Somogyi Néplap, 1977. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-27 / 49. szám

Nyílt szavú vélemények Beszámoló taggyűlés a Kefe- és Műanyagipari Vállalatnál Még *z első hozzászólások wfcán sem tudtam volna pon­tosan megfogalmazni, miért éreztem magaimat lói a Kefe- és Műanyagipari Vállalat pá-rt- alapezervezetének beszámoló taggyűlésén. Igaz, akkor már megragadott a vezetőség be­számolójának gondos szer­kesztése, megfontolt hangvé­tele és meggyőző érvelése, majd a tömör, nyílt szavú vé­lemények sorjázása. Amikor azután a kilence­dik hozzászólást követően Deák István alapszervezeti titkár ismét fölállt, s a vá­laszadás kötelezettségének eleget téve összefoglalta a bíráló megjegyzéseket és az egyetértő véleményeket, már pontosan tudtam: a ió érzés oka az, hogy beavattattam egy kisebb vihart maga mögött hagyott vállalat sajátos belső életébe. Mégpedig olyan kö­zösség tagjai révén, akikről írat mondta Szilvást József igazgató: a kommunistáik be­csülettel helytálltak a legne­hezebb időszakiban is és je­lentős részük volt abban, hogy a kezdeti, igen súlyos nehézségek ellenére a vállalat — fönnállása óta először — tíz százalékkal túlteljesítette éves tervét. Egy másik hoz­zászóló, Tavas István ezt úgy fogalmazta meg : az. hogy a műszál üzemben sikerült meg­szervezni a folyamatos terme­lést — amely a gazdaságos­ságban, az eszközkihasználás­ban igen jelentős lépés volt — elsősorban a kommunisták példamutatásának köszönhe­tő. Az ő vállalkozásuk, helyt­állásuk nyomán csatlakoztak a pártoníkfvüliek ehhez a jelen­tős átszervezéshez. Természetesen e vezetőség beszámolója sem feledkezett meg az élenjáró pártcsopor- tpk, szocialista brigádok, kom­munisták magatartásának, munkájának az elismeréséről. Hiszen túlzás nélkül mond­hatjuk: kemény próbatétele volt a múlt év a vállalatnak és az ötvenegy tagú pártszer­vezetnek. Vezetői válság von­ta el a figyelmet a fontosabb gazdasági és politikai kérdé­sektől, s a gondokat még te­tézte az egyre növekvő, át­szervezéseket, új kisegítő- üzemrészeket, telepeket igény­lő termelési feladat. De túl vannak a nehezén, és joggal érezhetik, hogy megerősödve. megedződve vághatnak neki az év, illetve a tervidőszak további célkitűzései teljesíté­sének. Az önelégültségnek azon­ban nem volt nyoma sem a beszámolóban, a hozzászólá­sokban sem. Már az elő­terjesztés is önkritikusan ál­lapította meg többek között, hogy egyik-másik párthatáro­zatot nem ismerték meg kellő alapossággal a pártcsoportok, itt-ott akadozott a végrehaj­tás; nem lehetnek elégedettek a szervezett pártoktatásban részvevők megjelenési ará­nyával. aktivitásával sem. E témával egyébként többen is foglalkoztak, keresve a haté­konyabb propagandamunka lehetőségeit a csoportok ősz - szeté*elének gondosabb kiala- k:'iásóban, az időpontok ru­galmasabb megválasztásában a vonzóbb módszerekben, a foglalkozások érdekesebb ve­zetésében. Szóivá tették azt is, hogy a párttagoknak a jövőben még hatékonyabban. változato­sabb módszerekkel kell segí­teni ük a munkaversenymoz- gailmat a magasabb követel­mények teljesítésében. Az MSZBT tagcsoportok munká­ja is szélesebb körű támoga­tásra vár a különböző mun­kahelyeken dolgozó kommu­nisták, pártcsoportok részéről. Mindezeket inkább csak példaként említem arra. hogy az elvszerű bírálat éppúgy jellemezte a taggyűlést, mint a gondos helyzetelemzés, az eredmények reális számbavé­tele. Megfontoltan, felelősség­gel szóltak a múlt eseményei­ről. megtorpanásairól és si­kereiről. Ez ad biztosítékot arra, hogy a jövő formálásá­ban. a vállalat előtt álló fel­adatok teljesítésében hasonló példamutatással és még kö­vetkezetesebben munkálkod­janak. P. L. Jól működő vitakörök A nagyatádi járás ifjúsági vitaköreiben a fiatalok túl vannak a hetedik foglalkozá­son. Hétfőn a propagandisták Atádon és Csurgón két cso­portban fölkészültek a közel­gő forradalmi ifjúsági napok Hogyan éljünk? címmel meg­tartandó beszélgetéseire. Már­cius 13-án rendezik meg eze­ket a vitákat, a KlSZ-alap- szervezetek vetélkedőivel egy­bekötve. Ugyanezen a napon Csurgón megnyitják a járási rendezvénysorozatot. A FIN-rendezvényeket meg­előzik a március hatodiki fó­rumok, amelyeket három köz­ségben tartanak meg. A fia­talok kérdéseire a járási Ház­bizottság, a megyei KISZ-bi- zollság és más szervek kép­viselői adnak majd választ. Az alapszervezetek a három tavasz ünnepének ideién sok program közölt válogathat­nak. Sportversenyeket. KIS3- napooai tartanak mindenütt Api'.'is negyedikén lesz a já­rási politikai vetélkedő dön­tője Atadiák a legjobban SiX' toió közösségnek a járási Gondolkodjunk rajta! SZERKESZTŐSÉGÜNK ügyeletes riportere a közérde­kű és egyéni problémákon kí­vül olykor telefonbejelentést is kap, amely ötletet, gondol­kodásra késztet» javaslatoi tartalmaz. Így volt a minap e sorok írója is. A telefonáló az­zal kezdte: lehet, hogy elgon­dolása nem eredeti, de szóvá teszi, mert úgy érzi, jó ügyet szolgál vele. — Gyakran megfordulok a csokonyavisontai fürdőben — mondta. — Én is, a feleségem is jó gyógyvízre találtunk ott. Azt azonban nem értem, miért kell elfolynia haszontalanul annyi meleg víznek a fürdő­nél. Fölfoghatnák, melegházi kertészetet alakíthatnának ki, s ezzel a vízzel íűthetnék. Miután a víz ezt a gazdasági feladatot »ellátta«, még min­dig alkalmas volna a meden­cék feltöltésére, hiszen olyan melegen érkezik a csőből. Be­széltem az ország más részéből jött mezőgazdasági szakembe­rekkel, akik elmondták, mi­lyen költséges náluk a korai növények termesztése : villa­mosenergiát, gázt, olajat hasz­nálnak a fűtéshez, és bizony nagyon örülnének, ha nekik ilyen természetes »energialelő­helyük« lenne. Menten kiak­náznák. Arra gondoltam ak­kor, hogy vajon a visontai für­dőnél ez nem érné meg senki­nek. A termelőszövetkezetnek, mondjuk, vagy a MÉK-nek? Ezért vettem föl most a tele­font ... Az ötlet nem annyira élet- képtelen, hogy ne volna érde­mes gondolkodni rajta. Vajon mit szól hozzá a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályának illetékes szakfelügyelője, Besenyei László? Az ötlet jő, sőt nem is ez az első ilyen javaslat a visontai fürdő vizének mezőgazdasági hasznosítására. 1943-ban egy kutatófúrás során bukkantak a gyógyhatású meleg vízre; akkor percenként 300 liter, 73,5 fokos víz tört föl ezen a helyen. A megye termálvizei­nek hasznosítására már koráb­ban készült terv, a visontaira például 1974-ben. E szerint a tanulmány szerint mintegy ezer négyzetméter alapterületű Hamisítatlan tavasz köszön­tött ránk a héten. A kellemes; napos idő gyorsan szárította az ázott földeket és sok gaz­daságban lehetőséget nyújtott a tavaszi munkák megkezdé­sére, elsősorban a talaj előké­szítésére. Sajnos azonban több helyen belvíz borítja a föl­deket és akadályozza a gépek munkáját. A kiskertek gazdáit azonban mindenütt kicsalogatta a nap­fény a veteményesekbe, a gyümölcsösökbe. Tetőzött a vetömagboltok forgalma, de az eladók állták a rohamot; ha némi sorbaállás árán is, csak­nem minden vásárló hozzájut­hatott a keresett vétőmaghoz. Mindez kedvező, új remények­re jogosító előjel: talán az idén gazdagabb lesz a kínálat zöldségfélékből. Igaz, hosszú az út. amíg egy-egy termék a kertekből a fogyasztókig jut. A végső eredménybe igencsak beleszól barátunk és ellensé­günk, az időjárás is. Azt azon­ban el kellene érnünk, hogy abból, amit megtermelünk, semmi se vesszen kárba, a zöldség és gyümölcs veszte­ség nélkül és minél gyorsab­ban jusson el a fogyasztókhoz. Többek között erről is szó volt azon a megbeszélésen, amelyet dr. Sághy Vilmos bel­kereskedelmi miniszter folyta­tott Marcaliban a megye, a járás és a nagyközség illeté­kes vezetőivel. Somogynak e része ugyanis bővelkedik kis­kertekben. Ennek ellenére az elmúlt években egyáltalán nem volt zavartalan az ellátás a környéken. Ebben felvásár­lási gondok is közrejátszottak. A miniszterrel folytatott be­szélgetés — az ország más vidékén szerzett tapasztalatok­kal együtt —> minden bizony­nyal hozzájárul a termékek gyorsabb és zavartalanabb ér­tékesítéséhez. Persze, nemcsak erről volt szó a megbeszélé­sen; szerepelt a tájékoztatóban a nagyközség fejlesztési ter­ve, az ipari és a mezőgazda- sági termelés sajátos gondja is. Dr. Sághy Vilmos pártnap keretében is találkozott a la­kosság egy csoportjával. Csupán véletlen, hogy ezen a héten — kedden — a Bel­kereskedelmi Minisztérium más vezetői is Somogybán jár­tak. Kaposváron az évenként szokásos tervegyeztető tárgya­láson találkoztak a megyei vezetőkkel, s rögzítették a ke­reskedelem és a vendéglátó- ipar fejlesztésében, a beruhá­zások megvalósításában soron következő feladatokat, illetve a kölcsönös tennivalókat. A hét eseményeihez tarto­zik, hogy ülést tartott a me­gyei tanács. Fő napirendként az ipari munkások és a me­zőgazdasági dolgozók élet és munkakörülményeit tekintet­te át. Határozatot hozott to- j vábbá három település — Balatonszárszó, Kadarkút és | Lengyeltóti — nagyközséggé nyilvánításáról is. Szerdán összeült a Kaposvá­ri Városi Tanács is. A testü­let többek között megállapí­totta az idei költségvetési és fejlesztési tervét. A beszámo­lóból megtudtuk, hogy a fej­lesztési források legnagyobb hányadát — 255 millió forin­tot — ebben az évben is la­kótelepek építésére fordítják. 390 lakás épül föl tanácsi be­ruházásból, további 336-ot pe­dig összeszerelnek az év vé­géig. Nemcsak Kaposváron, ha­nem a megye több községében is napirenden szerepelt a hé­ten az idei pénzügyi terv jó­váhagyása. A keretek — mint mindig — meglehetősen szű­kösek, minden igény kielégí­tésére nem futja az összegek­ből. Ezért mindent meg kell ragadni ahhoz, hogy a külön­böző szervekkel folytatott együttműködés és a lakosság társadalmi munkájában rejlő lehetőségek kihasználásával valamelyest bővüljön a fenn­tartásra, fejlesztésre előirány­zott összeg. Ennek érdekében például tegnap az Iharosbe- rényi Községi Közös Tanács az egyik társközségében — Iharosban — falunapot szer­vezett, amelynek során a la­kosság közterületek takarítá­sával, apróbb javítások elvég­zésével, a park rendbetételé­vel járult hozzá a község szé­pítéséhez. A közösen végzett munka befejeztével pedig, es­te, falugyűlésen vitatták meg a település fejlesztésének idő­szerű tennivalóit, a társádalmi munka további szervezésének formáit, lehetőségeit. Kulturális eseményről is meg kell emlékeznünk, hiszen kevés színházi rendezvény mozgat meg olvan nagy töme­get. mint a Madách Színház háromnapos kaposvári ven- 1 dégjátéka. Németh László Széchenyi című drámájának előadására már hetekkel előbb elkelt minden jegy. A taps elsősorban a címszerepet ala­kító népszerű színésznek, Bes­senyei Ferencnek szólt. FmI László üvegház épülne, amelyben zöldség- vagy dísznövényter­mesztést folytathatnának. A helyi tsz jelezte is szándékát, azóta azonban nem történt semmi. Tény, hogy a kút ter­melése — főképp eltömődés miatt — visszaesett, ma már »csak« 206 litert ad percen­ként, de ez a régebbihez ha­sonló hőfokú. A kúttal kapcso­latos műszaki fejlesztés révén viszont visszaállítható az ere­deti hozam, s akkor négyezer négyzetméteres fűtött fóliaház épülhetne a kora tavaszi nö­vények termesztéséhez. Erre ugyancsak megvan a terv, s a tervezők javaslatában — mint lehetőség — új kút fúrása is szerepel. Mindenesetre az új rendelkezések kedveznek ah­hoz, hogy a termelőszövetkezet megvalósítsa a fóliaházat, il­letve az üvegházat. Háromezer négyzetméteres üvegház már 70, ugyanekkora fűtött vagy fűtetlen fóliaházhoz pedig 40 százalékos állami támogatást vehetne igénybe. A kút felújí­tásához ugyancsak kaphatnak állami segítséget. Persze, min­den attól függ, milyen anyagi alapokkal rendelkezik a tsz a saját hozzájárulás befizetésé­hez. Mindenesetre megkérdez­zük a gazdaságtól, mi a szán­déka a víz hasznosításával... SAJNÁLNÁNK — és itt a többes szám a fogyasztókra utal —, ha a tsz nemleges vá­laszt adna. Mert a terveket senki nem teheti a pultra a korai zöldpaprika helyett. Mi a termést keressük, ha betérünk a zöldségboltba. H. F. bizottság által alapított ka­pát, határórbemu látót tarta­nak és a fiatalok ifjúsági bá­lon szórakozhatnak Nagyatá­don. Az ifjűkommunisták alapo­san fölkészülnek az értékelő és vezetőségválasztó, vala­mint az akcióprogramkészítő taggyűlésekre. Minden KISZ- titkárt összehívtak értekezlet­re — csupán öten maradtak távol a felkészítő megbeszé­lésről. Megkönnyíti a helvze- tet, hogy tavaly szeptember­ben mindenütt féléves értéke­lést tartottak, és az akkor fel­tárt hibákat azóta a legtöb­ben kijavították. Az idén még egy nagy fel­adat előtt állnak a járás KISZ-esei. Csurgón lesz a me­gyei ifjúgárdaszemle. s erre már most készülnek. A járási szemlét a megyei főpróbája­ként rendezik meg; itt adják maid át a második vándor­serleget a legjobban dolgozó gárdaalegvségnek. A járási ev a Nagyatád városi KlSZ-bi- zottság együttműködési meg­állapodása alapján ezen a versenven elindul »nem hiva­talos részvevőként« a legjobb városi szakasz is. Az új KISZ-titkárok fölkészítését is közösen tartják meg március­ban. Még néhány akciót érdemes kiemelni a programok közül: a határőrség ifjúkommunistái és a határ menti községek KISZ-tit’kárai aktívaértekez­letet hívtak össze, s ott az együttműködés szélesítéséről lesz szó. A húszéves a KISZ ünnepségeken zászlót cserél­nek az ifjúkommunisták és az úttörők, baráti talál korzón a közős munka javítását is megtárgyalják. A járás úttörői a kulturális és a tudományos-technikai út­törőszemlékkel vannak elfog­lalva. s nemsokára a kisdobo­sok is megkezdik a szereplést a vers- és prózamondó ver­senyeken. A nyári tervek még kialakulatlanok, az eddigi ta­pasztalatok alapján nem is túl biztatóak. Vándor-táborba például mindössze két csoport jelentkezett. A rákkutatásról tanácskoztak Dubnában, az Egyesült Atomkutató Intézetben pénte­ken befejezték többnapos ta­nácskozásukat a KGST-orszá- gok rákkutató szakemberei. A Szovjetunió. Magyarország. Bulgária, Csehszlovákia, Len­gyelország és az NDK onkoló­gusai a rosszindulatú dagana­tos megbetegedések sugárke­zelésével kapcsolatos kérdése­ket vitatták meg. Különös fi­gyelmet fordítottak annak megállapítására, hogy a gyorsneutronok alkalr^arba- tók-e sugárterápiái célokra. Gépek kct műszakban 1970 nyarán kezdte meg m<V­ködését a budapesti Finom­mechanikai Vállalat 3. számú kaposvári gyára. Az értéke* gépeket kezdettől két műszak­ban üzemeltették, hiszen ke­vés volt belőlük. A budapesti törzsgyárban a tízszázalékos műszakpótlékkal próbáltak ösztönzést adni a második mű­szakhoz, itt pedig már termé­szetes volt azoknak, akik gép mellett dolgoznak. A kaposvá­riak is örültek, amikor a leg­újabb kollektív szerződés sze­rint a műszakpótlékot ők is megkapják. A két műszakba járást a gyár is igyekezett elősegíteni, A délutánosokat is várja az ebéd az étteremben, s az ipar­telepről a közlekedés késő este is jó. A budapesti központban vé­geztek egy vizsgálatot: a for­gácsológépek áramfogyásztását figyelve megállapították, hogy este nyolc óra után nem olyan terheléssel dolgoznak a gépek, mint délelőtt. Ebből arra lehe­tett következtetni, hogy * munka intenzitása sem éri e) a délelőttit. Az oka? Amíg a műszakiak is az üzemben van­nak, könnyen elhárítható a hi­ba. Délután ötkor a vezetők el­mennek a gyárból, s azután nincs, aki döntsön. Ezért gyak­ran előfordul, hogy másnap reggelig kénytelenek várni egyik-másik művelettel. Azért, hogy a jövőben ez ne fordul­hasson elő, megszervezik a műszaki vezetők ügyeletét. Gondoskodnak arról, hogy a második műszakban is legyen olyan gépbeállító műszerész, aki felelőse egy területnek. A gyártáselőkészitést pedig úgy szervezik meg, hogy zökkenő- mentesebb lehessen a munka, Hamarosan megkezdi az üzemszerű termelést a gyár új galván- és festőüzeme is, amelynek beruházási költsége hatvanmillió forint. Ez az üzem csak akkor gazdaságos, ha folyamatosan termel. Százhatvan alkatrészgyártó­ja van a kaposvári gyárnak, de közülük csak negyvenen dolgoznak egy műszakban. Két műszak van a melegsajtoló­üzemben, és nagy gondot for­dítanak a drága, száztonnás hidraulikus hidegsajtoló ki­használására. Éjjel-nappal já­ratják a Wiedemann revolver saj tolót is. Ezt több mint két­millióért vásárolták, és a hoz­zá szükséges szerszámok érté­ke is meghaladja a másfél mil­liót. Ennek a gépnek a mun­kája a lakatosműhely tevé­kenységének az alapja: húsz szerszám fér el rajta, s egy időben több műveletet is vég­rehajt.' r ti EPUL AZ ATOMVAROS Pakson a Kis-hegyen épül az atomerőmű lakótelepe. A munkás-művelődési otthont, m iskolát, a postát a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói készítik el. ____ (MTl-fotó — Cottvald Károly felv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom