Somogyi Néplap, 1977. február (33. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-04 / 29. szám
1 Kaposvár csatlakozik a csepeli kísérlethez Á-tól T-íg 21 ¥i§elkedé§zavarok a {gyermekkorban Árvácska — Tükörképek Huszonegy új magyar fűmet mutattak be az Árvácskától a Tükörképekig a múlt évben. Írásunk visszatekintés a tavalyi termésre, s igyekszünk megvonni a mérleget.' Elöljáróban rögtön leszögezhetjük: nem indokolt az a pánikérzet, amellyel há- rom-négv évvel ezelőtt még a filmgyártásról beszéltünk. Sőt, óvatosan így fogalmazhatunk: a műfaj emelkedőben van. Igaz: a magyar film fogalma nem ugyanazt jelenti még. Egy a huszonegy közül: Árvácska. À Somogy megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztálya nevelési tanácsadójának a rendezésében Kalmár Ernő pszichológus, a csepeli nevelési tanácsadó vehetője előadást tartott a gyermekeikkel foglalkozó vezető óvónőknek, pedagógusoknak arról a kísérletről, mely a viselkedészavarok kezelésének új lehetőségeit tárta fel. Alkalmazása rövid időn belül is tiszteletreméltó eredményeket hozott a fővárosban — s ez volt az alapja annak, hogy a VI. országos középtávú kutatási programban szerepel a téma. Az előadás egy rendkívülinek mondható példát mutatott be a visedíkedés-modifikáoió eredményes alkalmazására. Régen talán így . mondták: csoda történt, megszólalt a néma gyerek, aki otthon ugyan beszélt, de másutt — így az óvodában és az iskolaérettséget vizsgáló körökben — nem volt hajlandó megszólalni. Kalmár fenő, a viseltoe- dészavarban szenvedő gyermek pszichológiai kezelője, az úgynevezett yiseükedésmodi- fikájciós program irányítója a helyesen alkalmazott módszer sikeréről alighanem akkor győződött meg teljességgel, amikor az egyik, általános iskolától egy magnetofonteker- rset kapott karácsonyra, mely az általa, kezelt kisfiú folya. matos beszédét őrizte. Es egy nem is akármilyen értesítőt, melyben a csupa ötös mellett csak egy négyes állt. Ismerkedjünk meg ezek után magával a viseTkedésza- var elhárításának új módjár vak — Gondolom, maga a fogalom, a viselkedészavar nem új keletű. í — Valóiban, a Jelenség Adám-Evával kezdődött, de csak napjaink tudománya kezdett intenzívébben foglalkozni tri a kezelésével. A hatvanas évek elejétől fogva nagy léptekkel haladtak az alapkutaSopronban ma nyílik meg az országos mezőgazdasági könyvhónap. A kiadók erre a mostani, jubileumi könyvhónapra minden eddiginél több és nagyobb példányszámú művet adtak ki. Negyvennégy új könyv több mint félmillió példányából válogathatnak az érdeklődők. Talán nem érdektelen megemlíteni, hogy azelőtt, ha egy könyvből öt-tízezer darabot hoztak forgalomba, s ha netán egy év alatt elfogyott, az már nagy sikernek számított. Most a húsz- harmincezres példánysáám- ban megjelenő művek is hamar a hiánylistára kerülnek. A növekvő érdeklődésről beszél ez a tény. Könyvesboltokban, könyvhónapi rendezvényeken, kiállításokon lehet válogatni a sok értékes mű között. Nem könnyű a választásA huszadik könyvhónapon egy új típusú sorozat indul útjára, a Mezőgazdasági szakmunkáskönyvtár. Ez a sorozat már születésétől kezdve eltér az általánostól: pályázat alapján indult el. A Mezőgazda- sági Kiadó, a TOT, az ÀGOK olyan új, alapfokú szakkönyvek írására hirdetett pályázatot, melyek népszerű közlésmóddal vonzóvá, élményszerűvé teszik a szakkönyvek olvasását, s közéfthetőek. A beérkezett nyolcvannyolc pályaműből o díjnyertesek szolgálnak alapul a szakmunkáskönyvtár összeállításához. A sorozat első köteteként a könyvhónapra Szenczi Ottó Borjú születik című