Somogyi Néplap, 1977. február (33. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-09 / 33. szám
Tanárnők „gyesben Tízéves a gyermekgondozási segély, amelyet három éven keresztül vehetnek igénybe az édesanyák. Elkészültek a statisztikák, nyilvánosságra került, hányán mennyi ideig éltek azzal a lehetőséggel, hagy otthon maradjanak kisgyerekükkel, amíg az óvodás korú lesz. A tapasztalatok mindenképpen jók — az édesanyák nyugodtabban nevelhetik gyereküket az első, rendkívül fontos életszakaszban, amely meghatározza a gyerek egész fejlődését. Az otthon töltött három év azonban nagyon sok új gond elé állította a társadalmat. Mert nemcsak azokról a fiatal nőkről van szó, akik munkaképes koruk legaktívabb szakaszában esnek ki szakmájuk gyakorlásából, egy kicsit el is maradnak. Ezt át lehet hidalni hosszabb, rövidebb idő alatt. A távollevőkkel mint munkaerővel is számolnia kell iparnak, mezőgazdaságnak, kereskedelemnek. Az elsősorban nőket foglalkoztató üzemekben az egyik legfontosabb megoldandó feladat a távollevők helyettesítésének rugalmas, gyors megoldása. A hároméves távoliét legalább ekkora gondot okozott a pedagógusszakmában. amely köztudottan elnőiesedett. Az otthon levő óvónők, tanítónők és tanárnők helyettesítésénél pedig nehezítette a megoldást, hogy a gyerekek egy-egy pedagógushoz szoktak — különösen az óvodában és az alsó tagozatban. Amikor hosszabb rövidebb időre elmegy, hiánya gyakran egy egész csoportnak vagy osztálynak jelent visszaesést, különösen akkor, amikor a szakképzett tanítónőt képesítés nélkülivel tudják csak pótolni. Az alsó tagozatban pedig többnyire erre van lehetőség. Különösen a kis iskolák vannak bajban, mert a távollevő fiatalasszonyok helyéne nem szívesen szerződik valaki rövid időre. A szakképzett pedagógus hiányát megérzi az iskola, a gyerek■ A megyei ifjúsági parlamenten több fiatal pedagógus tette szóvá társai nevében, hogy az otthon töltött idő alatt — ha nem is felejti el a szakmáját — visszaesik. Kimarad a továbbképzésekből, nem értesül az új módszerekről. Az’ alsó tagozatban hamarosan mindenütt bevezetik a komplex matematikaoktatást. Aki távol volt a munkahelyétől és visszamegy tanítani, nem tudja alkalmazni. Az otthon töltött időt természetesen föl lehet úgy is használni, hogy a kisgyermek gondozása mellett maradjon energia tanulásra önképzésre. Sokan tovább tanulnak levelező úton. Ezzel együtt azonban mindenképpen érdeke iskolának és pedagógusnőnek, hogy egy évnél tovább ne legyen távol a hivatásától. És ekkor jön az újabb kérdőjel: mi legyen a saját gyerekkel? Ugyancsak az ifjúsági parlamenten hangzott el a falun élő kismamák gondja. Nincs elég bölcsőde. így, ha vissza akarnak menni dolgozni, végigkilincselhetik a falut, hogy valakit találjanak a gyerekek mellé — ez a megoldás azonban drága. Marad az otthon töltött három év. Néhány iskolában kényszer- helyzettől vezettetve, behívták a pedagógusnőt óraadóként. Ez a megoldás egyébként teljesen szabálytalan egyelőre (mert a fizetés nélküli szabadság ideje alatt nem dolgozhat a kismama). Az iskoláknak a szabálytalanság és az iskola bezárása között kellett választaniuk. Természetesen valami módon »neoet adtak« a szabálytalanságnak, amely végül is jó céh szolgált. A megyében már foglalkoznak azzal, hogy a szabálytalanságból valami módon szabályos gyakorlatot vezessenek be. Tudniillik sokkal kevesebb képesítés nélküli pedagógust kellene alkalmazni, ha az otthon levő pedagógusnő a hét egy vagy két napján be tudna menni tanítani. (Egy délelőttre valamiképp mindenki meg tudja oldani gyereke elhelyezését.) Ö is jól jár mert nem szakad el az iskolától — a gyakorlattól —, s az iskolának is nyereség. Különösen ott lehetne egyszerűen megoldani ezt, ahol egyszerre több pedagógusnő van szabadságon: egy el tudná látni a többi gyereket is, amíg a többi édesanya dolgozik. S. M. 4 csombárdi furulyás titka A csombárdi Balogh Flórián tud egy titkot. Tudja, hogyan lehet tartalmasán és boldogan élni. Igaz, ő nem is sejti, hogy ez sok ember egész életét végigkísérő titok. Balogh Flórián egész életében szegény ember volt. Négy osztályt végzett. Az állat- tenyésztő telepen — ahol ma is dolgozik — akkora a sár, hogy néha a gumicsizma szárán is befolyik. A beszélgetés vége felé néhány félhogy két fiának tudjon adni valami »útravalót«, ha majd saját családot alapítanak. Amikor legutóbb a pécsi tv-ben szerepelt, furulyáját elajándékozta egy kislánynak pusztán azért, mert azt mondta: »gyönyörű hangja van«. Azóta sem talált megfelelő rézcsövet, hogy újat csinálhasson, mégsem bánja. — A fiamnak megvan a furulyája és bánni is tud vele. Mostanában én is egyre többet gyönyörködöm az ő játékában. Csomhárdon az utcán megkérdeztem: mere lakik a »furulyáé«. A kis csoport arca felderült. Készségesen mutatták az utat. A faluban egyre több ember sejti, Balogh Flórián tud egy titkot... Bíró Ferenc Új szálloda épül Balatonföldváron Express-nyárról — februárban A legnagyobb középiskolás üdülőtábor raló külföldi vendégeinek a tavalyihoz hasonlóan nemzetiségi napokat szerveznek, s lehetőséget nyújtanak számukra. hogv rendszeresen elmehessenek termelőszövetkezetekbe. üzemekbe, baráti találkozókra. Üjdonság lesz, hogy a péntekeket turisztikai napokként tüntetik fel az igazgatóság naptárában. A jelentkezőket a környékbeli erdőkbe nevezetességekhez gyalogtúrákra hívják. A régi pol- presszót átalakítják klubbá, ott kiállításokat is rendezhetnek. Ilyen lesz az új szálloda. Nincs megállás a munkában ilyenkor februárban sem az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda balatoni igazgatóságán, Balatonföldváron. Noha a földvári tábort hó lepi, s a főépület is inkább egy csatajelenet helyszínét idézi, az íróasztalokon már szerződések, tervek hevernek. A balatoni igazgatóság készül a nyárra. A földvári Júlia szállójukat munkások »foglalták el«, teljes felújítást végeznek. A nagytábor portáját a földdel tették egyenlővé: szezonnyitásra emeletes fogadóépületet építenek. Ott a csomag megőrzésén kívül pénzváltásra is lesz lehetőség, az emeleten a táborlakók ügyes-bajos dolgait intézik. Az Express legnagyobb középiskolás üdülőtábora az idei nyártól Bala- tonszemesen üzemel. A Sio- tourtól bérelt kempingben turnusonként kétezer, összesen húszezer fiatal nyaralhat majd ezen a nyáron. A szemesi kemping korábban is fogadott fiatalokat, de csak egy részében így a fiatalok »zavarták« a Siotour vendégeit — ezért is született az elhatározás: 1977- től csak a fiatalok tábora lesz. A balatoni igazgatóság bérbe vette a balatonboglári Hullám- szállót, itt a nyártól negyvennegyven főt, azaz egy-egy turistacsoportot tudnak elhelyezni. Az előzetes számítások szerint naponta ötezer diák és ifjúmunkás nyaralhat a magyar tenger partján, az Express vendégeként. rendezvénye az április eleji FIN-találkozó lesz. A forradalmi ifjúsági napokra háromszáz KISZ-tagot várnak az ország minden részéből. Április végén nemzetközi verseny színhelye lesz Balatonföldvár. Nyolcszáz-kilencszáz induló részvételével tájékozódási futóversenyt rendeznek. A tavaszi iskolai szünetben a sport és a turisztika áll a középpontban. Közép- és általános iskolás diákokat várnak a versenyekre és a somogyi sportnapokra. Május második felében Balatonföldváron rendezik meg a fiatal utazók klubjainak II. országos találkozóját. Az idén nyáron újból kifut az Express koktélhajója, bár még nem eldöntött hogy melyik együttesek húzzák majd a talpalávalót. Az Express Balatonon nya1977-ben a Szovjetunióban rendezik meg a második szovjet—magyar barátságfesztivált. Ennek ideje alatt Balatonföldváron és a többi táborban külön programokat szerveznek a barátság jegyében. Más meglepetéssel is készül az Express Balatonföldváron, igaz csak 1982-re. Várhatóan ekkor nyitja meg kapuit az új ifjúsági szálloda, ez lesz a legnagyobb ilyen jellegű szállodánk. A Balaton-parton épülő hatszáz ágyas hotel még csak a tervezőasztalon látható, azonban már megkezdődött a terület