Somogyi Néplap, 1977. február (33. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-05 / 30. szám
Az „AMO”-tól a „ZIL’’-ig tSk Usent. (Ivan Lâhacaor volt a gyár igazgatója 1926-tóü 1950-ig.) Az üzem az elmúlt évtizedekben. hatalmas termelői egyesüléssé fejlődött Üj épületeket emeltek, jelentősen, bővítették a régieket. Tucatnyi üzemrészt teljes mértékben gépesítettek. Több száz automata és gépesített szalagsort helyeztek üzembe. A ZU. márkájú tehergépkocsikkal ma a Szovjetunió minden részében, a szavhozok és kolhozok szántóföldjein, valamennyi nagyobb építkezésen találkozhatunk. A* AMO F—15-ös teherautó a moszkvai Torpedó stadionban, a ZIL Autógyár fennállásának 50. évfordulóján. 1924. november 7-én a Vörös téren tartott ünnepi díszszemlén 10 teherautóból álló oszlop is felvonult Ezek voltak az első szovjet gépkocsik. VeLüte kezdődött a szovjet autógyártás története. Az autókat az AMO, a jelenlegi LiA gépkocsik gyártása évről évre fokozódik. 1965-ben a gyár 102 ezer tehergépkocsit gyártott 1970-ben ez a szám 157 ezerre, 1973-ban pedig több mint 180 ezerre emelkedett A 10. ötéves terv első évében a gyár újabb jelentős szakaszhoz ékezett. A múlt év végén legördült a fő' futószalagról a kétszázezredik teherautó. A jubileumi gépkocsi összeszerelésében a munkaverseny legkiválóbb dolgozói Szállítják a ZIL tehergépkocsikat. Nők a világűrben A közös európai űrkutatás csúcsszerve az 1976-os fam- boraugh-d repülőkiállításon bemutatta az európai űrlalbo- ratórium, a SP ACÉL AB 1:1 arányú modelljét A laboratórium belső tere 15 méter hosz- szú és 4 méter széles. A SPACELAB-repülések 1980- ban kezdődnek. Az űrlaibora- tóriumot 10 európai állam építi fel közösen. A laboratórium belsejében szkafander nélkül, megfelelő atmoszférikus nyomáson dolgozhatnak az űrhajósok és a kutatók. A kiállításon a laboratórium belsejében egy férfi és egy női bábut állítottak, jelezve, hogy a SPACELAB vegyes összetételű legénységgel repül majd. Ez lesz az űrkutatás történetében az első olyan alkalom, hogy űrhajós kiképzés nélküli nők utazhatnak föld körüli pályán. A SPACELAB-ot az amerikai űrkomp viszi majd félpályájára. 1976. szeptember 17- én repült először az ORBITER—1., tehát az űrkomp pilótás fokozata, mely az űrrepülések során visszatér majd mindig a földre. Az ORBITER—1 még kísérleti típus, amelyet landolási próbára használnak ebben az évtizedben. A valódi világűrrepülést a fejlesztés alatt álló ORBITER—2. végzi majd, 1980-tól. Füstbe ment királyi házasságok Sokan azt hiszik, hogy a királyok hatalma korlátlan volt. A történelem azonban másról tanúskodik. Például a királyok házasságkötését vagy azok meghiúsulását inkább irányította a politika, mint az érzelem. XIV. Lajos, a Napkirály beleszeretett miniszterének, Ma- zarin bíborosnak az unokahúgába. Feleségül akarta venni. A bíboros azonban — családja érdekének ellenére — mindent elkövetett, hogy meggátolja ezt a házasságot. Végül is sikerült. A Napkirály bánatában ágynak esett, s csak akkor gyógyult fel, amikor ,400 ezer aranykorona hozománnyal oltár elé vezethette IV. Fülöp spanyol király leányát. zsébethez adni. Az angol királynő ekkor se mondott nemet, habár a herceg akár a fia is lehetett volna. Természetesen ebből sem lett frigy. Végül is örökre pártában maradt. Érdekesen és a tervekkel homlokegyenest ellentétesen alakult Miksa német—római császár házassági kísérlete Bretagned Anna hercegkisasz- szonnyal és ezzel egyidőben lányának, Osztrák Margitnak az eljegyzése VIII. Károly francia királlyal. Miksa, amikor első házassága után özvegyen maradt, kétéves lányát eljegyeztette a francia trónörökös Károllyal. El is küldte a gyermeket a francia udvarba, hogy ott nevelkedjen. Margit tizenegy éves volt, amikor Károlyt királlyá koronázták, Közben Miksa is megunta a magányt és eljegyezte a világszép Bretagnei Annát. Mindez 1491-ben történt. Anna szépségének varázsa azonban megváltoztatta VIII. Károly elhatározását. Inkább kívánta feleségnek, mint anyósnak a szépséges Annát. Margitét visszaküldte apjához, majd döntő lépésre határozta magát. Seregeivel betört Bretagne-ba, körülzárta a fejedelmi székhelyet, s mindaddig fenntartotta az ostromállapotot, míg ki nem erőszakolta, hogy a herceg- kisasszony neki nyújtsa a kezét Így lett Anna francia királynő. Vidám mulatságok A farsangolás történetéből A farsang a vízkereszttől hamvazószerdáig tartó másfélkét hónapos időszak; a mulatságok, bálok szokásos ideie. Olyan népszerű, ismert száza- dok óta nálunk is, hogy a főnévből igét képeztek: a farsangolást. Az farsangol, aki ezekben a hetekben mulat, farsangi mulatságon vesz részt. „Azt a nevezetet, Fársáng..."' A farsangról történeti adataink jóval többet árulnak el, mint az egyéb ünnepkörökről. Ez valószínűleg összefügg azzal is, hogy a farsang kérdésében katolikus papok és a későbbi protestáns prédikátorok teljesen egy véleményen voltak: a farsang az ördög ünnepe, mikor felszabadulnak a féktelen emberi indulatok, amikor »világi énekkel«, tánccal telik meg falu és város. A magyar farsang történeti vizsgálatánál bölcs vezetőnek bizonyul Bőd Péter, aki a Szent Heortokratesben így ír: »Fársáng vagy Hús-hagyó Kedd Napja. Azt a nevezetet, Fársáng, a Magyarok vették a Németektől, akik.. a játékos tréfát motskot űzőknek tsele- kedetekből formáltak ...« A farsangi szokások a középkorban honosodhattak meg hazánkban. Bőd Péternek valószínűleg igaza volt, amikor a farsangi ünnepkörnél elsősorban német hatásra gondolt; erre mutat a német elnevezés meghonosodása is, a latinos-olaszos karnevál helyett. Egy démon elragadta... ’ A XV. századi dunántúli magyar falvakban már ismert szokás volt a farsangi tánc, meg az »alakoskodás«. Temesvári Pelbárt megírja, hogy 1480-ban a Kapos mellett, egy asszony »több fiatalasszonynyal együtt férfiruhába és másfajta ruházatba öltözve, álarcos játékot űzött. Egyszerre csak az asszonyt, miközben egy falujabelinek házában a többiekkel együtt tácolt egy démon a táncolok 'közeléből elragadta. A démon láthatatlan volt, így nem tudták, hova jutott az asszony. De mikor észrevették, hogy a mulatság vezetője nincs jelen, elkezdték keresgélni, hova tűnhetett el.« A közbenső, középkori latinsággal körülményesen megfogalmazott rész elhagyásával térjünk a lényegre: »az összes jelenlevő férfiaknak és asszonyoknak füle hallatára ez az elrabolt asszony a Kapos mocsarai között gyászos hangon panaszkodva, elkezdett kiáltozni; jaj, jaj, jaj. Erre a zajra mindnyájan megrémültek, de mivel ez későn, sötétedés után történt, senki sem mert a mocsarak közé hajózni...« Az ördögök által elragadott, de más módon megbüntetett elmenekültek. A rendőrség néhánynap múlva elfogta a tetteseket. A rendőrség gyakorlatában nem most alkalmazták először a hipnózist a bűnösök felkutatására. Ügy látszik, hogy a hipnózis »‘mobilizálja« a tudat alatti emlékeket. táncolok története rendkívül gyakori az európai monda- kincsben. Ez természetesen nem zárja ki a lehetőséget, hogy a dunántúli elbeszélés alapja esetleg ténylegesen megtörtént eset volt, s részeg farsangi mulatozás közepette egy asszony valóban a vízbe fúlt abban a bizonyos Kapos menti faluban. Vidám mulatozás Budán és Egerben Mátyás trónralépésétől egészen Buda elestéig sok a híradás a királyi udvar farsangi mulatságairól is, elsősorban az álarcokra vonatkozó feljegyzések jóvoltából. S hogy ebben az időszakban a királyi udvar életének milyen szerves tartozéka lehetett a farsangi mulatozás, arra jellemző Eleonóra ferrarai hercegnő 1489-ből ránk maradt levele; ebben fiát, Hippolit esztergomi érseket azzal bízza meg, hogy az általa küldött álarcokat ajándékképpen ajánlja fel Mátyás királynak. A falusi és az udvari farsangolás mellett ebből az időszakból már városi farsangról is van tudomásunk. Ludovico de Bangó, mantuai olasz nemes írja Egerből 1518. február 21-én, hogy különös farsangi mulatságot látott. A lovagok sisak és pajzs helyett homloktól övig egybekötött vasabroncsokkal voltak borítva, vánkos védte a hasukat a szúrások ellen, hosszú rúd végéhez erősített konyhakés képezte a lándzsát. »Azt vártam, hogy nyak- és kartörést fogok látni — írja tudósításában —, de egészségesen tértek haza. habár némileg szédültek, mint mondották.« Néhány szólásmondásunk te kapcsolódik a farsanghoz. Ezek közül ez alkalommal csak kettőt említsünk. Az egyik így szól: »Fárságon kívül is esik leányvásár.« Vagyis a rendes, takaros lány farsang után is elkel. A másik mondás igazi népi bölcsességet tartalmaz: »Rövid farsangnak hosszú a böjtje.« Ezt mondják úgy is, hogy ».minden farsangnak van böjtje«; tehát az élvezetekért meg kell fizetni. Az automata fegyverek múltja Hipnózis a rendőrség szelgálaíáiian Minthogy a hipnózis mechanizmusát nem ismerjük, legtöbben csak válivonögatva vagy nyílft ellenségeskedéssel beszélnek róla. Kétségtelen azonban, hogy az amerikai rendőrség a hipnózis segítségével fogta él a kriminológia legmerészebb gyermekrablá- sának értelmi szerzőjét Ismeretes, hogy az említett bűnügy során Kaliforniában elraboltak egy 26 diákot szállító autóbuszt sofőrrel együtt A banditáit több napon át fogva tartották túszaikat egy barlangban, majd az éjszaka sötétjében elengedték őket. A szörnyű kaland egyetlen, felnőtt részvevője, a sofőr idegeit túlságosain megviselték az események, képtelen volt használható adatodat szolgáltatni. Viszont beleegyezett abba, hogy hipnózisnak vessék alá. Hipnotizált állapotban egymás után jutattak eszébe olyan részletek, amelyek végül is nyomra vezették a rendőrséget. A tettes a szomszédság által nagyraibecsült három fiatalember volt. Hipnotikus álomban az autóbusz vezetője még annak a furgonnak a jellemzőire is emlékezett, melyen a banditák a túszok szabadon bocsátása után Erzsébet angol királynő taktikázásain egész sereg házassági terv omlott össze. Ha az államérdekek azt diktálták, rögtön a kezét nyújtotta. Amikor a Habsburgokkal való szövetség került előtérbe, »odaígérte magát« Ferdinand császár kisebbik fiának, Károly főhercegnek. Ez az elhatározása helyeslésre talált mind a Habsburgok, mind az angol főnemesség részéről. A maratoni jegyesség azonban 1568-ban felbomlott, mivel sem a vőlegény, sem á menyasszony nem volt hajlandó elsőként háztűznézőbe utazni. Erzsébet ezután a francia udvar felé kacsingatott. IX. Károly azonban okulva elődje példájából, hamar megunta a várakozást, és más házból nősült. A franciák ekkor »vigaszdíjként« Károly öccsét, az .iieconi herceget akarták Ery CHURCHILL ARABELLA Ez a család mindig tudta, hogy az adott korban és helyzetben mire van szüksége Angliának. A híres ős, John Churchill — vagy ahogyan akkor nevezték, a szép Jack — gazdag hölgyeknek tett szolgálataiért sok ezer guineát vágott zsebre, s ez annál inkább kiemelkedő keresetnek számít, mert biztosan tudjuk, hogy akkoriban sokkal többet ért az angol pénz, mint a mai font. Jack-John azonban nemcsak itt jeleskedett, a spanyol örökösödési háború harcterein elért hasonló átütő sikerekért a Marlborough hercege címet kapta, és így megalapította a máig is nevezetes dinasztiát. Késői leszármazottja, Winston Churchill ugyancsak igyekezett, hogy méltó legyen őséhez, és az újságírástól a miniszterelnökségig haladva sikerült is neki. S most elértünk a mához. Sir Winston egyik unokája, a 37 esztendős Arabella maga is hosszan gondolkodott; mit tegyen, mire van ma a legnagyobb szüksége a hazának. Először konzervatív párti képviselő akart lenni, ebben a műfajban azonban nagy a kínálat és viszonylag kicsi a kereslet. Végül is elutazott arra a földre, ahol a dinasztiát alapító ős oly nagy diadalokat aratott — Franciaországba. A szép Jack a kardot forgatta, a kevésbé szép Arabella főzőkanalat ragadott, és kitanulta a franciás-könnyed étkeket produkáló szakácsmesterséget. Ezután ismét visszaköltözött Londonba, és, vendéglőt nyitott a főváros egyik meglehetősen kopott negyedében, Pad- dingtonban. Az ember elismeréssel gondol Arabellára, amikor az újságokat olvassa, amelyek szinte naponta adnak hírt az angol gazdaság gondjairól, a font gyengüléséről. Egy szó mint száz: a kései unoka örökölte őséi érzéket ahhoz, hogy fölismerje, mit diktál a' kor, mire ván éppen szüksége Angliának: Arabella olcsó áron, néhány tízpenny- sért kínálja a maga készítette marhasültet, a spenótot tükörtojással és a sajtos omlettet. Vajon hogy megy majd az üzlet? Talán nem úgy, ahogyan azt a Churchill-család címerének fölirata mondja: »Hűséggel, de kevés szerencsével.« X. L A fegyvereik históriája izgalmas fejezete a technika- történetnek. Különösen a fejlődésiek az a fokozata, mely a durranóhigannyal töltött gyutacs, majd a gyújtószeg (ütöszeg) feltalálásával és alkalmazásba vételével kezdődött, s az automata lőfegyverek elterjedésébe torkollott. Az idők során kiderült, hogy a modem fegyvergyártás legelső feltétele az alkatrészek csereszabatossága: minden tölténynek illenie kell a fegyverbe, s a fegyver minden alkatrészét úgy kell készíteni, hogy cserélhető legyen. A csereszabatos fegyver- és lőszergyártás nagymestere az amerikai Samué Colt volt, a forgódobos revolver feltalálója és előállítója. Az ismétlő- és automatafegy- verek gyártása csak a precíziós szerszámgépek elterjedése nyomán jöhetett szóba. A géppuska feltalálójaként H. Maximot tartják számon, aki 1383-ban. szabadalmaztatta elgondolását. Már ezt megelőzően is születtek olyan fegyverek, amelyekkel egymásután több lövést lehetett leadni. Az észak-amerikai polgárháború nagy szenzációja volt a tízcsöves Gatling-szórólöveg (képünkön), mely a mai dobtáras pisztolyokra emlékeztetett, a lövedékek forgó dobról kerültek a töltényűrbe. Az jsmétlő- és automataíegyverek megjelenése természetesen nagyban hatott a harcmodor és a hadviselés fejlődésére. Az elmúlt száz esztendő szédületes technikai fejlődését érzékelteti az új típusú lőfegyver, mellyel az amerikai hadsereg szakértői kísérleteznek. Az uránlövedéket tüzelő fegyver nyolccsövű, 7,62 milliméteres gyorstüzelő géppuska. Tűzgyorsasága eléri a percenkénti 36 ezen,'!) lövést.