műve jelent meg. »Célunk az, hogy segítséget nyújtsunk az ellető szakembereknek nehéz és felelősségteljes munkájuk szakszerű és minden igényt kielétások, melyek Pavlov eredményeit fejlesztik tovább. Angliában, Csehszlovákiát) an, Lengyelországiban, az NDK- bam, 1973-tól Magyarországon folynak kísérletek a visielike- dészavaxok leküzdésének ke- zíelósére. Hazánkban a csepeli nevelési tanácsadó, majd a Csepel Művek gyermekintézményei kezdtek foglalkozni az új módszerekkel. — Milyen esetekben alkalmazzák az említett új módszert? — Olyankor, amikor a szülők nem hajlandók együttműködni a gyermekek viselke- dészajvarainak a megszüntetésében. Ezekben az esetekben, mint a már példának említett kisfiúnál, ott segítünk, ahol a baj mutatkozik. Tehát az iskolában, illetve az óvodában. A pedagógusok nélkülözhetetlen munkatársad a pszichológusnak. Ha a szülőik nem segítenek a viselkedészavar elhárításéiban, akkor nemcsak magunkra maradunk, hanem azcfera az eseteikre korlátozódik a munkánk, melyeket a gyerekkel foglalkozó intézmény tár fel. Mégis., azt gondoljuk, ha sikerült az óvodai vagy az iskolai panaszt megszüntetnünk, otthon sem lehet nagyobb baj a gyermek és a szülő kapcsolatában. — A viselkedészavarok megszüntetése nem jelenti-e azt, hogy megváltoztatjuk a gyermek személyiségét? Olvasni sok olyan fantasztikus könyvet, amely ennek a lehetőségéről szól. — A viselkedészavarokkal foglalkozó pszichológus munkája olyan, mint az orvosé. Tudnia kell, hogy mit miért tesz. Fölöslegesen, indokolatlanul nem avatkozunk a gyermek személyiségébe. — Személyiségprobléma lehet az is, hogy korához képest elmaradottabb a fejlődő- désben a gyermek. Alkalmazható-e ilyen esetben is ez a módszer? gítő elvégzéséhez« — olvashatjuk az előszóban. Ez a könyv a szakmunkásképző tanfolyamokon és iskolákban előírt tananyag is egyben- Ebben az évben a sorozatból még további két köteti lát napvilágot: Csákvári—Bartha —Povázsai Több vízzel több termés, illetve Böő István Szakértelemmel több sertéshús című munkája. Nemrég jelentek meg a Ma újdonság — holnap gyakorlat sorozat első kötetei, de máris rendkívül keresettek. Ezért határozott úgy a kiadó, hogy az eredetileg tervezett öt helyett hét könyvet ad ki ebben az évben. A sorozat felcíme híven vall a kötetek céljáról; az élenjáró termelési módszerek, a legújabb tudományos-kutatási eredmények mihamarabb terjedjenek el, váljanak gyakorlattá. A könyvhónapra a sorozatból két könyv jelent meg, mindkettő a gyümölcstermesztés témakörével foglalkozik. Az almater- mcsztés technológiai modelljei című munka a legkedvezőbb telepítési, technológiai és a legjövedelmezőbb megoldások kiválasztásához kíván segítséget nyújtani. Az elmúlt években hazánkban a gyümölcsösök újratelepítésének gondjai az érdeklődés előterébe kerültek- Ez indokolta elsősorban a másik kötet, A gyümölcsösök újratelepítésének növényvédelmi problémái című munka megjelentetését. A Natura-kőnyvek, az Ismeretterjesztő irodalom az általános közművelődési munkát támogatják. A könyvhónapra egy nagy érdeklődésre számot , tartó mű jelent meg, a Hor— Igen. A környezeti hátrányok leküzdéséiben is segíthet a viselkedésmodiöíkáció. Ügy vetem, a módszerhez az is hozzá tartozik, hogy a számtalan lehetőség közül kiválasszuk azokat, amelyek alkalmazhatók. így hazánkban a környezeti hátrányt szenvedett gyermekeknél is eredményes lehet. — Megyénkben tudják-e a szülők, hogy hova fordulhatnak a panaszokkal? Kérdésünkre a megyei nevelési tanácsadó vezetője, dr. Nagy Lajosné válaszolt: — Néhány járásban pontosan tudják az iskolák vagy a gyermekorvosok, hogy ml a segítségükre lehetünk, de ez nem általános. — Ügy tudom, Kaposváron tanfolyamat szerveznek a viselkedésmodifikáció tanulmányozására. — Ahhoz, hogy a pszichológus együttműködhessen a pedagógusokkal és az óvónőkkel, alapfokon tájékoztatni kell őket is a tudományos módszerről. Ez lehet a célja annak a tanfolyamnak, amelyet Kaposváron terveznek. Csepel után először Kaposváron. A nyáron a vezető óvónők, szakfelügyelők számára tesszük lehetővé a tanfolyam elvégzését, majd az általános iskola első osztályában tanítóknak. Az új módszer: nem csoda, nem szenteltvíz — hanem tudományos igazságokon alapuló lehetőséig. Élni vele — az elmélet és a gyakorlat egységének követélménye alapján — kötelesség. Ezt ismerték föl Somogybán, amikor ehhez a lehetőséget — egyelőre Kaposváron — biztosítani akarják. Ez továbbképzést jelent az óvónőknek, a pedagógusoknak, és nem kívánt magatartástól szabadulhatnak a rájuk bízott gyerekek. tobágy. Népszerűén, olvasmányosan tárja az olvasó elé a Hortobágy évszázadokat hordozó hétköznapjait, délibáb nélküli, valóságos arcát. Bemutatja a táj természetrajzát, halastavait, vizeit, növény- és állatvilágát, híres állattenyésztését. A könyvben világhírű vadászatokról, népszokásokról, gazdaságos növénytermesztésről, állattenyésztésről és a természetvédelem hortobágyi feladatairól egyaránt szó van. Az ismeretterjesztő kiadványok másik része a nem mezőgazdasági szakemberek számára nyújt alapfokú ismereteket- Ezek — néhány hobby- könyvvel együtt — nemcsak a ház körüli gazdálkodást segítik, hanem a szabad idő értelmesebb, hasznosabb eltöltését is. A Kertünk, házunk, otthonunk sorozat legújabb könyve, a Többet géppel, mint erővel, a régi közmondás, »többet ésszel mint erővel« alapgondolatára épül. A szerzők ezzel a művel azt szeretnék elérni, hogy a ház körüli gazdaságokban, az üdülő-, és hobbykertekben a tulajdonosok ésszerűen, köny- nyen, a lehető leggyorsabban végezhessék el a különböző ápolási munkákat. »Elő kell segíteni, hogy a műveltségi színvonalban és művelődési lehetőségekben meglevő viszonylagos hátrányt — az eddigi eredmények alapján — falun is leküzd jük-» — mondja ki a Központi Bizottságnak a közművelődés fejlesztéséről szóló határozata. A negyvennégy új könyv több mint félmillió példánya a cél elérését hivatott szolgálni. V. M. mint mondjuk tíz-tizenöt évvel ezelőtt. Sem itthon, sem külhonban. A fogalomban ugyanis akkor benne vibrált valami izgalomérzet, elemi töltésű rezgés. Miért? Mert tizenöt évvel ezelőtt konflik- tusterthesebb világot éltünk, s ezt híven tükrözték filmjeink. Elég itt a Húsz órára, a Tízezer napra, a Megszállottakra utalni. Ez a szembesítés — hogy a példáknál maradjunk — nézők sokaságát vonzotta. A Húsz óra kilencszázeaer nézőt, a Megszállottak nyolc- száz-nyolcvanháramezret. Művészet és közönség találkozott. Hullámvölgy következett. Az üres esztétizálás, szépelgés időszakában alig készült olyan film, melyre egyértelműen igent mondhatunk. Nemrégiben pedig átszervezték a filmgyártást; a tavaly bemutatott alkotások egy része még a régi szervezeti formában, más része viszont az új, stúdiórendszerű közösségekben készült. Egy bizonyos íelemás- érzetet természetesen ez a nézőben is kelt, kicsit indokoltan. Legyünk túl a nehezén: noha előlegként már leszögeztük, hogy a múlt évi filmtermés alapján várakozással tekintünk az elkövetkezendő idők elé, nem hallgathatjuk el, hogy tavaly is bemutattak több olyan munkát, mely messze az átlagszínvonal alatt maradt. Ide sorolandók azok a filmek is, melyek az említett esztéticista alkotások, de azok is, melyek képtelen élethelyzetet állítottak középpontba. Még csak nem is egyedit, hanem hiteltelent. Noha erényeik is beszélnek, ezek közé tartozik a Vörös rekviem és A hajdani Nagyberek szélén, tömör akácok alatt állnak a buzsáki házak. A fékező autó az esőtien nyárban fölveri az útpadka porát. Az iskolaigazgató feleségét, Vida Árpádnét keressük. Ö a buzsáki népművészet legjobb helyi ismerője, emlékeinek gyűjtője, a népi hagyományok éb- rentartója. Maga is pedagógus. — Tehetséges nép él itt — mondja. — Három területed ápoljuk a hagyományokat. Egy felnőtt- és két gyerektánccso- portunk van. Hogy folyamatos legyen az utánpótlás, ök őrzik a régi táncokat, a libegőst, a kopogóst, a forgóst, meg a gyerekjátékokat, a népszokásokat... A legismertebb buzsáki népművészet a hímzés. Három fajtája van : a vézás, a boszorkányos és a rátétes. Régen hárásszal, kék és piros, növényi anyagokkal festett gyapjúfonallal dolgoztak, ma gyári anyagokat használnak. De a minták ma is itt készülnek. A háziipari szövetkezetnek hetven-nyolcvan bedolgozó tagja van. De nem jól mondom. Itt minden háznál foglalkozik valaki kézimunkával, Most nyílt áonyóA járvány a maga sterilitásával, a Tükörképek vagy az Azonosítás. Napjaink valósága bonyolultabb, mint volt akár csak tizenöt, évvel ezelőtt is. A konszolidálódott élethelyzet és az, hogy az ország társadalomtörténeti értelemben is »otthon« lett minden józan ember számára — új helyzetet teremtett a művészetben. A szocializmus nyugalmas arca mutatkozik. Nem jelenít azonban ez konfliktusnélküliséget. A mát bonyolultabban kell kifejezniük filmeseinknek is. Nem véletlen, hogy egyre többen fordulnak egy-egy alkotás megszületése előtt szociológusokhoz. Példa is akad már a jelen idő bonyolultságának ábrázolására. Jómagam ide sorolom Kovács András tavalyi filmjét, a Labirintust, mellyel ugyan a »sokat markol — keveset fog« hibájába esett, mégis egy adott -pillanatban rögzíteni tudott fontos dolgokat, s kérdezett: miben rejlik napjaink forradalmisága, vajon az alkotói akarás szélcsendjének ideje jött el, forradalmi taktika-e az elhallgatás stb. Bacsó Péter szatirikus filmvígjátéka is a kérdező alkotások közé iratkozott: születhet-e művészet panelházban, szükség van-e jelenünknek a művészetre? Ide sorolom Elek Judit vitát kiváltó dokumentumfilmjét, az Egyszerű történetet. Mészáros Márta Kilenc hónapját, Kézdi Kovács Zsolt ugyancsak nem problémamentes Ha megjön József című munkáját, mely szociográfusi igénnyel ábrázolta egy munkásréteg egy don a buzsáki hímzésekből kiállítás. Az orvos felesége is készít buzsáki hímzést. Az ő munkáját is elvitték a kiállításra. Látták a templomiban a miseruhákat? A különféle ünnepeken buzsáki motívumokkal díszített, más-más színű, más-más mintájú ruhát vesz föl a pap... A buzsáki népművészet harmadik területe a fafaragás. Nyolc-tíz férfi él a faluban, aki tehetséggel forgatja a faragókést. A legismertebbek Buzsáki István, Gyen is László, a Jancsekity- testvérek, Máté Ferenc... A tanítónő vastag, nagyalakú albumot ad a kezembe. Az album egyszerre írásos falu- krónika és a buzsáki népművészet képes dokumentuma. A tánccsoport szerepléséről tartalmaz meghívókat. Régi, tar- nácos, nádfedeles buzsáki házak képét nézegetem. A férfi- és a nőd viseletről találok fölvételeket. Az udvaron hímző- asszónyok dolgoznak... Halotti lepedők, párnák, térítők régi mintáit őrzik a rajzok és a fényképek. A fiatalon elhunyt, tehetséges, nagy ígéretű faragómű vész. Kara Lajos arcképére lapozok. (»Igen, a alakját. Zsombolyai János A kenguru című filmje, melyben a zene játszott főszerepet, szintén e kategóriába tartozik. ha nem is azonos szinten az előzőkkel. A kísérleteuőkedvben sincs hiány. Két elsőfilmes alkotó bizonyítja ezt: Bódy Gábor rnannheinii nagy díj as Amerikai anzix című művével, melyet a kaposváriak hétfőn este láthatnak, és Lányi András Segesvár című munkájával, melyet ugyancsak a Filmbarátok Köre hálózat forgalmaz. Mégis, amiért a mérleg valóban a pozitívumok felé billen, a ti két film indokolja legnagyobb súllyal. Az egyik Fábri Zoltán Az ötödik pecsét című alkotása, melynek forgatókönyve Sánta Ferenc regényéből született. Az emberi etikumot mutatja fel: a választásban a magasabb er- kölcsLség nevében döntő kisembert. A lépéskényszer helyzetébe kerülő Gyuricza ótráa szerepében Öze Lajos kiemelkedő alaki,tását is dicsértük a bemutató idején. Csupán némi eklekticizmussal és el- nyújtottsággai vádolhatjuk a* igen szép alkotást. — A másik — érzésem szerint ennél is jelentősebb — tavalyi film Ranódy László Karlovy Varyban első fődíjat kapott Árvácskája, melyet Móricz Zsigmond immár klasszikusnak mondható regényéből forgatott. Olyan film ez, mely a világ minden táján ugyanazt mondja el a nézőnek tisztaságával, humánumával: nem lehet belemagyarázni semmit, sem elvenni, sem hozzátenni. Egy csöppnyi gyermekszíné&z, Czinkóczi Zsuzsa nevét szinte egész Európa megismerte. S ki kell emelnünk összegezésünkben Sára Sándor operatőri munkáját. A felnőttszínészek közül Moór Mariann Zsabamári- ja, Bihary József gyönyörű Vénistene, Molnár Piroska »gyerekvásári« epizódja ragad az emlékezetbe bogáncsként. A rövidesen megkezdődő IX. magyar játékfilmszemle újra »közzéteszi« a múlt év alkotásait. A nézők megcsodálhatják Ragályi 'Elemér operatőri művészetét három filmben is. Színészi alakítások so-ában gyönyörködhetnek. Mi csak néhányat idéznénk fel. A nem kevesebb, mint öt filmben helytállt Cserhalmi György szerepeit, vagy Monori Lili azonos típusú két szerepét, melvek nem a színészi készség, ha-. nem a jelenség szintjén készültek. Azt hiszem, bizalmat szavazhatunk a jövő filmjeinek. Leskó László kezed, a kezedét látom, / amint a Réssel siklik a fában. / S a faragott sok merev alak mind / éled az acél hús nyomában« — írta róla Fodor András.) Mellette a mai bú- zsáki faragók munkáit látom. — Augusztus 20-án jöjjenek él Buzgókra! Akkor van itt a búcsú. Az egész falú ünneplőbe öltözik. Előkerülnek a régi viselet darabjai —mondja a tanítónő. — Dé van gondunk is. Nincs állandó nép- művészeti kiállítás Buzsákon. Csak tervezik, hogy megvesz a tanács egy régi parasztházat, és berendezik múzeumnak. Egyelőre olyan hely sincs a faluban, ahol a vendég, az ide látogató idegen megvásárolhatná a buzsáki népművészet tárgyait... A buzsáki népművészet a változó világban sem tűnik él, ellenkezőleg, új területet, új anyagokat, új lehetőségeket vesz birtokba. Kanizsai Lász- lóné házában látom: a család tagjai a boltban vásárolt, sima gránit tányérokra festik a buzsáki hímzés, a vézás, a boszorkányos, a rátéibes jellegzetes motívumait. Vízálló, külföldi festékkel dolgoznak. Mondják, a faluban mások is rákaptak a munkára. »Hivatalosan« még nem fogad ják el né '»művészetnek, mert égetés nélkül kerül a díszítés a tányérra. Pedig a kalotaszegi tiszta szobák falát bebortó festett tányérok is hasonló eljárással készültek. (Folytatjuk) Horányi Barna / Űj ssakhönyvsorozat indul Tallózás félmillió könyv közölt — TÜSKÉS TIBOR US ...... A Balatontól a Dráváig
