Somogyi Néplap, 1977. február (33. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-26 / 48. szám
Csillagászati gázsik À londoni Daily Mail nemrégiben meghökkentő adatokat hozott nyilvánosságra a világ legünnepeltebb operacsillagainak díjazásáról. Az adatokból kiderül, hogy a legdrágábbak — a női szerepek. Egy-egy szopránénekesnő néha olyan — valóban csillagászati — összeget vág zsebre, mely az átlagos amerikai polgár félévi keresetével ér föl. Pénzügyi szempontból a »legigényesebb« az ausztrál az Indus völgyében Banavalban, Harian indiai állam északi részén a kutatók egy meglepő pontossággal tervezett »történelem előtti" város nyomaira bukkantak, amely sokban emlékeztet Mo- hendzsodaróra, az ősi Indusvölgyi civilizáció híres műemlékére. Banavalban olyan népművészeti készítményeket, karkötőket, kőkéseket, nyakláncokat hoztak felszínre, amelyek rendkívül jellemzőek az 5000 évvel ezelőtt virágzott indiai kultúrára. Az UNESCO nemzetközi összefogással szeretné elősegíteni az ősi város további feltárását és megőrzését. Joan Sutherland, ám nem sokkal marad el tőle a svéd Birgit Nilsson és az amerikai Beverly Sills sem. Ok nem ritkán hat-hétezer dollárt kérnek — és kapnak — egy fellépésért. (Ekkora összeget az opera történetében eddig csak Fjodor Saljapin kapott olykorolykor.) Nem kell azonban sajnálnunk a leghíresebb tenoristákat sem. Az olasz Franco Corelli, a spanyol Alfredo Kraus, a kanadai Jon Vickers szintén ritkán lép föl ötezer dollár alatt. Tavaly a salzburgi ünnepi játékokon a 29 éves spanyol José Carreras öt Don Carlos-előadáson összesen 25 ezer dollárt keresett »tisztán". A Metropolitan vezetői a közelmúltban kezdeményezték, hogy a világsztárok gázsijának maximumát négyezer dollárban állapítsák meg, a kisebb amerikai operaházak azonban ehhez nem járultak hozzá, hiszen a leghíresebb énekesek ennyi pénzért nem lépnének fel náluk. Az opera tehát továbbra is drága mulatság marad — részben azért, mert némely énekesek a magánéletben korántsem olyan szeplőtlenül becsületesek, mint a színpadon, az álmodozó varrónő vagy az áldozatkész hősszerelmes jelmezében. Bütykös hattyúk Magyarországéi A Szegedtől nem messze. északra fekvő Sándorfalvá- nak ritka madárvendégei vannak. A község házai alatt elterülő »vad Fehértó« víztükörrel megszakított nádasainak egyik taván két nagy madarat fedeztünk föl a minap: bütykös hattyúkat. A háziliúdnál nagyobb testű, hosszú nyakú madarak. (A hattyú képe közismert : mint a tisztaság jelképét ai ruhatisztító vállalat alkalmazza cégtábláin.) Nyakukat S alakban meggörbítve tartják. Csőrük tövén csupasz, fekete Olajkutak a tengeren A tengerfenék olaj- és földgázkincsének a kiaknázását jótékonyain elősegítette az 1973-as olajválság. A geológiai kutatások kiderítették, hogy a kontinenseket övező sekély, 200 m-es mélységig tartó peremkerületek, a selfek ugyanolyan üledékes rétegekből épülnek föd, mint a szánéi nagyobb a vízmélység, bójákkal stabilizált mesterséges szigetet állítanak fel a fúrás helyén.^ Ezt megfelelően rögzítik. hogy se hullámzás, se vihar, se áramlás ne zavarja a későbbi munkát. Egy-egy mesterséges szigetről egy vagy két fúrótorony végzi a kutatást, majd a termelést. A kútÚj Skodák razföldek belső medencéi. Mivel a kőolaj- és földgáz-előfordulások az üledékes rétegsorokhoz kapcsolódnak, a kőolaj-érdekeltségek figyelme hamarosan a selfek felé fordult. Olaj- és gázlelőhelyék ugyanis ott keletkeznek, ahol évmilliókkal ezelőtt szerves , anyagokból összeállt üledék halmozódott fel. Versengve indult meg a kutatás Amerika partjai mentén éppúgy, mint Európában az Északi-tenger selfjein. Fúrótornyok emelkedtek a tenger fölé a Földközi-tengeren éppúgy, mint Ázsia és Ausztrália partvidékén. A 200 méteres tengermélységig jelenleg csaknem 30 millió négyzetkilométer selfterületen kutatnak a világon. Ez akkora terület, mint egész Afrika. A tudósok véleménye szerint a jövő kőolajának tetemes részét a tengerfenék öcsi számiunkra. A tenger alatti olajtermelés nem egyszerű feladat, nem is olcsó, de már megoldottnak tekinthető. 100 m-es tengermélységig merev, lábaival a tengerfenékre állított fúröbe- r ende zest alkalmazoak. Ha enból a kitermelt anyagot csővezetéken vagy szállítóhajóval juttatják a szárazföldre. Képünkön a Key Gibraltár nevű legújabb mesterséges sziget, mely az NSZK partjaitól 250 km-re kezdte meg működését. A Skoda Művek Mlade Bo- leslav-i gyárában hamarosan lekerül a szalagokról a jól ismert S—100 és S—110 típus, és továbbfejlesztett változatainak adják át a helyet. Az új »Skoda-családnak" négy tagja lesz: az S—105 S (standard) és az S—105 L (de Luxe), valamint az S—120 L (de Luxe) és az S—120 LS (super de Luxe). A hengerek űrtartalma az S—105 változatánál 1046, az S—120-nál 1174 köbcentiméter; a teljesítmények közti kisebb eltérést a kompresszió, illetve az üzemanyag oktánszámának változtatása is befolyásolja. Az SS—120 LS motorja a legnagyobb teljesítményű: 58 lóerős. 96 oktános benzinből 8,6 litert fogyaszt 100 kilométeren; a 100 km/óra sebességre való felgyorsuláshoz mindössze 17 másodpercre van szüksége, a csúcssebesség pedig 150 km/óra. A »normál" — S—105 S — változat sem sokkal marad el tőle, az is könnyen eléri a 130 km/óra csúcssebességet, ha valamivel több időre is van szüksége a fölgyorsuláshoz. A lengőtengelyes, csavarrú- gós, hidraulikus kétkörös fékrendszerű — elöl tárcsa-, hátul dobfékes — új típusoknál a motor hátul maradt, de a hűtő előre kerül, így menet közben közvetlenül kap levegőt a 12,5 liter űrtartalmú, fagyálló folyadékkal töltött, zárt hűtőrendszer. A 38 liter benzin befogadására alkalmas üzemanyagtartály is helyet változtatott: a hátsó ülések alá került. A négyajtós karosszéria formája alaposan megváltozott, az ötszemélyes belső tér szélesebb és kényelmesebb lett. A jól párnázott ütközőfelületek, legömbölyítések a biztonságot szolgálják, az egyharmaddal nagyobb ablakfelület pedig a jobb kilátást. folt van. Szűrkésféhér tollru- hájuk, hússzínű csőrök elárulja, hogy — bár anyányi nagyságú — fiatal madarakkal van dolgunk. (A teljesen kifejlett madarak hófehéreik.) Ez a hattyúfaj igen ritkán kerül Magyarországon, a szabadban a szemünk elé. (Rendszerint rokonával, az énekes hattyúval találkozunk. Az elmúlt száz évben mindössze hat ízben jegyezték föl megjelenését. Az utolsót 1938-ban. a Duna mellett látták. Európa északi tájain mega .Földközi- és a Fekete-tenger környékén fészkel. Ázsiában a Káspi-tenger vidékén és Szibériában él. Télen gyakran kóborol. A legutóbbi évtizedekben az osztrákok betelepítették a Fertő-tóra. és a hetvenes években már a magyar