Somogyi Néplap, 1977. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-09 / 33. szám

M S Z MP SO MO G Y MEGYEI B I Z OTT SA G Á N AK LAPJA XXXIII. évfolyam 33. szám 1977. február 9., szerda J------ jj, S zerelik a csigasort Vila helyeit Jégpáncélját levetve várja a tavaszt a megye legújabb és legnagyobb mesterséges tava, a Deseda. Ez a víztáro­zó — talán nem is illik e szép fekvésű tóra ez a na­gyon szakmainak tetsző meg­határozás — már feltöltődése előtt egy kissé mcgborzolta a kedélyeket. Széles körű vita zajlott az elnevezésiről. Még a napokban is megkérdezték a horgászok vezetőségi ülé­sén: végül is minek hívjuk? Az elnevezést elfogadták, s talán nem is ez a legfonto­sabb, ha a tóról beszélünk. A vaskos tanulmány, amely sok oldalról tárgyalja a tó hasz­nosításának lehetőségeit, te­ret enged az ökonomikus szá­mításnak, az ember kedvébe járó alkotó fantáziának egy­aránt. Azaz: a szó szoros ér­telmében vett hasznosításnak és a víz partjára látogató, ott a kedvelt szórakozásukat megtaláló emberek' részére készített létesítményeknek is. A közelmúltban a Kapos­vári Városi Tanács nagyter­mében rendezett ankéton er­ről volt szó. Tény ugyanis, hogy a tó kihasználatlansága csak »-tetszhalál«. Az idő azonban sürget. Talán úgy is fogalmazhatnánk, hogy már korábban meg kellett volna hozni a végleges döntést a Deseda — vagy ahogy a ta­nulmányterv nevezi: a Ka­posvár—Deseda-völgyi sza­badidő-központ — részletes rendezéséről. A természetes türelmetlen­ség sürgeti a tó partjának ki­építését, az üdülőközpont lét­rehozását, a lovaglópálya ki­jelölését, a csónakház fölépí­tését. a fogadóközpont meg­valósítását. A kiindulópont ugyanis az, hogy a tó és kör­nyéke alkalmas 10—15 ezer ember fogadására. Elsősor­ban a kaposváriakat érinti ez, azaz a város lakosságá­nak egyötödét. Így -a helyes megoldásra találást a közvé­lemény elégedetten fogadná míg ennek ellenkezője gyak­ran ismétlődő kritikákat vált ki. Itt a felelősségük a tó jö­vőjével foglalkozóknak. Dön­tésük évtizedekre szól és tíz­ezreket érint. A szakemberek tehát hosz- szan értekeztek a megoldás lehetőségeiről, sőt, időnként a nézetek vitában ütköztek össze. A kívülállók csak bíz­hatnak abban, hogy mindez nem vezet a döntés további elhúzódásához. A fürdési le­hetőségek megteremtése ugyan ráér, már csak azért is, mert a víz teljes letisztu­lásához hosszú esztendőkre van szükség. Azonban addig is van mód a Deseda »mun­kába fogására«. A csónakok­nak, kenuknak és kajakok­nak nem kell átlátszóan tisz­ta tó. Mint ahogy a téli spor­tok kedvelői is — elsősorban a korcsolyázók — megelé­gedtek volna a jéggel. A tervekre azonban még mindig csak a közeljövőben számíthatunk. A tó nyugod­tan vár a döntésre. A követ­kező években elsősorban a partvonal az »érintett«. Épül egy kilátó, közvetlenül mel­lette egy étterem és szórako­zóhely. Az egyik részen pe­dig egy nagy fesztávolságú, a környezethez illően geren­dákból és rönkökből épülő híd támaszkodik majd a víz partjaira. A kaposfüredi ré­szen termálforrás van. Sze­retnék ennek a vizét is hasz­nosítani az úgynevezett FUT- NESS-programbam. Egyszóval: javaslatok, ter­vek bőven vannak. Már csak a döntés — illetve annak ki­mondása — hiányzik. Megkezdték a feladatok végrehajtását A Szojuz—24 űrhajét összekapcsolták a Szaljut—5 űrállomással Fazekas László, az MTI tudósítója jelenti Moszkvából: Hétfő este óta Föld körüli pályán kering a Szojuz—24 jelzésű szovjet űrhajó, fedélzetén Viktor Gorbatko parancs­nokkal és Jurij Glazkov fedélzeti mérnökkel. Az első jelen­tések szerint a harmincadik, ember irányította szovjet űr­hajó fedélzeti berendezései normálisan ,működnek, s hozzá­kezdtek a feladatok végrehajtásához is. Az űrhajó parancsnoka. Viktor Gorbatko ezredes (balról) és fedélzeti mérnöke, Jurij Glazkov alezredes. (Telefotó: TASZSZ—MTI—KS) A Szojuz—24 utasai, Gorbat­ko és Glazkov a szovjet űrha­jósok két nemzedékét képvise­lik. Glazkov mérnök-alezre­desnek ez az első útja a világ­űrben, Gorbatko ezredes vi­szont egyike a legrégibb űr­hajósoknak. Jurij Gagarinnal, German Tyitovval és Andrijan Nyíkolajevvel együtt az elsők között került az űrhajósok csapatába, 1969-ben, a Szo­juz—7 kutatómérnökeként már járt a világűrben. Tapasztala­tai ellenére azonban számára is újdonságot jelent ez a re­pülés, hiszen első útja óta je­lentősen megváltozott az űr­hajókon végzett munka jelle­ge. Míg az első űrrepülések idején az űrhajósok feladata elsősorban a passzív megfigye­lés, a tapasztalatszerzés volt, a mai repülési programokban döntő szerepük van a külön­böző kísérleteknek, tudomá­nyos és népgazdasági jellegű kutatásoknak. Munkarepülésként jelle­mezte a Szojuz—24 legénysé­gének megbízatását Vlagyimir Satalov altábornagy, az űrha­jóegység parancsnoka is. Meg­állapította: az ember irányí­totta űrhaiók legénysége által az orbitális űrállomásokon végzett munka tudományos és népaazdasági felhasználási le­hetőségei kimeríthetetlenek. Utalt rá, hogy Gorbatko és Glazkov feladatai között sze­repel a nyolc hónapja Föld körül keringő Szaljut—5 űrál­lomásra történő átszállás. Folytatni fogják azt a kutató­munkát, amelyet 1976 júliusá­ban és augusztusában a Szo­(Folytatás a 2. oldalon) Két üteTnv,en valósítják m«sf a kaposván natymaiorn re­konstrukciós tervét, melynek során az elavult gépeket é* lisztszállító berendezéseket kicserélik. Az első ütem június végéig tart. A szerelők jelenleg az új csigasort szerelik és állítják be. Gyenes András Moszkvába utazott A Szovjetunió Kommunis­ta Pártja Központi Bizottsá­gának meghívására néhány- napos látogatásra kedden Moszkvába utazott Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Kísé­retében utazott Horn Gyula, a KB osztályvezető-helyettese és Kőtai Géza, a KB külügyi osztályának munkatársa. Gyenes Andrást és kíséretét a Keleti pályaudvaron Kovács Antal, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB osz­tályvezetője búcsúztatta. Je­len volt Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió magyaroi-szági nagykövete. (MTI) Változó vásárlói szokások A boltok nyitvatartási ide­jét szeptember közepén mó­dosították. Az intézkedések hatásáról, az azóta eltelt csak­nem fél év tapasztalatairól számolt be a megyei tanács végrehajtó bizottságának ülé­sén Tamás József, a kereske­delmi osztály helyettes veze­tője. Elmondta, hogy a vasár­napi nyitvatartást a városok­ban egy 1970-ben született bel­kereskedelmi miniszteri ren­delet vezette be azért, hogy a lakosság ünnepeken is friss tejhez, tejtermékhez és ke­nyérhez jusson. A munkaidő- csökkentés általánossá válása után 1974-ben a kereskedelmi dolgozók is áttértek a 44 órás munkahétre. Ezt megoldani csak úgy lehetett, hogy mó­dosították a nyitvatartási ren­det is. A kieső munkaidő je­lentős részét azonban szerve­zéssel és a létszám emelésével ellensúlyozhatták a vállala­tok. szövetkezetek. Ebben az időben háromszázzal nőtt a kereskedelemben dolgozók száma. A szabad idő növekedésé­vel együtt tapasztalni lehetett azt is, hogy megváltoztak a vásárlási szokások: sokan már csütörtökön és pénteken meg­vásárolták a hét végére az élelmiszert. A boltokban szom­bat délután és vasárnap ke­vesebb vevő fordult meg. Azt is tapasztalták a kereskedők, hogy a vasárnap délelőtt nyit­va tartó üzletekben csökkent a tejet,, tejterméket és kenye­ret vásárlók száma. Az ünnep­napokon is nyitva tartó bol­tok pultjai mögött többségük­ben nők szolgálták ki a vevő­ket. A vásárlási szokások meg­változtatását figyelembe véve módosította a nyitvatartási rendet a minisztérium. Hét közben nem változtak a vásár­lási lehetőségek az élelmiszer- boltokban. Általában hat-hét órakor nyitnak és este 19—20 óráig tartanak nyitva. A köz­ségekben pedig reggel és az esti órákban árusítanak. Szom­baton általában korábban zár­nak az élelmiszert árusító üz­letek, a városokban viszont a nagy ABC-k és a jelentős for­galmat lebonyolító boltok kö­zül tizenöt este 18—19 óráig tart nyitva. Az iparcikküzle­tek. -áruházak szombaton a kora délutáni órákban zárnak. Néhány helyen viszont pénte­ken úgynevezett bevásárlóna­pot tartanak, amikor meg­hosszabbítják a nyitvatartási időt. Péksüteményt friss tejet és tejterméket Kaposváron húsz, Siófokon és Nagyatádon pedig három vendéglátóhelyen áru­sítanak. Az a tapasztalat, hogy itt az igényeknek meg­felelő az ellátás. Az osztályvezető-helyettes azt is elmondta, hogy a taná­csi szervek figyelemmel kísé­rik a vásárlói szokások válto­zását. s ha szükségessé válik, a nyitvatartási rendben továb­bi változtatásokat hajtanak végre. Olaszország Kétórás általános sztrájkot határozott el a szakszervezeti csúcsszövetség Kétórás országos általános sztrájkot határozott el kedden a CGIL—CISL—UIL, szakszer­vezeti csúcsszövetség titkársá­ga. tiltakozásul az Andreotti- kormány legutóbbi intézkedé­sei ellen. A kormány a múlt héten a szakszervezetek és a munkáltatók termelési költsé­gekre vonatkozó megállapodá­saként törvényereje rendelet­tel újabb intézkedéseket ho­zott a termelési költségek csökkentésére, miután a meg­állapodás nem eredményezett olyan mértékű csökkentést, mint ahogy ezt a kormány szükségesnek tartotta. 1400 milliárd líra értékben az álla­mi költségvetésre hárította a vállalatokat terhelő társada­lombiztosítási költségek egy részét. Fedezetképpen pedig felemelte a forgalmi adókat. A szakszervezetek ezzel nem értenek egyet. Tiltakoznak azért is, mert a kormány meg kívánja állítani a vállalati bértárgyalásokat. A dolgozók elégedetlensége Torinóban és másutt, rögtön­zött sztrájkokban jutott kife­jezésre. A FIAT 50 000 dolgo­zója tartott néhány órás mun- kabeszün tetést. Feladatok és munkamódszerek A Hazafias Népfront múlt év végén rendezett VI. kongresz- szusa bő forrása a különböző szintű testületek előtt álló fel­adatoknak, a tanácskozást, el- ________________________/ H armincnégy pályázó javaslata Tanulmánytervek a tüskevári felüljáróra A tüskevári csomópont for­galma évről évre több gondot okoz Kaposváron. Ha vonat megy Fonyódra és leeresztik a sorompót, szinte percek alatt hosszú autósor gyűlik össze. A gondot csak akkor lehet vég­leg megoldani, ha a 61-es fő- közlekedési utat felüljáróval vezetik át a vasút felett. E gond megoldására a városi ta­nács végrehajtó bizottsága a Közlekedéstudományi Egye­sülettel közösen országos ifjú­sági tervpályázatot írt ki. Erre 34 megoldási javaslat ér­kezett. A bíráló bizottság har­minchármat értékelt és kilen­cet díjazott. Ezt a kilenc terv- javaslatot tegnap délután a városi tanács nagytermében mutatták be a szakemberek­nek. E tervpályázatok alkotói fi­gyelembe vették a kialakuló új városrészt a Kanizsai utca mentén. A megoldások azon­ban különbözőek, s — rész­leteket figyelmen kívül hagy­va — három csoportba sorol­hatók. Az első csoportba tar­toznak azok a pályázatok, me­lyek a jelenlegi út nyomvona­lán kívánják megépíteni a fe­lüljárót. E megoldásokat ju­talmazták a legmagasabb ösz- szeggel a pályázat bírálói A második csoportba azok a ja­vaslatok tartoznak, melyek a dombóvár—gyékényest vasút­vonal mellett kívánják kive­zetni a városból a 61-es for­galmát. A harmadik csoport­ba tartozó javaslatok pedig a jelenlegi Jutai út és Ságvári Endre utca nyomvonalán — a mostani úttól északra — ve­retik a főközlekedési út for­galmát. A díjazott pályaművek ja­vaslatait felhasználva készül majd el a végleges tanul­mányterv, s az új felüljárót a hatodik ötéves tervben ad­ják át a forgalomnak. igazítást igénylő témáknak, A népfrontmozgalomban élnek is ezzel a lehetőséggel ; most Somogybán rendez a megyei elnökség háromnapos tanács­kozást. Csaknem kétszáz rész­vevőre számítanak a Dorottya- szálló dísztermében. A köz­ségi és a város környéki nép­frontbizottságok vezetői kap­tak meghívót. Az ilyen jellegű rendezvény immár másfél évtizedes gya­korlat Somogybán. A körülmé­nyektől függően hol egyhetes, hol háromnapon tanácskozá­sok szolgálnak a kölcsönös tá­jékozódásra és tájékoztatásra. Most elsősorban a VI. kong­resszus vitaanyagához és ál­lásfoglalásához kötődnek az előadások anyagai. Nemcsak a feladatokról lesz szó hanem a teljesítésükre legalkalmasabb­nak ítélt munkamódszerekről is. A tanácskozás február 10— 11—12-én lesz Kaposváron. Az előadások között arra is biz­tosított lehetőséget a rendező­ség, hogy a részvevők a hal­lottakat konzultációkon vitas­sák meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom