Somogyi Néplap, 1977. február (33. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-11 / 35. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. E G Y E S 0 L J ET E K I Ara: 80 fillér Somogyi Népim MSZM P SOMOGY MEGY El B IZOT TSÁGÁ NA K LAPJA XXXIII. évfolyam 35. szám 1977. február 11., péntek Waldheim Izraelben tárgyal Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára csütörtökön reggel Jeruzsálembe érkezett. Repülőtéri nyilatkozatában újságíróknak elmondotta: »Látogatásom célja az, hogy az izraeli kormánnyal a közel-keleti helyzetről tárgyaljak, s utakat- módokat találjak a tárgyalási folyamat felújítására-«. Izraelnek az ENSZ közel-keleti szerepével' kapcsolatos álláspontjával és ezen belül a genfi konferencia felújításának kérdésében elfoglalt, izraeli álláspontról folytatott csütörtökön két és fél órás megbeszélést — Jigal Állón külügyminiszterrel — Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára. Bár a találkozóról részletek nem ismeretesek, a megbeszélés után Waldheim úgy nyilatkozott : a kérdésben »őszinte és tájékoztató« jellegű felvilágosítást kapott. ÜLéST TARTOTT A MINISZTERTANÁCS Megtárgyalták a szövetkezeti kongresszus javaslatait A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese beszámolt a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Végrehajtó Bizottságának Havannában tartott 79. üléséről. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette és megbízta a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Bizottságát, hogy gondoskodjon az ülésen elfogadott ajánlások végrehajtásának megszervezéséről. A Minisztertanács jóváhagyta a magyar—kubai gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság VI. ülésszakáról szóló jelentést, megerősítette az ülésszakon l aláírt jegyzőkönyvet, és határozott a tennivalókról. A külügyminiszter beszámolt Charles Samba Cissok- hónak, a Mali Köztársaság külügyminiszterének január 26—28., valamint Milos Mi- ni esnek, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság külügyminiszterének január 31—február 2. között hazánkban tett hivatalos látogatásáról. A Minisztertanács á jelentéseket jóváhagyólag tudomásul vette. A nehézipari miniszter jelentést tett a paksi atomerőmű építésének helyzetéről. A kormány a jelentést elfogadta ás határozatot hozott a létesítmény program szerinti megvalósítása érdekében szükséges intézkedésekről. A Minisztertanács megtárgyalta a mezőgazdasági szövetkezetek III., valamint a fogyasztási szövetkezetek VIII. kongresszusán elhangzott — kormányintézkedést igénylő — javaslatokat, és meghatározta az ezekből adódó feladatokat. A kormány jóváhagyta a TOT j valamint a SZÖVOSZ alap- ; szabályát. A kormány úgy határozott, I hogy a Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat állami felügyeletét — tekintettel a köz- művelődésben betöltött fontos szerepére — a jövőben a kulturális miniszter lássa el. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt Vasanyagtároló Űj vasanyagtárolót építettek saját erőből a C sokony avis ont ai Gépjavító Társulásnál. A házilag megoldott építlzezés 40 ezer forintjukba került. Itt több munkafolyamatot is tudnak majd gépesíteni. Fiatalok Somogy 1977-cs gazdasági (érvéért A megyei KlSZ-bizottssá- gon kidolgozták a feladattervet, hogy az ifjúkommunistáknak mit1 kell tenniük az idén a gazdasági építőmunkában. A termelési versenyekre például a tavalyinál több fiatalt mozgósítanak, s a KISZ-tagpk részt vesznek a munkaerőtartalékok feltárásában is. Fontos továbbra is az anyag- és energiatakarékosság — ehhez a KISZ-radarakcióval, az újítómozgalomban való részvétellel is hozzájárulhatnak az alapszervezetek. Az Alkotó ifjúság pályázat eredményei sok haszonnal járnak de azt is ellenőrizni kell, hogy a jó pályamunkákat fölhasználják-e a gyakorlatban. Az idén is folytatódik a hulladékgyűjtése megye fiataljai vállalják, hogy 3100 tonna fém-, illetve 310 tonna papír- és textilhulladékot gyűjtenek. Az iparban az eddiginél jobban meg kell szervezni a kiváló-mozgalmakat, mert így javul a fiatalok képzettsége a verseny során jobb eredmények születnek. A KISZ kaposvári bizottsága az állami és a tanácsi építőipari vállalat ifjúkommunistáival együtt vizsgálja majd a káros munkaerő-vándorlás és a létszámcsökkenés okait. A mezőgazdaságban a parlagföldek megművelése fontos feladat. Ezt a radaron keresztül jelezhetik a fiatalok, és A zamárdiak jó éve Beszédes számok, biztató eredmények Ma tartja zárszámadását a zamárdi termelőszövétkezet. A mérleg elkészült, a számok beszédesek; a tagok jó érzéssel hallgathatják majd — Za- márdiban és Balatonendréden — a vezetőség beszámolóját. A készpénzzel és egyéb tartalékokkal rendelkező Zamárdi 1975 januárjában egyesült a régebben mérleghiányos Endréddel, s immár ez a második közös zárszámadás. Hogy mindkettőnek hasznos volt az egyesülés, ma már vitathatatlan. Az utóbbi két évben hatmillió forint értékű erő- és munkagépekkel gazdagodott az egyesült szövetkezet; jelenleg a géppark megfelel a gazdálkodás korszerű követelményeinek. A termésátlagok növekedtek. Árpából például 1975-ben 39 mázsát takarítottak be hektáronként, tavaly pedig 45,5 mázsát. A takarmánybúza két évvel ezelőtt 38 mázsával fizetett 1976-ban már elérte az 50,7 mázsát; étkezési búzából tavalyelőtt 26 mázsa termett, tavaly meg 43,5. A gazdaság fontos ágazata a növénytermesztés mellett az állattenyésztés. Űj tehenészeti telepet építenek — részben átalakítással létesítik —, huszonöt millió forint költséggel. Elkészült már egy 224 férőhelyes, korszerű tehénistálló, meg a major hidroglobusa, vízvezetékhálózata is. Szőlőt is termesztenek, kertészetük is van. 1975-ben kezdték meg 80 hektárnyi területen a szőlőtelepítést. A kertészet — a dinnyéssel együtt 36 hektár — a zöldség- és gyümölcsellátást segíti; saját boltjuk is van a községben. Az üdülési főidényben pedig halászcsárdát is »üzemeltetnek«. Tulajdonképpen ezeknek az üzleteknek szállít árut a kertészet, s csak fölös termékeit értékesíti a MÉK-nél. Az. egyesüléskor 59 millió forint értékű vagyona volt a zamárdi tsz-nek, ma 91 millió. Egy év alatt 9 millió forinttal nőtt a termelési érték s ugyanakkor kevesebb munkabért használtak föl, mint az előző években. A tehermentes, tiszta vagyon egyetlen év alatt tízmillió 622 ezer forinttal gyarapodott. s így a tagok jövedelme, életszínvonala is nőtt. A számok az emberekről vallanak. Tehetséges vezetőkről, szakemberekről akik a korszerű üzemágrendszerben valósítják meg — következetesen — elképzeléseiket, a gazdaság, a tagság — és a nagyobb közösség: az ország — érdekeit szem előtt tartva. És tagokról, a gazdákról — 522-en vannak — is, vallanak. akik szervezetten, jó ütemben dolgoztak egész esztendőben önmaguk és a társadalom hasznára. 0s. A. maguk is vállalhatják egy- egy kisebb terület megművelését. A húsprogram KISZ- védnökségében is további feladatok várnak az alapszervezetekre; ezeket járásonként és városonként pontosan meg kell határozniuk . az érintett KISZ- bizottságoknak. Mindenütt szorgalmazni fogják a jó ifjúsági brigádok megalakítását. Erre a mező- gazdaságban és az iparban sok lehetőség van. Vigyázni kell azonban arra. hangzott el az ülésen, hogy ne »erőszakoltan« hozzák össze ezeket a csoportokat. ne szakítsák ki a fiatalokat »formális indokkal« egy- egy kiforrott, idősebb közösségből. A megyei feladatterv természetesen sok helyütt csak általánosan határozza meg a tennivalókat. A járási és a városi KISZ-bizottságok a közeljövőben a területük sajátosságait figyelembe vevő útmutatót készítenek. Az alapszervezetek akció- programjaiban szerepelnek majd a gazdasági feladatok; a bizottságok ajánlásai segítségül szolgálhatnak a kisebb közösségeknek. Fonlos az exportképesség fokozása Sajtótájékoztató a kormány hitelpolitikájának eredményeiről és céljairól Dr. Tímár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke csütörtök délelőtt tájékoztatta az újságírókat a kormány hitelpolitikájáról, s ezzel összefüggésben a Magyar Nemzeti Bank feladatairól. Az 1976. évi eredményeket összegezve rámutatott: a nép- gazdasági terv beruházási előirányzata leljesült. A szocialista szektor beruházásaira 149,5 milliárd forintot költöttek, amely megfelel a terv előírásainak. A fejlesztési hitelek iránt az egész év folyamán élénk volt a kereslet. A vállalatoktól és szövetkezetektől 2450 hitelkérelem érkezett 30 százalékkal több, mint egy évvel korábban, az igényelt összeg pedig megháromszorozódott, s túlhaladta az 56 milliárd forintot. Főként a meghirdetett 45 milliárd forintos exportnövelő hitelkeret fokozta a beruházási kedvet a kérelmezők 60 százaléka ebből a keretből kívánt részesülni. A 45 milliárd forintos keretből 34 milliárd forintra írtak alá hitelszerződést, az egyéb címeken érkezett kérelmeket is beleértve pedig összesen 46,5 milliárd forint hitelt engedélyeztek. Ezt túlnyomórészt az V. ötéves terv időszakában használják föl a vállalatok és szövetkezetek. Új üzemház Balatonlellén A Budapesti Híradástechnikai Szövetkezet balatonlcllei üzemében, ahol az idén már több mint 300 személy dolgozik, tavaly tavasszal kezdték meg a képen is látható üzemház építését. Április végére tervezik a műszaki átadását. Az ország külgazdasági kapcsolatai s ehhez kapcsolódóan az MNB által lebonyolított deviza- és hitelforgalom bővülésének külső 'feltételei 1976-ban nagyjából várakozásainknak megfelelően alakultak. A szocialista országokból származó importunk a tervben számítottnál valamivel gyorsabban nőtt exportunk is kedvezően alakult, kötelezettségeinket teljesítettük. A tőkés országok egy részére a múlt év elején bizonyos konjunkturális élénkülés volt jellemző, a nyugati közgazdászok által várt erőteljes föllendülés azonban elmaradt. A lassú fellendülés is javította azonban értékesítési lehetőségeinket, s ezzel a külkereskedelmi mérleget. Az előző évinél jobb cserearányaink ugyancsak kedveztek a külső egyensúly javulásának. Dol- lárviszonylatú fizetési mérlegünk 1976-ban már kisebb deficittel zárult. Az MNB elnöke ezután utalt a január közepén egy nemzetközi bankkorzorciumtói fölvett — a sajtó híradásából már ismert — 150 millió dolláros középlejáratú pénzköl- csönre. Emlékeztetett arra, hogy ezt megelőzően 1975 decemberében és a múlt év júliusában hasonló megállapodásokat írtak alá ugyancsak 150—150 millió dollár kölcsön felvételéről. Ezek a tőkéshitelek a már említett 45 milliárd forintos exportfejlesztési program keretében nyújtott beruházási hitelek forrását jelentik. Az exportfejlesztő hitel- szerződésekben rögzített vállalati exportkötelezettségek messzemenően biztosítják a hitelek törlesztési fedezetét. Az említetteken kívül 1976- ban számottevő összegben vettünk föl hosszú lejáratú hitelt a Nemzetközi Beruházási Banktól az orenburgi gázvezeték építésének finanszírozására. Ezután arról szólt, hogy a kormány a múlt évben alkalmazott hitelpolitikát — néhány változtatással —■ 1977-re is érvényben tartotta. Egyik legfontosabb cél továbbra is az exportképesség fokozása. a minden piacon értékesíthető termékek termelésének, a termelést bővítő kapacitások létrehozásának elősegítése. Az idén 22 milliárd forint beruházási hitel folyósítására van lehetőség, s ez megfelel a ta- vályi összegnek. Egyben azt is j jelenti, hogy fokozottan szükséges a megfelelő szelektálás. (Folytatás a 2. oldalon) Szojuz-24, Szaljut-5 X második munkanap az űrállomáson Második munkanapját kezdte meg csütörtökön Viktor Gorbatko és Jurij Glazkov űrhajós a Szojuz—24 és Szal- jut—5 űrállomáson. Az űrállomás teljes üzembe helyezése után a két űrhajós hozzálátott a munka- programban előjrt feladatok elvégzéséhez. Feladataik között szerepel, hogy népgazdasági célú felhasználásra fényképfelvételeket készítsenek a Föld felszínéről, tanulmányozzák az atmoszférában lejátszódó jelenségeket. Technológiai kísérleteket, valamint orvosi és biológiai kutatásokat v égeznek. A Gorbatko és Glazkov által kipróbált munkamódszerek hozzásegítik a későbbi űrrepülések részvevőit, hogy szükség esetén maguk, földi segítség nélkül is megjavítsák az űrállomás meghibásodott berendezéseit. A Szojuz—24 oilótáihak az űrállomáson' eltöltött első munkanapját értékelve A. Sz. jeliszejev, a repülés Irányítója megállapította: Gorbatko és Glazkov kiválóan oldotta meg feladatait. Felhívta a figyelmet a két űrhajós közötti tökéletes összhangra, tevékenységük . _ összehangoltságára, amely a megfelelő földi fölkészülést bizonyítja.