előkészítése. A vasút és a part között elkészült a mű- út, a villany- és vízvezeték. Folynak a partépítési munkák. Jövőre az építők is felvonulnak, megkezdik a két különálló épület építését. Ezeket alul egy folyosórendszer köti majd össze. A legújabb Express szálló érdekessége, hogy minden szoba ablaka a tóra nyílik. A modern szálloda felépültével a fiatalok régi kívánsága teljesül. N. J. A programok színesek lesznek. Legalábbis ezt ígérik a szakemberek. Az előszezon első, s egyben legrangosabb Bontják a régi fogadóépületet. mondat elém varázsolt egy mezítlábas, »klottgatyás« kisfiút. — Apám pásztorember volt. Sokszor elkísértem a mezőre, hogy halljam a játékát. Egyszer azt mondta: »Furuglát csinálok gyerek, azután tanulj meg vele.« Azt már nem mondta, hogyan kell billegetni, így csak lappal tanultam. Eltelt negyven év, és most jönnek magnóval, hogy amit akkor tanultam, mutassam meg nekik. A kisebbik fiam nyolcadikba jár, de már úgy játszik, hogy elmehet helyettem a megyei seregszemlére. — ön miért nem megy? — Itt a jószág, a szőlő. A feleségem is mindig porol hogy én csak olyan maszat miunkát csinálok, aminek nincs látszatja. De hát igaza is van. Volt, hogy neki kellett behordani a szénát, mert én szerepeltem. — Nem örül tán az elismerésnek, melyet a játékával szerez? — Mikor megjövök, mindig azt kérdd: no, bél esültél? Azért a gyerek sikerének ő is örül. Meg haragszik is. Azt mondja neki: »Mindig csak a furulyán jár az eszed, földrajzból meg megbuksz.« Ilyenkor én próbálom védelembe venni. »Hadd játsszon, hát látod, milyen boldog vele.« Nézze csak, hány oklevelet nyertünk mi együtt. Mutatja a díszes lapokat, de én csak a kezét figyelem. A kérges, repedezett tenyerét. — Este, mikor hazajövök a munkából, előveszem a furulyát. Azután csak úgy véletlenül éppen az ő nótáit kedzem játszani. Egy darabig csak hallgatja, azután énekelni kezd. Mert szép hangja van ám a feleségemnek. Gondoltam is már: tavaszra veszek egy magnót, hogy megörökítsük, amit így együtt tudunk, mi hárman. Közben föláll a kis sámliról, hogy megnézze a tűzhelyen gőzölgő fazekat. — Fűzfavesszőt főzök. Tudja, ma éppen szabadnapos vagyok, itt a ház körül sincs éppen más munka, így hát befonok néhány üvegkarsót. Nem bírom a tétlehkedést. Egyszer, már sok éve elküldték üdülni BalatonléUére. Egy hét után hazajöttem... Néha este valaki beszalad. »Érted küldtek, Flórián. Gyere, játssz nekünk valamit.« Ilyenkor fogja a furulyát, és mondja a feleségének: »Elugrom néhány percre.« ö meg csak legyint. — Mikor játszom, látom az emberek arcát. Mosolyognak, gyönyörködnek. Jól érzem magam, ha közönség elé állhatok. A furulyával mindent el tudok mondani, amit szóval nem. Eljátszok egy hallgatót vagy egy frisset, az emberek tapsolnak meg a kezemet szorongatják. Pedig hát van ebben valami igazságtalanság. Ilyenkor öt perc alatt több elismerést és megbecsülést szerzek, mint egyhónapi kemény munkával. Óriási hatalom a zene. Boldoggá tesz, elszomorít, vagy kedvet csinál amiunkához. A kottát nem ismerem. A dalokat csak úgy hallás után tanulom. A hangszeremet is magam csinálom, úgy, ahogy apámtól láttam. A családi ház 1970-toen épült. Most azért dolgozik, I—1=1 TÜSKÉS TIBOR A Balatontól a Dráváin Meglepeitve állok meg az ajtóban. Üvegtárlók alatt egyházművészeti kincsek, kelyhek, szentségtartók, miseruhák. Egy másik tárlóban régi iratok, XVIII. századból származó templomleíltárak, jegyzőkönyvek, Canomica Visitatiók, História Domusok. A sarokban homokkőből faragott kövek, egy török mosdómedence. A falakon fényképek, metszetek és ismertető szövegek az elpusztult várról, Törökkoppány vörös pecsét viaszban kirajzolódó régi címere, abból az időből, amikor a helység mezőváros volt és nevét Kopani Oppidumnak írták. — A műemléki fölmérés után nemrég restaurálták a templomot — mondja a plébános. — Akkor rendeztük be ezt a kis gyűjteményt. Az igazi meglepetés a templomban fogad. A barokk főoltár fölött a méhsejt raj- zára emlékeztető hálóboltozatra tapad a szemem. A boltozat rácsát faragott bordák, keskeny oszlopok tartják. A falakban magas, csúcsíves üvegablakok. Eszembe jut: amikor beléptünk a sekrestyébe, a szentély külső falához tapadó, háromlépcsős támpillé- reket láttam. A szentély jobboldali falában mélyített, kőkeretes. papi ülőfülke. Megkerüljük a főoltárt. A falakat még az eredeti, középkori vakolatréteg fedi. Az oltár alapzatába valamikor gótikus, faragott köveket építettek. Az oltár mögötti falban szamár- hátíves, kőkeretes ampolnatar- tó ... A választékos ízléssel berendezett barokk templomhoz gótikus szentély csatlakozik. Pontosabban: a hajdani gótikus templomot barokk stílusban átépítették, megnagyobbították. Akkor készült a barokk hajó és orgonakarzat, a barokk főoltár, szószék és orgonaszekrény. a templom pat- rónusának, Szent Katalinnak barokk szobra. De az átépítők megőrizték és az újkori restaurálás napfényre hozta a templom gótikus emlékeit is. — Az első hiteles okleveles adatot Koppányról a veszprémi püspökség 1332—1337. évi pápai tizedjegyzéke tartalmazza. Kőbán néven említi a falut — mondja Tóth Alajos.— Ekkor már egyházas hely, plébániája van, s ez biztossá teszi hogy a jelenlegi templom elődjeként egy szerényebb méretű kőtemplom állt itt. A templomra vonatkozó egyetlen építési adatot a plébánia irattárában őrzött Inventarium Connotatióban olvashatjuk. Ez az 1490-es évet említi... Amikor a török elfoglalta a falut, szandzsák székhellyé tette. Cselebi is írt róla. Aga élt Koppányban. Á templomot ekkor dzsámivá alakíthatták... A gótika a XII. század második felében Észak-Francia- országban kialakult és rövidesen egész Európában elterjedt képzőművészeti stílus. A gótikus építészetre azok a vonások jellemzőek, amelyeket a törökkoppányi templom kis szentélye is megőrzött. A csúcsíves keresztboltozat, a bordákhoz átvezető oszlopkö- tegek és pillérek, a keskeny, magas ablakokkal áttört falak, az oldalfalakra nehezedő feszültséget csökkentő külső támpillérek, a tágas belső tér. A gótika nemcsak a merev román stílust felváltó technikai újítás: a diadalmas egyház világszemléletét tükrözi. A gótika lendületes vonalai a tekintetet az ég felé emelik. A gótikus térben könnyedség és erő, lebegés és súly feszültsége vibrál. A gótikus művészet szelleme a menny dicsőségét, a megnyílt égbolt pompáját hirdeti. Hozzánk a gótika időbeli eltolódással jutott el, s még a XV. század végén is virágzott, amikor Európa más tájain már átadta helyét a reneszánsznak. sőt a magyar királyi udvarban is meghonosodott az újjászületés korának a művészete. Vidéken, Somogybán, a Koppány és a Kapos menti apró falvakban azonban még a XV. század végén is gótikus szentegyházak épülnek. A mai Somogybán csaknem húsz olyan katolikus templom áll, amely gótikus eredetű. Az andocsi, a herényi, a szemesi. a csurgói, a gadányi, az igali, a kőröshegyi, a marcali, a segesdi, a somogyszili, a somogyvámosi, a somogy- zsitfai. a szenyéri, a taszári, a tótújfalui, a törökkoppányi. A barokk korban átépített, hozzá toldott, megnagyobbított templomokon főként * szentély falához tapadó támpillérek: árulják el a gótikus eredetet. Andocson (később híres búcsú járóhellyé nőtt). Kőröshegyen (szép stációit Kálmán István pásztoríaragó készítette). Törökkoppány- ban ennél több is látható. S képzeljük a falak közé az eredeti, XV. századi belső díszítést is! A gótikus szobrokat, képeket, festményeket, szárnyas oltárokat, melyek a török időkben mind elpusztultak ... A törökkoppányi gótikus templom abba az építészeti hagyományba tartozik, mely a ferences szerzetesrend magyarországi tevékenységéhez kapcsolódik. A népszerű, főként a falvak lelki gondozását vállaló koldulórend, mely többek között Kapisztrán Jánost, Hunyadi János mellett a török elleni harc nagy vezérét adta. a nándorfehérvári diadal (1456) után a délvidéki magyar falvakban nagyarányú építkezésekbe kezd. Ekkor készült el gótikus stílusban a törökkoppányi templom is. (Folytatjuk)
