Somogyi Néplap, 1977. január (33. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-11 / 8. szám
Szellemi segítség; Tegnaptól egyhetes továbbképzésenv vesznek részt megyénk mezőgazdasági, élelmiszeripari és fagazdasági vezetői Keszthelyen. A tanfolyamon megvitatják az ágazattal összefüggő legfontosabb kérdéseket. »Egy évre , szóló útravalót kap itt az ember. Ma már szükségszerű, hogy évente egyszer ilyen szinten találkozzunk, és felelős vezetőkkel, felelősséggel szót váltsunk közös feladatainkról.« Az egy évvel ezelőtti továbbképzésen mondta ezt egyik mezőgazda- sági üzemünk vezetője. Megannyi örömöt, gondot, eredményt és fogyatékosságot hozva elszaladt tizenkét hónap — ám a megállapítás ma is igaz.-Szükség van, hogy szót váltsunk...« Az igény állandó, a források viszont, amelyből ez az igény táplálkozik, változó. Más kérdések foglalkoztatták a mezőgazdasági ágazat üzemi irányítóit egy éve, két éve. Más gondok megoldásához várnak segítséget, más feladatok elvégzéséhez igényelnek útmutatót ezen a tanfolyamon. Érthető, hogy a vezető, a nyitó téma tegnap az ágazat 1976. évi tervteljesítése és ez évi feladata volt. Köztudomású, hogy a mezőgazdaság termelésig pénzügyi eredményei az V. ötéves terv első évében elmaradtak a várttól; ebben az évben pótolni kell a lemaradást. A megyei pántbizottság ülésén állást foglalt: megyénkben a növénytermesztésben 9—10, az állattenyésztésben 6 százalékkal több terméket kell előállítani, mint tavaly. Az átlagosnál nagyobb a jelentősége, hogy miként alakul a gazdálkodás az idén. A mostani keszthelyi továbbképzésnek ez a körülmény különös hangsúlyt ad. Az ágazat üzenni irányítói most szót válthatnak országos és megyei vezetőkkel, elmélyült, a részletekre is kiterjedő eszmecserét folytathatnak arról, hogy milyen feltételek, milyen módszerek mellett teljesíthető az 1977. évi feladat. Ezért esik szó többek között ezen a tanfolyamon a növénytermesztés, az állattenyésztés fejlesztéséről, az e célt elősegítő szabályozókról, ezért vitatják meg a részvevők, minisztériumi vezetőkkel a mezőgazdaság és az élelmiszeripar termékforgalmazásának helyzetét, s lehetne sorolni tovább a fő témához csatlakozó részkérdéseket. Ha egyáltalán lelhet rangsorolni egy vezetői továbbképzés témáit, akkor mindenképpen az első helyre kerül a nagy következetességet, fegyelmet és fokozottabb szervezettséget igénylő ez évi terv. A keszthelyi eszmecserének ezenkívül nagy jelentőséget ad, hogy termelőszövetkezeteink a múlt év végén tartották III. kongresszusukat. Továbbfejlesztették, módosították a szövetkezeti törvényt, a növekvő feladatoknak megfelelően emelkedett a mérce a szövetségi munkával szemben. Érthető, hogy a kongresszus állásfoglalásai, határozatai, az abból adódó sokrétű és sok vonatkozásban újszerű feladatok a tanfolyam tematikájában lényeges helyet foglalnak el. Két fő tématerületet ragadtunk ki a mezőgazdasági, az élelmiszeripari és a fagazdasági vezetők keszthelyi továbbképzéséből. önmagában is jelzi mindegyik, hogy napjaink meghatározóan fontos gazdaságpolitikai kérdései adnak témát öt napon keresztül. És bizonyos, hogy ahogy tavaly, ezúttal ismét gazdag út- ravalóval távozhatnak a részvevők a kapott szellemi segítséget jól kamatoztathatják majd a nagy feladatok mindennapi végzése során. V. M. Automatizálás, növekvő termelés Komplett lakószobát, kárpitozott garnitúrát gyártanak Kaposváron Ismeretes, hogy január l-től a Kanizsa Bútorgyárhoz tartozik a Kaposvári Bútoripari Vállalat. 'Mit jelent az új szervezeti változás a kaposvári gyárnak, és mit a nagykanizsai nagyvállalatnak? Tollár József igazgató válaszol: — A kaposvári vállalat ezután önálló gyáregységként dolgozik. Legfontosabb teendőnknek a már megkezdett beruházások mielőbbi befejezését tekintjük. Vállalatunk szakemberei felülvizsgálták a kaposvári adottságokat, a technikai fölszerelést. Néhány módosítást hajtottunk végre. Ezek célja a mai követelményeknek megfelelő gyártó folyamat kialakítása. Eszerint a lapmegmunkálóban tegnaptól az élek párhuzamos kiképzése már automatikus. A gépsor az idén egy páros élmegmunkálóval kiegészítve alkalmassá válik a bútoralkatrészek éleinek négyoldalas automata megmunkálására. A korábbi kézi műveletek kiik I tatása végett több félautomata gépet is üzembe helyezünk. Az igazgató elmondta még, hogy tervezik a felületkezelő műhely korszerűsítését, elsőként a légtechnikai berendezésekét. A szerelőben és a kárpitosműhelyben szerelősorokat alakítanak ki. Az anyag- mozgatás folyamatosságát tároló és szállító görgősorok biztosítják. Március végére befejeződnek a szociális helységek építési, átalakítási munkái is. Módosul a gyáregység profilja. Eddig többféle terméket is gyártottak alacsony technikai és szervezettségi színvonalon. Az idén csökken a termékek száma, a gépesítés következtében azonban nő a termelés mennyisége. A gépesítés és a sorozatgyártás követelményeihez jpbban alkalmazkodva egy komplett lakószobát és kárpitozott garnitúrát gyártanak Kaposváron. A kanizsaiak megállapítása szerint jól képzett szakmunkások dolgoznak a kaposvári I Fényképészüzlet nyílt a Kalinyin városrészben Csökken a férfifodrászatok forgalma Az új év új örömet hoe a donnert nőknek, hiszen még az első félévben korszerű fodrász- és kozmetikai szalont kapnak. A Kaposvári Szolgáltatóipari Szövetkezet 650 ezer forintos költséggel már építi. Pásztori Sándortól, a szövetkezet elnökétől a további tervek felől érdeklődtünk. Elmondta, hogy hozzájuk tartozik a kaposvári járáson ki- vül Marcali, Nagyatád és a nagyatádi járás. A fejlesztés során éppen ezért nemcsak a megyeszékhely igényeit tartják szem előtt. Még ebben az évben korszerűsített fodrászatot és kozmetikai szalont kap Marcali. Nagyatádon 150 négyzetméter alapterületű üzlet épül, amelyben férfifodrászat is lesz. Az V. ötéves tervben a szolgáltatóipari szövetkezet 17 millió forintot költ a beruházásaira. Ebből nemcsak Kaposvár új lakótelepeire (a Béke-Füredi és a Ságvári lakótelep) jut, hanem Igaltoa és Kétnelyre is. A szövetkezetnek nagy gond !a oldódik meg 1977-ben. A Május 1. utcai elavult, egészségtelen mosodájukból (ahol a szövetkezeti dolgozók munkaruháit mossák) januárban átköltöznek a Vörös Hadsereg útja il. szám alatt levő szövetkezeti ipartelepre. Ot* építették fel ugyanis a szövetkezet új munkacsarnokait. Eddig egyik helyen a könyv- kötészetük, másikon a nyomdájuk, a harmadik helyen a sokszorosítórészlegük működött. A fényképész- és fodrász- szalonában országosan elismerlek a somogyiak; évente rendeznek szakmai versenyeket és kiállításokat, s a csapatversenyben éppen olyan jól szerepelnek, mint az egyéniben. A Kalinyin városrészben fényképészüzleíet nyitottak, mert igény volt rá. Hiába kezd visszatérni a férfidivatban a rövid frizura, tavaly a férfifodrászokat kevesebb vendég kereste föl. mint amennyire előzőleg gondolni lehetett. Éppen ezért a szövetkezet vezetői az idén sem szánvtónak jobb eredményre, vszont a kozmetikában tízszázalékos termelésnövekedésben bíznak. Ez év nagy gondja a Május 1. utca 33. számú házban levő férfi- és női fodrászüz- iet áthelyezése. A város szilában harminc ember dolgozik. A városközpont átépítése következtében ezt az ükletet lebontják. A részleg elhelyezéséről Q)ég nem döntöttek. gyáregységben, tehát megvannak a személyi föltételei, hogy 1978-tól a gyáregység elérhesse az évi 120—140 millió forintos termelési értéket. Ez a tavalyinak a háromszorosa. Az idén ideiglenes tervet kapott a gyáregység, s ebben 71 milliós termelést és az árbevétel 7 százalékának megfelelő nyereséget határoztak meg. Az egész vállalatra érvényes 5 százalékos bérfejlesztés a kaposvári gyáregységre is vonatkozik. A jövőben egy korszerű lapmegmunkáló gépsor üzembe állítását tervezik, s lehet, hogy még a jelenlegi tervidőszakban megveszik. A két gyár között ma még 20 százalékos különbség van a bérszínvonalban — a kaposváriak hátrányára. A vállalati központban azt irányozták elő, hogy 1980-ra a kaposvári dolgozók bérszínvonala megközelítse a nagykanizsaiakét. Ennek alapja természetesen az, hogy a gyáregységben a tervezett eredmények is megvalósuljanak. Nyolcszázezer tonna acél A Dunai Vasmű folyamatos acélöntőművé a múlt évet rekorddal zárta. Az 1975. évi 612 ezer tonnával szemben 800 ezer tonnás csúcsteljesítményt értek el, 100 ezer tonnával túlteljesítve évi tervüket. Ez a maximum, melyet a korszerű berendezések egyáltalán teljesíteni tudnak. , Á krónikaíró Dömötörné Szűk cellában, gyertyafénynél egy barát körmöl a lúd- tollal. A krónikás szó még ma is ilyen emlékeket ébreszt az emberben. De messze vagyunk már ettől ! A krónikaíró Dömötör 1st~ oánnéval először lent találkoztam az üzemben. Nézte a pörgő orsókat, néha-néha megigazított valamit. Kuru'-z Jáncsné szb-titkár újságolta cl, hogy a brigádkrónikájukkal harmadik helyen végeitek a Textilmunkás című lap pályázatán, s hatezer forintot kaptak. A nagyatádi cérna- gyárban azért örültek annyira a jó t eredménynek, mert több mint száz pályázó volt. A zajos cérnázőban nehéz a beszélgetés, így a szakszervezeti irodában folytattuk. A Petőfi brigád vezetője jó beszédű, kedves asszony. Nagyatádi. A simonfai részen lakik, amióta férjnél van. Elmondta, szép nagy családban nőtt fel. Mind a kilenc testvére él — heten Átadón, egy- egy pedig Háromfán, Százhalombattán. A kocsistól a pénztárosig, a háztartásbelitől a katonatisztig sokféle a foglalkozásuk. Gyárban viszont kívüle csak az öccse dolgozik. — Sokan voltunk, így azután nemigen lehetett nézelődni, korán el kellett menni munkára... — Mióta van a cérnagyárban? — 1962 óta. Először a cso- magoiónészen dolgoztam, azután a cérnázóba kértem magáim. Hat évig perzselőnő voltaim, majd átnéző lettem. 1972 nyarán visszajöttem a gyermekgondozási segélyről, s a következő évben munkamódszer-átadónak választottak. Azóta is az vagyok a cémá- zóban. — Honnan került a gyárba? — Az erdőgazdaság csame- tekertjében dolgoztam. — Az után nem volt nehéz itt? Mosolyog, szélesen gesztikulál. — Amikor bekerültem, azt hittem, hogy fadarab a kezem. Még az is megfordult a fejemben, hogy meg sem tudom tanulni az itteni munkát. De hát — elgondolkodik — most februárban leszek tizenöt éves dolgozó. — Miért hívják a brigádot Petőfinek? — Március 15-én alakult 1967-ben. hát ezért választotHét Rába—Steiger Mezőgazdasági beruházások a barcsi járásban A barcsi járás mezőazdasági termelőszövetkezetei — általában — jól zárták az 1976-os esztendőt. Az eredmények különösen akkor biztatóak, ha az előző éviekhez hasonlítjuk ő'ket. Kivétel £er- sze a megyének ezen a részén is akad, s ha ezek nincsenek, a fejlődés, az erősödés még erőteljesebb lehetett volna. Tapsonyi Jánostól, a járási hivatal osztályvezetőjétől arról kértünk tájékoztatást, hogy az 1975. évi gazdálkodás nyomán milyen alapokat sikerült biztosítaniuk a közös gazdaságoknak a múlt évi fejlesztésekhez, beruházásokhoz. Ezek ugyanis nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy akár a növénytermesztésben, akár pedig az állattenyésztésben közép- vagy hosszú távon jó termelési eredményeket érjenek el. Megtudtuk, hogy az 1975. évi meglehetősen kedvezőtlen, a vártnál szűkösebb hozamok, a megnövekedett kiadások nem maradtak hatás nélkül, nyomukat a tavalyi esztendőben viselték: csökkentek a fejlesztési lehetőségek. Ez annyit jelent, hogy a megvalósult 104,3 millió forint összberuházás 33 millióval kevesebb az előző évinél. így, ilyen körülmények között is körülbelül egymillióval többet ruháztak be a barcsi járás termelőszövetkezetei 1976-ban, mint ameny- nyit előzőleg terveztek. Mindebből arra lehet következtetni, hogy megragadták a kínálkozó lehetőségeket, s — figyelembe véve adottságaikat — igyekeztek minél többet beruházni a termelési eredmények növelése érdekében. A múlt évi építkezések közül kiemelkedő jelentőségű a homokszentgyörgyi Aranyhomok Termelőszövetkezet hízómarhatelepe, a vízvári Kossuth Tsz-beli rekonstrukció, mely a szarvasmarha-ágazatot érinti, azután a barcsi Vörös Csillag, a csokonyavisontai Rákóczi, a vizvári Kossuth Tsz-ben épült korszerű burgonyatároló. Ezek külön-külön 200 vagon termés befogadására, tárolására és válogatására alkalmasak. A gépesítés — különösen a növénytermesztésben — meghatározó szerepet játszik. Megfelelő szint esetén idejében és jó minőségben elvégezhetők az időszerű tennivalók, pótolható az emberi munkaerő, amelyben megyénk déli járásának tsz-ei sem bővelkednek. Csaknem nyolcmillió forinttal többet költöttek gépekre, mint amennyit a múlt évre terveztek. Az iparszerű növénytermesztési rendszerek, a sokoldalú hasznosíthatóság többet tudó« munkaeszközöket igényelnek, következésképp oda fordítják a fejlesztésre, gépesítésre szánt pénz nagy részét is. Így a barcsi járás tsz-ei hét Rába-Steiger traktorral gyarapodtak, s ezek többségét már az őszi vetések előtt a magágykészítésnél, azután az őszi mélyszántásnál »csatasorba-« állították. A növénytermesztési eredmények fokozását, ezen keresztül az állattenyésztési ágazat takarmányalapjának megteremtését is szolgálja a területek vízrendezése, s általában a meliorációs tevékenység. Erre a célra tavaly 5,4 millió forintot fordítottaik a járás közös gazdaságai, - any- nyit, amennyit a tervükben is megh átárazták. A tSZ-ek a tavalyi beruházásokhoz a szükséges pénz 63 százalékát saját erőtől teremtették elő, s 18 százalékot tett ki a bankhitel, 19 százalék volt az állami támogatás. A barcsi járás termelőszövetkezetei végső soron 3,5 millió forinttal többet használtak fel saját erőből, mint amennyit terveztek. A befektetés hasznát tavaly még csak kisebb mértékben élvezhették, annál jobban előnyükre válik az idén és a következő években. H. F. tűk Petőfi Sándor nevét. Az e-.üstöt már megkaptuk, most pályáztuk meg az arany 'fokozatot. Én négy éve vagyok a brigád vezetője. A pályamű elkészülésének történetét ketten mondják el az szb-titkárral. Először a megyei pályázatra készült el a brigád története. Elkedvetlenítette őket, hogy »csak« oklevelet kaptak. Azután megjelent a felhívás a Textilmunkásban. Sok simítás, kiegészítés, bővítés után küldték el a krónikát. A Pamut- fonó-ipari Vállalat szakszervezeti tanácsa ötszáz forintos könyvutalvánnyal lépt® meg őket, majd a hatezer forintos harmadik díj következett a szerkesztőségi zsűrizés után. — Hogyan készült a krónika? — Mindenki fizikai dolgozó a brigádban, a naplót négy év cta én vezetem. A krónikát a többiek segítségével gyűjtöttem össze, de aztán meg i« kellett írni... Kétszer elolvastam a kölcsönkapott brigádtörténetet. Egy-egy részlete izgaimasabb volt számomra, mint valamilyen színesen megírt, de kitalált történet. Milyen drámai elemekkel van tele a kis közösség élete, amíg megértik a társadalmi munka fontosságát. Hát még az a furfang. ameiy- lyel elérik, hogy a könyvtáriból kivitt könyveket csakugyan olvassák el. S az első kirándulás a kaposvári textilművekbe! (»Mint a gyerekek a hónak, úgy örültünk, amikor a hatalmas gyapottö- .negeket megláttuk. Hiába rokonszakma, mégis minden uj voit.«) S benne vân a krónikában az is, amikor a brigád kiharcolta a munkakörülmé- r:vek megjavítását. Az egyéni sorsokat, is nyomon lehet kövem i. Azt például, hogy a kétgyermekes Dömötörné — az édesapja kocsis volt, nemrégen ment nyugdíjba — elsőnek. fejezte be a nyolc osztályt, hogy példát mutasson a többieknek. Nem a siker vagy a díj a fontos, inkább az ilyen krónikák későbbi értéke. Amikor a jövendő történészek az ilyen őszinte munkák alapján térképezik föl, hogyan formálódtak munkássá a mezőgazdaságból gyárba került lányok és asszonyok! A brigád Petőfi nevét választotta. Az irodalom szere- tete egy évtized alatt alakult ki a tagokban. Dömötörné Móricz Zsigmond két művét, Stendhal regényét vette meg minden brigádtagnak a krónikájukért kapott utalványon! S hogy mi a vágvuk? Amivel a történetüket zárták: szeretnének szakmunkások lenni. Lajos Géza
