Somogyi Néplap, 1977. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-04 / 29. szám

KORSZERŰ IIS FORMÁCIÓ Ügyvitelgépesítés az államigazgatásban Napjaink cseppet sem könnyen áttekinthető valósá­gában mind bonyolultabb a munka az államigazgatásban is. Miközben szaporodnak a tennivalók, egyre erősödik a társadalmi igény, a .lakosság gyakran türelmetlenül kéri számon a színvonalasabb, em- berközelibb kapcsolatot ha­táság és ügyfél között. Tény, hogy az államigazgatási mun­ka színvonalát ma már ezen is mérik. Hogyan lehet ezt a munkát, annak ezernyi adminisztrációs oldalát korszerűsíteni? Ennek egyik,. igen hatékony eszköze a gépesített ügyvitel. Előké­szítésére, bevezetésére Somogy megyében eddig példamutató erőfeszítéseket tettek. Ma már megyeszerte meg­valósult az adók, illetékek né­pi könyvelése és a gazdálko­dás számviteli adatai naiv gépi feldolgozása. 1971 óta lassacs­kán kiépültek a járási köz­pontokban és a megyeszékhe­lyen a gépközpontok. Egysze­rű mechanikus vagy elektro­mechanikus gépek végzik a munkát, a sok-sok adat, szám, rovat összegezését, bontását, rögzítését. A községekben nap­jainkban már mindenütt meg­szűnt az adónyilvántartás és a költségvetési tételek helyi könyvelése. Ez a gépközpon­tokban készül, könyvelő auto­matákon. Több előnye is van. Elsősorban a pontosság. A gépek egy menetben képesek 22 oszlop számot is összeadni, sőt egyenleget válogatni, nagy biztonsággal. Másik előny a könnyű áttekinthetőség és a megbízható információszol­gáltatás. Jellemző példát is hallottam. A megyei tanács pénzügyi osztályán az adóigaz- 1 gatás emberei a hatvanas évek végén * megfeszített munkával sem tudták az előző pénzügyi évet lezárni február 20—25- nél előbb. Most a gépek jó­voltából január közepén már minden kész. S akkor még nem szóltunk a gyakori téve­dések lehetőségéről. Amíg em­berele számolnak elemi műve­letekkel, hceszú számoszlopo­kat adnak össze, szoroznak és kivonnak, a legpontosabb fi­gyelem és a legnagyobb ' jó­akarat -mellett is tévedhetnek. A gépek alkalmazásával azon­ban megszűnt ez a veszély. Jelenleg az adókör y vélés minden szakaszát géppel vég­zik és az egyéb köztartozáso­kat is e gépeken könyvelik. A kivetés azonban még nem a gépeken, történik, kézzel ír­ják. De nem sokáig. Ez év ja-1 nuár elsejétől a kaposvári já rúsban megkezdődött azegyüt tesen kezelt adók számílógé' pes feldolgozása. Az amerikai licenc alapján gyártott román Félix gép és az Optima lyuk­szalagra rögzíti a kivetést, a változás és .a lerovás adatait, s ezt továbbítja a Pénzügy­minisztérium számítógépköz­pontjába. A számítógép ké­szíti el az adóíveket, s a gép­pel készült ív is határozat­nak tekintendő. E módszernek több előnye is van. Minde­nekelőtt egyszerűsödik az ada­tok rögzítése, hiszen az adó­ívek elkészítéséhez általában nem sokat változnak az ada­tok. Csali mintegy 10—15 szá­zalékuk módosul évente, s csak ezt kell a géphez továb­bítani. A komputer órák alatt elkészíti az adóíveket. Az adatok rögzítése, számí­tógépes feldolgozása a tervek szerint 1930-ig valószínűleg már az egész megyére kiter­jed. Egy-két éven belül vár­ható, hogy az illetékfongatau- adó fizetési értesítéseit is a gép »írja«, s az adatokat a mágnes» memória őrzi. Így a hatóság közvetlenül hozzá­férhető, jól áttekinthető in­formációkhoz jut. Az elektronika lassacskán Neonreklám, csomagológép Ezermester" szövetkezet A Sió Ipari Szövetkezeinek