oldalon is megjelentek. Leheteé ges, hogy innen kóboroltak él ezek a példányok. Esetleg állatkertből vagy valamelyik park dísztaváról szökött madarak. Nem lehetetlen, hogy hazánkban és így Somogybán is megtelepszik újra a bütykös hattyú, hiszen fejlődő természetvédelmünk egyre több. e madárfaj fészkelésére is alkalmas terület háborítatlanságát biztosítja. A Kis-Bala- ton, a Nagyberek, a Dráva menti vizek nádasai alkalmas élőhelyek lennének számára. Adataink vannak arra, hogy két-három emberöltővel ezelőtt még fészkelt Bács, Csongrád és Békés nagy [kiterjedésű nádasaiban. A vízi világot járó pákászok összeszedték a fiatal madarakat, és eladták a tanyák, falvak háziasszonyainak, akik úgy neveltek őket. mint a libákat- Finom. fehér pihetoUúkat párnáit, dunyhák megtöltésén« használták. Jellegzetes élőhelyük azok« náddal fedett tavak, amelyeken nagyobb, szabad víztükrök vannak. Biztos ösztönnel választotta ki ez a két madár is a Fehértó hatalmas területéből a számára éppen megfelelő sándorfalvi vizet. Norvégiában, a főváros közelében, forgalmas autóút szomszédságában szinte azonos környezetben láttam fészkén ülni a bütykös hattyút. Itt is Sándorfalva házaitól alig kétszáz méternyi távolságban tartózkodnak már jó két hete. Mindez az ember közelségéi tűnő természetét bizonyítja. A helybeliek előadása szerint sok csodálójuk van a »barátságos, nagy. fehér madaraknak". Tápláléka a sekély vfehes köti: vízinövénynészekikel, csigákkal, vízi rovarokkal, apró halakkal él. Ludak módjára.' görgicsélve szedi össze élelmiét az iszapos fenéikről, vagy hosszú nyakát a víz alá dugva csipegeti a növényeket.' Táplálékigénye is magyarázza itt-tartózkodásáit. A tónak a falu alá nyúló része mindenféle törmelékkel, köztük szerves hulladékkal van körítve, amely téli szükségtáplálék- ként szolgálhat. A bütykös hattyú védett madárfaj, vadászni nem szabad. Állatföldrajzi ismereteink tárát bővítenék mindazok, akik esetleges újabb előfordulási helyéről értesítenék a természetvédelmi felügyelőséget. Dr. Marián Miklós C UM IGÁT VELENCÉNEK? Az utóbbi évtizedben a világ szinte valamennyi újságja kongatta a vészharangot a műemlékekben oly gazdag Velence fölött. Kutatók ezrei — 'Szendvicsembe!' Valaha mély együttérzéssel néztük fényképeken, filmhíradókban az amerikai szendvicsembereket, akik végső kétségbeesésükben kettős táblát akasztottak a nyakukba valamilyen cég hirdetésével, és néhány nyomorúságos garasért végigcipelték a nagyváros utcáin. Hol vannak azok az idők! Másfajta reklámemberek hordozzák ma már a nagy cégek hirdetéseit. Björn Borg svéd profi teniszező például — a szó teljes értelmében — tetőtől talpig reklámember, de sajnálni öt nincs okunk. Játék közben (amelyet természetesen a tévé is mindig közvetít) hosszú hajának leszorítására olyan pántot visel a homlokán, mely egy dán sörfőző nevét hirdeti, s ezért a, bajnok tavaly 50 ezer dollárt kapott. Az ing viseletéért egy sportfelszerelést gyártó cég 25 ezret fizetett, a fehér cipő valamilyen okból a dupláját hozta. Az egyik fajta ütőt csak Amerikában forgatja, ezért 76 ezer dollár járt a cégtől, a másikért, amellyel Európában labdázik, ugyanennyi jött be. Fizet neki a SAS skandináv légiforgalmi társaság, amelynek betűi az egyébként is nagy összeggel honorált ingen láthatók. Véleményem szerint a sportszergyártó és más vállalatok nem használják ki megfelelően a lehetőségeket. Ennek az embernek még vannak szabad testrészei! Fogaira rá lehetne festeni, hogy »Én is X fogkrémet használok!« Csak azt kellene vele megbeszélni, hogy nyitott szájjal teniszezzen. Térde is teljesen szabad. Egyébként is ez a két láb csak szaladgál fel és alá a salakon, anélkül, hogy valami hasznot hajtana. Nem is szólva a nadrágról, amelyen viszonylag nagy felület hever parlagon. Kár, hogy ennyit« karcsú ez a 20 éves fiú? Ha például kétszer ilyen termetes lenne, sokkal több és nagyobb felirat férne el rajta. A reklámszakembereket már az is nyugtalanítja, hogy a tévéközvetítések alatt, amikor a kamera eltávolodik és azt mutatja — teljesen fölöslegesen —, hogy hova repül a labda, a fiú kihasználtságának foka csökken. Persze, mindez csak addig megy, amíg bajnokunk győz. Ha lehanyatlik, nem futnak be többé ezek a pénzek. E szomorú jövőre gondolván szívből sajnálom, hogy ez a szegény fiatalember esetleg elveszti évi 300 ezer dolláros különkeresetét. Ingyen és bérmentve adok tehát egy tippet. Ha megfordulna e bajnok szerencséje, írják rá (természetesen jó pénzért) a fiú ruházatára — a konkurrens cégek nevét. Hadd higgye a közönség, hogy az Y-féle teniszingben csak veszteni lehet. T. h a világ minden tájáról — újabb és újabb ötleteket vetettek föl, hogyan lehetne megmenteni a várost. Velence ugyanis süllyed, és félő, hogy az árhullámok komoly kárt tesznek a cölöpökre épült műemlék épületekben. Legújabban a Pirelli gumigyártó és a Furlani építőipari cég mérnökei azt javasolták, üreges, felfújható gumiköpenyből álló gátakat helyezzenek el a velencei lagúnát átszelő három csatornán. A gumiköpenyeket 9200—9900 m hosszúságban az alapként szolgáló betonpillérekhez horgonyoznák le. Általában fel- fúzatlan állapotban hagynák őket, így fölöttük áthaladhatnak a hajók a lagúnában, és az átlagos nagyságú árhullám útját sem torlaszolnák el. Magas ár-apály idején hatalmas szivattyúk tengervizet juttatnának a gumitömlőkbe, amíg föl nem töltődnek. Ekkor éppen a tengerszint fölé emelkednének, és így elzárnák a lagúnát. A veszély elmúltával újra leengednék őket. A Pirelli-cég szerint az elképzelés műszakilag reális. A laboratóriumi vizsgálatok kimutatták, hogy a gumiköpeny szakítószilárdsága elegendő arra, hogy ellenálljon a legviharosabb tengermozgásnak is. A terv megvalósíthatóságának a bizonyítására egy 77 m hosszú »bébi"-gátat létesítenek egy másik laguna szájában. Ha ez kiállja a próbát, az olasz kormány valószínűleg elfogadja a tervet. A „tigris- hadművelet” A Szovjetunióban nemrégiben megkezdték a tigrisek összeírását. Az »állatszámlálás« az ország minden olyan részére kiterjed, ahol ezek a színpompás macskafélék élnek. A »tigrishadművelet" a Távol-Keleten kezdődik — errefelé élnek az értékesi ussziri tigrisek —, majd Türkménia déli részén, az Amu-Darja folyó mentén és a Kaukázus környékén folytatódik. Az összeírás annak a kezdeményezésnek az eredménye, amelyet a Nemzetközi Környezetvédelmi Szervezet hirdetett meg. A fölmérés célja annak földerítése, mennyi esély van ezeknek a nemes vadaknak a megmentésére. A szovjet tapasztalatok feldolgozása után a világ más országaiban is hozzáfogtak a tigrisek, illetve más nagyvadak összeszámlálásához.
