Somogyi Néplap, 1977. február (33. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-10 / 34. szám
Fiatalok a szervezésről Gyékényesen lezúdult a föld Menetrend szerint haladhatnak — nem késnek a vonatok A vasút nem hagyja magát Január 31-én alig néhány másodperc alatt hozzávetőlegesen nyóíc-kilencszáz köbméter agyagos, márgás föld csúszott le, és lepte el a sínt Gyékényesen, az állomástól négy kilométernyire. A földcsuszamlástól veszélyeztetett terület Zákány és Gyékényes határától Szentmi- hályhegyig tart. A geológiai vizsgálatok szerint több rétegben palazónák vannak'a földben, s ezek a beszivárgó víz hatására valóságos csúszdát alkotnak. Már a felszín is elárulja. mit rejt a föld mélye. Csupán fél méter vastag az a termőréteg, mely a legfelső palasávot borítja, ezen a területen satnyák, fejletlenek a gyümölcsfák. Odakinn most is dolgoznak a gépek. — Vágányzár van negyed tizenkettőtől fél háromig — tájékoztat Bognár Csaba pá- lÿaméster. — Ezen a vonalon halad át a nemzetközi gyors is. ezért ki kell használni az időt,1 ha kell, éjjel és nappal is dolgoznak a gépek. Lassítunk, a távolban a pályaőr piros zászlóval jelzi, nem haladhatunk tovább: jelzőpatronok vannak a sínre helyezve, vigyázzunk, ne hajtsunk rá. Nem könnyű észrevenni a sínre feszülő, két lapos korongot. Fölszedjük, s miután továbbhaladtunk, visz- szatesszük a helyére. Szükséges az elővigyázatosság, a robbanó patronokat még a száguldó mozdonyban is meghallanák a vezetők. 31-én a személyvonatot is az elővigyázatosság mentette meg. Növényvédelmi tájékoztató Gyíiiüiicslák mechanikai védelme Gyümölcsöseinklben a fák J vóhelyet, fakaparó vassal tákérge alatt, a kéregrepedésekben, a gyümölcsmúmiákiban, áttelelő szervezetek és utódaik károsítanak. A kémiai növényvédelem egymagában nem adhat megfelelő védelmet ellenük. Ezért házikertekben feltétlenül a téZí faápolási munkákkal kezdődik a növényvédelem, s ha ezt jól és időben elvégezzük, nemcsak gyérítjük a kártevőket, hanem a kémiai védekezések eredményességét is növeljük. Fagymentes tél végi napokon, a fák nyugalmi állapotában — még a lemosó permetezések előtt — a fák: koronájáról szedjük le a hernyófészkeket, tojáscsomókat, bábokat, a le nem hullott leveleket és gyümölcsmúmiákat. A korhadt, beteg ágakat, koronarészeket, a száraz csúcsvesszőket az egészséges részig vágjuk visz- sza. Így megszabadíthatjuk a fát a pajzstetűvel rétegesen fertőzött, lisztharmatos, varas hajtásvégektől is. Távolítsuk el a fák gyökérsarjait és a fattyúhajtásokat (vízhajtásokat). Vigyázzunk, hogy ne okozzunk a szükségesnél nagyobb sebzési felületeket! E munkák végeztével a tél folyamán a fákon támadt különféle sebeket, fagyfoltokat, daganatokat (vér tetves sebeket) kezeljük úgy, hogy a beteg részt az egészségesig visszavágjuk, majd 5 százalékos rézgálicol- dattal lemosva fertőtlenítjük, s oltóviasszal — vékonyan — vagy fémmentes olajfestékkel bekérjük. A fölösleges, beteg részek eltávolítása után az ágak és a törzs megtisztítása következik. Ka a fiatal fák törzse repedezett, rücskös, akkor gyökérkefével úgy távolítsuk el a kérget, hogy a fák háncsszövete ne sérüljön meg. Különösen ügyeljünk erre a csonthéjas gyümölcsfáknál (kajszi, őszibarack), mert könnyen mézgásodnak. Az idős fák felpattogzó kéregrészeit, melyek alatt különféle kártevőik találnak jó búvolítsuk el, utána drótkefével alaposan súroljuk le a törzset és a vastag ágakat. Kaparjuk le egyúttal a pajzstetűtelepe- ket, ihohákat, zuzmókat és a különféle) gombák termőtestét (kalapját) is. Az idősebb fák odvait takarítsuk ki, rézgálic- oldattal kimosva fertőtlenítsük, majd gipsszel vagy betonnal tömjük be az odút; száradás, megkötés után híg cementtel a külső felületét simítsuk végig, így meggátoljuk fáink további korhadását, s koronájuk a .viharban nem törik le. Nagyon fontos, hogy minden lemetszett ágat, fakaparékot gyújtsunk össze, és a gyü- mölcsmúmiálkkal, eltávolított hernyófészkektoefl együtt a helyszínen égessünk el. Négy nappal előtte vezették be a kötelező, óránként húsz kilométeres, lassú járatot. Ezért nem siklott ki a vonat, amikor belehajtott a sártengerbe. Mintha nem e világi tájon lennénk, olyan a helyszín. Megolvadt a hegy egy darabja, és lefolyt a völgybe. Tíz perccel érkezésünk előtt egy »kisebb« lakóház tömegű földdarab csúszott le megint. Egy reccsenést hallottak, és már lenn is volt. Húsz-huszonöt köbméter lehet. Felszínéből kusza hajként állnak ki az öles akácfák. A múlt hónap közepe óta dolgoznak itt a gépek, mivel korábban is volt kisebb mértékű földmozgás. Mostanra már eltávolították a sínekről és közvetlen közelükből a földet, s a csaknem kilenc- száz köbméternyi masszát az árokba hordták. Nem könnyű az itt. dolgozó huszonöt ember munkája. A gépek folyamatosan működnek, mindegyikhez két kezelőt osztottak be. A vágányzár három órája alatt száz-százhúsz köbméter földet tudnak megmozgatni. Szabaddá vált a pálya, de az átvizesedett terület újabb csúszásokkal fenyeget, ezért a veszélyeztetett szakaszra óránkénti öt kilométeres sebesség- korlátozást vezettek be. Éjjel és nappal telefonösszeköttetésben állnak az őrök az állomással, és azonal jelentik, ha valami váratlan esemény történik. A gyékényes! vasútállomáson megnyugtatnak : ne aggódjanak az utasok, a körülbelül kétszáz méter hosszú veszélyeztetett szakasz miatti lassulás nem okoz késedelmet a menetidőben. B. A. TÜSKÉS TIBOR A Balatontól a Dráváig A templom műszaki fölmérését és műemléki helyreállítását irányító dr. Guzsik Tamás írja a Műemlékvédelem 1975. évi 4. számában: »A szentély hálóboltozatának formái rokonságot mutatnak a somogyi, XV. századi ferences építőműhely egykorú termékeivel, a kőröshegyi, az an- docsi vagy a segesdi templomokkal. A boltozat szerkesztésmódja, bordaprofilja, gyámkövei mind az említett műhely hatását bizonyítják. Az idézett templomok mindegyike a XV. század végén épült. Így valószínű, hogy az átépítési dátumként megjelölt 1490-es évben a templom tényleges újjáépítését kereshetjük melynek során eltűnt a korábbi egyház, s felépült a mai késő gótikus* ferences típusú templom.« Fogadjuk el tehát a XV. század végét a törökkoppányi gótikus templom építési dátumaként. Európa-szerte az új kor napja virrad. 1480—1500 Franciaország: Korai reneszánsz. 1484. Németországban Dürer Gyermekkori önarcképét festi. 1485. Mátyás király elfoglalja Bécset. Itáliában Botticelli a Vénusz születése megfestésébe fog. 1490. Az olasz udvarokban kialakul a balett. 1489—1494 Pico della Mi- randola itáliai humanista filozófus műveinek megjelenése. 1492-ben Kolumbusz Kristóf fölfedezi Amerikát. ... S Külső-Somogyban Tö- rökkoppányban ez idő tájt ismeretlen mesterek bordatagokat faragnak és illesztenek Utolérhető változások A Finommechanikai Vállalat kaposvári gyárában fiatalokat kérdeztem. Andrikó Ferenc üzemmérnök mit tart a legjelentősebb befolyásoló tényezőnek a gyártás megszervezésénél? — Ahogy fejlődtek a gyártmányaink, úgy lett bonyolultabb a szerkezet és finomkodtak az alkatrészek is. Ma a legfontosabb az alkatrészellátás. A GTT mikrohullámú láncnál sok apró importalkatrész van, amelynek beszerzése nehézségekkel jár és időbe telik. Például az integrált áramkör egy amerikai cégtől származik; ebből egy olyan.mikrohullámú lánchoz, mint amilyen Indiába készül több ezer kell. A kis, törékeny alkatrész ára változó, de általában száz forintba kerül. — A vevő igényeinek alakulása is nagyon fontos — mondja Kovács János elektronikai műszerész. — Az Indiába készülő távközlési berendezésünknek bírni kell az ottani klímát. Egészen mások az igények a moszkvai olimpiára rendelt Druzsba-Iáncnál. A vállalat dolgozóinak is alkalmazkodniuk kell ehhez, mert nem mi szabjuk meg a külső feltételeket. »Beüt« egy rendelésmódosítás, és máris újra kell szervezni mindent. Galambos Sándor szintén elektronikai műszerész : — Változott a dolgozók hozzáállása is. Sok újítás »bejön«. Például a gépi »bandázsolásnál« eddig kézzel forrasztottuk a szálakat, most egy kis pisztolyszerű szerkezettel csavarjuk rá a szálat a tüskére; ez sokkal termékenyebb az előzőnél. Vannak a gyárban régi gyártmánycsoportok, amelyek előállítása már jól begyakorlott. Itt a munka szinte a végsőkig szervezett, hiszen a dolgozók kialakították már a legmegfelelőbb tempót, fogásokat és egyszerűsítéseket: szinte az összes mozdulatot kiszámították. Ezt a gyakorlottságot lehet a új gyártmányoknál is hasznosítani. A gyártáshoz szükséges dokumentációk ,a budapesti központból érkeznek. Így nem mindig tudják előre. hogy majd év közben mit készite- nek. Egyes alkatrészek hiánya nem okoz" feltétlenül leállást- a munkában. Ha például nincs keret. melybe a nyomtatott lapokat - szerelik, akkor »korbácsot« csinálnak, több szá* szálas vezetékeket kötnek. Mire beérkezik a várt alkatrész, ebből készleten van az előre gyártott »korbács«, kezdődhet a szerelés. A legújabb GTT mikrohullámú lánc, amely 1920 telefon- vagy bizonyos számú televíziócsatornán közvetít, legalább tíz évig ad munkát a gyárnak. Emellett exportcikk marad a Druzsba-lánc is. A gyártmányok ugrásszerű fejlődése mellett fontosak azok a »kis« szerkezeti változások, melyek a gyár életében bekövetkeznek, akár a hozzáállásban, akár a munkamódszerben. A részeredmények össze- geződnek. A jó szervezés minden gyárban alapvető tényező, de egy exportra termelő vállalatnál létfontosságú. F. G. Bemérik a mikrohullámú berendezésekbe kerülő elektronikus egységeket Szerződéskötések után Á termelésben a feldolgozó is érdekelt BEFEJEZŐDTEK a szerződéskötések a mezőgazdasági üzemek és a Nagyatádi Konzervgyár között. Nehéz volt a múlt év, ezért különösen indokolt a kérdés: milyen a viszony a termelő és a termeltető között, hogyan kapcsolódnak az érdekek? — A gyár termeltet — mondta Jéger Ferenc igazgató —. és áttekintés van a piacról, több évre is. Ily módon az ipari vállalat irányítja a termelést, hogy a különféle zöldségekből a szükséges mennyiség telnem jen; termőképesebb fajták kiválasztására ösztönöz; korszerűbb technológiákat, hatásosabb gépeket ajánl. .A konzervgyár érdekelt abban, hogy a gazdaságok eredményesen termeljenek, hiszen a mezőgazdasági területek nem növelhették korlátlanul. A termelés fejlesztésére már ma is csak egy lehetőség marad, az egységnyi felületre jutó termésmennyiség növelése. Ez azonban nem egyszerű feladat, nem jelenthet egyoldalú ösztönzést. Itt kapnak szerepet a mezőgazdasági üzemekkel kötött szerződések. Egyrészt ösztönözni kell a gazdaságot, hogy minél többet termeljen — ez a gyár érdeke is, hiszen egyre több nyersanyagra van szüksége —, másrészt számításba kell venni a partner képességeit, nem szabad olyan vállalásra késztetni, amelyet esetleg nehezen vagy egyáltalán nem tud teljesíteni. A paprika termesztéséhez például öntözőegymásra, hogy a párizsi Notre Dame, az amiens-i vagy a kölni dóm gótikus kőcsipkéjének szerény, távoli magyar rokonát megépítsék. Festők Somogybán Somogy festőket nevelő táj. Itt született a magyar rajzművészet egyik úttörője, Zichy Mihály (1827—1906) és a nagybányai művésztelep alapító tagja, Iványi Grünwald Béla (1867—1940). Innét indult a torzóban maradt Galimberti Sándor (1883—1915), a kubista törekvések egyik első magyar képviselője; a nagyon mélyről jött. nagy akaraterővel rendel-' kező Deli Antal (1886—1960), aki Szentendrén- telepedett le; és a tragikus sorsú, fiatalon tüdővészben elpusztult Balázs János. Itt dolgozott a századelő magyar festészetének nagy alakja, Rippl-Rónai József (1861—1927) és a pátriárkái kort megért Kunffy Lajos (1869—1962). Kaposváron született Vaszary János (1867— 1939). ' Somogy nevelte föl a kortárs magyar művészet »tanító ellentétpárját«, a posztimpresszionista Bemáth Aurélt (1895) és a nonfiguratív festőművészt, Martyn Ferencet (1899). Puszta véletlen-e az elmúlt száz esztendő alatt a festők e csoportos kirajzása Somogyból, vagy van rá valamiféle racionális magyarázat? Mi kötötte őket a megyéhez? Talán a táj változatossága? A lépten-nyomon témát kínáló vidék? A fák. ligetek, házak, emberek, dombok, vizek szemet rabul ejtő szépsége? Talán a lehetőség a munkára, az alkalom a megélhetésre? Az a puszta körülmény, hogy többüknek a létalapot biztosító birtoka a megyében terült el? Az itt született, itt tanult innét elszármazott, itt dolgozó művészek jelentős alkotóműhellyé tették Somogyot. Az elődök hagyományt teremtettek, a mesterség tiszteletét, szabályait adták át egymásnak. Zichy Mihály — közvetve — Iványi Grünwald Béla festői indulásának lett ösztönzője. Iványi Grünwald visszaemlékezésében olvassuk: »Ti- zenkét-tizenhárom éves koromban kezdtem rajzolgatni. (Folytatjuk.) kapacitás szükséges. Ennek hiánya, vagy az aránytalanul nagy vállalás esetén megnő az esély, hogy a gazdaság belebukik a »‘vállalkozásba«. Az aránytalanul nagy kockázat nem tesz jót a hosszú távú kapcsolatoknak. A konzervgyár segítsége többféle formában nyilvánul meg. Nemcsak a vetőmagok fajtájára tesz javaslatot, hanem ütemtervet is készít a vetés idejére. A gyár úgy tudja növelni teljesítményét, ha a felvásárlási időszak hosszabb. A jelenlegi kapacitás mellett például ezer vagon zöldborsó — az optimális mennyiség — 35 nap alatt dolgozható föl. Rendszeresen folyik az el- lenállóbb, bővebben termelő fajták vetőmagjának keresése is. Tavaly például tizenötféle paradicsommal végeztek kísérletét: a legjobbakat az idén már nagyobb területre vetik. A kísérlet sikere esetén az év végén bemutatót szervez a gyár, hogy a gazdaságok a helyszínen szerzett tapasztalatok alapján dönthessenek, érdemes lesz-e nagyüzemi körülmények között, több száz hektáron is termelni az adott fajtát. SZAKTANÁCS ADÄSI szerződést kötöttek a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemmel, és közreműködésével vezették be a ma már mindenütt használt fóliaházakat. Eredményesen terjesztették el a háztáji gazdaságokban a lugas- rendszerű uborkatermelés technológiáját. Üjdonságnak számítanak a rendszeres növényvédelmi tájékoztatások, továbbá a különféle gépbemutatók is.
