Somogyi Néplap, 1977. február (33. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-16 / 39. szám
&■-.* it.*: AZ M SZ M P S O M O G Y M EGYE I, B I Z OTTSÁGÁN AK LAPJ A Szerelik a hűtőkádakat Értsünk szót! Jónéhány termelőszövetkezeti tagtól — állattenyésztőtől, traktorostól, növényvé- dőstől — lehetett hallani az utóbbi években: jó módszert vezettek be a tsz-vezetőségek, amikor a zárszámadási közgyűlés elölt rövid, kivonatos tájékoztatót juttattak el a gazdákhoz, az évi munka áttekinthetőbb összegezése végett. Ezt a néhány oldalas ismertetőt azután a téli estéken otthon, családi körben értékelték. S akinek valami problémája akadt, bement az irodába vagy megállította az utcán az épp arra járó vezetőt, és érdeklődött, tisztázta aggályait. így a zárszámadási közgyűlésein több idő maradt az érdemi vitára, a tapasztalatok és a tennivalók megbeszélésére. A kezdeményezés tehát jó volt. Am úgy látszik, idő múltán itt-ott mintha »eltérítették« volna eredeti céljától: az előzetes tájékoztató veszített közérthetőségéből, s aztán a számok olyan tömegét zsúfolták bele, hogy az olvasóban már az első-második oldal után minden ösz- szezavarodik. Pedig hát mi is a legfőbb cél? — Formát és tartalmat egyeztetve úgy tájékoztatni, hogy a szövetkezet gazdái tisztán lássák mindazt, ami az előző évben történt. S ehelyett ilyesmit olvashatunk : »javuljanak a hozammutatók«, vagy »a termésátlag a vártnál gyengébben realizálódott'«, s aztán »optimális körülmények között is szubjektív tényezők domináltak«... Nem folytatjuk a soart. Nem szeretnénk abban a színben feltűnni, mintha mi magunk is — azzal, hogy közöljük ezeket a mondattöredékeket — szabad utat engednénk az ilyesfajta érthetetlen, a semmltmondást tudományosnak ható szavak leplébe burkoló kifejezéseknek. S épp itt van az alapvető gond: azok nem értik meg az ilyen homályos szövegezésű tájékoztatást, akiknek címezték. Szóból ért a magyar ember — valljuk. S tegyük hozzá mindjárt: magyar szóból! S hol a legtisztább a magyar szó? Faluhelyen. De itt sem mentes a fertőzéstől. Lám, a fenti példák máris a kellő védettség hiányát mutatják. És azt, hogy gyorsan burjánzik a magyartalanság ott, ahol ilyen táptalajt kap. Mennyivel inkább megérti az ember, ha ezt hallja: Mindenki jobban jár, ha több termést takarítunk be. Tavaly nem úgy fizetett a búza, ahogyan vártuk. Ebben közrejátszott, hogy hiába volt jó időjárás, elegendő gép, néhány ember rossz munkával, egyéni hibáival áthúzta a közösség számításait... Mi, akiknek az írás a kenyerünk, úgy járunk a megye falvaiba, hogy egy-egy útról szép számmal hozunk eredeti, ízes szavakat, kifejezéseket. Nem egy település valóságos kincsesbányája a szép magyar beszédnek. Vétek lenne vízzel — idegen szavakkal! — elárasztani ezeket, s eltemetni csillogó értékeiket. Jóvátehetetlen kár származna belőle. Ezért őrködjenek azok is — sőt, elsősorban ők —, akik naponta beszélnek a falusi emberekkel! És ha írásos tájékoztatást kell ádniuk, ne akarják magukat másképp kifejezni mint ahogyan élő szóban tennék. Nemcsak annak fontos, hogy értse a szót, aki hallja, Annak is fontos, aki szeretné magát megértetni. Ara: 80 fillér Lengyelország Púja Frigyes Lodzba látogatott Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere lengyelországi látogatásának második napját vidéken töltötte. A külügyminisztert elkísérte Lódzba Marian Dmochowski külügyminiszter-helyettes, Stefan Jad- rychowski, Lengyelország budapesti nagykövete és Németh József, hazánk varsói nagykőgyes válaszában megköszönte a meleg, baráti fogadtatást, majd tárgyalásairól szólva elmondotta, hogy igen elégedett azok eredményeivel. A díszebéd után külügyminiszterünk megtekintette a munkásmozgalmi történeti múzeumot, majd az esti órákban visszatért Varsóba. (MTI) Josef Ilavliii, a CSKP KB titkára Budapesten A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására kedden Budapestre érkezett Josef Haviin, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkára fogadta. Jelen volt dr. Václav Mora- vec, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. (MTI) XXXIII. évfolyam 39. szám 1977. február 16., szerda va te. A vendégeket Lódzban Bo- leslaw Koperski megyei első titkára fogadta, aki tájékoztatást adott a vajdaság helyzetéről, múltjáról, jelenéről és terveiről. A találkozó után Púja Frigyes elhelyezte az emlékezés virágait a mártírok emlékművénél, majd megtekintette a Teofilow textilgyárat. Délben a megyei első titkár ebédet adott Púja Frigyes és kísérete tiszteletére, amelyen részt vettek a helyi párt- és tanácsi vezetők. Boleslaw Ko- ptírski pohárköszöntőjében emlékeztetett népeink történelmi barátságára, és kifejezésre juttatta reményét, hogy a jövőben ismét alkalmuk lesz vendégül látni hazánk külügyiminiszterét. Púja FriLosonczi Pál megtekintette ß mezőgazdasági termelőszövetkezetek Magyarországon című kiállítást Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter társaságában megtekintette A mezőgazdasági termelőszövetkezetek Magyarországon címmel a Mezőgazdasági Múzeumban rendezett kiállítást. Az Elnöki Tanács elnöke elismeréssel szólt a kiállításról. Megállapította, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom útját, fejlődését a mai nagyüzemekig bemutató kiállítás méltó megemlékezést nyújt a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom úttörőinek és mostani dolgozóinak. A múzeum vezetőinek és dolgozóinak a kiállítás szervezéséért Lo-son- czi Pál elismerését fejezte ki. (MTI) Kaposváron, a Tejipari Vállalat új üzemében a budapesti Élgép Vállalat szakemberei végzik a gépek szerelését. Képünkön: A jégakkumulációs kádak beállításán dolgoznak. 73,7 millió forintot várnak az idén a babócsaiak Csaknem 15 millió forinttal több bevételre tett szert a ba- bócsai Határőr Termelőszövetkezet tavaly, mint 1975-ben. S bizakodóak az idén is: 73,7 millióra számítanak. Ennek az összegnek a felét a növénytermesztés adja; utána rögtön az állattenyésztés következik. Számításaik szerint 14,8 millió kerülhet a részesedési alapba — ha minden a tervek szerint halad. S ha többet termelnek, a kiadásokat pedig a tervezettnél alacsonyabbra szorítják, még kedvezőbben zárhatják az évet. Mit kell megvalósítani, hogy az előirányzatok valósággá váljanak? Egyebek közt az étkezési búzának 312, a takarmánybúzának 146, a cukorrépának 385, a közös kukoricának 729 vagon termést kell adnia, de nem mellékes a többi növény hozama sem. A konzervgyári nyersanyagoké, a szálas meg lédús takarmányoké például az állattenyésztés termelési eredményeit befolyásolja — azt, hogy elérik-e vagy sem a több mint 6300 hektoliteres tejértékesítést. A tagoknak eladott tej ezen felüli feladat. Vagy: pénzzé tehetik-e a 140 hízó- marhát és a több mint 4100 hízósertést? Gazdasági megfontolásokból az idén a tsz szűkíti a termesztett növények körét. E folyamat tavaly kezdődött, amikor úgy döntöttek, hogy nem vetnek zöldbabot, lent, takarmányborsót és csillagfür- töt, növelik viszont a búza és a kukorica termőterületét, fgy most már étkezési és takarmánybúzát több mint 1300 hektáron termelnek, s tavasz- szal a közös kukorica magja 1458 hektáron kerül a földbe. Figyelemre méltó a szójának a szántóterülete, illetve a cukorrépáé, a silókukoricáé, és a konzervgyárnak szánt, borsóé is. Csak látszólag — az említett nagy területek »árnyékában« — látszik kevésnek az a kilenc, négy és 19 hektár, ahova majd uborka, paradicsom, illetve káposzta kerül. A fogyasztók a megmondhatói azonban, hogy milyen nagy a szerepük ebeknek az áruknak, akár a konzervgyárnak, akár pedig közvetlen fogyasztásra termeli a gazdaság. Ha sokat takarítanak be, nőhet a szövetkezet tervezett bevétele, s jól járnak azok is, akik a »piacról élnek«. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium köziem énye az állami földek tartós használatba adásáról A közelmúltban (a Tanácsok Közlönye 1976. december 31-i 62. és 1977. február 3-i 5. számában) megjelent jogszabályok 1977. január 1-tŐl lehetővé teszik a tanácsi kezelésben levő, nagyüzemileg nem hasznosítható külterületi állami földek tartós használatba adását mezőgazdasági szakcsoportok, üzemi, intézményi közösségek és magán- személyek részére. Ezzel kapcsolatban több érdeklődő fordult a minisztériumhoz olyan kérdéssel, hogy hol, mikor és milyen feltételekkel lehet földet tartós (legalább 50 évi) használatra igényelni. A félreértések elkerülése végett föl kell hívni a figyelmet arra, hogy a vonatkozó .jogszabályokban érintett földek tartós használatba adásának alapvető célja ezeknek a földeknek a megművelése, és azokon a termelési biztonság megteremtése. A használatba adott földeket rendeltetésüknek megfelelően mezőgazda- sági, kertészeti termeléssel kell hasznosítani, és nem szabad lakó- vagy üdülőteleknek tekinteni. Ezért az időlegesen mezőgazdasági, kertészeti műveléssel hasznosítható belterületi földeket továbbra is csak rövidebb időre lehet használatba adni. A mezőgazdasági, kertészeti termelés céljára tartós használatba adható külterületi állami földeket a helyi tanácsok jelölik ki. A földek elhelyezkedéséről, fekvéséről ás a használatba adás feltételeiről a lakosságot a helyi tanácsok tájékoztatják. Azok az állampolgárok (üzemi, vállalati stb. közösségek) tehát, akik ilyen földeket tartós használatba kívánnak venni, kérelmükkel írásban forduljanak a lakóhelyük vagy az érdeklődésüknek megfelelő község (város) tanácsához, A termelőszövetkezeti tagok és állandó alkalmazottak igényüket a termelőszövetkezet vezetőségének nyújthatják lóé. A budapesti lakosok figyelmét felhívják arra, hogy a főváros területéhez tartozó földeknek csak rövidebb időre való haszonbérbe adására van lehetőség. A minisztérium lehetségesnek tartja azt is, hogy főleg a helyben lakó állampolgárok, üzemi, vállalati közösségek felhívják a helyi tanácsok figyelmét a község vagy város külterületén, a zártkertekben található parlagföldekre. Természetesen a helyi tanácsi szervek joga. hogy az ilyen földek használatba adásának (Folytatás a 2. oldalon) Átadták a solti nagyadót Az előkészítéstől az átadásig Növekvő beruházási igények A művelődési központ terve KlSZ-vállaiásban készült •ív,;--: Tegnap átadták rendeltetésének a Kossufh-ráőló Solton épült 2000 kilowattot, középhullámú nagyadóját. Képünkön: a főépület. Alig több mint száz embert foglalkoztat a kaposvári Agro- ber, tevékenységi köre azonban szinte az egész megyét átfogja. Tizennégy millió forint volt a tavalyi évre előirányzott teljesítmény értéke, s az év végi összesítés szerint mintegy hétszázezer forinttal haladták túl. Szembetűnő a tervezések iránti igények növekvő aránya. Ennek alapján érthető, hogy az előirányzott tervfeladatokat 16.5 százalékkal túlteljesítették. Az idei évre 15 millió 431 ezer forint a teljesítmény tervezett értéke, s ez összhangban van a megnövekedett I megyei beruházási igényekkel. Jól szemlélteti ezt a beruházási) értékek nagyságának alakulása: tavaly még 360 millió forint volt a teljes összeg, az idén azonban már meghaladja a 400 millió forintot. Ez az összeg azonban még nem végleges. A tavalyi év mérlege: 176 létesítmény — 280 millió forint bekerülési értékben. Hogy a tervezettnél »“gymil- lióval kevesebbe került, az a műszaki ellenőrök eredményes tevékenységének köszönhető. A beruházási munkák közül kiemelkedik a Kutasi Állami Gazdaság kétezres hízómarhatelepe, s említést érdemel a Dél-somogyi Állami Gazdaság 600 vagonos burgonyatárolója meg a mezőgazdasági főiskola számára épített modellistálló. Az ötéves terv feladatainak teljesítését segíti az a határozat, amelynek értelmében a vállalat előnyben részesíti a szarvasmarha-, a sertés-, a juhtelepek, illetve a termény- tárolók és szárítók tervezését. A napokban érkezett igénylés a nemrégiben alakult agrokémiai társulások beruházási programjára és műszaki tervére. És a legfrissebb: a múlt hét végén az osztrák Miele cég képviselőivel tárgyalt a vállalat és a csokonyavisontai tsz vezetősége a megépítendő új tehenészeti szakteleohez egy húszférőhelyes fejőház énítéséről, illetve megvásárlásáról. Jelentős a vállalat KISZ- szervezetének és szocialista brigádjainak társadalmi munkája is. Mintegy húszmillió forint értékben terveztek tavaly iskolát, óvodát, valamint a megyei Volán vállalat részére egy művelődési központot.
