Somogyi Néplap, 1977. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-24 / 46. szám

A ROSENBERG-DOSSZIÉ Laboratóriumunk az erdő Nyolcvan évig tartó kísérlet Bgyórai beszélgetés után még egyszerűnek és irigylés­re méltóan nyugodtnak láttam az erdészeti kutatók munká­ját. Mikor pedig Hajdú Gábor, az Erdészeti Tudományos In­tézet kaposvári kísérleti állo­másának vezetője elmondta, hogy a csertölgyesek fater­mesztési lehetőségeit és nö­vekedési viszonyait vizsgáló programjuk végleges követ­keztetéseit csak 80 év múlva tudják levonni, és hogy az egyes részeredmények begyűj­tésére is csak tízévenként van mód, megkérdeztem: mi ad munkát. Ügy látszott, házi­gazdámat nem érte váratla­nul ez a — mint utóbb be­láttam — hozzá nem értésről árulkodó kérdés. — Ismerőseim közt is akad nem egy, aki megkérdezi tő­lem: »Ugyan, mit kutattok? Az erdő így is, úgy is meg­nő.« Az utóbbi cálfolhatatlan állítás nem számol a hogyan­nal. Hogy két azonos területű erdő több és jobb, vagy ke­vesebb és gyengébb minőségű fát ad-e, az az erdőt nevelő embertől függ. A tölgyesek életét a facsemete kortól a teljes kifejlődésig — 80—100 évig — nyomon követjük, ar­ra keresve választ, hogy a kü­lönböző környezeti tényezők miként hatnak a fák fejlődé­sére. — Ehhez a vizsgálódáshoz kevésnek látszik egy ember­élet ... — Nekem most lesz módom először arra, hogy ugyanab­ban az erdőben a tíz év előtti mérési eredményeket és a maiakat összevessem. So­mogybán, Tolnában és Bara­nyában összesen 266, külön­böző korú kísérleti területünk van. — Mi indokolja a vizsgálati helyek nagy számát? — Munkánk célja megta­lálni az egyes fajták fejlődé­sének legkedvezőbb feltéte­leit. A 266 erdő között lesz az átlagosnál jóval fejlettebb, és olyan is, amelyik messze el­marad a többitöl. MI az elté­rés oka? Ezt az egyszerű kér­dést tesszük föl mi sokféle­képpen a természetnek. Helyes választ persze csak a jól föl­tett kérdésre kapunk. Mun­kánk .meglehetősen bonyolult. A földben élő baktériumok, a talaj ásványi anyagai, az er­dő növényzete és állatvilága, az időjárási viszonyok, a fák sűrűsége ... mindezek bonyo­lult kölcsönhatása együttesen befolyásolja a fák fejlődését. — Miért lényeges az erdő sűrűsége? — Minél sűrűbb egy erdő, annál lassúbb a fák »hízása«, ellenben annál gyorsabb a nö­vekedése. Ezzel kapcsolatban vizsgáljuk azt az optimális sű­rűséget, melynél az ipar szá­mára legkedvezőbb méretű fá­kat kapjuk. — Vannak-e a ma erdőmér­nökei által is hasznosítható eredményeik? — Természetesen, több rö­vid távú kísérletünk, illetve a gyakorlatot segítő kutatási te­rületünk is van. Még a már említett hosszú ideig tartó megfigyeléseknek is vannak jól hasznosítható tapasztala­tai. — Mi módon adják át eze­ket a szakembereknek? — Munkánkról különféle kiadványokban és szaklapok­ban adunk számot, emellett élő kapcsolatot tartunk fenn a dél-dunántúli erdőgazdaságok­kal. — Mindez kétségkívül sok haszonnal jár, mégis: hogyan billenne a mérleg, ha egyik serpenyőjébe a nemegyszer évtizedekig tartó kutatások költségeit, a másikba pedig a majdan faköbméterekben és minőségben mutatkozó nép- gazdasági hasznot tennénk? — Számítások szerint kuta­tásaink hatékonysága 30 szá­zalékos. Egy gyárban ez bizo­nyára csapnivalóan rossz eredmény azonban, ne feled­jük el, hogy állomásunk elmé­leti kutatásokat végez. A tu­domány és általában az em­beri megismerés haszna pedig nem mindig mérhető tonnák­ban és forintokban. — Milyen egyéb kutatáso­kat végeznek? — A dél-dunántúli fenyőer­dők vizsgálata alapján dr. Adorján József egyebek közt arra a kérdésre keresi a vá­laszt, hol volna még lehetőség új fenyvesek telepítésére. Munkájának jelentőségét fő­ként az adja, hogy az ágazat V. ötéves tervének egyik cél­kitűzése a minőségi faanyagok importjának csökkentése. A gyakorlati fagazdálkodáshoz legközelebb álló kutatási terü­let gazdája, Cserjés Miklós, a fakitermelésnél használt gépek műszaki teljesítményét vizs­gálja. Emellett módszereket ad az önköltségszámításhoz és a műszaki normák kidolgozásá­hoz. Ez utóbbi különösen je­lentős, hiszen pontosan tervez­hetővé teszi a fakitermelés gép- és létszámigényét. Cser­jés Miklós egyik korábbi ku­tatási területe a fa ipari hasz­nosításának a legjobb módsze­reit kereste. Számításai sze­rint például a parkettagyár­tásnál a faanyag 57,7 száza­lékát hasznosítják. Hordóké­szítésnél ugyanez a szám 66,2. — Az »elforgácsolódó« rész igen nagynak látszik... — Sok anyag elvész például, miközben a henger alakú rönkből négyzet alapú hasáb lesz. — Eszerint az ipari felhasz­nálás szempontjából jobb vol­na, ha az erdőkben szögletes fák nőnének. Voltaképpen miért henger alakú a fa? A félve föltett utolsó kér­désre Hajdú Gábor elképedés nélkül válaszolt. — A fizika törvényszerűsé­gei szerint a henger alak ké­pes legjobban elviselni a nyomást, vagy például a sze­let. Ugyancsak a hengeres törzs képes legjobban meg­tartani a korona súlyát. A természet formatervezése va­lóban hibátlan. Bíró Ferenc Exkavátorok terven felül Izotóp ellenőrzi o hegesztést Testvérlapunk, a Kalinyinsz- kaja Pravda első oldalán mos­tanában a számokat szedik a legnagyobb fokozatokból. Ezek a tonnák, méterek, pénzösz- szegek azt a pluszt jelzik, amellyel egy-egy kolhoz, szov- hoz, gyár járul hozzá a X. ötéves terv megvalósításához. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére munkásgyűlése­ken határozzák meg a felaján­lásokat. A termelés hatékony­ságának növelése, a minőség javítása áll az egyre szélese­dő munkaverseny-mozgalom középpontjában. Kalinyin gyárai élen járnak a felajánlásokban. A fésűs- fonó kombinát dolgozói pél­dául-elhatározták: hat szövet minőségét annyira javítják, hogy elnyerjék a kiváló áru minősítést. Az eddiginél száz­ezer méterrel többet gyárta­nak e védjeggyel, s növelik a választékot is. A Munka Vö­rös Zászló Érdemrendjével ki­tüntetett műbőrkombinát újabb felajánlását szép re­korddal köszöntötte : egymillió tonna gumit gyártottak az .üzem alapítása óta. A hazánkba is exportáló exkavátorgyár tavaly tizen­négy gépet készített terven fe­lül, az idén pedig ötöt szerel össze pluszban. 1977 nagyon fontos a gyár történetében, mivel megkezdik a hidrauli­kus, szervokormányos exkavá­torok sorozatgyártását. A munkások úgy döntöttek, hogy megpályázzák a kiváló áru címet az új exkavátoruk­kal. A selyemszövőgyár jel­szava »A nagy október 60. év­fordulójára 60 kiemelkedő munkáshét«. Azt tervezik, hogy a termelékenység növe­lésére alapozva 250 ezer mé­ter selyemmel tetézik meg tervüket. A vidék sem marad el: a visnyij-volocsoki Vörös Május Üveggyár húsz új kiváló ter­mékkel örvendezteti meg a bel- és külföldi vásárlókat. Jól ismerik testvérmegyénk­ben a Komszomol díjával ki­tüntetett lentermelő brigádot, mely a veszegonszki járás Csillag kolhozában dolgozik. A brigádtagok vállalták, hogy hektáronként annyi lent ter­melnek, amennyiből egy ton­na szövet készülhet. Újabb és újabb hírek érkez­nek a kalinyini atomerőmű építkezéséről. Átadták a má­sodik kazánt, így óránként száz tonna gőzt kaphatnak az ipari létesítmények, a lakások. Ez a mennyiség elegendő az idén üzembe helyezendő rész­legek ellátására is. Először használtak rádióizo­tópot Kalinyinban építkezés ellenőrzésére. A most készülő áruházat elemekből rakják össze; a mozgó laboratórium a radioizotóp segítségével ál- lapitotta meg a hegesztések szilárdságát. A mozgó labora­tórium ezután rendszeresen járja majd testvérmegyénk építkezéseit. Somogybán is jól ismerik a Tvericsanye ének- és tánc- együttest. A tehetséges fiata­lok szép sikereket értek el az utóbbi hónapokban, Lenin- grádban, Moszkvában léptek közönség elé, sőt díjat is kap­tak az öntevékeny együttesek össz-szövetségi fesztiválján. TÜSKÉS TIBOR fi Balatontól a Dráváig »A három vendég e szen- deségen egyszerre mosolyodik el, s együtt találta- kiáltani: Jól van. Az erdélyiek csak gyaníták, hogy a lampos méz: lépes leszen« — írja Döbren- tei. Berzsenyi megjegyzi : »Ilyen falusi gazdaember csak azzal szolgál, ami telik.« Ne feledjük, a Nagyberek szélén vagyunk, a hajdani gazdag virág- és méztermő vidéken, a méhészkedő so­mogyi falvak egyikében ! »Kertbe -menetéi. Méh-fel- verés ... Jóízűn esik a jószív mézével adott méz« — emlé­kezik vissza Döíbrentei. Másnap Berzsenyi nehezen ereszti útra látogatóit. Még a vendégmarasztaló magyar szokással, »a kerék eldugatá- sával« is megfenyegeti őket. Délután a »több szénakazalú szérűjébe vitte vendégbarátait sétálni, s mutatta ereszében csikait méneséből«. Az idő gyorsan repül, a lá­togatás emlékére a kertben szelídgesztanyefát ültetnek. »s napáldozat felé ablak alá dörren az utazókocsi előfogat- tal«. A házigazda és a ven­dégek megilletődve búcsúznak, »ölelkezés között örök barát­ságkötés, sűrű levelezet meg- ígérése. Kapuból int vissza keszkenővel, kalappal a há­rom távozó. Berzsenyit még egyhelyt állónak látják, utá- nok néztében.« A vendégeit dohánnyal, bor­ral, pereccel, lépesmézzel kí­náló, a ménesének csikaiVal dicsekvő, a versekről szemér­mesen hallgató Berzsenyi visszamegy a házba. A távozó vendégek a falu határában az előfogatot kísérő kocsisokkal szóba elegyednek. »Pataky (a két eiőfogóhoz) : Kegyelmetek ki emberei itt a faluban? Kocsis: Mink tekentetes Börzsönyi Dániel úrnak szol­gálunk. Pataky: Jó lovacskáik van­nak. amint látom. Előlovas: Csak emöeyünk uraim, semmit se küő fényi. Kocsis; Dejszen mögparau­Ketten a yillamosszékben Idő: 1953. június 19. Hely­szín: a hírhedt Sing-Sing bör­tön. A hóhér a villamosszék- be ültet egy szemüveges, ma­gas homlokú, keskeny, fekete bajuszú férfit, csuklóira, hom­lokára pántolja a szdgeteletlen huzalokat, majd az ügyész, a bíró és az orvos jelenlétében segédei elfordítják a nagyfe­szültségű kapcsolótábla kere­két. Julius Rosenberg szíve megszűnt dobogni. Pár perc­cel később Ethel Rosenberg ült a székibe : a mozdulatok ugyanazok. Csak a villanyára­mot kellett kétszer az elítélt testébe vezetni, mert az első áramütéstől nem halt meg. Nem titok az atomtitokl Julius Rosenberget és fele­ségét, Ethelt három évig hú­zódó perben kémkedés miatt ítélték halálra. Azzal vádol­ták őket, hogy kiszolgáltatták az atomtitkot a Szovjetunió­nak. A hivatalos Amerikának bűnbakra volt szüksége, mert 1949 őszén kiderült: megszűnt az atombomba fölötti egyed­uralom, Akkor szeptemberben ugyanis a Szovjetunióban si­kerrel felrobbantották az első kísérleti atombombát. Az USA többé már nem volt képes zsarolni és fenyegetni a vilá­got az atombombával, amely- lyel 1945 augusztusában japá­nok tízezreit ölték meg. vagy tették életük végéig nyomo­rékká. Felállították a hírhedt Ame- rika-ellenes Tevékenységei Vizsgáló Bizottságot az USA- ban, irtóhadjáratot kezdtek minden haladó eszme, gondo­lat és baloldali ember ellen. A gyűlölködő sógornő A szereplők: Julius és Ethel Rosenberg. »Soha meg nem ismerhettük a gazdagok köny- nyű életét, gondok nélküli ké­nyelmét. Olykor nélkülöztünk is. Egyszerű körülmények kö­zött éltük a kisember éle­tét...« (Részlet a házaspár­nak a börtönből gyermekeik­nek írt egyik leveléből.) Ju­lius Rosenberk mérnök 1936- ban vette feleségül Ethel Greenglasst. Azokban a szű­kös évékben — annyi más társával együtt — Rosenberg mérnök sem viseltetett ro- konszenwel a válság haszon- élvezői iránt. Rögtön rásütöt- ték: kommunistagyanús. Rosenberg mérnök felesége öccsével, David Greenglas- szal a háború után vállalko­zásba kezdett, de csődbe ju­tottak. A sógornő, Ruth Green glass Rosenberget okolta a sikertelenségért; gyűlölkö­dése határtalan volt, célja lett eltiporni, lehetetlenné tenni Rosenbergéket. Greenglassné a későbbiekben kulcsszerepet játszik a házaspár meghur- colásában és a hamis vádban. Az ügyhöz tartozik, hogy David Greenglass műszaki katonaként a Los Alamos-i atomkutató-telepen dolgozott. Laboratóriumi fölszereléseket lopott, s az ügy az FBI (Szfl^ vetségi Nyomozóiroda) tudo­mására jutott. Hogy Green­glass mentse magát, két em­ber életét áldozta föl. Szörnyű mesét tálalt az FBI-nek... A szörnyű „mese’9 Greenglass azt vallotta; hogy Rosenberg mérnök köz­vetítésével az atombomba mű­szaki leírását és rajzát szovjet ügynököknek kiszolgáltatta. A »hazafiútlan« cselekedetre Rosenberg és felesége vették rá. 1950. június 16-án Julius Ro­senberget, majd egy hónappal később a feleségét is őrizetbe vette az f'BI. A vád ellenük: az atomtitok kiszolgáltatása, hazaárulás és kémkedés. Ir- wing Kaufman bíró szerint a házaspár a gyilkosságnál is súlyosabb bűnt követett el. Tettük következtében megvál­tozott a történelem menete, mégpedig hazájuk számára hátrányosan. A hírhedt Rosenberg-per akkor kezdődött, amikor a Szovjetunió már rég ismerte az atombomba-előállítás tit­kát, sőt sikeres kísérleti rob­bantást is végrehajtott! Hoo­ver volt amerikai elnök akko­riban jelentette ki: »Amíg a mi — és csakis a mi — ke­zünkben van az atombomba, addig politikánkat rákénysze- ríthetjük az egész világra.«. A szovjet atomkísérlet ha­tására Amerikában valóságos politikai hisztéria támadt, öles újságcímeg hirdették: Amerikát meglopták? Ki a tettes? A hivatalos Amerika nem sokat késlekedett a vá­lasszal. produkálta a tolvajo­kat. a kémeket — a Rosenberg házaspár személyében. Kulcsár László (Folyt, köv.)-----------------------------------i c sóta urunk, hogy vigyázzunk. Pataky: Hát milyen úr a tekintetes Börzsönyi úr, szol­gáló embereihez? Kocsis: Az a mi földi Iste­nünk. Előlovas: A bizon senkit se bánt, peig jó gazda. Kocsis: A fölséges Isten ágya meg és füzessen neki ezer annyit.« Berzsenyi niklai házát 1812- ben átépíttette. Április 2-án rakódott be az új szobákba,’s még aznap ezt írta Kazinczy- nak: »Letettem nyoszolyámat azon szegletbe, melyben én haldokolni fogok, elgyújtot­tam kandallómat, melynél életemnek örömeit, boldogsá­gait gyakran vissza fogom ké- rődzeni s vénségemet melen­getni. Barátom, ez a nap ne­kem ünnep, örülök, mint az én gyermekeim, kik mo6t a kandallót körül fogták és tap­solnak; örülj velünk Te is.« A szobában, ahol a költő le­tette nyoszolyáját, s a kandal­ló helyén, melynek tüzet el­gyújtotta, ma múzeum van. A költő versei, könyvei, kézira­tai, személyes tárgyai, a kor- társak és a költő utódok val­lomásai a ház hajdani lakójá­ra emlékeztetnek. Itt láthatók Martyn Ferenc grafikai mű­vei is. Martyn a világirodalom számos nagy alkotása — a Don Quijote, a Bovaryné, Mallarmé versei, az Ulysses — illusztrálása után rajzsoro­Növényvédelmi tájékoztató fi gyümölcsöskert időszerű növényvédelmi munkái A mechanikai növényvédel­mi munkák elvégzése után, még a rügypattanás előtti idő­szakban kell elvégezni a féli lemosó permetezéseket. Ezt a munkát az enyhe időjárás is időszerűvé teszi. Az alma. kör­te, birs gyümölcsfák védelmé­re 2 százalékos Novendát vagy 0,9—0,8 százalékos Krezonit E-t használjunk. A védeke­zéssel különösen a kaliforniai pajzstetű áttelelő alakjait le­het elpusztítani, s egyúttal je­lentős mértékben gyéríthetjük a takácsatkákat, a levéltetvek áttelelő tojásainak a számát, megakadályozzuk a sodrómo­lyok, az araszoló hernyók és a zatban örökítette meg Berzse­nyi életének mozzanatait. A fájós lábú költő hintóba ül. Keszthelyre látogat... Ber­zsenyi köpenyébe burkolózik, kiáll a Balaton partjára, kö­rülötte fölkomorlanak a he­gyek, a Badacsony koporsója, a Szentmihál.y-hegy kúpja ... A niklai gazda kimegy a gombai présházba, csapra üti a hordót, bort csóréit a pohár ba. s a metszett üveget a fény felé emeli... Többször jártam már Nik­ién. és vittem vendégeket, ki­ránduló diákokat az emlék­múzeumba, az 1814-ben ülte­tett szelídgesztenyefák alá, a márvány obeliszkhez. Pécsrő! a Balaton felé utazva, öreglak és Marcali között, országúton könnyen útba lehet ejteni a falut. A látogatásokat az is emlékezetessé tette, hogy a kiállítási tárgyak között a ház mai lakói, a költő leszárma­zottai. dédunokái kalauzoltak. Mindegyik látogatásnál job­ban megfogott az utolsó, a ta­valyi. Az 1976-os esztendő két­szeres Berzsenyi-jubileum volt : a költő születésének kétszázadik, halálának száz­negyvenedik évfordulója. A megye több napos ünnepséget rendezett szoboravatással, ko­szorúzással, irodalmi műsor­ral. A kaposi est után. más­nap kimentünk Niklára. (Folytatjuk) b’imbólikasztó bogár rügykár­tételét. Az alma- és körtefákat 5 százalékos gyümölcsfaolajjal is kezelhetjük, ha az elmúlt két évben nem védtük fáin­kat ezzel az olajos szerrel. Az őszibarack védelmére téli hi- gítású mészkénlevet vagy 5 százalékos Neopolt használ­junk. (Az őszibarack ugyanis érzékeny a Krezonit E, Noven- da készítményekre.) A keze­lés hatásos védelmet nyújt a levélfbtírosodás, a levéllyuka- csosodás kórokozói ellen, gyé- ríti a kaliforniai és a kagylós pajzstetűt, valamint a takács­atkák, levéltetvek áttelelő alakjainak egyedszámait. Kaj­szifáink védelmére a monília, a levéllyukacsosodás, vala­mint a sodrómolyok, araszolok áttelelő alakjainak gyérítésé­re téli higítású mészkénlevet, vagy 5 százalékos Neonolt használjunk. Az elmúlt évek erős moníliás fertőzésének megelőzése érdekében, azokon a területeken, ahol tavaly erős fertőzéseket észleltek, a téli lemosó permetezést 0,3 száza­lékos rézoxiklorid hatóanyagú (Vitigran, Cobox, Rézoxiklo­rid 50 WP stb.) szerrel java­soljuk végrehajtani. A ribisz­ke- és köszméte bokrok«! kell még a rügypattanás előtt áz- tatásszerűen permetezni leg­veszélyesebb kártevőjük, a ka­liforniai pajzstetű ellen. A vé­dekezésre 2 százalékos Noven- da, vagy 0,9—0,8 százalékos Krezonit E, vagy 4 százalékos gyümölcsfaolaj, vagy 4 száza­lékos Neopol használható. Fel­hívjuk a kistermelők figyel­mét, hogy a málnabokrok vé­delmére gyümölcsfaolajat fel­használni nem szabad a per­zselés veszélye miatt. A tél végi lemosó permete­zést vegyes állományi házi­kerti gyümölcsösökben az el­térő rügypattanás miatt a leg­korábban fakadó gyümölcsös­höz igazodva végezzük el: köszmétét, málnát, ribiszkét, kajszi- és őszibarackot a kösz­méte rügypattanásakor, a töb­bi gyümölcsfa lemosó perme­tezését a körte rügypattaná­sáig kell elvégezni. Ethel és -Julius — Picasso rajza a Rosenberg házaspárról.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom