Somogyi Néplap, 1977. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-08 / 32. szám

\ I' y AZ M S Z M P SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Új gépek a téglagyárban Két űrhajóssal Fellőtték a SzoJuz-24-et Küldöttség utazott Havannába Ma kezdődnek a magyar kulturális napok XXXIII. évfolyam 32. szám 1977. február 8., kedd Hétfőn moszkvai idő szerint este negyed nyolckor a Szov­jetunió területéről földkörüli pályára bocsátották a »Szo­juz—24« jelzésű űrhajót, fe­délzetén Viktor Gorbatko ez­redessel és Jurij Glazkov al­ezredessel. A moszkvai rádió hétfőn es­te adását megszakítva jelen­tette be a hírt. A »Szojuz—24« legénységé­nek feladata az első közle­mény szerint azoknak a kuta­tásoknak a folytatása, melye­ket 1976-ban Volinov és Zso- lobov űrhajósok kezdtek el a Szojuz—21 űrhajó és a Szal- jut—5 űrállomás közös repü­lése során. Az űrhajó berendezései két órával a start után normáli­san működnek, az űrhajósok közérzete jó. Viktor Gorbatko ezredes, a Szovjetunió hőse, a »Szojuz— 24« parancsnoka 1934-ben szü­letett, 1960 óta tagja az űrha­jósok egységének. 1969. októ­berében a »Szojuz—7« űrhajó fedélzeti mérnökeként részt vett a »Szojuz—6«, »Szojuz— 7« s a »Szojuz—8« űrhajók közös Űrrepülésében. 1976. októberében parancsnoka volt Ara: 80 fillér a »Szojuz—23« űrhajó tarta­lékegységének. Jurij Glazkov, a »Szojuz—24« fedélzeti mérnöke harminc- nyolc éves. A harkovi felső­fokú katonai repülőmérnöki akadémia elvégzése után 1965- ben lett tagja az űrhajósok egységének. Részt vett több űrrepülés irányítási munkái­ban, s fedélzeti mérnöke volt a »Szojuz—23« űrhajó tarta­lékszemélyzetének. A műszaki tudományok kandidátusa. Mindkét űrhajós tagja az SZKP-nak. Pozsgay Imre kulturális mi­niszter vezetésével vasárnap megérkezett Havannába az a küldöttség, amely részt vesz a Kubai Köztársaságban feb­ruár 8—15 körött tartandó magyar kultúra napjain. A politikai-kulturális dele­gációt Armando Hart, kubai kulturális miniszter, a Kubai KP Politikai Bizottságának tagja fogadta, jelen volt dr. Meruk Vilmos, hazánk havan­nai nagykövete. i A magyar kulturális minisz­terrel egy időben érkezett a kubai fővárosba az előadómű­vészeknek, együtteseknek és szólistáknak, valamint a kul­túra 'különböző területein dol­gozó szakembereknek népes csoportja. A magyar kultúra napjai Havannában, a Garcia Lorca Színházban, ünnepi díszelő­adással ma nyitják meg. (Kommentárunk a 2. ol­dalon.) Végei ért a Frelimo kongresszus Maputoban hétfőn véget ért a Mozambiki Felszabadítási Front (Frelimo) 3. kongresz- szusa. A küldöttek elfogadták a Frelimo programját és szer­vezeti szabályzatát, megvá­lasztották a párt vezető szer­veit. A Frelimo elnöke ismét Samora Machel mozambiki ál­lamfő lett. A Frelimo a munkások, pa­rasztok, katonák, értelmiségiek és más haladó rétegek önkén­tes harci szövetsége. A pánt a mozambiki nép élcsapata az állam vezető ereje— hangsú­lyozza a kongresszus által el­fogadott program. A párt fő külpolitikai irány­vonala: harc az imperializmus, a kólonializmus, a fajüldözés ellen, az egyetemes békéért, az enyhülésért, a nemzeti füg­getlenség megszilárdításáért, a szocialista államokkal fenn­tartott baráti és együttműkö­dési kapcsolatok szorosabbra fűzéséért. Gáspár Sándor fogadta Enrique Pastormót Gáspár Sándor, a SZOT fő­titkára hétfőn fogadta Enrique Pastorinót, a Szakszervezeti Világszövetség elnökét, akivel áttekintették a nemzetközi szakszervezeti mozgalom főbb időszerű kérdéseit. A Somogy—Zala megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat ba­latonszentgyörgyi gyárában ja már 3-a óta folyik a nyers­tégla-gyártási vonal átépítése. Két finomhengert és egy nagy teijesítményű szovjet téglapré t állítanak be. Az új gépek­kel tökéletesebb anyagelőkészí ést végeznek, s jobb minősé­gű téglát tudnak készíteni. Képünkön: Csigákkal emelik b« az új présgépet. Szakszervezeti tanácskozás Budapesten Ellátás növényvédő szerekből Az idén 180 milliós forgalom Évről évre nő a műtrágya­felhasználás megyénk mező- gazdasági üzemeiben. Az Í6 egyre inkább tapasztalható, hogy a korábbinál céltudato­sabban, talaj- és növényvizs­gálatokra alapozva juttatják a tápanyagot a földekre. Olyan hatóanyagot kémek és annyit, amilyenre és amennyire az adott területnek, a termesztés­re szánt kultúrának leginkább szüksége van. Ugyanakkor biztonságra is törekszenek: nem az utolsó percben szerzik be, hanem kellő előrelátással tárolásra is vállalkoznak —, hogy időben rendelkezésükre álljon a szükséges anyag. A Somogy megyei Mezőgaz­dasági Ellátó Vállalatnak ta­valy 386 ezer tonnás készlete volt nitrogén, foszfor, kálium hatóanyagú, valamint vegyes, komplex műtrágyákból. Leg­többet a 20,5 százalékos nit­rogén hatóanyagúból szereztek be — több mint 175 ezer ton­nát — ; aztán a 79 ezer tonna 18 százalékos foszfor, a 63 500 tonna 40 százalékos kálisó, majd a 68 500 tonna vegyes, komplex műtrágya következett. Mindebből 326 ezer tonnányit értékesítettek, s ami maradt, az Agroker zárókészleteként »átjött« erre az évre. Az idén 399 ezer tonna műtrágya áll az üzemek rendelkezésére; s 191 500 tonnával ismét a nit­rogén »veaet«. TaValy az 1975. évihez képest két százalékkal nőtt a műtrágyaforgalom, s értéke meghaladta a 478 mil­lió forintot. Márton János, a kaposvári Agroker műtrágya- és növény- védőszer-osztályának vezetője elmondta : nagy előrelépés, hogy az idén az első negyed­évben nitrogén műtrágyából az erre az időszakra igényelt mennyiségnek 95 százalékát megkaphatják a gazdaságok (korábban ugyanis az üzemek az első negyedévre kért mű­trágyának csak 63—70 száza­lékát kapták meg március vé­géig). Javítja a választékot — s jó, ha a vállalat, partnerei ezt figyelembe veszik a meg­rendeléseknél —, hogy a Péti Nitrogénművek vegyes össze­tételű, komplex hatóanyagú gyártmánya 16—16—16 száza­lékos részarányban tartalmaz nitrogént, foszfort és káliumot. Az új rendelkezés szerint feb­ruár 1-től a porított szuper- foszfátot mázsánként 25 szá­zalékos engedménnyel adják. A műtrágyaellátásról el­mondható: a tsz-eknek, álla­mi gazdaságoknak, kisterme­lőknek az idén nem kell za­vartól tartaniuk, a vállalatnak elegendő az áruja. A rendelé­sek azonban a tavalyihoz ké­pest nem emelkedtek, jóllehet a termelési előirányzatok, az Nem okozott gondot a fagy Vasárnap a havas eső bi­zony ráijesztett autósra, gya­logosra egyaránt. Jópáran ga­rázsban hagyták tegnap is a kocsit, és inkább választották a tömegközlekedési eszközö­ket. Az úttest helyenként »le­fagyott«, még a gyalogosok számára sem volt biztonságos a közlekedés. Örömmel láttuk, hogy Kaposváron korán reg­gel már dolgoztak a város­gazdálkodási vállalat gépei; ellenőrizték a gépkocsik útvo­nalát, és ahol kellett, sózták az úttestet. Pontosabban : nem is sózták, hiszen a ki­szórt 9 köbméter »jégtelenítő« keverék sóból és fűrészporból áU. 40 kilométernyi burkolt úttestet szórtak le tegnap haj­naltól a gépek. A gyalogjár­dákra, hidakra, lépcsőkre, fe­lüljárókra tiszta só került. A MÁV Kaposvári Állomás- főnökségén nem okozott gon­dot a fagy; egyetlen vonat sem késett. Szerencsére a for­galom sem volt »erős«. A te- hervonatoknál természetesen fokozott óvatosságra volt szükség, jól meg kellett szer­vezni a kocsik tolatását is. Néhány pályaszakaszt a síkos­ság miatt sózni is kellett. A 13-as Volán kaposvári autóbusz-pályaudvarán nem volt szükség különleges in­tézkedésekre. A buszok sem késtek. idei növénytermesztési célok —a hozamok megalapozása vé­gett — indokolnák a nagyobb igényt. Ez az óvatoskodás — vagy rosszul értelmezett taka­rékosság — semmiképp sem célravezető. A megyei ellátó vállalat ta­valy 172 millió forint értékű növényvédő szert értékesített, az idén 180 milliós forgalmat tesz lehetővé az árualap. Egyetlen szerből, az Eradikán- bói azonban nem tudnak min­den igényt kielégíteni. Ezt csak azok a gazdaságok kaphatják, amelyeknek fenyércirokkal fertőzött területük van, s ott használják föl a készítményt. Három nemzetközi szemináriumot terveznek Budapesten, a SZOT-szék­házban tegnap megkezdődött a Szakszervezeti Világszövetség gazdasági és szociális kérdé­sekkel foglalkozó konzultatív bizottságának tanácskozása. E bizottságot 1974 végén hozták létre azzal a céllal, hogy tu­dományos eszközökkel tanul­mányozza a gazdasági-társa­dalmi fejlődés kérdéseit, ele­mezze a dolgozók helyzetét a különböző társadalmi rendsze­rekben, hogy ezzel hatékony segítséget nyújthasson a dol­gozók harcaihoz. A tanácskozáson 21 ország szakszervezetei, továbbá az SZVSZ, az arab munkaügyi hivatal és az egységes afrikai szakszervezeti szövetség kép­viselteti magát. Az értekezletet Enrique Pastorino, az SZVSZ elnöke nyitotta meg. Rámutatott: a bizottság már az alapítás óta eltelt rövid idő alatt bebizo­nyította, hogy a tudományos kutatások eredményeit fel­használva hatékonyan tudja segíteni a dolgozók szociális problémáinak megoldását. Munkájának hatókörét tovább kívánják bővíteni, ezért a bi­zottságban szívesen fogadják további szakszervezetek kép­viselőit, függetlenül politikai hovatartozásuktól, vagy attól, hogy milyen társadalmi rend­szerben élnek. Gál László, a SZOT főtitkár- helyettese a Szakszervezetek Országos Tanácsa nevében üd­vözölte a részvevőket. Jubileumi felajánlások Több bauxit, növekvő tejhozam Most már a népgazdaság valamennyi ágazatából töme­gesen érkeznek a jelzések, hogy a csepeliek felhívásához csatlakozva a dolgozók a ha­tékonyság növelésének újabb módszereit igyekeznek föltár­ni; magasabb termelékenységű munkát, az anyaggal, energiá­val való ésszerűbb takarékos­ságot, szilárdabb munkafe­gyelmet vállalnak. A 31. számú Állami Építő­ipari Vállalat kollektívája az eddiginél is jobb munkaszer­vezéssel valamennyi munka­helyén igyekszik felszámolni a még tapasztalható lazaságo­kat, s a többi között gyorsítja a vállalat közreműködésével folyamatban levő nagy állami nagyberuházás munkálatait. Gyorsabb tempóra kapcsolnak a Rélapátfalvai Cementgyár, a Tiszai Kőolaj finomító, a Borsodi Vegyi Kombinát új pvc-gyára és a Tiszai Vegyi Kombinát polipropilén üzemé­nek az építésénél. Ügy igye­keznek, hogy az említett be­ruházásoknál a technológiai szerelések döntő többsége 1978 helyett már az idén meg­kezdődhessen. A bauxitbányászok és a tim­földgyári munkások is értékes felajánlásokat tettek. A Bako- ayi Bauxitbányák dolgozói például felajánlották, hogy az idén a tervezettnél 3,3 száza­lékkal több ércet hoznak fel­színre, így idei termelésük már meghaladja a kétmillió tonnát. A termelékenység javításá­val a többi között azt is el akarják érni, hogy idei utolsó exportszállítmányukat már november 15-én útnak indít­hassák. Az Ajkai Timföldgvár és Alumíniumkohó munkásai azt vállalták, hogy a timföld minden egyes tonnájánál há­rom kilóval csökkentik a tő­kés importból származó maró­nátront, s ugyancsak három kilogrammal a fluorsó fel- használását. Hazánk legna­gyobb alumíniumkohójában, Inotán pedig az ifjúsági bri­gádok azt ajánlották fel-, hogy fokozottan ellenőrzik a gépek kihasználtságát. A kiterjedt külföldi piacok­kal rendelkező Egri Finomsze- relvénygyár dolgozói a terve­zettnél 28 százalékkal na­gyobb mértékben akarják nö­velni tőkés exportjukat, azért a megnövekedett keresletnek megfelelően lényegesen fokoz­zák az automatika-elemek és a hűtőgép-kompresszorok gyártását. A bonyhádi Zománcedény­gyár főleg a hazai igényeket akarja jobban kielégiteni: ösz- szesen 210 millió forint értékű zománcedényt készítenek az idén, ötmillió forint értékűvel többet, mint amennyit ter­veztek. A Mezőhegyesi Állami Gaz­daságban a szociaListahrigád- értekezleteken hangzott el egész sor értékes munkafel­ajánlás. Az Újhelyi Imre szo­cialista brigád, amely egy év­vel ezelőtt országos tejterme­lési versenyt kezdeményezett, most azt vállalta, hogy ered­ményeit tovább fokozva az idén 4570 literre növeli a te­henenként tej hozamot. A ser­téstenyésztők terven felül 23 ezer kiló sertéshúst ajánlottak fel. A Szamos menti Állami Tan­gazdaságban az alma termelés fokozását ígérik a brigádok. Vállalták, hogy a 164 mázsás hektáronkénti termésátlagot gondosabb előkészítéssel tíz százalékkal növelik, a nyír­egyházi Ságvári Tsz tagsága a zöldség- és tejtermelésben és az állattenyésztésben egyaránt előrelépést tervez. Tojásból például az előirányzott 12,5 millió helyett 13,5 milliót ér­tékesít. Ezután rátértek az első na­pirendi pont tárgyalására, amelyben Alberto Masetti, a bizottság titkára a bizottság munkájának tapasztalatairól adott tájékoztatást. Elmondta, hogy a bizottság több évre szóló tanulmányozási és kuta­tási tervet fogadott el, ennek keretében máris sor került két nemzetközi szemináriumra, amelyen az urbanizáció hatá­sait, valamint a dolgozók ok­tatásának és továbbképzésének problémakörét vitatták meg. 1977-re három nemzetközi sze­mináriumot terveznek, ahol megvitatják a tőkés gazdasági válság kérdéseit, a munkás- osztály szociális helyzetét, to­vábbá azt, hogy a dolgozók hogyan működhetnek közre vi­lágszerte a vállalatok igazga­tásában és tervező munkájá­ban. A bizottság munkáját ma még erősen nehezíti, hogy a multinacionális vállalatok nem szívesen adnak információkat, így mindeddig nem tudták alaposan elemezni olyan nagy nemzetközi vállalatok gazda­sági, politikai, szociális hely­zetét, mint például az IBM, az ITT, a General Motors, a Ford, a Fiat, a Philips stb. A bizottság tudományos munkája azonban minden bizonnyal ezen a problémán is enyhíteni fog. A titkár arra is utalt, hogy a jövő év tavaszán összeülő IX. szakszervezeti világkong­resszus elé kerülő dokumentu­mok összeállításához a bizott­ság tudományos eszközökkel igyekszik feltárni, hogy me­lyek napjaink legfontosabb szociális kérdései. Hasonlókép­pen föl akarják használni a kutatások eredményeit a FAO- nak, az agrárreformmal fog­lalkozó 1979. évi világkonfe­renciáján, valamint a tudo­mány és a technika alkalma­zását tárgyaló — ugyancsak 1979-re tervezett — ENSZ konferencián. beszámolóját vita A titkár követte. Ma, kedden a bizottság kö­zép- és hosszú távú program­jának megvitatásával folytató­dik a tanácskozás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom