Somogyi Néplap, 1977. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-22 / 44. szám

A két otthon — egy — Sokszor messze vagyunk ám még az egyenjogúságtól... — Hogyhogy? — Ha össze akar jönni a brigád, vagy valamilyen ren­dezvényre készülünk, több asszony kimenti magát: »Jaj, nem maradhatni: még egy fél órát sem, mit szól az uram, 1 ha később megyek haza.« A fiatalabbak bátrabbak, a há­zastársak nyíltabbak egymás­hoz, az idősebbeknél azonban nagyobb az alkalmazkodás. És ez sajnos, általános ... Virág Józsefné több mint tizenhárom éve varrónő a Ka­posvári Ruhagyárban. Sze­rény, csendes, de határozott asszony. Legutóbb akkor ta­lálkoztam vele, amikor várat­lanul őt bízták meg a 2. szá­mú alapszervezet beszámoló taggyűlésének elnöki tisztével. Közéleti és pártszervezeti ta­pasztalata, ismerete kiérződött minden mondatából, a közben kifejtett véleményéből. A párttitkár elismerően fogott vele kezet a taggyűlés után, amiért ilyen jól helytállt az igazoltan távol levő társuk he­lyett. A mozgalommal az első munkahelyén került kapcso­latba. Ma is szívesen emle­geti azokat a társait, akikkel együtt kezdett a' KISZ-ben, s most is üzemi politikai veze­tők. Vonattal járt be Nagyba­jomból Kaposvárra, a Hűtő­ipari Vállalathoz. Nem volt nehéz a mirelit áruk csoma­golása, csak az a hideg ... Még ma is érzi a csontjaiban. A ruhagyárban dolgozó falu­beli lányok és asszonyok anv- nyi szépet mondtak a munká­jukról, hogy kedvet kapott hozzá ö is. Mégiscsak közelebb áll a varrás egy nőhöz. Je­lentkezett, s három hónapig várt az értesítésre. Nagy szo­rongással lépte át a gyárka­put, de azután minden ment simán; varrni tudott, már az első hónapban 1170 forintot vitt haza. — Ugyanilyen könnyű volt beilleszkedni a társadalmi életbe is? — Mindig szerettem elmon­dani a véleményemet, termé­szetesen akkor, ha valóban volt valamiről. A Hűtőipari Vállalatnál lettem tagjelölt, s kétévi ruhagyári tevékenysé­gem alapján beválasztottak a pártvezetőségbe. Akkor tömeg- szervezeti felelős voltam, most pedig nőfelelős vagyok az alapszervezetben. — Sa szocialista brigád ve­zetése? — Én csak második éve va­gyok a Lenin brigád vezetője. Az ifjúsági szalag nyolc dol­gozója 1969-ben alakította meg e közösséget, s Matusné volt az első vezetője. A ré­giekből hatan ma is brigádta­gok, s a közösség kétszer el­érte az arany fokozatot. A gyárban ez az egyetlen ilyen brigád. Eddig csendes párbeszédet folytattunk, attól a kérdéstől azonban, hogy miként készül a brigád október jubileumára, a kontyos, szemüveges asz- szony tűzbe jön, s lelkesen magyarázza felajánlásuk lé­nyegét. — A csepeliek felhívásához csatlakoztunk. A Lenin szo­cialista brigád a minőség ja­vítását tartja a legfontosabb­nak, éppen ezért garanciát Közeleg a FIN Az előkészületeket decemberben kezdték Jó ideje tervezik a forra­dalmi ifjúsági napok rendez­vényeit a megyei KlSZ-bi­zottságon. Az idén új témáról tarta­nak eszmecserét a fiatalok, de ez kapcsolódik az eddigi­ekhez. X korunk forradalmi- sága és a szocialista hazafi- ság, proletár internacionaliz­mus gondolatkörében lépnek tovább; »magasabb szinten« Hogyan élünk, hogyan éljünk? címmel rendezik meg a vitá­kat. Megyei útmutató készült ehhez, a propagandisták fel­készültek a vitavezetésre a já­rásokban, valamint a városok­ban. A klubvezetők értekezle­tein is szó volt erről. A három tavasz ünnepének' megyei megnyitója március 14-én lesz Kaposváron. Ha­gyományosan a Kossuth- és a Petőfi-szobornál koszorúznak a fiatalok. Március 15-én a tanítóképző főiskola rendez játékos sportvetélkedőt, a megyei könyvtárban pedig a Csiky Gergely Színház KISZ- alapszervezetének tagjai iro­dalmi műsort adnak. Ezen a napon Siófokon, a művelődési központban tartják meg a me­gyei diáknapok rendezvényeit. Március 19-én a megyei KISZ-bizottságon az ifjúsági szövetség újjászervezése 20. évfordulójának tiszteletére emlékgyűlésen gyűlnek össze a volt és a mai KISZ-vezetők. A Tanácsköztársaság kikiál­tásának évfordulóján a ' La- tinca téren lesz ünnepség. Április harmadikán délelőtt kezdődik meg az idei FIN legnagyobb akciója. A Cente­náriumi Parkban politikai nagygyűlést tartanak, és a Killián-körökben jól dolgozók tesznek KISZ-fogadalmat. A gyűlésen ott lesznek a járá­sokat és a városokat képvise­lő fiatalok. Utána kulturális és ügyességi bemutatók, ver­senyek várnak az érdeklődők­re. A helyszínen lehet majd nevezni. Több szórakozási lehetőséget kapnak a fiatalok március­ban és áprilisban. A kaposvári Vörös Csillag moziban 10 ré­szes ifjúsági filmsorozatot ve­títenek; új magyar filmeket mutatnak be. A balatonszent­györgyi Csillagvárba motor- kerékpáros túra indul a me­gye minden részéből. A megyei KISZ-bizottság már korábban felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a munka, a tanulás ünnepe a FIN. Ezért az alapszervezetek így szervezzék meg saját rendez­vényeiket. Már most tudomá­sunk van arról, hogy a csak­nem egy hónap alatt sok ifjú­kommunista közösség tervez társadalmi munkaakciókat, kommunista műszakokat. vállal érte, s megtartjuk a technológiai fegyelmet is. Az új, stopmotoros varrógépek karbantartását is felajánlot­tuk, hogy ne legyen kiesés. A szocialista brigádokat felhív­tuk, hogy ajánljanak jel kom­munista szombatot a KISZ- klub kialakításának céljára. Ez azért fontos, mert a szo­cialista brigádok is helyet kaphatnának. Ott voltam a ruhaipari szocialista brigádve­zetők országos tanácskozásán, fel is szólaltam, örültem an­nak, hogy az összefoglalóban egyetértettek a törekvéseink­kel. > Virágnénak mindig van va­lamilyen programja: gyűlés, találkozó, társadalmi munka. A brigádból nyolcán szabad- egyetemre járnak: ő a. külpo­litikai sorozaton vesz részt öt társával, ketten pedig a föld­rajzin. Elvégezte az öthóna­pos pártiskolát, távolabbi vá­gya a szakmunkásvizsga leté­tele. Most újabb megbízatás vár rá: a somogyi asszonyok képviseletében ő is ott lesz a Magyar Nők Országos Taná­csának vezetőségválasztó kon­ferenciáján. — Sok minden foglalkoztat, ami a nőkkel kapcsolatos. Véleményem szerint még kö­zelebb kell hozni az otthont és a munkahelyet, sok mun­kásnő életében ugyanis ez még messze esik, kiváltkép­pen a bejáróknál. A nyolc órát ledolgozzák, utána azon­ban nem tesznek semmit, vagy nagyon keveset... Már­pedig többre mennénk, s min­denkire kevesebb jutna, ha gyarapodna a társadalmi munkások száma. A másik ál­talános téma: minden nőnek sokkal nagyobb felelősséggel kellene döntenie abban, életet ad-e egy gyermeknek. A tör­vénytől pedig a dolgozó nők sokkal nagyobb szigort várná­nak a később család nélkül felnövő fiatalok érdekében. Virágnénak három lánya van, a nagyobbik most jelent­kezett gimnáziumba. A férje — ő is sok társadalmi munkát végez — gépkocsivezető a TANÉP-nél. A közelmúltban költöztek be a szép, új muri- káslakásba Kaposvár központ­jában, a Latinca Sándor ut­cában. Virágné büszke rá, hogy a családi légkör is meg­teremti a lehetőséget az ő közéleti tevékenységéhez. Az otthon és a munkahely náluk már egybeesik. Lajos Géza Az 5rs felhívása: Fegyelmezettebben Fáradt a határőr, arca ki- al vállán. — Elnézést, éjszaka szolgá­latban voltam, néhány perce, hogy felébresztettek, még nem pihentem ki magas tel­jesen ... Ám, amikor terveikről, az őrs fiatal határőreinek kezde­ményezéséről érdeklődünk, nyomban megélénkül Tóth Gyula szakaszvezető, KISZ-, titkár. — A KI3Z- istákkal, az­után parancs­nokaimmal, a pártszervezet vezetőivel so­kat beszéltünk arról, mit te­hetnénk mi, határőrök a Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalom 60. évfordulójának méltó megün­neplése érdekében. Elhatá­roztuk: a szolgálat még fe­gyelmezettebb ellátásával, s a környező községekben élő fia­talok hazafias neveléséhez nyújtott még eredményesebb segítséggel készülünk az ün­nepre. Ennek követésére szó­lítottuk fel a határőrkerület valamennyi őrségének KISZ- szervezetét. Azért is határoz­tuk el ezt a kezdeményezést, mert az ősszel őrsünk egy bel­ső évfordulóra emlékezik: ép­pen húsz esztendeje lesz, hogy szolgálatának teljesítése köz­ben hősi halált" halt Szivák István határőr, KTSZ-szerve- zetünk , névadója. Az ő emlé­kének kívánunk tisztelegni. A parancs­nok, Szűcs Ár­pád őrnagy folytatja: — örültem a fiatalok elha­tározásának, segítjük őket a végrehaj­tásban. Első- soi’óW.arra kérjük őket. neveljék, olyan szellemben az ide kerülő fia­talokat, hogy büszkék legyenek arra: a határőrségnél szolgál­nak. A határőri szolgálatot el­látni, együttműködni a lakos­sággal csak akkor lehet ered­ményesen, ha valamennyien felelősséget érzünk határaink sérthetetlenségéért. Tavaly, sajnos, egy kissé ellaposodott a versenymozgalom, az idén ezen változtatni kívánunk. Szeretnénk elérni az élenjáró vagy a kiváló őrs címet. S máris sorolja, mit kell tenni ennek érdekében, s mi az. amit a KISZ-szervezet fiataljai tehetnek. Tervezik az őrs hősi halottja emlékművé­nek újjáépítését. Társadalmi munkában garázsokat, torna­termet, s az őrs előtt 609 mé­ter hosszúságban — a tanács adja az anyagot — járdát épí­tenek. Közreműködnek a zá- kányi iskola tatarozásában. Ezernyi tennivaló a fegyel­mezett szolgálatellátás mel­lett, amiben elsősorban a KISZ-istákra számítanak. Ab­ban is, hogy önállóan kezde­ményezzenek és segítsenek a rajparancsnokok felelősség- érzetének növelésében. Karajos Lász­ló főhadnagy, párttitkár: — A pártve­zetőség részé­ről én patroná­lom az ifjúsági szervezetet. Jó érzéssel hall­gattam a KlSZ-taggyű- lésen felszóla­ló fiatalokat, hogy milyen lelkesedéssel fo­gadták a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. évfor­dulójának megünneplésére tett kezdeményezést. A munka már megkezdődött, s ezt a lelkesedést tapasztalom a szol­gálat ellátásában, látom a szervezeti élet tartalmasabbá válásában, a fiatalok és a parancsnokok kapcsolatának erősödésében is. Politikai munkánk célja — s ebben nagy segítséget nyújt a KISZ- szervezet —, hogy határőreink felelősséget erezzenek mun­kájukért, s az őrsöt második otthonuknak tekintsék. Szíve­sen vállalják a helyiségek, az udvar szépítését, parkosítását, hogy Ide látogató szüleik, hoz­zátartozóik jó véleményt al­kossanak őrsünkről. Ök pedig leszereléskor kellemes emlé­kekkel, a katonai szolgálat be­csületes teljesítésének tuda­tával távozhassanak. Fiatal­jaink komolyan veszik felada­taikat. Ezt bizonyítja, hogy ebben az évben — a lakosság Segítségével — két határsér­tőt fogtak el. Ifjú Gárda- és úttörőhatár- őr-szakaszokat patronálnak az őrs fiataljai. Készülnek egy közös tavaszi gyakorlatra: a határőri szolgálatba, a határ­sértés megakadályozására be­vonják a fiatalokat, a felnőtte­ket is. Közös kulturális és sporteseményeket rendeznek a területi KISZ-szervezetekkel. E munka, valamint a szol­gálat fegyelmezett ellátása jő iskola a fiatal határőrök kom­munistává nevelésében is. A napokban Tóth Gyula szakasz­vezető, KISZ-titkár felvételié­ben döntenek majd az őrs kommunistái. A szolgálat fe­gyelmezett, példamutató ellá­tásával — ezzel érdemelte ki az élenjáró határőr kitünte­tést —, az ifjúsági szervezet irányításával, társai és a kör­nyező községek • fiataljainak nevelésével vált alkalmassá e megtiszteltetésre. Szalal László A favágást gépszerelés váltotta föl Iskola az erdőben Á fejlesztés újabb lépcsőfoka A tehenészet eredménye a bűvös határ fölé emelkedik Az egész Dunántúlról érkez­tek fiatalok Szőcsénypusztára, az erdőgazdasági szakmun­kásképző iskolába. Hároméves a bentlakásos intézmény, s a három év során a tanulók tornatermi és gyakorlati okta­tás keretében ismerkednek a romantikus, mégis nehéz szak­ma fogásaival. Főként télen jön el a dolog ideje, így van ez a tanulmá­nyi időszak alatt is. A Somo­gyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdasággal kötött szocialista együttműködési szerződés ér­teimében hetenkénti váltással a munkából is kivehetik ré­szüket a gyerekek. Az iskolai gyakorlati oktatásokon pedig a szerelési, gépkezelési isme­reteiket gazdagíthatják a ta­nárok felügyelete mellett. A váratlanul beköszöntött enyhébb időszaknak is része van abban, hogy az utóbbi időben mind gyakoribbak a szabadtéri foglalkozások. A harmadéveseknek a fűrész­gépszerelési gyakorlaton, a helyszínen kell bizonyítaniuk alapos ismereteiket. A három év leteltével vizs­gát tesznek a tanulók, s a sikeresen végzettek szakmun­kás-bizonyítványt szereznek. Ehhez mezőgazdasági vontató- vezető, darukezelő, erdészet; növényvédő és targoncakezelő képesítés is járul. Évente mintegy száz fiatal szakmun­kás kerül ki Szőcsénypusztá­ról. A hosszú távú fejlesztési programot még 1971-ben dol­gozták ki, ennek volt része a komplex szarvasmarhaprog­ram. Így jutott el a Dél-somo­gyi Állami Gazdaság a fajta­váltás szükségességének fel­ismeréséhez. A csefe ma is folyik, jelenleg 455 tiszta vé­rű Holstein-fríz tehenük van, az év végére ezt 540—550-re szeretnék növelni. (Nemrégi­ben merült fel egy olyan le­hetőség, hogy áprilisban 250 vemhes üszőhöz juthatnak, így az év végi állomány már 750—800 között lehetne.) 5700 liter volt a tejtermelési átlag a múlt év végén, s az idén mintegy kétszáz liter emelke­dést terveznek. A tiszta vérű állományból még csupán 35 tehén termel a harmadik lak- tációban. A rejtett »tartalé­kokban« bízva tűzték ki ma­guk elé, hogy 1978-ban elérik a bűvös 6000 literes tehenen- kénti átlagot. Nincs, aki kételkedne Nagy­atádon vagy Nagykorpádon a változtatás, a fejlesztési prog­ram helyességében, ezt tá­masztja alá a fajtaeredmények lépcsője is. 1976 végén a te­jelő magyar tarka átlaga 3000 liter volt, a keresztezett F/l állományé 4100, a tiszta vérű Holstein-frízé pedig 5700. Mintha egy gazdaság ötéven­kénti átlagait vizsgálnánk! Az irodában Andrics György főállattenyésztővel beszélge­tünk. — Mi van a számok mö­gött? Hogyan fogadták Nagy­korpádon az új állományt, az új technológiát? — A Holstein-fríz állomány részére 526 férőhelyes új szak­telep létesült, s ez az idén 750 férőhelyesre bővül. A fe­jőrendszer legnagyobb értéke, hogy tőgykímélő, s automati­kusan alkalmazkodik a pilla­natnyi helyzethez. Gépesített a trágyaeltakarítás is, a pad­lóról emberi kéz érintése nél­kül jut a szállító kocsira. A teljes Holstein-fríz állományt tizenhat ember látja el. Mivel a munkaszervezés váltott na­pos rendszerű, egy-egy tizen­hat tagú csoport csak másna­ponként lép munkába. — A gazdaság dolgozói mennyiben érdekeltek a nagy eredmények elérésében? — A dolgozók 80 százaléka gépifejő-tanfolyamot végzett, a fejőházban dolgozók pedig fejőmesteri tanfolyamot is. A mostani már a második év, hogy a téli időszakban házi tanfolyamok keretében to­vábbképző előadásokat rende-, zünk — természetesen más ágazatokban is. A Somogytar- nócai kerületben bentlakásos oktatási központot alakítunk ki, ahova , a szarvasmarha­ágazat dolgozóit hosszabb idő­re (egy-két hónapra) elküld- hetjük. A három szintre tago­lódó oktatással kívánjuk elér­ni, hogy a technikai, a techno­lógiai fejlesztéssel párhuzamo­san a kiszolgálókat is folya­matosan képezzük. Az önművelés a vezetőkre is érvényes. Négyévenként há­romhetes bentlakásos tovább­képzőn vesznek részt a gaz­daság vezetői a Gödöllői Ag­rártudományi Egyetemen. — A korszerű tartás igényei szabják meg, hogy az ilyen munkára csak az alkalmazha­tó, aki már valamilyen kép­zésben részesült. Ugyanakkor a magas technikával és tech­nológiával dolgozó ember az átlagnál jóval magasabb jöve­delemhez jut. Egy telepen be­lül a bérezés eltérő, ily módon késztetve a még képzetlen munkaerőt a további fejlődés­re. A múlt év egyik legna­gyobb eredménye volt, hogy jobban gazdálkodtak a mun­kaerővel. A lehetőséget a váltott napos munkaszervezés rejti magában. Szívesen vál­lalták az emberek a munkát, ha tudták, hogy másnapjuk szabad lesz. A munkafegye­lem föltétele pedig a kellő számú munkaerő. Itt zárul a kör, itt jutunk vissza a ter­melési eredmények mérőszá­maihoz. A fejlődés egyik ér­tékmérője az 5700 literes ered­mény. Ahhoz, ogy az átlagot 6000 liter fölé lehessen emel­ni, már nem újabb fajta, ha­nem még képzettebb emberek, még feszesebb technológia, még szigorúbb munkafegye­lem szükségesek. Somogyi Néplap

Next

/
Oldalképek
Tartalom