatt kiestek a termelő- munkából. — Évente egyikét ízben, a termelőszövetkezetek igényé­re rendezzük meg itt Szőcsény­pusztán a tanfolyamot, s ter­mészetesen mindig télen, hi­szen a mezőgazdaságban ilyen­kor van szabad munkaerő. Tanfolyamunk addig »létjogo­sult« marad, amíg az üzemek­nek erre igényük van. Odakinn az ajtó előtt izga­tottan gyülekeznek a volt »ta­nulók«. Utaznának már haza, de a legfontosabb még hátra­van: a bizonyítvány ünnepé­lyes kiosztása. Bizalmat előle­geztek a gazdaságok, amikor őket választották — az öt hét­re a tanfolyam részvevői meg­kapták az átlagjövedelmüknek megfelelő összeget. Most majd igazolniuk kell: rászolgáltak a bizalomra. B. A. Mostanában nem volt olyan sikeres rendezvény Ka- rádon, mint a fórum. Társa­ságban és odahaza még min­dig erről beszélnek az embe­rek. Éppen ez volt a cél: egy kicsit felrázni a közvéleményt, az eddigiektől eltérő módszert választva qhhez. — Sokat beszélgettünk arról magunk között, hogy nehéz mozgósítani az embereket még a falugyűlésén is csak nyolcvan-száz ember jelent meg — magyarázza Schadl Lajos, a karádi községi párt- bizottság titkára. — S akkor eszünkbe jutott valami: mi lenne, ha fórumot rendeznénk. A gondolatot egy előkészítő megbeszélés követte. A gazda­sági, társadalmi szervek veze­tőivel összedugtuk a fejünket, s összegeztük az elképzelése­ket. Azon például nagy vita volt, hogy aláírják-e a nevü­ket a kérdezők vagy sem. Ki­kristályosodott az a vélemény hogy bízzunk a karádiak po­litikai érettségében, s adjuk meg a lehetőséget: a névalá­írása nélkül kérdezhetnek. Egy héttel a fórum előtt urnákat helyeztek el a község különböző pontjain. A tsz, az áfész, a ruhagyár telepe a dolgozók figyelmét felhívta a fórumra. Ezenkívül a rende­zők — pártbizottság, népfront, tanács — leveleket küldtek a nyugdíjasoknak a kisiparosok­nak és másoknak. Az urná­kat a fórum napjának dél­utánján nyitották ki: har­minchárom cédula volt ben­nük. A helyszínen még kap­tak tizennégy kérdést. A leg­nagyobb meglepetés este érte a rendezőket. Noha minden mozgatható széket, lócát be- hordtak a tanács nagytermé­be, kevés volt az ülőhely, so­kan kénytelenek voltak állva meghallgatni a kérdésekre adott válaszokat. — Több mint kétszázan jöt­tek el. Ez kétszerese a falu­gyűlésen megjelenteknek, te­hát nagy volt az érdeklődés■ Ezt a fórumot nemcsak arra használtuk fel. hogy felvilá­gosítsuk, tájékoztassuk a falu­belieket, hanem arra iß, hogy az egyéb rendezvények láto­gatásának fontosságára szin­tén felhívjuk a figyelmüket. Ezenkívül az egy nap társa­dalmi munkát is kértük az előttünk álló feladatok meg­oldásához. A községi pártbizottság tit­kára egy dossziét vett elő. Eb­ben őrzi a fórum kérdéseit. Kitépett irkalaptól levélpapírig mindent láttam közöttük, még olyat is, hogy a kérdező a la­punkból kivágott cikket mel­lékelte a kérdéséhez, egyes részeket aláhúzogatva nyoma­tékképpen. Gépek szemléje A végéhez közeledik a bahóesai Határőr Termelőszövetkezetben az erő- és munkagépek javítása. A szövetkezet dolgozói még egyszer ellenőrzik a gépeket, melyek március köze­pén megkezdik a munkát a földeken. — Miben látják a siker for­rását? — Elsősorban az hozta láz­ba karádiakat hogy a társa­dalmi, politikai, gazdasági vezetők szemtől szemben áll­tak a kérdezőkkel és' az ér­deklődőkkel, s úgy válaszol­tak még az esetleg »kényes­nek« tartott kérdésekre is. Már két és fél órája tartott a fórum, s még mindig ma­radt tizenkét kérdés. Én el­nököltem. megkérdeztem a hallgatóságtól : most válaszol­junk. vagy később. Még egy órát türelmesen vártak a vil­lámválaszok befejezésére. Sorra vesszük a témákat. A községfejlesztéstől a háztájiig, a kereskedelmi ellátástól a közművelődésig mindenről szó esett. A nyílt felvilágosítás sok kételyt eloszlatott az em­berekben. Megmondták példá­ul, hogy egyelőre nem épül művelődési otthon, mert az óvodára, az áruházra fordíta­nak minden pénzt. A tsz-el- nök — ő a termelőszövetke­zeti kongresszuson is ott volt — pontos tájékoztatást adott a szövetkezeti törvény várható változásairól, s arról is mi­ként támogatják a háztájit, milyen kedvezményeket adnak a nyugdíjasoknak. A karádiak ott a helyszínen választ kap­tak arra is, hányán lehetnek egyszerre az orvosi rendelő­ben, elvihetik-e a pedagógu­sok az ebédet a napköziből, miért árulnak pult alól az Elegant boltban, mi az oka, hogy egynémely üzletben a csevegés elvonja a figyelmet a vevőkről. Voltak túlzó igények is: mikor lesz gyermekorvos, Tüzép-telep, benzinkút. A le­hetőségek számbavételével tá­jékoztatták a hallgatókat, megmondták, hogy Karádon egyelőre nem számíthatnak erre. A fórum több mint egy hete volt. a visszhang azori- ban azóta sem csitult el. Töb­ben benyitottak már a közsé­gi pártbizottságra, volt, aki gratulált, a másik elmondta, hogy már megvalósult, amit kért. A titkár úgy tájékozta­tott hogy a javaslatok egy ré­szét továbbítják az illetékesek­hez — például Budapestre, Kaposvárra —, a többinek a megvalósulását ők kísérik fi­gyelemmel. — Csak így érhetjük el a célunkat, s alapozhatjuk meg a következő fórum sikerét. Ha majd megint rendezünk, be- számolunk az intézkedésekről is — mondta a községi párt- bizottság titkára. A karádi fórum is bizonyít­ja. hogy a pezsgőbb politikai elet érdekében érdemes keres­ni az új módszereket. Lajos Géza

Next

/
Oldalképek
Tartalom