Somogyi Néplap, 1977. február (33. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-02 / 27. szám
Tompa László estje A Pseudo Kon cep t megteremtőfe Díszlettervezés — képköltészet Patter Gyulát, a Csiky Gergely Színház 36 éves díszlet- jeLmez tervezőjét szobrászként ■ismerte meg az ország: munkái a Nemzeti Galériában, a pécsi múzeumban és más intézményekben láthatók. A lírai realizmustól a nonfigura- tíy ábrázoláson át — ezt zsákutcának érezte, mert nagy tömegeknek nem közöl gondolatokat — jutott el az úttörő jellegű, saját munkásságtól számi tandóán Pseudo Kon- ceptnek meghatározott irányzatig. Hamis, ilMzióértékű, ál ■— így fogalmazhatjuk meg magyarul a Pseud ót; Pauer alkotásai értelmezése szerint olyanok, mint az irodalomban a metaforáik, melyek arra szolgálnak, hogy illékony&á- gukban is magfoghatóvá tegyenek egy helyzetet, gondolatot. Másként: egy anyaggal, tárggyal mást fejezünk ki, mint amire az rendeltetett. Egy példa erre. Ha a sódombocskát megfelelő optikával fényképezzük, az az Alpok képét jelentheti a szemlélőnek ... — Hogyan lett a szobrászból díszlettervező? — Én úgy érzem, ez egyenes út volt: itt is Pseudót csinálok*. Hiszen a színház éppen az illúzió világa. Minden anyag valami más jelleget ölt, mássá alakul a színpadon. Talán jól példázza ezt a Micimackó fémből hegesztett fája, amelyet egyébként el tudnék képzelni játszótéri mászóka- kéet is. Mindenki látja, hogy az anyaga fém, s mégis elfogadják valódi fának; a matéria kínálja magát, az illúzió ■►élni1« kezd. — Melyik munkája volt az első? — A Hókirálynő rendezője egy kiállításomon kért föl. Megterveztem a díszletet,, eljöttem Kaposvárra lakni addig; amíg megvalósult A második már »kelepce« ■ volt. Zsámbéki Gábor odaadta elolvasásra A kutya testamentumát. S most már az ötödik évadomat töltöm itt. — Hogyan született az Egy lócsiszár virágvasárnapjának díszlete, jéknezvilága? — A rendező, ha Sütő világára gondolt, mindig láncokat, vasat, fát asszociált Én ezt készpénznek véve terveztem meg azt a szerkezetrendszert, mely alkalmas volt ka- tedrális, parasztház, nemesi fészek illúzióját kelteni. Lis- beth jelmeze fokozatosan szürkült ' kopottá égszínkékből. Kolhaas Mihálvék barnája szintén fokozatonként vá-ltott át az arkangyali fehértisztává, mely valamiképpen az őrülést — Ügy mondják, valóságos műhélynyelvet teremtett... — Ama gondolhatnak, hogy a munkám sarán egyszerűen nem élhetek a megszokott fogalmi eszköztárral, hiszen sokszor olyan anyagok alakulnak addig nem ismertté, hogy azokra nincs megfelelő jelentés. A kecskeméti Téli regének tervezésekor tüllembe- rekben gondolkodtam. Számomra a színész egyébként egy kicsit élő szobor. Aranykemény drapériáról beszéltem aaokbán a napokban. A színpad észrevétlen alakulásait lágy változásoknak hívom. Éppen a Pseudo jegyében nekem egyetlen ágerdő kalligrafálódhat ördögszekérré, virágerdővé stb. Egy mozdulat is ihlető lehet. Szakács Eszter égnek emelte kezeit; “Ti rendek!« S bennem megszületett: két, levegőben lógó karzaton ülnek a rendek. Az anyagok tehát metamorfózison mennek át: nekem a prém pázsit. Szinte verssor ez: »Tomsi-féle prémpázsit«. — Sok díszletét, jelmezét idézhetnénk, hiszen évadonként öt-hat produkcióban működik közre. Egyet kiemelnék: az Ördögök nyomasztó egét, melyről most már tudom, hogy fóliába fújt füst volt, s a dosztojevszkiji mű egészének hátterét adta meg. Eső permetezett a színpadra már az előadás kezdete előtt, később már nem vonta el figyelmünket a szavakról... — Ügy gondolom, hogy akkor jó az, amit csinálok, ha “a hangot levéve« is kifejezik is kifejezi. Ez. a “göncös« a jelmeztervező trükktárához tartozik, a néző talán nem is érzékeli, de mint látványt a tudata mélyén valószínűleg magában hordja. a díszletek, ruhák, a történést, a kulcshelyzeteket. Képi dramaturgia ez, és számomra a költészet maga ... In In Szakmunkástanulók vetélkedője a Szovjetunióról Milyen hosszú less a B4M? zett hosszúságáról kisebbfajta vita kerekedik,. a választ végűi elfogadja a zsűri, s a négy fiú egymás oldalát bökdösve örömrivalgásban tör ki. Később egy vékony srác — nem bírja elviselni, hogy a versenytársak nem ismerik eléggé Szovjetunióban élő rokonainkat — felugrik, s dühösen kiböki a választ. A játékvezető mosolyogva megdorgálja a közbekiabálásért, ő mégis jókedvűen ül le. Pontot ugyan nem kapott, ám‘ismereteivel jogosan elégedett. — Hogyan készültetek? — kérdezem a szünetben a hatos döntőbe került egyik csapat tagjait. — Rendszeresen olvastuk a Szovjetunió című lapot, néhány cikket ki is jegyeztünk, s más forrásokból — újságból, tévéből — is tájékozódtunk. Én legnagyobb örömmel a természettudományi cikkeket olvastam, de imádom a sportot — az olimpián rettenetesen szurkoltam Alek- szejevnek —, és rajongok a filmekért is, különösen akkor, ha a főszerepet Vjacseszlav Tyihonov alakítja. A hangulatos és tanulságos versenyt négy harmadikos fiatalember — Kerszter Imre, Dömék Ferenc, Horváth József és Vida Lajos — nyerte, ök képviselik majd iskolájukat a megyei döntőn. L. A. TÜSKÉS TIBOR A Balatontól a Dráváig Több mint négyszáz tanuló olvassa a Szovjetunió című folyóiratot a kaposvári 503-as Ríppl-Rónai József Ipari Szakmunkásképző Intézetben. Ez is egyik előidézője annak a lelkesedésnek, amellyel az Oktatási Minisztérium és az MSZBT által kiírt versengésre, a Ki tud többet a Szovjetunióról? vetélkedőre felkészültek. Kivétel nélkül mindannyian részt vettek az osztályversenyeken, ahonnan a legjobb négy-négy jutott tovább, immár csapatként képviselve osztálytársait is az elő- és középdöntőkben. Az elődöntőbe jutott kéttucatnyi csapat a feladatlapok fölött izzad. Egy sö+ étszőke, kipirult arcú kislány Irkutszk alapításának időpontján töri a fejét, mellette egy csontos fiatalember — szája sarkában a golyóstoll vége, bal keze az álla alatt — a majdani uszty- ilimszfci kombinát rendeltetésén töpreng. A “totószelvényen« főképp természettudományi, műszaki jellegű kérdések szerepelnek. — Ügy gondolom, a természettudományok jóval közelebb állnak tanulóink érdeklődéséhez, ellentétben a gimnazistákkal — mondja Bogdán János igazgatóhelyettes. — Túlzottan sok történelmi és művészeti kérdéssel sok tanulót inkább elriasztottunk volna a részvételtől, így viszont kettős célt érhetünk el ; a Szovjeunióról szóló társadalmi, politikai, földrajzi tudnivalókon kívül a résztvevők ■ szakmái — vaigy szakmájukhoz közelálló — ismeretekre is szert tehetnek. A középdöntőben maradt tizenkét csapat már szóban méri össze tudását. Igaz, a Kreml székesegyházainak elnevezései fejtörést okoznak, a nevezetes szovjet képtárak közül is csupán a Tretyakov- gal'éria jut eszükbe, az atombomba békés felhasználásáról, a szovjet gépkocsiipar gyártmányairól azonban részletes magyarázatot kapunk. A Baj- kál—Amur vasútvonal terveA balatoni halfogás ma már nem élelemszerzés, inkább . sport. A balatoni halászt fölváltotta a horgász. A horgász kiül a parti kövekre vagy a vízben álló stégre, a horgot a vízbe lógatja, és vár. Ha süt a nap, szalma- kalapot nyom a fejébe ; ha esik az eső vagy fúj a szél, kabátot húz; ha havat kavar a szél, a tavalyról maradi nádiból tüzet gyújt. Nem az éhség, nem az élelemszerzés kényszere űzi. Szenvedélye a halfogás. A környező világgal csak a vékony zsinór köti össze. Szeme az úszóra tapad. Célja maga a várakozás, a figyelem, a remény. Csak a laikus hiszi, hogy a horgászat unalmas. Aki megkóstolta, tudja, másképpen van. Az izgalom éppen a várakozásban rejlik. Horgászat közben másfajta idegpályák feszülnek meg, mint a 'hétköznapi munkában, s ez a másfajta izgalom adja az igazi pihenési- óriási áldozatokra képes érte az ember. Drága fölszerelést, japán peremfutó orsót, hajlékony üvegbotot, acélos horgokat vásárol. Ha azt hiszi, hogy kap a hal, órákat vár lesben. Ha az egyik készség nem válik be, újat szerez, ■ szaklapokat járat, egyesületi előadásokra jár, horgásztársakkal vitatkozik. És mindezt miért teszi? Azért az egyetlen pillanatért, amikor látja a zsinór feszülését, amikor lebukik az úszó, és a hal ütése, mint az áram fut végig a kezében tartott boton. Amikor a vízből egy másik elembe rántja a halat, egy pillanatra átérzi a halfogó ősember örömét. Talán Poszeidon, a görög hitvilágban a vizek ura is rámosolyog ilyenkor a horgászra. A berek Különös hangulatú, opálo- san fénylő, varázslatos szó. Az első magánhangzója nyűt, a Ta II ási-emlékmásor — Már önéletírásának első részét, a Bölcső és Bagoly-t is úgy vezeti be, hogy nem csupán a zárt, székely világ írója ő — írta Tamási posztumusz kötetének, a Vadrózsa ágának bevezetőjében Illés Endre. Sorai szinte elválaszthatatlanul olvadnak össze a maga helyét pontosan ismerő Tamási Áron vallomásával, akinek “útja egy falusi székely házból indult el, majd későbben a magyar és a tá- gabb emberi világba vezet.« Mint a lavina, sodorja az idézett gondolati rímet Tompa László emlékműsora. A Miná- lunk vannak fenyvesek, A nemzet csmosodása, az Adyest előadóművészének pályáját könnyű és egyben nehéz is megrajzolni. Műsorról műsorra arról beszél, amit Tamási élete és írásművészete is példáz. így — akár eddigi műsoraiban — most sem pusztán idéz, hanem publicisztikai vénáját előadóművészi fegyverzetével erősítve tágítja ismereteinket, mélyíti emberségünket. A Tamási-műsor rendkívül jól szerkesztett pódiumkompozíció. Tamási Gáspárnak, Áron öecsének önéletírásából — Vadon nőit gyöngyvirág — kel életre az író, az ember. ,1922. A magyar szegénységei! len nem gyógyír a kivándorlás — írja Amerikából Tamási: az itthon maradás pedig az összefogás lehetősége. Erről szól Ady Endre A föl-földobott kő című verse, és máris a hazaérkező Tamási könnyes anyai fogadását idézi az Üt hazafelé részlete. Aki keveset is olvasott Tamási műveiből, az komoly sorskérdések mellett a vidámság emberi színeit is megismerhette az író művészetéből. Az előadói est címadó novellája, az Ördögváltozás Csíkiban e sorból való volt. A Kivilágított fapiac hősének Kalandosnak a története látszólag még egyszerűbb, de könnyf akasztóén vidám és szomorú. A harcos Tamási az élenjárók látásával hangoztatta a kor haladó eszményét az 1932- es keszthelyi írótalálkozón,' Igazságszolgáltatás volt már benne, előfutára a társadalmi méretű haladásnak. Tompa Lászlót — küldetés sélt többnyire »szilaj« vérrel teljesítő előadóiművésznek ismerhették meg országszerte. Azóta gazdagodott, színesedett az egyénisége. Az Egy botfülű székely naplójának élőadójára gondoljunk, aki Tamási Psalmus Hungaricus-élmé- ‘ nyét a finom érzékiség és a bölcs látás hatalmával szólaltatta meg. Tíz érve halott az írd. Nyolcvan éve született — • él, mert igazat alkotott. H. B. Közművelődési gyakorlaton A TANÍTÓKÉPZŐ főiskola kilencvemhét hallgatója kezdte meg tegnap közművelődési gyakorlatát Kaposváron. , A leendő tanítók úgynevezett szakkollégium! képzésben vesznek részt, és ha végeznek, népművelői vagy könyvtárosi képesítést kapnak tanítói oklevelük mellé. A másodéves hallgatók eddig csupán az iskolai könyvtárban, illetve klubban gyakorolták az elméletben tanultakat. A most kezdődő gyakorlat keretében ellátogatnak a színházija, könyvtárba, múzeumba, levéltárba, a moziüzemi vállalathoz, megismerkednek a pártbizottság, a tanács, a Hazafias Népfront, az SZMT, a TIT, az MTESZ, az úttörőiház és természetesen a művelődési központok életével. Láthatják, milyen köz- művelődési feladatokat látnák el, és mindez hogyan kapcsolódik az iskolai oktatáshoz. Az egyik nagyatádi hallgató, aki városban szeretne tanítani, azt mondta: — Legjobban a levéltárra vagyok kíváncsi. Tudom, hogy rengeteg dokumentum van ott, melyet második zárt e hang. A zárt e hang ejtése átszövi, változatossá teszi, színezi a somogyi ember beszédét. Itt a mentek szót négyféleképpen mondják. Én kimentek valakit a bajból... Mi menték maradtunk a hibáktól... Ti mentek kirándulni... ök külföldre mentek . :. A berek nem erdő, nem rét, nem liget, nem láp, nem ingovány, nem mocsár, nem nádas. Mindez együtt. A nyelvész szerint: -Mocsaras, vízjárta rét, pos- ványos hely.« A költők kedvelt szava. Csokonaitól (“Hol a csendes berek barna rajzolatja / Magát a hold rezgő fényénél ingatja ...«) Kisfaludy Sándoron át (“A bereknek gyors kaszási / Már utolsót vágának...«) egészen Takáts Gyuláig (“Szent-könyvem a méla, kígyószemű holt-berek ...«) sokan és különféle szókapcsolatban foglalták versbe. A déli partom a Balaton hajdan mélyen benyúlt a somogyi dombok közé. A fonyó- di, a boglári hegy szigetként emelkedett ki. A víz állandóan málasztotta a hegyek anyagát. A sárga agyagos homokot a hullámok elsodorták, szétteregették. Pár száz méter széles hómokgátak, turzások épültek. A homokpadokon megtelepedett a növény- és a tanításiban is föl lehet használni. A múzeum is elérhetőbb lesz Nagyatádról, ha a tanító tudja, mikor miért érdemes odavinni tanítványait, és ott kiktől várhat segítséget? A könyvtárszakosok a megyei könyvtár gyermekrészlegében gyakorolnak — egyelőre állománygyarapítást és -feltárást Ez a munka alapja az iskolai könyvtárakban is, ahol legnagyobb szükség van a szakképzett vagy legalábbis a szakma alapjait biztosan alkalmazó tanítókra. A közművelődési gyakorlatot megelőző tanácskozáson összegyűltek a kaposvári intézmények vezetői és a tanítóképző főiskola népművelést könyvtári ismereteket tanító tanárai. Megállapodtak abban, hogy arra az időre, melyet a hallgatók az intézményekben töltenek, mit kér az iskola, mit tudnak biztosítani annak érdekében, hogy minél többet elsajátítsanak a hallgatók a gyakorlatban. Ennek a gyakorlatnak megvan a veszélye is : ezek az intézmények a megye legjobban állatvilág, s a turzások fokozatosan elnekesztették az öblök vizét. Boglár alatt a Kis-, Fonyód alatt a Nagyberek terült el. A Budáról délre vezető postaút Szemesnél elhagyta a Balatont, és Kaposvár félté vette az irányt. Beszédes József is úgy képzelte, hogy a Budáról Sziszekig haladó vaspálya csak Lelléig követi a tó partját, utána Pusztakovácsi felé fordul. A bereknek sajátos^ élete volt. Az északi szél az öblökbe hajtotta az ívó halakat. Csak amikor a tavaszi esőzések megemelték a tó szintjét, találtak ki isimét a nyílt vízre. Nádi emberek, halászok, pá- kászok járták halfogó szerszámokkal a titkos csapásokat, ösvényeket. Betyároknak kínált búvóhelyet a táj. Föltáimadt a szél a Balaton felől, s a berek levegőjét megemelte. A nád és a szittyó között hangtalan siklott a lapos fenekű csónak. A halász letette a tolófát, és a sötét vizet kémlelte. A vízimadarak fészkükre lapultak. Ha nem akadt hal, a vízi ember a madártojással is beérte. Térkép, iránytű nem volt a kezében, este mégis pontosan visszatalált a szigeten álló tanyára. fölszerelt, legjobhan működd közművelődési intézményei — kicsi a valószínűsége, hogy minden hallgató ilyen körülmények között dolgozik majd. Ezekre is fölhívják a figyelmet. Vezetőik komolyan veszik a gyakorlatot. Szívesem* fölkészülten várják a diákokat. A megyei könyvtár például annak is szexet ejti, hogy mikrofouszán már most elvigye a hallgatókat községi könyvtárba, ahova egyébként csak a kővetkező félévibein kellene menniük. A Kaposvári Tanítóképző Főiskola először bocsát M népművelési vagy könyvtári ismeretekkel rendelkező hallgatókat, akik úgy dolgoznak majd a közművelődésben, hogy elsősorban tanítanak. De a megye rossz népművelői ellátottságán mindenképpen javítanak. HA VÉGEZNEK, szakmai, politikai ismeretek birtokában dolgoznak egy-egy község közművelődésében. A hallgatók egyharmada somogyi. A megyének nagy szüksége van munkájukra. Már a berek lecsapolásának és csatornázásának korszakában játszódik Takáts Gyula Vitorlás a berken cfcnű regénye. A történet gyerekhősed kis Kolumbuszokként elindulnak vitarláshajóval, hogy megkeressék és elhozzák a berekből az elsüllyedt, titokzatos bőd önhajót. Nem aranyat, annál többet, egy ismeretlen világot fedeznek föl és hoznak magukkal. Tájakat és vizeket ismernek meg. Szavak jelentését tanulják meg. “Balaton és bozót, tó és a berek. Azután a láp és a mocsár, az ér és a vízfolyás. Majd az úszó és a limbus. Árok és csatorna, vagy a tocsogó és zanóc, csuhus és a szittyó és tanya és szállás és állásók...« Ez mind együtt voit hajdana berek... A Balaton szabályozása titán a víz lezúhódott. A vasút megépítése, a töltés elvágta a terület kapcsolatát a tóval. Árkokat hasítottak a földbe Mivel a lecsapolt berek vizének szintje alacsonyabb volt, mint a Balaton, a csatornák torkolatánál szivaty- tyúkkal emelik át a berki vizet. (Folytatjuk)
