Somogyi Néplap, 1977. január (33. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-14 / 11. szám
FOKOZOTT AKTIVITÁS Kevesebb interpeSSáció — Megállapítom, hogy tanácsülésünk határozatképes! Az ülést megnyitó elnök — miután körbepillantott a nagyteremben — mindig ezt mondja az elsők között. Akár formálisnak is tűnhet ez, hiszen — vélik a kívülállók — melyik megyei tanácstag maradna távol egy-egy tanácsülésről. Pedig ez nem ritka dolog. Kik betegség, kik halaszthatatlanul fontos feladatuk, mások egyéb okok miatt nem jelennek meg a testület ülésén. A tanácstörvény igen magas követelményeket állít a tanácstagok elé. Az előírt kötelezettségek teljesítése lelkiismeretes, odaadó munkát igényel tőlük. A zömük megfelel ezeknek, s az utóbbi időben javult a megjelenési arány, nőtt az üléseken részt vevők aktivitása. Ez utóbbi jellemzésére : a tanácsciklus második évének befejezésekor a száz tanácstag közül negyvenötén még egyszer sem szólaltak fel. Ez az arány most már jóval kedvezőbb. A legutóbbi választások óta több a fiatal tanácstag. Az ülések vitájában a részvételük is kedvezőbb, mint az első két évben. Akkor közülük (tizenheten vannak) mindössze ketten szólaltak föl, s most ez hétre emelkedett. Változatlanul feladat azonban — s ez nemcsak a fiatalokra vonatkozik, hanem a testület egészére ■—, hogy még nagyobb legyen a tanácsülésen részt vevők aktivitása. A közéleti szereplést nemcsak megszokni kell. hanem meg is kell tanulni, s ebben a tagok segítségre szorulnak. Sokat tehetnek ennek érdekében a megyei tanácstagok járási, városi csoportjai. Az utóbbi két évben csökkent az interpellációk száma. 1973—74-ben harmincnégy tanácstag 49 kérdésben, az ezt követő két évben huszonhárom tanácstag 28 kérdésben interpellált a községi, a kommunális, a kereskedelmi és az egészségügyi ellátással, illetve a közoktatással és közművelődéssel kapcsolatban. A legtöbb interpelláció útépítésre és -javításra vonatkozott. Az interpellációk 50 százalékos csökkenése nem jelenti azt, hogy a tanácstagok kevesebbet törődnek az őket megválasztó tanácsok működési területének gondjaival. Az a tapasztalat, hogy a testület tagjai — egy-egy probléma felmerülésekor — nem várják meg a következő megyei tanácsülést, hanem személyesen vagy levélben azonnal megkeresik az illetékes szerveket. Azoknak a tanácstagoknak, akik az interpellációkra a tanácsülésen nem kapnak választ, az illetékes megyei szak- igazgatási szervek rövid időn belül, a következő tanácsülés előtt, írásban adnak tájékoztatást. A szakigazgatási szervek e kötelezettségüknek eleget tesznek. Korábban többször felvetődött: a fiatalabb tanácsi ügyintézők »félvállról« kezelték a választóik 'ügyében eljáró tanácstagokat. Határozott intéz- kezdések születtek ennek megszüntetésére, így az utóbbi két évben már nincs ilyen. A tanácstagok minden esetben megfelelő, udvarias fogadtatásban részesülnek. Az osztályvezetők, az ügyintézők egyaránt segítő szándékkal foglalkoznak a tanácstagok problémáival. Egyéb területeken azonban vannak még hiányosságok. Például javítani kell a tanácstagok beszámolási kötelezettségén. Arra kell törekedni, hogy a városokban a megyei tanács munkájáról egy-egy tanácstag számoljon be, emellett a többi megyei tanácstag legalább a saját tevékenységéről adjon számot. A lakossággal való közvetlen kapcsolat kiszélesítése ér-' dekében új munkamódszereket vezettek be. A végrehajtó bizottság tagjai például üzem- látogatásokra mennek, s az ott dolgozó kollektívák előtt adnak tájékoztatást a tanács és a vb munkájáról, eredményeinkről, céljainkról, felada tainkról. Ugyancsak új mód szer — s ezzel a szocialista demokrácia továbbfejlesztése a cél —, hogy a tisztségviselők és a vb-tagok is az üzemek és intézmények közösségei előtt adnak tájékoztatást a jelentősebb tanácsülési határozattervezetekről, és kikérik a véleményüket. Az eredmények ismeretében, a tanácstagok tevékenységének javulása mellett a jövőben is törekedni kell arra, hogy a megyei tanács tagjai közül mindenki eleget tegyen kötelezettségeinek, feleljen meg az őt megválasztok bizalmának. M. A. Négy év alatt csaknem 400 lakás ígéretes tervek a Barcsi Tövál-nál Nemrég a televízió egyik műsorában azok is láthatták az épülő, szépülő Barcsot, akik eddig még nem jártak a Dráva menti nagyközségben. Utcarészletek, több szintes lakóházak dicsérték az építőket, akik ezeket létrehozták: a barcsi járás termelőszövetkezeteinek közös építőipari vállalkozásának vezetőit és dolgozóit. A kiváló termelőszövetkezeti ■ társulás címet három egymást követő évben elnyert vállalkozás igyekszik a magas kitüntetéshez méltó munkát végezni. Ennek az igyekezetnek lehetünk tanúi akkor, amikor a járási székhely utcáit, új lakótelepeit járjuk. A Barcsi Tövál az elmúlt négy évben csaknem négyszáz lakást adott át. Mint azt Szabó Gyula igazgatótól megtudtuk, az idén 140 lakást szeretnének átadni, további 130- at pedig tető alá hozni úgy, hogy azokba jövőre beköltözhessenek a lakók. Valamennyi lakás ötszintes épületben lesz. Az V. ötéves terv időszakában mintegy félezer lakást épít a tövál Barcson. Ezeknek az A munkavédelmi felügyelő Magyart András hatvannégy éves nyugdíjas. 1945-ben őt választották elsőként a pedagógus-szakszervezet megyei titkárának. Negyvenhárom évig tanított, s munkavédelmi felügyelői tevékenységéhez az első írásos megbízást a SZOT- tól 1945-ben kapta. Attól fogva osztott munkakörben volt pedagógus és munkavédelmi felügyelő. — Azért, hogy a tervtárgyalásokon vitázni tudjak a mérnökökkel, elvégeztem a pécsi pedagógiai főiskolán a műszaki és gyakorlati ismeretek szakot A dolgozók épségének védelméért a munkavédelmi tevékenységet ellenőrző hálózat kiépítése 1950-ben kezdődött megyénkben. Aktivistái ma már csaknem kétezren vannak. Magyari András gyakran kap ellenőrzési feladatot a mezőgazdasági üzemekben, az egészségügyi intézményekben is. Leginkább azonban az iskolákkal foglalkozik. Van egy térképe, amelyen jelzi: mi minden történt működése idején. Csak néhány közülük: 47 új általános iskola épült, 34-et felújítottak, 11-et bezártak, 17 kastélyiskolát korszerűsítettek, 12 szakmunkásképző iskolát építettek, négy új gimnázium és öt új szakközépiskola létesült A negyedszázados tapasztalatról kérdezem. Azt mondja: a hibák többsége a tervezéshez vezethető vissza ;. nem jut figyelem és pénz a szaktan- termek a raktárak, az előkészítők építésére. Ma már nem elég, ha egy táblát fölállítanak az osztályteremben, hanem például jól fölszerelt műhelyre van szükség és az elektromos berendezések szakszerű elhelyezését is meg kell követelni. — Pénzt vigyünk, és ne feltételeket, mondogatják, ha bezáratunk egy iskolát vagy nem adjuk meg a működési engedélyt a .gyakorlati oktatáshoz. A másik gond: az iskolák java részét kinőttük, és úgy körülépítettük valameny- nyit, hogy nincs hely a terjeszkedésükre. Így járt a Tóth Lajos és a Krénusz iskola. Azután olyan elemi hibákra kell fölhívnunk a figyelmet, hogy nincs elég WC, vagy a padok tetején kénytelenek tornászni a gyerekek. A kényelmetlen, esetekről is szót ejt Magyari András: — A marcali iskolában 1929-es vezetékekkel akartak vagy száz modern, elektromos gépet működtetni. Először nagyon haragudtak, amikor elrendeltük a vezetékek korszerűsítését. Igaz, hogy az 850 ezer forintba került, de a végén így sóhajtott föl az igazgató: »-Végre nyugodtan álhatók!« Sajnos, a látrányi iskolában már nem tudtuk megelőzni a bajt: három évvel ezelőtt az összes vezeték leégett. A mezőgazdasági gépekre még ma sem szerelik föl mindenhol a borulást gátló berendezést. — Júniusban azért nem mentem ellenőrizni, hogy ne kell jen éppen az aratás idején leállítani ezeket a gépeket. Mert már ilyen is volt... Hiába haragszanak, ma is azt mondom, amíg valaki életveszélyben van, addig inkább álljon a gép! Ma már a tervezőiroda, a SOMBER szakemberei is kikérik a munkavédelmi szakértők véleményét, mielőtt papírra vetik elképzeléseiket. De a kivitelezők sok bosszúságot okoznak a hanyag, elkapkodott munkájukkal. Ha egyszer az építők új munkaterületre vonulnak, nehezen teszik rendbe, amit elhibáztak. így volt ez a nagyatádi százszemélyes óvodánál is, amelyet decemben 28-án szerettek volna átadni rendeltetésének. — Lelkiismeretlenség lett volna, ha engedélyezzük a kicsinyek beköltözését. Bajok voltak a fűtéssel, a mennyezettel. Tisztába voltunk azzal, hogy elszámolási nehézségei lesznek az építőnek, de ennél fontosabb számunkra a gyerekek egészsége. A galambősz nyugdíjas hetenként egy-két vidéki kiszálláson vesz részt. — Nem érzek fáradtságot meg jól tudom, szükség van rám. Kevesen vagyunk. így az ügyet is szolgálom, és jóleső érzés tudni: még hasznosíthatom három évtizedes tapasztalatomat. G. 3. A szekrények a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolának készülnek. , , , , előkészítése jól halad, a ta- A valy átadottakon kívül további háromszáz lakásra már megvan a kivitelezési terv. A feladatok megvalósítására a szakipari munkák gépesítésével, megfelelő eszközök beszerzésével is felkészültek, vagyis biztonságos ipari hátteret teremtettek ahhoz, hogy céljaikat — a nagyszabású lakásépítési programban is —» elérhessék. Saját asztalosüze-. műkben állítják elő a nyílászáró szerkezetek és az egyéb ipari termékek nagyobb részét. Ottjártunkkor az ajtók, ablakok és más asztalosmunkák mellett sok, beépítésre szánt szekrényt láttunk: a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolának készítétték ezeket. Egyébként a főiskolai laboron és a továbbképző központon is a Barcsi Tövál dolgozik. A tágas, korszerűen fölszerelt asztalosműhelyben tavaly több mint 4 millió forint értéket állítottak, elő, kétszeresét az előző évinek! Az óévben kezdték, az idén fejezik be ennek a háznak az építését is. Az óra az üzemben folytatódott A DÉLELŐTTI előadás gyakorlati foglalkozással folytatódott szerdán. A pártiskolások a tanterem helyett a kaposvári textilművekbe indultak ebéd után. A Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárában mindig szeretettel fogadják a pártiskolásokat. Legutóbb a speciális kollégiumra járók voltak az üzemben. — Az egyéves pártiskolások a párt munkamódszeréről, munkastílusáról előadást hallgattak' délelőtt. Most a gyakorlatban ismerkednek meg azzal, miként alkalmazza ezt egy üzemi pártbizottság — mondta Herke Miklós, az Oktatási Igazgatóság pártépítési tanszékvezetője, aki valamikor szintén ebiben az üzemben dolgozott. — Az osztály huszonhét hallgatójának a többsége fizi1977 gazdasági feladatairól tárgyalt az SZMT A Szakszervezetek Megyei Tanácsa tegnap ülést' tartott, amelyen megjelent Dánfjy Sándor, a SZOT instruktora. Először voltak jelen a megye termelőszövetkezeteiben, dolgozó szakszervezeti tagok képviselői. A testület napirendjén a szakszervezeti szervek 1976. évi gazdasági szervező és segítő tevékenységének értékelése és az 1977. évi feladatok meghatározása szerepelt. A beszámoló szerint üzemeink közül jó néhányban még mindig nem kielégítő a munkaszervezés, néhol a munkafegyelem is laza. E jelenségek miatt a hatékonyság, a termelékenység csak a szükségesnél lassúbb ütemben növekedett. Ezért a szakszervezeti szerveknek változatlanul legfontosabb feladatuk marad a munkaintenzitás javításának elősegítése. Sok gondot okozott a munkaerő-vándorlás. A szakszervezet most hatékony eszközt kapott ennek mérséklésére; ez a bizalmiak véleménynyilvánítási joga az újonnan alkalmazott dolgozók bérezéséről. A fluktuáció csökkentésére, az egyenletesebb munkaerő-elosztás megvalósítására rövidesen megyei intézkedések is érvénybe lépnek. Amint a beszámolóból kiderült, a szakszervezeti szervek az idén vizsgálatokat végeznek. Újabb intézkedések várhatók a nehéz fizikai munka gépesítésére, a hatékonyabb üzemszervezésre, a munkaverseny-mozgalom továbbfejlesztésére. Általában javítani kell a szakszervezetek és az üzemi vezetőségek viszonyát Nem közömbös az improduktív munkaerő csökkentése. Fokozni kell a szociális juttatások mértékét, elsősorban a munkáslakás-építésnéL A beszámolóból az egyes termelési ágazatok szakszervezeteire háruló feladatok, a részletek sem hiányoztak. Közülük talán azt a közeljövőben bekövetkező vizsgálatot érdemes kiemelni, amelynek célja az indokolatlan árnövelés, a tisztességtelen haszonszerzés megakadályozása, a hatósági árváltoztatások végrehajtásának ellenőrzése. A testület az előterjesztést munkaprogramként elfogadta, s megbízta az egyes szakmai megyebizottságokat a részletes feladatok kidolgozásával, végrehajtásával. Az ülés részvevői jóváhagyták az SZMT és az elnökség 1977. első félévi munkaprogramját. kai dolgozó — teszi hozzá Sárdi József osztályfőnök. Ök ketten kísérték el a pártiskolásokat az üzemibe. — Azután vannak a KISZ-től, a tanácstól. A párttisztségeket figyelembe véve párttitkártól a pártbizottsági tagokig mindenki megtalálható. — Egy félév eltelt a pártiskolán. Mi a benyomása az osztályról? — Sokat tanulnak, minden iránt érdeklődnek. S nagyon szeretnek vitatkozni a szemináriumokon. Az osztály először megnézte a textalműveket Gaigóczy Attila üzemszervező kalauzolásával, utána pedig meghallgatta dr. Szabó Sándor személyzetisnek, az üzemi pártbizottság szervező titkárának a tájékoztatóját. így a látottak és a hallottak alapján kezdődött a beszélgetés, a vita a párt munkastílusáról és munkamódszeréről. — Az a tapasztalatunk, hogy sokkal jobb, ha az üzemet is megnézik, mert a tényleges körülmények közé tudják helyezni a pártmunkát. Habuczki Józsefné egy kicsit izgatottan ült a pártiskolások között — ő az üzemben dolgozik, tagja a megyei fegyelmi bizottságnak —, nagyon figyelt arra, hogy milyen vélemény alakul ki a tevékenységükről. A pártiskolások kérdésein, érdeklődésén le lehet mérni a fél év alatt tanultak hatását, s a gyakorlati ismereteik mértékét is, melyekre a párt-, a KISZ-munkájuk során tettek szert. Különösen nagy vitát váltott ki a férfiak és a nők aránya a testületekben — lévén a textilművek kimondottan női üzem —, s azt, hogy nem »•kényelmi« szempontból van-e annyi műszaki és vezető a testületekben. Dr. Szabó Sándor nemcsak a statisztika, hanem a szóban forgó kommunisták ismeretében állította: az volt a törekvésük, hogy valóban fölkészült, képzett elvtársak kerüljenek a testületekbe, hiszen nagy a szerepük a párthatározatok megértésében és megértetésében. Az lett volna a kényelmesség, ha nem keresik a legalkalmasabbakat. A KISZ pártirányításáról szintén sok szó esett. Viant Imre, aki a Mechanikai Művek marcali gyáregységében pártbizottsági tag, elmondta, hogy sok gondot okoz nekik a KISZ-tagok számának növelése otthon. Éppen azért kíváncsi volna az itteni módszerekre. A szervező titkár készségesen elmondta az új dolgozók fogadásának a rendjét — ez a nyitja, hogy a KISZ-tit- kár is tudjon az érkező fiatalokról —, s azt a törekvésüket, hogy mindent megtesznek a lányok és fiúk bevonásáért. Az a céljuk, hogy egy fiatal se vesszen el, legyen ott a rendezvényeken, a programokon, hiszen ezen az úton jut el a KISZ-tagságig, ha egyébként alkalmas arra. CSENDES BESZÉDŰ, nyugodt ember Papp Pál, a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat gépkezelője, a megyei pártbizottság tagja. Alaposan szétnézett az üzemben, minden érdekelte. Ö fogalmazott meg valamit, amire ugyan nem kapott teljes választ, de érdemes rá emlékezni: — A tévében látok ilyen szép nagy üzemet. Jó volna itt találkozót rendezni. Az olyan kezdő politikai munká- J sok, mint mi is, szívesen részt vennénk rajta. A jövő héten kezdődik a vizsgaidőszak a pártiskolán. A hallgatók biztosan felhasználják a textilmüvekben tapasztaltakat is. L. G.
