Somogyi Néplap, 1977. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-14 / 11. szám

FOKOZOTT AKTIVITÁS Kevesebb interpeSSáció — Megállapítom, hogy ta­nácsülésünk határozatképes! Az ülést megnyitó elnök — miután körbepillantott a nagyteremben — mindig ezt mondja az elsők között. Akár formálisnak is tűnhet ez, hi­szen — vélik a kívülállók — melyik megyei tanácstag ma­radna távol egy-egy tanács­ülésről. Pedig ez nem ritka dolog. Kik betegség, kik ha­laszthatatlanul fontos felada­tuk, mások egyéb okok miatt nem jelennek meg a testület ülésén. A tanácstörvény igen magas követelményeket állít a ta­nácstagok elé. Az előírt köte­lezettségek teljesítése lelkiis­meretes, odaadó munkát igé­nyel tőlük. A zömük megfe­lel ezeknek, s az utóbbi idő­ben javult a megjelenési arány, nőtt az üléseken részt vevők aktivitása. Ez utóbbi jellemzésére : a tanácsciklus második évének befejezésekor a száz tanácstag közül negy­venötén még egyszer sem szó­laltak fel. Ez az arány most már jóval kedvezőbb. A legutóbbi választások óta több a fiatal tanácstag. Az ülések vitájában a részvételük is kedvezőbb, mint az első két évben. Akkor közülük (tizen­heten vannak) mindössze ket­ten szólaltak föl, s most ez hétre emelkedett. Változatla­nul feladat azonban — s ez nemcsak a fiatalokra vonatko­zik, hanem a testület egészére ■—, hogy még nagyobb legyen a tanácsülésen részt vevők aktivitása. A közéleti szerep­lést nemcsak megszokni kell. hanem meg is kell tanulni, s ebben a tagok segítségre szo­rulnak. Sokat tehetnek ennek érdekében a megyei tanácsta­gok járási, városi csoportjai. Az utóbbi két évben csök­kent az interpellációk száma. 1973—74-ben harmincnégy ta­nácstag 49 kérdésben, az ezt követő két évben huszonhá­rom tanácstag 28 kérdésben interpellált a községi, a kom­munális, a kereskedelmi és az egészségügyi ellátással, illetve a közoktatással és közművelő­déssel kapcsolatban. A legtöbb interpelláció útépítésre és -javításra vonatkozott. Az interpellációk 50 százalé­kos csökkenése nem jelenti azt, hogy a tanácstagok keve­sebbet törődnek az őket meg­választó tanácsok működési területének gondjaival. Az a tapasztalat, hogy a testület tagjai — egy-egy probléma felmerülésekor — nem várják meg a következő megyei ta­nácsülést, hanem személyesen vagy levélben azonnal meg­keresik az illetékes szerveket. Azoknak a tanácstagoknak, akik az interpellációkra a ta­nácsülésen nem kapnak vá­laszt, az illetékes megyei szak- igazgatási szervek rövid időn belül, a következő tanácsülés előtt, írásban adnak tájékoz­tatást. A szakigazgatási szer­vek e kötelezettségüknek ele­get tesznek. Korábban többször felvető­dött: a fiatalabb tanácsi ügy­intézők »félvállról« kezelték a választóik 'ügyében eljáró ta­nácstagokat. Határozott intéz- kezdések születtek ennek meg­szüntetésére, így az utóbbi két évben már nincs ilyen. A ta­nácstagok minden esetben megfelelő, udvarias fogadta­tásban részesülnek. Az osz­tályvezetők, az ügyintézők egyaránt segítő szándékkal foglalkoznak a tanácstagok problémáival. Egyéb területeken azonban vannak még hiányosságok. Például javítani kell a ta­nácstagok beszámolási kötele­zettségén. Arra kell törekedni, hogy a városokban a megyei tanács munkájáról egy-egy tanácstag számoljon be, emel­lett a többi megyei tanácstag legalább a saját tevékenységé­ről adjon számot. A lakossággal való közvet­len kapcsolat kiszélesítése ér-' dekében új munkamódszere­ket vezettek be. A végrehajtó bizottság tagjai például üzem- látogatásokra mennek, s az ott dolgozó kollektívák előtt ad­nak tájékoztatást a tanács és a vb munkájáról, eredmé­nyeinkről, céljainkról, felada tainkról. Ugyancsak új mód szer — s ezzel a szocialista demokrácia továbbfejlesztése a cél —, hogy a tisztségvise­lők és a vb-tagok is az üze­mek és intézmények közössé­gei előtt adnak tájékoztatást a jelentősebb tanácsülési ha­tározattervezetekről, és kiké­rik a véleményüket. Az eredmények ismeretében, a tanácstagok tevékenységé­nek javulása mellett a jövő­ben is törekedni kell arra, hogy a megyei tanács tagjai közül mindenki eleget tegyen kötelezettségeinek, feleljen meg az őt megválasztok bizal­mának. M. A. Négy év alatt csaknem 400 lakás ígéretes tervek a Barcsi Tövál-nál Nemrég a televízió egyik műsorában azok is láthatták az épülő, szépülő Barcsot, akik eddig még nem jártak a Drá­va menti nagyközségben. Ut­carészletek, több szintes la­kóházak dicsérték az építőket, akik ezeket létrehozták: a barcsi járás termelőszövetke­zeteinek közös építőipari vál­lalkozásának vezetőit és dol­gozóit. A kiváló termelőszö­vetkezeti ■ társulás címet há­rom egymást követő évben el­nyert vállalkozás igyekszik a magas kitüntetéshez méltó munkát végezni. Ennek az igyekezetnek lehetünk tanúi akkor, amikor a járási szék­hely utcáit, új lakótelepeit járjuk. A Barcsi Tövál az elmúlt négy évben csaknem négy­száz lakást adott át. Mint azt Szabó Gyula igazgatótól meg­tudtuk, az idén 140 lakást sze­retnének átadni, további 130- at pedig tető alá hozni úgy, hogy azokba jövőre beköltöz­hessenek a lakók. Valamennyi lakás ötszintes épületben lesz. Az V. ötéves terv időszakában mintegy félezer lakást épít a tövál Barcson. Ezeknek az A munkavédelmi felügyelő Magyart András hatvannégy éves nyugdíjas. 1945-ben őt választották elsőként a peda­gógus-szakszervezet megyei titkárának. Negyvenhárom évig tanított, s munkavédelmi fel­ügyelői tevékenységéhez az el­ső írásos megbízást a SZOT- tól 1945-ben kapta. Attól fog­va osztott munkakörben volt pedagógus és munkavédelmi felügyelő. — Azért, hogy a tervtárgya­lásokon vitázni tudjak a mér­nökökkel, elvégeztem a pécsi pedagógiai főiskolán a műsza­ki és gyakorlati ismeretek sza­kot A dolgozók épségének vé­delméért a munkavédelmi te­vékenységet ellenőrző hálózat kiépítése 1950-ben kezdődött megyénkben. Aktivistái ma már csaknem kétezren van­nak. Magyari András gyakran kap ellenőrzési feladatot a me­zőgazdasági üzemekben, az egészségügyi intézményekben is. Leginkább azonban az is­kolákkal foglalkozik. Van egy térképe, amelyen jelzi: mi minden történt működése ide­jén. Csak néhány közülük: 47 új általános iskola épült, 34-et felújítottak, 11-et bezártak, 17 kastélyiskolát korszerűsítettek, 12 szakmunkásképző iskolát építettek, négy új gimnázium és öt új szakközépiskola léte­sült A negyedszázados tapaszta­latról kérdezem. Azt mondja: a hibák többsége a tervezés­hez vezethető vissza ;. nem jut figyelem és pénz a szaktan- termek a raktárak, az előké­szítők építésére. Ma már nem elég, ha egy táblát fölállítanak az osztályteremben, hanem például jól fölszerelt műhely­re van szükség és az elektro­mos berendezések szakszerű elhelyezését is meg kell köve­telni. — Pénzt vigyünk, és ne fel­tételeket, mondogatják, ha be­záratunk egy iskolát vagy nem adjuk meg a működési engedélyt a .gyakorlati okta­táshoz. A másik gond: az is­kolák java részét kinőttük, és úgy körülépítettük valameny- nyit, hogy nincs hely a ter­jeszkedésükre. Így járt a Tóth Lajos és a Krénusz iskola. Az­után olyan elemi hibákra kell fölhívnunk a figyelmet, hogy nincs elég WC, vagy a padok tetején kénytelenek tornászni a gyerekek. A kényelmetlen, esetekről is szót ejt Magyari András: — A marcali iskolában 1929-es vezetékekkel akartak vagy száz modern, elektromos gépet működtetni. Először na­gyon haragudtak, amikor el­rendeltük a vezetékek korsze­rűsítését. Igaz, hogy az 850 ezer forintba került, de a vé­gén így sóhajtott föl az igaz­gató: »-Végre nyugodtan álha­tók!« Sajnos, a látrányi isko­lában már nem tudtuk meg­előzni a bajt: három évvel ez­előtt az összes vezeték leégett. A mezőgazdasági gépekre még ma sem szerelik föl min­denhol a borulást gátló beren­dezést. — Júniusban azért nem mentem ellenőrizni, hogy ne kell jen éppen az aratás idején leállítani ezeket a gépeket. Mert már ilyen is volt... Hiá­ba haragszanak, ma is azt mondom, amíg valaki életve­szélyben van, addig inkább álljon a gép! Ma már a tervezőiroda, a SOMBER szakemberei is ki­kérik a munkavédelmi szak­értők véleményét, mielőtt pa­pírra vetik elképzeléseiket. De a kivitelezők sok bosszúságot okoznak a hanyag, elkapko­dott munkájukkal. Ha egyszer az építők új munkaterületre vonulnak, nehezen teszik rend­be, amit elhibáztak. így volt ez a nagyatádi százszemélyes óvodánál is, amelyet decemben 28-án szerettek volna átadni rendeltetésének. — Lelkiismeretlenség lett volna, ha engedélyezzük a ki­csinyek beköltözését. Bajok voltak a fűtéssel, a mennye­zettel. Tisztába voltunk azzal, hogy elszámolási nehézségei lesznek az építőnek, de ennél fontosabb számunkra a gyere­kek egészsége. A galambősz nyugdíjas he­tenként egy-két vidéki kiszál­láson vesz részt. — Nem érzek fáradtságot meg jól tudom, szükség van rám. Kevesen vagyunk. így az ügyet is szolgálom, és jóleső érzés tudni: még hasznosít­hatom három évtizedes tapasz­talatomat. G. 3. A szekrények a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolának ké­szülnek. , , , , előkészítése jól halad, a ta- A valy átadottakon kívül továb­bi háromszáz lakásra már megvan a kivitelezési terv. A feladatok megvalósítására a szakipari munkák gépesíté­sével, megfelelő eszközök be­szerzésével is felkészültek, vagyis biztonságos ipari hát­teret teremtettek ahhoz, hogy céljaikat — a nagyszabású la­kásépítési programban is —» elérhessék. Saját asztalosüze-. műkben állítják elő a nyílás­záró szerkezetek és az egyéb ipari termékek nagyobb ré­szét. Ottjártunkkor az ajtók, ablakok és más asztalosmun­kák mellett sok, beépítésre szánt szekrényt láttunk: a Kaposvári Mezőgazdasági Fő­iskolának készítétték ezeket. Egyébként a főiskolai laboron és a továbbképző központon is a Barcsi Tövál dolgozik. A tágas, korszerűen fölszerelt asztalosműhelyben tavaly több mint 4 millió forint értéket állítottak, elő, kétszeresét az előző évinek! Az óévben kezdték, az idén fejezik be ennek a háznak az építését is. Az óra az üzemben folytatódott A DÉLELŐTTI előadás gya­korlati foglalkozással folyta­tódott szerdán. A pártiskolá­sok a tanterem helyett a ka­posvári textilművekbe indul­tak ebéd után. A Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárában mindig szeretettel fogadják a pártis­kolásokat. Legutóbb a speciá­lis kollégiumra járók voltak az üzemben. — Az egyéves pártiskolások a párt munkamódszeréről, munkastílusáról előadást hall­gattak' délelőtt. Most a gya­korlatban ismerkednek meg azzal, miként alkalmazza ezt egy üzemi pártbizottság — mondta Herke Miklós, az Ok­tatási Igazgatóság pártépítési tanszékvezetője, aki valami­kor szintén ebiben az üzem­ben dolgozott. — Az osztály huszonhét hallgatójának a többsége fizi­1977 gazdasági feladatairól tárgyalt az SZMT A Szakszervezetek Megyei Tanácsa tegnap ülést' tartott, amelyen megjelent Dánfjy Sándor, a SZOT instruktora. Először voltak jelen a megye termelőszövetkezeteiben, dol­gozó szakszervezeti tagok kép­viselői. A testület napirendjén a szakszervezeti szervek 1976. évi gazdasági szervező és se­gítő tevékenységének értéke­lése és az 1977. évi feladatok meghatározása szerepelt. A beszámoló szerint üze­meink közül jó néhányban még mindig nem kielégítő a munkaszervezés, néhol a mun­kafegyelem is laza. E jelen­ségek miatt a hatékonyság, a termelékenység csak a szük­ségesnél lassúbb ütemben nö­vekedett. Ezért a szakszerve­zeti szerveknek változatlanul legfontosabb feladatuk marad a munkaintenzitás javításá­nak elősegítése. Sok gondot okozott a mun­kaerő-vándorlás. A szakszer­vezet most hatékony eszközt kapott ennek mérséklésére; ez a bizalmiak véleménynyil­vánítási joga az újonnan al­kalmazott dolgozók bérezésé­ről. A fluktuáció csökkentésé­re, az egyenletesebb munka­erő-elosztás megvalósítására rövidesen megyei intézkedések is érvénybe lépnek. Amint a beszámolóból kide­rült, a szakszervezeti szervek az idén vizsgálatokat végez­nek. Újabb intézkedések vár­hatók a nehéz fizikai mun­ka gépesítésére, a hatéko­nyabb üzemszervezésre, a munkaverseny-mozgalom to­vábbfejlesztésére. Általában javítani kell a szakszervezetek és az üzemi vezetőségek viszo­nyát Nem közömbös az imp­roduktív munkaerő csökken­tése. Fokozni kell a szociális juttatások mértékét, elsősor­ban a munkáslakás-építésnéL A beszámolóból az egyes ter­melési ágazatok szakszerveze­teire háruló feladatok, a rész­letek sem hiányoztak. Közü­lük talán azt a közeljövőben bekövetkező vizsgálatot érde­mes kiemelni, amelynek célja az indokolatlan árnövelés, a tisztességtelen haszonszerzés megakadályozása, a hatósági árváltoztatások végrehajtásá­nak ellenőrzése. A testület az előterjesztést munkaprogramként elfogadta, s megbízta az egyes szakmai megyebizottságokat a részletes feladatok kidolgozásával, vég­rehajtásával. Az ülés részvevői jóváhagy­ták az SZMT és az elnökség 1977. első félévi munkaprog­ramját. kai dolgozó — teszi hozzá Sárdi József osztályfőnök. Ök ketten kísérték el a pártisko­lásokat az üzemibe. — Azután vannak a KISZ-től, a tanács­tól. A párttisztségeket figye­lembe véve párttitkártól a pártbizottsági tagokig min­denki megtalálható. — Egy félév eltelt a párt­iskolán. Mi a benyomása az osztályról? — Sokat tanulnak, minden iránt érdeklődnek. S nagyon szeretnek vitatkozni a szemi­náriumokon. Az osztály először megnéz­te a textalműveket Gaigóczy Attila üzemszervező kalauzo­lásával, utána pedig meghall­gatta dr. Szabó Sándor sze­mélyzetisnek, az üzemi párt­bizottság szervező titkárának a tájékoztatóját. így a látot­tak és a hallottak alapján kezdődött a beszélgetés, a vi­ta a párt munkastílusáról és munkamódszeréről. — Az a tapasztalatunk, hogy sokkal jobb, ha az üze­met is megnézik, mert a tény­leges körülmények közé tud­ják helyezni a pártmunkát. Habuczki Józsefné egy ki­csit izgatottan ült a pártisko­lások között — ő az üzem­ben dolgozik, tagja a megyei fegyelmi bizottságnak —, na­gyon figyelt arra, hogy mi­lyen vélemény alakul ki a te­vékenységükről. A pártiskolások kérdésein, érdeklődésén le lehet mérni a fél év alatt tanultak hatását, s a gyakorlati ismereteik mér­tékét is, melyekre a párt-, a KISZ-munkájuk során tettek szert. Különösen nagy vitát vál­tott ki a férfiak és a nők ará­nya a testületekben — lévén a textilművek kimondottan női üzem —, s azt, hogy nem »•kényelmi« szempontból van-e annyi műszaki és vezető a testületekben. Dr. Szabó Sán­dor nemcsak a statisztika, ha­nem a szóban forgó kommu­nisták ismeretében állította: az volt a törekvésük, hogy valóban fölkészült, képzett elvtársak kerüljenek a testü­letekbe, hiszen nagy a szere­pük a párthatározatok meg­értésében és megértetésében. Az lett volna a kényelmesség, ha nem keresik a legalkalma­sabbakat. A KISZ pártirányításáról szintén sok szó esett. Viant Imre, aki a Mechanikai Mű­vek marcali gyáregységében pártbizottsági tag, elmondta, hogy sok gondot okoz nekik a KISZ-tagok számának növelé­se otthon. Éppen azért kíván­csi volna az itteni módszerek­re. A szervező titkár készsé­gesen elmondta az új dolgo­zók fogadásának a rendjét — ez a nyitja, hogy a KISZ-tit- kár is tudjon az érkező fiata­lokról —, s azt a törekvésüket, hogy mindent megtesznek a lányok és fiúk bevonásáért. Az a céljuk, hogy egy fiatal se vesszen el, legyen ott a rendezvényeken, a programo­kon, hiszen ezen az úton jut el a KISZ-tagságig, ha egyébként alkalmas arra. CSENDES BESZÉDŰ, nyu­godt ember Papp Pál, a So­mogy megyei Állami Építő­ipari Vállalat gépkezelője, a megyei pártbizottság tagja. Alaposan szétnézett az üzem­ben, minden érdekelte. Ö fo­galmazott meg valamit, ami­re ugyan nem kapott teljes választ, de érdemes rá emlé­kezni: — A tévében látok ilyen szép nagy üzemet. Jó volna itt találkozót rendezni. Az olyan kezdő politikai munká- J sok, mint mi is, szívesen részt vennénk rajta. A jövő héten kezdődik a vizsgaidőszak a pártiskolán. A hallgatók biztosan felhasz­nálják a textilmüvekben ta­pasztaltakat is. L. G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom