Somogyi Néplap, 1977. február (33. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-18 / 41. szám
Barátság és együttműködés Metró ... Zsiguli... Orenburg... S ki-ki sorolhatná még a fogalommá Jett szavakat, melyek a maguk módján tükrözik, hogy mennyire eleven valósága hétköznapjainknak a magyar—szovjet barátság és együttműködés. Az, ami — ma huszonkilenc esztendeje — két állam szerződésének indult, két nép kapcsolatává terebélyesedett. Ezzel is hangsúlyozva azt, ami az 1948. február 18-án aláírt magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésnek legfőbb — sa történelmünkben példátlan — újdonsága volt. Valahányszor évfordulóra emlékezünk, arra is választ keresünk, hogy mit mond a mának ez a dátum. Mindenekelőtt ezt: csaknem három évtized — kis híján egy emberöltő — távlatából immár jól belátható, hogy ezzel a szerződéssel, s a majd tíz esztendeje megkötött újabbal — a történelmi holnappal léptünk szövetségre. Az idei évfordulón, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jubileumi 60. esztendejében, jóleső érzéssel gondolhatunk arra, hogy ez a testvéri kötelék ahhoz a Szovjetunióhoz fűz bennünket, amelynél többet senki nem tett és nem áldozott ebben a században a társadalmi haladásért, a népek szabadságáért, a világ békéjéért. Így lettünk az idő előrehaladtával magunk is része annak a szocialista közösségnek, amely döntő hatással van világunk fejlődésére. Ezért valljuk: szövetségünk szilárdításán, a magyar—szovjet barátság elmélyítésén, a Varsói Szerződésben és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában együttműködésünk erősítésén munkálkodva, nemcsak internacionalista elveinkhez vagyunk hűek, hanem — leg- sajátabb nemzeti érdekeinkhez is. Boldog emberek — Tizenhét évig voltam növénytermesztési brigádvezető. Volt ebben sok jó, sok rossz is. Az bizonyos, hogy mindig többre törekedtünk. Most, amikor elbúcsúzom, azt kívánom mindenkinek: érjenek el olyan eredményeket, mint mi. Ennek pedig legfőbb fundamentuma a tagság. Jókedvvel kell végezni a munkát. Hangulatot kell teremteni az embereknek! Nem kell ehhez olykor csak egy-két szó. A közgyűlésnek vége. Balassa Ferenc — Feri bácsi — szavai egy kicsit akadoznak. Meghatott is. boldog is, szomorú. is. Néhány perccel ezelőtt még ott' álltak a közgyűlés előtt. Hallgatták az őket, a nyugdíjba vonulókat búcsúztató szavakat, átvették a borítékot. És őket köszöntötte a taps. A sarokban suttogva róluk beszéltek. Bizonyos, hogy ezekben a pillanatokban mindegyikükben felködlött valami a múltból. Valami emlékezetes. Egy év, öt év, tízf év ... Agyonkoptatott, közhely: rohan az idő. Az arcok ismerősek, csak több a ránc, több az ősz haj. Éppen hat éve voltam itt utoljára zárszámadáskor. Akkor még balatonkiliti Űj Tavasz volt a szövetkezet neve, ma siófoki Üj Tavasz a név — de a tudatban, a köznyelvben ma is »csak« kili- tiek. Sőt, olyat is hallottam — csupán tréfa volt, de nem alap nélküli —, hogy »kiüti termelési rendszer«. Ha már leírtam ezt, hozzá kell tennem: tudjuk jól. hogy ilyen rendszer nincs. De kiüti módszer van! És talán nem árt erre egy kis figyelmet fordítani. Hat évvel ezelőtt az eredményeken túl az összetartás, az összetartozás szinte kézzelfogható ténye kapott meg. »Vezetői, dolgozói, gazdái lettünk mindannyian a mi gazdaságunknak« — ma is visz- szacseng fülemben ez a megállapítás. És az a nem titkolt érdeklődés vezetett ide, hogy ezek a gazdák, egy tervidőszak és egy közismerten nehéz mezőgazdasági év után miként számolnak el önmagukkal. »Elmondhatom : annak ellenére, hogy az időjárás nem kényeztette el tavaly a mezőgazdaságot, eredményeink különösen a növénytermelésben kiemelkedőek. Szégyenkezni valónk itt éppúgy nincs, mint az állattenyésztésben. Ez az ágazat is arányosan fejlődik, eredményei igen kedvezőek.« (Részlet a vezetőség beszámolójából.) A számok szárazak — mégsem kerülhetem el. őket. Több mint ötszáz hektár átlagában 48,5 mázsás búzatermést takarítottak be. és 52 mázs-va! fizetett hektáronként (négyszáz hektáron) a kukorica. Ez a két fő növény foglalja el a nagyüzem szántóterületének mintegy hatvan százalékát. Pe említhetném a 28 mázsás borsó-, az 56 mázsás lu- cernaszéna-termést. Talán többet mond, hogy a növény- termelés árbevétele a tervezett 9,7 millió helyett több mint 12 millió 600 ezer forint lett. Egy anyakoca után csaknem tizenkét hízót értékesítettek, egy tehén 3049 liter tejet termelt — az állattenyésztés a tervezettnél egymillióval többet, 17 117 000 forintot hozott. »Egy év eltelt, minősít a tagság. Ez a tsz töretlen, egyenletes fejlődésről adott számot. Igazolta önmagát: helyesen határozta meg céljait. De az eredmények nem tehetnek elbizakodottá, mert a feladatok nőnek és velük a felelősség is.« (Idézet dr. Exner Zoltánnak, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályvezetőjének a felszólalásából.) A növénytermelést gépesítették. Az ötödik ötéves terv fő célja a szarvasmarha- és a sertéstenyésztés fejlesztése. A tervidőszak első évében megteremtették a szarvasmarha-ágazat alapjait, elkészült a korszerű istálló, termelni kezdett a Holstein és a keresztezett állomány (ebben az évben ennél az állománynál több mint ötezer .literes hozamot várnak). A tervidőszak második éve a sertéstenyésztés fejlesztésének az időszaka. Mindig egy lépéssel előre. Hat évvel ezelőtt tizenki- lencmilliós tiszta vagyonuk volt, ma több mint negyven kétmillió. Ezen a közgyűlésen egyet len szövetkezeti tag kért szót. idős Horváth József. — Nagy köszönettel tartó zunk vezetőinknek. Hogy így állunk, azt nemcsak magunknak, elsősorban nekik köszönhetjük. Ezt akartam csupán mondani. A biztatásra — mondják el észrevételüket, véleményüket — végül is ennyi volt a közös felszólalás: hát — Mindenki elégedett, mit is mondjunk?! Hat év óta sok minden vál tozott ebben a nagyüzemben De egy valami nem. Akkor Takács István azt. mondta »Az eredmény annak köszön hető, hogy a vezetőség megérteti .magát a tagsággal. De azt mondom, ne üljünk most a babérainkon. Hogy jövőre még szebben zárjunk, dolgozzunk még jobban !« Most, mikor a közgyűlés után vele beszélgettem, csaknem szó szerint ugyanezeket mondta el újra. — Tudja, nincs az a jó munka, amelyet ne lehetne jobban végezni. Van még lehetőség nálunk, hogy jobban csináljuk... Kiüti rendszer nincs. Kiüti módszer van. Ma talán még nagyobb meggyőződéssel mondom — amiről már hetvenegy feb ruárjában is bizonyságot adott ez a közösség: nem látványosan, nem öles léptekkel, hanem szerényen, fokozatosan, szinte hangyaszorgalommal gyarapodnak. A nagy család és külön-külön a kis családok is. Vörös Márta Újabb termelési rekord a visontai szénmezőn A Thorez bányaüzem mintegy 3600 dolgozója csütörtökön délelőtt Visontán üzemréTegnap láttuk •< Éled a határ Amerre jártunk, azt láttuk, bogy a mezőgazdasági nagyüzemek szakembered a soros tennivalók kijelölésénél nem a meteorológia napi jelzéséhez igazodnak : kedvezett a héten az időjárás, tehát hozzáláttak a mezei munkákhoz. A nagyatádi határban szántott a traktor — az ország más részén havazott, esett az eső, itt viszont forgathatta az eke a földet a tavasznak alá. A berzencei termelőszövetkezetben szintén a tavaszi vetéseknek készült a magágy. Korábban juhlegelőként hasznosították ezt a területet, tavaly azonban úgy döntöttek a gazdaság vezetői, hogy szántóföldi művelésbe vonják ezt a részt is, és ősszel fölszántották a gyepet. Most dolgozhatnák rajta a gépek, hogy jó talajba kerüljön a silókukorica magja — ezt a takarmánynövényt vetik a feltört földbe. Addig négyszer tárcsázzák, hogy alkalmas legyen a célra. Tegnap két traktor járta tárcsával a táblát. A munkát szerdán kezdték, s ez volt a tratorosok idei első »bevetése«. A homokosabb határrészek előbb elbírják a gépeket, mint a kötött talajúak. A kadarkú~ ti Szabadság Termelőszövetkezetben például tegnapelőtt kezdődött a vegyszeres növényvédelem a szántóföidön: gyomirtást végeztek a gépek a lucerna táblán. A műtrágyázáshoz még korábban hozzáfogtak. Tegnap két műtrágya- szóró dolgozott — ezek egyikének munkáját örökítette meg fotóriporterünk —, s a frissen érkezett kénsavas káliumműtrágyát juttatta ki a földre. Ide majd dohányt és burgonyáit ültetnek, ha eljön az ideje. Azután komplex műtrágyát szórnak arra a területre, ahova a zab kerül. A jövő héten már munkába állhat — legalábbis a jelenlegi időjárási körülményekből következtetve bíznak benne — az IFA tehergépkocsira szerelt műtrágyaszóró is. Egyelőre csak azokon a határrészeken szántanak, ahol erre a talaj módot ad, de a következő napokban evvel a talajmun- kával is előbbre léphetnek. Közeledik a tavasz. Közös gazdaságainkban ezekben a napokban fogadják — vagy fogadták — el .a közgyűléseken az ez évre szóló gazdálkodás terveit. Ezek a munkák, melyeket tegnapi lkunk során láttunk, már e céloknak a megvalósulását szolgálják. szénként és szakterületenként tanácskozásokon beszélte meg az 1976. évi termelés tapasztalatait, valamint az idei tennivalókat. A tanácskozás alapja az volt, hogy' a visontai szénmezőn . 1977-ben 6,5 millió tonna lignit felszínre hozata lát tervezik, többet, mint 1976-ban, és ez a mennyiség túlszárnyalja a magyar szénbányászat egész évi termelésének egynegyedét. Ezzel párhuzamosan 42 millió köbméter földet kell eltávolítani a szén terheiből. A visontai bányászok állást foglaltak amellett, hogy a szomszédos Gagarin hőerőmű által igényelt' fűtőanyagot rendszeresen és a tervezettnél jobb minőségben, folyamatosan biztosítják. Örömmel nyugtázták a tanácskozáson, hogy a visontai szénmezőn az idén a havi átlagos széntermelés meghaladta a 20 ezer tonnát, s ezzel a magyar szénbányászat újabb termelési rekordot ért el. A nép adott parancsot ! »A munkásőrség megbízható, szilárd támasza szocialista rendszerünknek, a szocializmust építő magyar népnek... A munkásőrség részese volt eddigi sikerekinknek, s meggyőződésünk, hogy részese lesz a jövőben is.« (Idézet az MSZMP KB-nak a megalakulása 20. évfordulóját ünneplő munkásőrséghez intézett leveléből.) 1957. február 18. E napon szerte az országban — így Kaposváron és Somogybán is — acélszürkébe öltözött, új, fegyveres sereg vonult fel az utcákon. Munkások, parasztok, értelmiségiek. Valamennyien kommunisták, olyan emberek, akiket egy közös cél hívott egybe: a néphatalom védelme, belső rendünk megszilárdítása, a békés, nyugodt munkafeltételek biztosítása. A párt hívő szavára, a nép parancsára fogtunk fegyvert — ezt sugározta a fegyelmezett menet, ez tükröződött az arcokon. Azoknak az embereknek az arcán, akiknek mindennél többet jelentett szocializmust építő hazánk belső rendjének a megszilárdítása. Történelmi két évtized! S most, amikor az alakulás 20, évfordulóját ünnepli munkásőrségünk, velük együtt ünnepel népünk is. Ez fejeződik ki a gyárak, termelőszövetkezetek dolgozóinak, az úttörőknek és a KISZ-tagoknak elismerő, köszöntő szavaiban, az alapítóknak és a helyükre lépőknek átnyújtott virágcsokrokban. Ezt az elismerést fogalmazta meg Kádár János az angyalföldi munkásőrök ünnepségén: »A munkásőrség szocialista rendszerünk intézménye és büszkesége, teljes mértékben megfelel annak a bizalomnak, amely létrehozta. A fegyveres erők megbecsült tagja, a magyar munkásosztály, a dolgozó magyar nép forradalmi tradícióit őrzi, a hazafias és internacionalista nevelés, a kommunista nevelés iskolája. Nem párthadsereg, hanem a munkásosztály osztály I erve- zete, a magyar nép fegyveres testületé.-« Fiatalok és idősek. Olyanok léptek elsőként a munkásőrségbe, akik m,ár 1919- ben is fegyverrel védték a néphatalmat, s olyanok, akik a felszabadulást követően váltak kommunistává. Sokan a húsz esztendővel ezelőtt fegyvert ragadók közül ma már nem élnek, vagy idős koruk, betegségük miatt nem képesek a szolgálat vállalására. Ám még jó néhányan vannak, akik éppen úgy helytállnak, mint tették azt két évtizeddel ezelőtt. Molnár István, Kovács János, Kispeti Géza és több alapító munkásőr bátorsága, határozottsága. elkötelezettsége már csak emlékünkben él. De Horváth Imre. Tóth János, Füle István. Harasztia József, Kiss József vagy a 76 esztendős Horváth Imre — megyénk legöregebb munkásőre — fiatal társaival együtt ma is becsülettel teljesíti önként vállalt pártmegbízatását. — A nép adott parancsot .,.! S a nép parancsát teljesítve, ez az acélszürke sereg keltett hitet, reményt azokban, akik féltették szocialista jelenünket, jövőnket. Ez az acélszürke sereg azóta is töretlen hittel, felelősséggel látja el kezdeti, történelmi, s mai megváltozott feladatát is. Óvták a rendet, védték a közbiztonságot a többi fegyveres testülettel együtt. Mentették a társadalmi tulajdont és a lakosság vagyonát, amikor az elemi csapások szólították harcba őket. így volt ez a Kanos áradásánál, s akkor, amikor egy hatalmas erejű vihar Nagybarátiban családi otthonokat döntött romba. Ott voltak és vannak a szocialista brigádokban, példát mutatnak a munkaversenyben csakúgy, mint a testületben a magasabb kiképzési eredményekért, az er- kölcsi-volWkai egyséq további erősítéséért folyó szocialista versenyben. S ott vannak azok között a munkások között, akik — csatlakozva a csepeli felhíváshoz — kiemelkedő munka sikerekkel kívánják köszönteni a Nany Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját. S ha Kaposváron, Nagyatádon, Siófokon vagy községeinkben. az üzemekben, termelőszövetkezetekben a közösség gazdagítása érdekében kellett társadalmi munkát végezni, szabad időben önzetlerül dolgozni, mindenkor ott lehetett látni és lehet maid látni a jövőben is munkásőreinket. Két évtizede áll készen az acélszürke sereg! Az eltávozottak, a tartalékba, nyugállományba vonulók helyére újak, fiatalok lévtek. Olyanok, akik esküjükben megfogadták az alapítók és a névadók példájának követését, s e fogadalmuk becsületes teljesítése során a testületben értek meggyözödéses kommunistává. — Amíg erőm engedi, s amíg szükség lesz rám. ha kell nyugdíjasként is, újból fegyvert fogok a párt hívó szavára, a nép paracsára...! így vallanak az alapítók, s ez az elkötelezettség hatja át az utódokat is. Végigtekintve a megalakulás óta eltelt két évtizeden, bátran és büszkén mondhatjuk: jó kezekben van a fegyver! Olyanok kezében, akik a költővel — Kátay Antallal — együtt hitvallásként mondják: »Mindennap védeni, mindazt, mi drága! A nép adott parancsot, elvtárs, ne feledd! S míg őrségre szólít a munka, béke, holnap, a munkásőrre számíthat a Rend!« Elkészültek a Mezőgép új üzemcsarnokának tervei A Mezőgép Jutai út 37. alatti telepén hamarosan döntő változásokra kerül sor. Még ebben az ötéves tervben új üzemcsarnok épül, amelynek terveit február 21-én, hétfőn ünnepélyesen adják át a beruházóknak. Az új csarnok tervezésére 1976 márciusában kapott megbízást a Somogy megyei Tervező Vállalat, tizenhárom más Mezőgép-létesítmény tervezése mellett. A rugalmas ügyintézésnek, a beruházó és a kivitelező vállalatokkal való- kifogástalan együttműködésnek köszönhető, hogy a tervek aüg több, mint háromnegyed - év alatt elkészültek. Az üzem teljes rekonstrukciójának összege kto. 260 millió forint, az üzemcsarnok ér- • téke ennek majdnem a fele. A tízezer négyzetméter alap- területű, öthajós csarnok kivitelezése két ütemben folyik majd; az első végrehajtására — a csarnok legfontosabb részeinek elkészítésére — 1978 végéig sor kerül. Az új üzemrészben — KGST-koo.peráció keretében — hidraulikus rakodóberen- dezéseket, gyümölcsválogató gépeket gyártanak. A 108x90 méter alapterületű, előre gyártott szerkezetekből korszerű technológiával létrehozandó új létesítményben kapnak majd helyet a forgácsolók, hegesztők, szerelők. A fűtés, a világítás, az erőátviteli berendezés szintén a legmodernebb eljárások alapján készült. A telephelyen — a csarnok felépítése után — az eddiginél háromszázzal több — körülbelül 1300 — dolgozó találhat munkát. Az új üzemrész beruházója a Mezőgép, kivitelezője a SAÉV. A terveket a 2. sz. tervező- iroda közössége készítette. Ök tervezik a Mezőgép új szociális •épülettömbjét, ebben orvosi rendelő, ebédlő, klubszobák, fürdő szolgálják majd a dolgozók felüdülését, szórakozását. A háromszintes épület tervei már ez év derekára elkészülnek. (