Î m javítattanul, sőt még az 220 dolgozója van, közülük j üdülés idején használni akar- mintegy ötvenen a műszaki I ják azokat. Ez érthető, a egységben, a többiek pedig a szolgáltatás különféle ágaza­taiban tevékenykednek. Fiatal kollektíva. Az átlagéletkor 35 év. A feladat sokféle a műszaki részlegekben is — ahol kész­árut gyártanak különböző vállalatokkal, szövetkezetek­kel együttműködve —, de még inkább az a szolgáltatási egy­ségben. Itt javíttatják például a siófoki és a környékbeli motorkerékpár-tulajdonosok a jármüvüket (garanciálisán is), ezenkívül kerékpárt, órát, rá­diót, televíziót, háztartási gé­peket reparálnak a szövetke­zetiek. Az úgynevezett szemé­lyi szolgáltatás része a fod­rászat, a kozmetika, a cipőja­vítás, a mosás, az ágynemű­kölcsönzés stb., de foglalkoz­nak címfestéssel, gumijavítás­sal is, valamint készítenek bé­lyegzőket, vállalnak áruszállí­tást. — Nem könnyű a lakosság igényeinek . maradéktalanul eleget tenni — mondja Csi­szár Ferenc szolgáltatási osz­tályvezető. — De ez a köte­lességünk, s arra törekszünk, hogy' a megrendelők elégedet­tek legyenek munkánk szín­vonalával. A téli hónapokban — mint ismeretes — Siófok­nak mintegy huszonötezer la­kója van, de nyáron, 'az üdü­lési főidényben van úgy, hogy ötször-hatszor ennyi. Ez ha­talmas feladatot jelent szá­munkra és felelősséget. A nya­ralók a meghibásodott hasz­nálati eszközeiket, készülékei­ket általában nem viszik ba­nyáira tehát körültekintően, nagy gonddal kell készülnünk, fölhasználva az előző évek ta­pasztalatait. Általában, ha az idény véget ér, mi már a következőre gondolunk. A műszaki egység neon- részlege a többi között rek­lámvilágítással foglalkozik. Sok megrendelőnek dolgoz­nak. Például a Pannónia Szál­loda és Vendéglátó Vállalat reklám-világítási berendezéseit is ők építik, illetve javítják: a Balaton partján saját készí­tésű, esztétikai értelemben is korszerű tervek alapján. A műszaki részleg dolgozói kü­lönösen a fóliacsomagoló gé­pekre büszkék. — Ezeket máshol nem gyárt­ják, csak Siófokon — mond­ják. — Évente hányat adnak el belőlük? — Mintegy háromszázat. Kiskereskedelmi vállalatok, szövetkezetek az üzletfeleink. Az új évben megkezdték a hőmérőgyártást is. Különféle háztartási és ipari hőmérőket készítenek, a terv szerint négy-ötezret évente. 1976-bam a Sió Ipari Szövetkezet 23 mil­lió forint értéket termelt. Az idén mintegy kétmillióval töb­bet terveznek, s ehhez másfél millió forinot a szolgáltatási egységtől várnak. meghatározza a tanácsi bevé­telek és kiadások elszámolá­sának folyamatát is. Tanácsi költségvetési elszámoló hiva­tal jön létre minden megyé­ben — Somogybán is épül — az illetményhivatalból. Itt a helyszínen .történik majd egy Ids magyar gyártmányú TPA számítógépen az adatrögzítés, ellenőrzés és a feldolgozás egy-egy részlete. A lyukkár­tyát a SZÜV-ben dolgozzák fel. Van egv másik terv is. amelynek kísérleti megvalósí­tása ez év január 1-től a sió­foki járásban folyik: eszerint a lyukszalagokat a Pénzügy­minisztérium számítóközpont­jába továbbítják. A költségvetési szervek számviteli rendszere ma távol­ról sem egységes — szinte »ahány ház, annyi szokás". Legalább ötfélét különböztet­hetünk meg. E rendszereket a számítógép mintegy »integrál­ja-«. Egységes program alap­ján, azonos-információs rend­szerben összegeződnek a költ­ségvetési szervek gazdálkodá­sának jellemzői. Ezáltal a központi államigazgatási szer­vek pontos és közvetlen képet kaphatnak a helyzetről, s a könyvelés fáradságos felada­tától is mentesülnek a dolgo­zók. A felszabadult ener­giák más téren köthetők le. Több idő marad a lakossággal való közvetlen foglalkozásra, s az államigazgatás egyéb terü­leteire is. S ez a gépesített ügyvitel­nek — sokadik — felbecsül­hetetlen előnye. Cs. T. MAI KOMMENTÁRÉINK Az összefogásról Három üzem: a Május 1. Ruhagyár, a Mechanikai Mű-' vek és a Rákospalotai " Bőr­díszmű marcali üzemének 46 szocialista brigádja fogott össze decemberben. Az össze­fogás célja, hogy tartalma­sabbá tegyék a szocialista brigádok munkáját, segítse­nek a fiatalok pályaválasz­tásában, az iparilag fejlődő Marcali szakmunkás-után­pótlásában. A nagy alapossággal kidol­gozott szocialista együttmű­ködési szerződés hosszú időre meghatározza a tennivalókat. A szerződés nem csupán a szocialista brigádok, hanem az üzemek párt- és szakszer­vezeti bizottságainak, KISZ- szervezeteinck, valamint a marcali Noszlopy Gáspár Ál­talános Iskola pártszerveze­tének, úttörőcsapatának fel­adatait is megjelöli. A legfontosabb, hogy meg­ismertessék, megszerettessék a munkát. Ezt szolgálják majd a gyerekek üzemláto­gatásai, részvételük a bri­gádértekezleteken, s az, hogy az üzemek különböző beosz­tású vezetői elmennek az is­kolába osztályfőnöki órákra, őrsi és csapatgyűlésekre, ahol terveikről, munkájukról be­szélnek. A párt- és KlSZ-szerveze- tek felkészítik az úttörőket az ifjúsági munkára, segíte­nek abban, hogy KISZ-tag- ként a közélet eseményei iránt érdeklődő, abból részt vállaló emberekké formálód­janak. A közművelődés, a kultú­ra, a sport szintén szerepel a néhány hete aláírt szocia­lista együttműködési szerző­désben. Élővé teszik többek között az üzem, az iskola és a szülői ház kapcsolatát. üzemek — ahol erre mod nyílik — segítik a tanulók nyári táborozását. A pedagó­gusok a szocialista brigádok tanulni szándékozó tagjainak előadást tartanak, segítik 'okét az anyagok elsajátításá­ban. A Noszlopy Gáspár iskolá­nak több mint 1200 tanulója van. Az ő pályaválasztásuk­ban, a munka megszeretteté­sében, az életre való felké­szítésben alcarnak a korábbi­nál hasznosabban segíteni. A nagyközségi pártbizottság szeretné, ha Marcali ipari üzemének szocialista brigád­jai is — összesen 177 szo­cialista brigád tevékenykedik Marcaliban — bekapcsolód­nának ebbe a munkába. A szerződésben foglaltak végrehajtása már megkezdő­dött. A tanulók több üzem­ben jártak, ismerkedtek a munkával, a Marcaliban ké­szülő termékekkel. Az üze­mek párt- és szakszervezeti bizottságai kercsjk a lehető­séget, miként gondoskodhat­nak majd a gyermekek nyá­ri táborozásáról, üdültetésé­ről. Készülnek a gyerekek is. Műsort tanulnak, s vállalták, hogy a szocialista brigádok hamarosan kezdődő vetélke­dőjét műsorukkal színesítik. Kezdeti lépésekről számol­hatunk csak be. Ám, ha a megvalósítás olyan lelkes lesz, mint a felajánlás, bizo­nyára . jó eredményekről ka­punk hírt Marcaliból! Sz. L. Hármasa a telepről Mikor először jártam a so- mogysárdi tsz mezőcsokonyai tehenészetében, ütött-kopott fejeskocsival érkeztem, és nem mutatkoztam be, A tej- házban tébláboltam, várva, hogy tovább indül jünk. Egy­szer csak kucsmás férfi lépett mellém : — Látta már a mi telepün­ket? Miután megmondtam, hogy még nem, behívott engem, az »idegent«- Látszott, örül, hogy új fekete-fehér öltözőt, a csil­logó tejvezetékeket, a béké­sen álldogáló állatokat. < — Nézze csak meg, ide fá­kat ültetünk meg kis pado­kat is teszünk. Jobb érzés így itt dolgoznia Mindent végignéztem és nem titkoltam, hogy amit lát­tam, nagyon tetszik. Vagon 1$, ára is van A kő nem romlik A kavics és a kő nem rom­lik: szállítani akkor kell, ami­kor van rá vagon. Az év el­ső hónapjaiban mindig keve­sebb a vasút fuvaroznivalója: teljesítőképességét tehát csak akkor tudja jól kihasználni, ha most is kap megrendelést- Vagonból a nagy szállítási idő­szakban sem lesz több. Ha az ősszel nem kell követ, kavi­csot vagy téglát szállítani, több vagon jut a cukorrépá­nak, a burgonyának. A pécsi vasútigazgatóság adatai azt bizonyítják, hogy az elszállítandó áru mennyi­sége és a szállítási távolság évről évre növekszik. Az áruk összetételének változása is nagyobb követelményeket ál­lít a vasút elé. Mindez jobb előkészítést, a vagonokkal való ésszerűbb gazdálkodást kíván. Ezért szorgalmazzák az előszállítás megszervezését. Jelentőségét jól szemlélteti az elmúlt két év statisztikája- 1975-ben az igazgatóság terü­letén működő vállalatok na­gyobb készséget mutattak az előszállításra: az eredmény az lett, hogy — az elszállított áru mennyiségét illetően — re­kordot javított a vasútigazga­tóság. Tavaly viszont nem volt kellő mértékű előszállí­tás: az év első négy hónapjá­ban a vagonpark kihasználása nem érte el a kívánt mérté­ket. A lemaradást az év má­sodik felében csak nagy erő­feszítésekkel lehetett pótolni. E tapasztalatokból egyértel­mű következtetés vonható le: az évi áruszállítás felét az első hat hónapban kell teljesíteni. Ezt pedig csak úgy lehet meg­valósítani, ha a fuvarozási »holt szezonban« olyan árut visznek a vagonok, amely veszteség nélkül is hosszú ideig tárolható. A nagyobb mértékű előszál­lítás megszervezésében a vas­útnak is. a vállalatoknak is van feladatuk. A MÁV külön­böző kedvezményekkel ösz­tönzi erre a fuvaroztatókat- Az április végéig elszállított kavics, kő, kohósalak, cement és vasbeton után a fogadó vállalatok részére visszatérí­tést fizet a vasút. Dél-Dunán- túlorí több mint tíz nagyválla­lattal kötött ilyen szerződést a pécsi igazgatóság. Ösztö­nözni kíván a vasút azzal is, hogy március végéig a hét vé­gekre rendelt üres vagonokat pentosan 'kiállítja, és szom­bat déltől hétfő reggelig nem számol fel kocsiálláspénzt. In­tézkedéseik között az is sze­repel, hogy az őszi nagy for­galom idején előnyben része­sítik azokat a vállalatokat, amelyek most is több vagont bérelnek. A vállalatok ismerik már az idei terveket: tudják, hogy be­ruházásaik megvalósításához, munkájukhoz mennyi és mi­lyen minőségű kőre, kavicsra, téglára lesz szükségük. A gyé- kényesi kavicsbánya rakodója mellett jelentős mennyiségű építőanyagot halmoztak fel. Az a tapasztalat, hogy a tég­lagyárban is megfelelők a készletek­A vasútnak — a cukorrépa­szállítás befejezése után — megnőtt a szabadon felhasz­nálható vagonparkja, s ezt né­hány vállalat — élve a MÁV biztosította kedvezménnyel — igyekszik kihasználni. Jó példaként említik a Nagy­atádi Konzervgyárat és a Ba- latonboglári Állami Gazdasá­got, ahol egyenletes a szál­lítás. Sajnos, kényelmességgel is lehet találkozni: néhány vállalatnál azt tapasztalták, hogy éjjel nem fogadják a vagonokat, nem rakják ki a kocsikat. A vagonpark kihasználása közös érdek: van mit szállí­tani most m. — Jöjjön el máskor is — búcsúzott Bog­nár István bri­gádvezető, aki most három hét után el­mondta : akkor tejellenőrnek vélt. — Hogyne büszkélked­nénk a tele­pünkkel, mikor a közös mun­kánk tette ilyenné. Tizenegy éve vagyok itt brigádvezető. Akkor az egész »telep« két .öreg, szerfás istállóból állt. Azóta minden évben gyara­podott és szépült. Pista bácsi büszke, de elé­gedetlen­— 2300 liter volt a tavalyi tervünk és 2700 az eredmény. Ez jól hangzik, de több kel­lene. Valamennyi gondozónk szakmunkás, szépek az épü­letek, korszerűek a berende­zések, ráadásul az idén elő­ször már selejtezhetünk is. Minden megvan, ami a jobb eredményekhez kell. Beszélgetés közben kide­rült,' hogy Pista bácsi, mi­előtt a telepre került, a szö­vetkezet elnöke^ volt. — Miért is éreztem volna én ezt visszalépésnek. Amikor engem elnöknek választottak, elég volt az emberség meg a tapasztalat- Azután jöttek az új gépek és módszerek ... Ma már nem tudnék egy gazda­ságot irányítani. Még mint brigádvezetőnek is szakisko­lára kellett mennem. A fő­nököm, a telepvezető, akár a fiam lehetne, és én örülök, hogy így van. ■Jovánczai István négy ■éve került a gazdaságba. — Húszezer forint letele­pedési segélyt kaptam az öt­éves szerződés aláírása után- A szerződés egy év múlva lejár, de én maradok- Feleségem a helyi általános iskolában tanít. Jól érezzük magunkat. Amikor ide jöttem, egy évet a nö­vénytermesztésben töltöttem. Megismertem a gazdaságot, az embereket. Azután kerültem ide a telepre, mely akkor még nem is hasonlított a mos­tanihoz. Azóta 28 milliót köl­töttünk felújítására, bővíté­sére. Apja az igali tsz elnöke- Ha találkoznak, mindig szóba ke­rülnek a gazdaság dolgai. Pél­dául a bérezés. — Nagyon nehéz elérni, hogy aki jobban dolgozik, többet is kapjon. A lelkiis­meretesség, a gondosság nem mérhető pontosan. A Jovánczai István aszta­lán álló könyvoszlop tetején vaskos fizikakönyv hívta föl magára a figyelmet. — Vizsgára készülök, Mo­sonmagyaróvárra- Három év múlva, ha végzek, általános agrármérnöki oklevelet szer­zek. A mezőcso­konyai telep legfiatalabb szakembere Lukács Zoltán gyakornok. Még nincs fél éve. hogy ide került. — A főisko­lán gyakran el­mondták : — »Majd ha ki­kerültök az életbe...« Már- rnár úgy éreztük, hogy a fű­tött szobából a hóviharba kell kilépnünk. Én kellemesen csa­lódtam. Szép ez a telep és jó a brigád is- Az iskolával sok állattenyésztő telepen jártunk a gyakorlati órákon. Bizony, volt eset, hogy az egész láto­gatást végigunatkoztam. Most már tüdőm: egy telep akkor lesz érdekes, ha az eredmé­nyeiben ott érezzük a saját munkánkat is. Benne kell él­ni ahhoz, hogy szeretni lehes­sen. Alighanem azért kalau­zolta Pista bácsi olyan öröm­mel a múltkori »tejellenőrt«. Somogysárdi vagyok, így az itt dolgozókat kisgyerek ko­rom óta ismerem. Legtöbb­jüknek mindig csak Zolika maradok- Ettől ‘ tartottam is egy kicsit. Ugyan hogyan sze­rezhet tekintélyt egy »Zoli­ka«? Alaptalan volt az aggo­dalmam, hiszen a legtöbb se­gítséget éppen az egykori »néniktől« és »bácsiktól« kap- pom. Búcsúzáskor együtt kísért ki Pista bácsi, aki egy év múlva nyugdíjba megy, és Lukács Zoltán. Kikívánkozott belőlem a kérdés: milyen lesz a telep 14 év múlva? Pista bácsi vá­laszolt: — Hogy pontosan milyen lesz, nem tudom, de az bizo­nyos, hogy addigra kétszer fordul innen az ötezer literes tejeskocsi. A fiatalember rábólintott. Báró Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom