Somogyi Néplap, 1977. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-14 / 11. szám

'Diizidt cSzcrk ejztoslg. ! 1976. október 25-én a Patyolat kaposvári, Május 1. utcai üzletébe beadtam tisztításra egy szürke pepita ka­bátot, amely november 10-én készült el. A kabátot a kis­lányom hozta el november 15-én olyan állapotban, hogy csak felmosórongynak lehet használni. Még aznap vissza­vittem, ekkor minősíthetetlen hangon beszéltek velem. Az ügyben december 15-e óta levelezek a Patyolattal. A kabátnak az a »bűne-«, hogy külföldi címke van rajta. Ezeket a kabátokat szerintük ugyanis csak egyszer lehet tisztítani, utána használhatatlanokká válnak. Ha ezt tudták, miért fogadták el tisztításra? Január 6-án a vállalattól fölkerestek, és 100 forintot ajánlottak a kabátért. A tisztítási díj 39 forint volt. A kabát így 61 forintot ér. Hol kapok ennyiért egy másikat? Tisztelettel: (Jzekttr 'Divartarni 7474 Zselicszentpál, Petőfi u. 19. Tisztelt Szerkesztőség! 1977. január 5-én az SE 68-20 forgalmi rendszámú IFA-kocsival búzát szállítottunk a marcali gabonafelvá­sárló telepre. Szállítás közben Keleviz községben a kocsi billenős ajtaja kinyílott, és mintegy 10—12 q búza az út­testre hullott. Amikor ezt a közelben levők észrevették, egy emberként segítettek a gabona összeiakarításában. Ezúton mondok köszönetét azoknak, akik a sürgős mun­kában segítettek, egyben elnézést kérünk az arra közleke­dőktől, akilcet akadályoztunk. Tisztelettel: (Senkel Jldsetd tsz-elnök, Mesztegnyfl AZ MSZMP SOMOGY HEG VE •'BI Z OTTSÄG A N A K L AP J A XXXIII. évfolyam, 11. szám. Péntek, 1977. január 14. Harminc év krónikája T v-jegyzet Állványokon Paláéi, a fiatal munkás ha­tározott céllal érkezett Buda­pestre: munka után színház­ba, kiállításokra, állatkertbe, mérkőzésekre jár majd, s ta­nulni fog. Ebből azonban édeskevés valósul meg. A munkásszállás levegője »-mér­gezi«; elveszti tetterejét. Csám­borog a «-bandával«, * egyik kocsmából a másikba szédül. Akaratlanul vezet az útja a bűncselekményekig, melyet egyik társa követ el: ő, mint hallgató szemlélő van jelen. A cinkos néma szerepe azonban meghasonlást idéz elő benne. Társai — nyugodtan mondhat­juk: ijedtükben — leszámol­nak vele. Végh Antal novellájából ké­szített tévéfilmet Máínay Le­vente. Néhány gépelt oldalnyi írást duzzasztottak - órányi al­kotássá. Nem tanulság nélküli történetet mesélnek el, de a szociográfiai hitelt némiképp lerombolja ennek a szabolcsi fiúnak a makulátlansága. Munka után dendinek álcázza magát a csak divatlapokban látható pulóverekbe bújva; tájnyelvét »otthon felejti«. En­nek a7 »-úrifiúnak« nem hi­hetjük hogy gátlásai vannak a gimnazista lánnyal szemben, hiszen snájdigabb. mint a bak­fis. Ügy gondolom; igazán sikeres filmmé akkor válha­tott volna az Állványokon, ha azt próbálják meg ábrázolni, miként nehezedik egyre in­kább a félig-meddig meggon­dolatlanul elkövetett bűntett a kis közösségre. A pánik erő­södéséről szólhatott volna, pszichodrámává erősödve. Így — bár kétségtelenül sok eré­nye van a filmnek — kísérlet marad. Az erények között a legerősebb, hogy Málnay egy, szinte lumpenkörülmények kö­zött élő rétegről ad hírt né­hány életes alakkal: Harsányi Gábor rossz arcú Csukájával. Tarsoly Elkmér Szekeresével, Horesnyi László Szűcsével és Koncz Gáborral, aki Bivalyost, a terrorizáló felbujtót játssza. L. L. A múlt esztendő a piros nyakkendős úttörőinké volt. A Magyar Ottörők Szövetsége megalakulása 30. évfordulójá­nak alkalmából számtalan meglepetéssel kedveskedtek a felnőttek a kisdiákoknak. Par­kok, játszóterek, csapatottho­nok létesültek. Eseményekben, ajándékokban nem volt hiány. A legkedvesebbek közé so­rolhatjuk a Móra Ferenc Könyvkiadó ajándékát, egy könyvet, mely az év végén Üttörőkrónika címen jelent meg. A szerkesztők harminc év élményeit, eseményeit vil­lantják fel a ma kisdobosai­nak, úttörőinek egy-egy fény­képen, riportban, vallomás­ban. 1946 januárját írták, amikor Trencsényi-Waldapfel Imre akadémikus bekopogtatott Bu­dapest városparancsnokához, Zamercev tábornokhoz: segít­séget kért azoknak a felnőt­teknek a nevében, akik az 1919-es hagyományokat foly­tatva újjá akarták szervezni az úttörőcsapatokat. Ettől kezdve gyorsan peregtek az események — olvashatjuk a könyvben. 1946. február 6-án megjelent a Pajtás elődje, az Üttörő Gyermekújság első száma. Május 12-én ez a lap közölte az úttörők 12 pontjá­nak és fogadalmának a szöve­gét. Június 2-án pedig egyen­ruhás úttörők bontották ki a szövetség zászlaját: megala­kult a Magyar Üttörők Szö­vetsége. Egykori úttörők, a tegnap fiataljai, a ma idősebb mun­kásai, közéleti férfiai emlé­keznek az első esztendőkre. Kis bolt, nagy forgalom (Tudósítónktól.) Nehéz helyzetben van a nagyatádi áfész lábodi önki- szolgáló élelmiszerboltjának a vezetője és hat dolgozója. Ki­csi az üzlet, az eladótér, mindössze 50 négyzetméter, és az udvarban hét raktárból kell feltölteni mindenkor a hiá­nyokat. Ilyen gondok köze­pette árusítottak a múlt év­ben 7,1 millió forint értéket, 400 ezer forintos átlagkészlet­tel. Szép ez az eredmény, kü­lönösen akkor, ha azt is fi­gyelembe vesszük, hogy az el­ért forgalom magasabb a terv­nél, és 11.1 százalékkal több az 1975. évinél. Nagy szükség lenne Lábodon ABC-áruházra, ezt a dolgozók és a vásárlók égyaránt nagyon várják. 1962 óta vezeti az ' üzletet Huber József. A szövetkezet­nél szerezte meg képesítését. 1975. évi munkája után kiváló dolgozó kitüntetést és jelvényt kapott. Az üzlet eddig négy­szer nyerte el a kiváló egység címet. Az áruellátás jó, a nagykereskedelmi vállalatok szállításaival elégedettek. Ki­emelkedő ellátást biztosít a boltnak a barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezet tejből. Naponta 400 vevő látogatja a lábodi üzletet. i Fonott syerinekfote'ek exporttá Tizennyolcezer gyermekfo­telt készítettek tavaly a Dél­balatoni Háziipari Szövetke­zet fonyódi kosárfonótelepén, s valamennyit külföldre száll- lítottá'k. Ez jelentette a legna­gyobb értékű munkát, ezen­felül azonban — bedolgozó rendszerben — demizsonokat fontak a veszprémi és a szom­bathelyi szeszforgalmi válla­latnak. Jelenleg is ez a két feladatuk van. A gyermekfo­teleket ezúttal is exportálja a szövetkezet. Az eddigi szállít­mányok zöme Olaszországba és Franciaországba ment, de az NSZK-ba és Ausztriába is indítottak útnak rakományo­kat. Huszonnyolcán dolgoznak a telepen, egy műszakban. A nyersanyagot — többnyire fűzvesszővel dolgoznak, ezt esetenként, a készítménytől függően, műanyaggal kombi­nálják — maguk szerzik be. A háziipari szövetkezet sió­foki központjában főzik a vesszőt, ide már kész, mére­tes alapanyag érkezik. A közelmúlt több kedves eseménye is megelevenedik a jubileumi könyv oldalain. A Pajtás című hetilap újságírói fogtak tollat, hogy egy-egy régebbi történetet újból meg­írjanak a sportoló, játszó, ta­nuló úttörőkről. Zánka, a balatoni úttörővá­ros is helyet kapott a könyv­ben csakúgy, mint az MSZMP XI. kongresszusa, amelyen ott voltak a piros nyakkendősök és átadták Kádár Jánosnak a szegedi úttörőparlamenten el­hangzott javaslatokat, kéré­seket. A szép kivitelű könyvet Gaál Ferenc szerkesztette. Modern gyártmány — korszerű gyártás A Medicor Művek röntgengépei az ország legismertebb ex­porttermékei közé tartoznak. Ebben az évben kezdték gyár­tani az univerzális röntgenberendezések egyik új, részben automatizált működésű változatát. Ezek a gépek nagy si­kerrel szerepeltek a novemberben Chicagóban megrende­zett röntgenipari kongresszuson és kiállításon. írásod Szenyérről Eddig ismeretlen oh levelek a középkorból Borsa Iván, az Országos Le­véltár főigazgató-helyettese több száz eddig ismeretlen, a középkorból származó okleve­let talált az esztergomi kápta­lan magánlevéltárában. Az oklevelek somogyi vonatkozá- súak, a szenyéri váruradalom­ról szólnak. A hírt Kanyar Józseftől, a Somogy megyei Levéltár igaz­gatójától kaptuk, aki elmond­ta: Borsa Iván további 'kuta­tómunkája során várható, hogy újabb, eddig ismeretlen oklevelek is előkerülnek. Nemcsak a mohácsi csata előt­ti időkből, hanem a későbbi évekből is. A somogyi levél­tár kérésére a főigazgató-he­lyettes a levéltár évkönyvében publikálja az okleveleket. De addig is mikrofilmre veszik az anyagot. Az előkerült kö­zépkori oklevelek fontosságát kiemeli az a tény. hogy ebből az időből kevés írásbeli for­rással rendelkezik Somogy. 19 milliós termelésnövelés (Tudósítónktól. ) A balatonmária-fürdői áfész több mint két évtizedes beton- áruüzeme az egyik legnagyobb szövetkezeti betonüzem a Du­nántúlon. Fokozatosan fejlő­dött, évről évre növelte a ter­melését. 1973-ban adták át rendelte­tésének azt az olasz félauto­mata, mozaiklapgyártó gép­sort, amely évente 30« ezer négyzetméter mozaiklapot gyárt. A betonelemek készíté­se viszont egészen a múlt év végéig kezdetleges módszerek­kel. hagyományosan történt. Pedig ezek iránt — betoncsö­vek, járdalapok, burkolóanya­gok — meglehetősen nagy az érdeklődés. Ismét előbbre kellett tehát lépni. A központi szervek jó­váhagyásával nyugatnémet gyártmányú gépeket szállítot­tak az üzembe, amelyeket osztrák munkások szereltek o«sze, és ők tanították meg a termelés fogásaira a balaton keresztúri munkásokat. A gé­peket december 30-án helyez­ték üzembe, munkájukhoz azonban jó időre van szükség Havas, fagyos, téli időben nem lehet velük dolgozni. Hozzá­vetőleges számítások szerint termelésük egy évben 200 na­pig tart. A szövetkezet tavaly 42 mil­lió forint értékben adott el mozaiklapot és betonelemeket. Most a szövetkezet 19 millió forinttal magasabb termelési érték elérését tűzte ki célul. Több munkás fordult a szö­vetkezethez azzal a kéréssel: tegye lehetővé a szakmunkás­képesítés megszerzését. Ezért megállapodást kötöttek a fo­nyódi szakmunkásképző is­kolával és a balatonkeresztúri általános iskolában létrehozták a kihelyezett tanfolyamot. A tanfolyam minden költségét a szövetkezet vállalta. Az okta­tás a múlt év végén ért véget. Apróságok A főnökkel egyet nem érteni — bizony nehéz do­log. ... Az ő Pegazusa csak igás- ló. • • » Olyan tájékozott, hogy mindenféle problémát egy csapásra kivégez. (G. Jablonszkij) • • • A magas fogalmak azok, amelyekhez mi még nem értünk fel. (V. Korsunova) ö mór tudja A tapasztalt és a tapasz­talatlan férj tapasztalatcse­réje: — Boldog vagy? — kér­dezi a tapasztalt. — Nem lehetnék boldo­gabb! Hónapok óta éljük a mézesheteket. — Vigyázz, annak is vé­ge szakad egyszer. — Te vagy a tapasztal­tabb, mondd meg nekem, miről veszem észre, hogy véget értek a mézeshetek? — Arról, hogy már nem segítesz mosogatni a fele­ségednek, hanem egyedül mosogatsz! Tévedés A férj szokatlanul ko­rán tér haza munkahelyé­ről. Csenget. Felesége aj­tót nyit, megragadja fér­jét, és húzza befelé a há­lószobába. A férj megkér­dezi: — Ennyire tetszem ne­ked szakáll nélkül? Ha tudtam volna, már koráb­ban leborotváltatom. — Az istenért, csak nem te vagy az, férjecském! — kiáltja ijedten a feleség. Mély igazság — Az apró dolgokat ne­hezebb megtalálni, mint a nagyokat. — Valóban. Éjjel, ami­kor hazamentem a kocs­mából, a házunkat meg­találtam, de a kulcslyukat nem. Szerelem Egy ifjú leányka kérdé­se egy korosodó hölgyhöz: — Igaz, hogy minden asszonynak csak egy sze­relme van az életben? — Igaz... — Tehát a néninek is csak egy szerelme volt? — Igen. A hadsereg... Ked vés vevő — Igaz, hogy maguknál 2000 pár cipő vár vevőre? — kérdezi a hölgy az üz­letben. — Igaz. — Csodás. Mindegyiket felpróbálom! SmsggiNéplap \i MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő : jávori Béla Szerkesztőség : Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Postacím: 7401. Telefon: 11-510. 11-511, 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca Sándor utca 2. Postacím : 7401 Kaposvár, postafiúk 31 Telefon: 11-516. Felelős kiadó Dómján Sándor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem küldünk visszal Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahiva­taloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj cgv hónapra 20 Ft Index : 25 967. ISSN 0133—0608 Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében Kaposvár, Május 1. u. 10L Felelős vezető : Farkas Béla igazgató.

Next

/
Oldalképek
Tartalom