Somogyi Néplap, 1977. január (33. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-08 / 6. szám
Az ENSZ adatai szerint a világon jelenleg 340 millió körül van a használatban levő telefonállomások száma. A készülékek több mint egyhar- mada az Egyesült Államokban üzemel (az amerikai részesedés néhány évvel korábban még az 50 százalékot is elérte), s harminc olyan ország van, ahol a telefonállomások száma meghaladja az egymilliót. (Hazánkban már majdnem elértük az egymilliót.) A telefontechnika ma az ún, analóg beszédátvitelt használja; ez azt jelenti, hogy a beszédhangok »alakhüen« terjednek az összeköttetések során. Az utóbbi években kidolgozott digitális (számjegyes) átviteli rendszer azonban ennél sokkal korszerűbb. Elterjedését a fél vezető-technika tökéletesedése tette lehetővé. Az impulzuskód-modulálás- sal (rövidítése szaknyelven: PCM = Pulse Code Modulation) ugyanis aránylag olcsón és egyszerűen lehet nagy áramkörszámot előállítani. A képen látható telefonáló hölgy egy PCM-rendszerű telefonközpont mellett áll. Itt másodpercenként nyolcezerszar szakítja meg az áramkört Autóstop Végtelen hó fedi a szibériai tájat. Az országúton autóbusz közeledik, ünneplő embereket visz egy faluból a városba. A gépkocsi vezetőjének egyszer csak kerekre nyílik a csodálkozástól a szeme: az úton medve áll. Illetve nem is áll, hanem furcsán viselkedik, ágaskodik, mindenféle jelet látszik adni. Ahogy a világsajtó hírül adta: »lestopolta« a buszt. Nem cirkuszi medve volt, az erdőből előbújt vadállat. Ezen a tájon még ma is látható ilyen jól megtermett talpas, de az autóstopos medve meglehetősen ritka jelenség. Hamarosan fény derült a furcsa eset körülményeire. A közelben farkascsorda tűnt fel, az üldözte a medvét. S miután sok lúd disznót győz, még inkább igaz, hogy a sok farkas felfalja a legerősebb mackót is. A gépkocsi vezetője is, az utasok is fegyvertelenek lévén, nem mertek kiszállni. A medve számára pillanatokon állt az élet vagy a halál. Ekkor a sofőrnek mentőötlete támadt: megnyomta a dudát, és az éles hang elriasztotta a farkas- csordát. A medve megmenekült. A busz elindult, az autóstopos egy darabig még a védelmét élvezve a kocsi mellett ügetett, majd — nyilván megnyugodva — eltűnt az erdőben. Feltehető, hogy a mackó nem először látott autóbuszt. Az is lehet, hogy időnként közelebb merészkedett, az utasok pedig élelmet dobáltak neki az ablakon át, Valahogy így alakulhatott ki a bizalom az egyébként idegen, félelmetes, puffogó valami iránt, ösztöne azt súgta, hogy az ember, aki az autóbuszban utazik, a medvének nem farkasa. Ember és állat között az ilyen viszony a XX. század második felének jellemzője: nem a vadállatok fenyegetik az embert, hanem fordítva áll a dolog. Sok heh/ütt rezervátumokban kell őrizni a »vérengző vadállatokat« a látcső- ves ismétlőpuska által képviselt civilizációtól. Szerencsére a szibériai gépkocsivezető megőrizte lélekjelenlétét és eszébe jutott a mentőötlet. Különben a medvének csalódnia kellett volna az emberben, akitől szorult helyzetében segítséget kért és kapott. De hány helye van még a világnak, ahol az üldözött nem tudja, melyik rosz- szabb: az ember vagy a farkas? T. I. a Siemens-cég gyártotta berendezés. A nagy csatornaszámú távolsági átvivőrendszereket ma már csak PCM-tech- nikával oldják meg. A múlt század derekán egv amerikai aszta’os, Georg M. Pullman a túlzsúfolt és kényelmetlen vonaton azon töprengett: hogyan lehetne ké nyelmesebbé tenni az utazást Még ott. a vonaton méricskélni kezdett, majd hazaérve számításokba fogott, és elkészítette a világ első hálókocsijának tervét. A terv megvalósításához nehezen kaoott bankhitelt. így csupán 1859- ben állt forgalomba a fekhelyekkel ellátott vasúti kocsi. A feltaláló neve így lett fogalom; később már nemcsak a hálókocsikat, hanem az összes fokozott kényelmű, egyenletes futású kocsit e névvel jelölték. Egy kis parókatörténet Szépítő, gyógyító fürdők — otthon! Am emberi tej dfeze a hajkorona — mondották már az ókorban, vallották már a régi egyiptomiak is. Az első haj- fonatokból készült parókaszerű fejdíszeket eleinte csak uralkodók, főpapok és papnők, de a későbbiekben is csupán a királyi család rokonai vagy magas rangú főurak viselhették. (A két világhírű egyiptomi szépség, Nofretéte és Kleopátra, akik egyébként bőségesen használtak kozmetikumokat, nem viseltek parókát, saját dús hajukból alakították ki a képeken, szobrokon ránk maradt frizurákat.) A rómaiaknál a vendégftaj már fejlettebb technikával készült és divatcélokat szolgált A római nők, akik zömmel sötét hajúak voltak, előszeretettel viselték a germán rabnők hosszú, szőke hajából készült parókákat A középkorban a parókák 1« hosszabb időre »talonba« kerültek, csak a reneszánsz idején jöttek újra divatba. Igazi fénykorukat azonban a rokokó időkben élték, amikor férfiak és nők egyaránt hordták a felbodorított magasra tornyozott hajkölteményeket. A férfiak hosszú parókájának divatját a kopaszodó Napkirály, XIV. Lajos vezette be az »á la longue« parókával, amelynek bodorított fürtjei a vállát verdesték. A női parókák roppant változatosak voltak. Volt közülük olyan, amely virágoskertet ábrázolt, vagy legelésző nyájat pásztorlánykával együtt. A híres, gyors járatú Fregatte francia csatahajó győzelmének emlékére készült a Fregatte-paróka, amelynek tetején jókora vitorláéira jó-modellt egyensúlyozott az udvari éttma. A kor Legünmepeitebb fodrásamúvé- sze, Leonard mester, aki Mária Antoinette parókáit is készítette, az alacsony termetű királynő magasítására több mint 60 centiméteres hajtornyot varázsolt. A csodálatos kreációk csaknem minden esetben rosszul gondozott, zsíros, korpás, sőt tetves fejbőrt takartak. A főúri hölgyeket gyakran zavarta utazás közben a magas hajviselet, nem fértek be hintójukba, Egy elmés fodrászmester feltalálta a rugós parókát, melyet eser- nyŐKzerűen össze lehetett csukni utazás esetén. A francia forradalom utáni időben, a biedermeier korban jórészt megszűntek a díszes vendéghajak. A kopaszság leplezésére csupán a XIX. század második fele óta használják ismét a parókát. Híres volt Jókai Mór téli vendéghaja, melyet a nagy író megfázás ellen viselt. A közelmúltban, a hatvanas évektől egész napjainkig második virágkorát élte a paróka. Valódi és műhajból készült sapkaszerű díszek milliói hagyták el a műhelyeket, és csaknem valamennyi, a divattal lépést tartó nő akár két-három parókával is rendelkezett. Napjainkban csökken a népszerűsége. A szakemberek tanácsa szerint higiéniai okokból csupán az elmulasztott dauer, berakás pótlása, kiegészítése lehet a célja, s alkalmanként legföljebb néhány órán át ajánlott a póthaj viselete. Telefonbeszélgetés — számjegyes „kódolással” Mindig szerettem régi könyveket lapozgatni. A napokban került a kezembe egy poros fólián*, amely különféle orvosi tanácsokat tartalmazott — a csillagok állása, a madarak járása, a gabona érése és más egyéb tudományos szempontok szerint osztályozva. A legérdekesebbek azonban a fürdővízkúrák voltak. A könyvben részletes recepteket találtam eme meg jelöléssel : »Javallatok, melyekkel az kínos esemény (ti. a fürdés) elviselhetőbbé tétendő«. „Műkedvelő” aranyásó Régészeti kutatásaim e kicsiny gyöngyszemét ezennel — minden kommentár nélkül — a nagybecsű olvasó elé tárom. Lássuk a recepteket! Vackorfürdő: Megnyugtat és lazítja a fáradt fogakat, kiválóan oldja a csontot is. Forrázzunk le egy jó maroknyi vackort és hagyjuk állni. Ha megunná, mit se törődjünk vele. A leszűrt főzetből három és fél kávéskanyálnyit a lefolyóba töltünk. Ha meg- úsztuk, mehetünk aludni. Kamillafürdő: A kamilla minden háztartás kedvelt gyümölcse. Gyógvító hatása szájról szájra száll. A maroknyi kamillával könnyen elbánhatunk. ha nagy hirtelen forró vizet zúdítunk rá. Ami megmaradt. azt itt-ott a kádra csurgatjuk, és figyelmesen lessük a hatást. Az eredmény nem marad el: jutalmul már néhány nap múlva kellemesen eiemyedünk — ez jó előkészítője a nyugodt alvásnak. Az e'járás még egyszerűbb, ha a boltban kamillakivonatot vásárolunk és ottfelejtjük. Citromfürdő: A citrom mint fürdő ritka madár, hazánkban inkább déligyümölcsként használatos. Azért egyet se keseregjünk! Javallat: a fürdés előtti hónapokban vágjunk vékony szeletekre három citromot, tegyük befőttes- üvegbe és fedjük le, el ne szökjön. Esténként rágondolva kellemesen növeli a nyálképződést. A következő évben a citromkarikákat jól kinyomkodva az eljárás megismételhető. Mészfürdö: Egészen különleges hatású fürdő, amelyet főként érzékeny, viszketeg. száraz bőrűeknek ajánlatos kipróbálni. A finom oltott meszet langyos esővízzel tetszés szerint hígítjuk. Hatása leírnatatlan. Csizmafürdő: Frissít, élénkít, elűzi a molyokat és minden más élőlényt a környék- ről, ame’lett kiváló bőrpisz- kító hatása van. A levetett csizmából sűrű. aromás, sötét forrázatot készítsünk. Korpafürdő: Mondják. finom. selymes lesz tőle a bőr. Különösen hasznos kényes, érzékeny bőrűeknek és azoknak. akik a vidámságot kedvelik. Félkilónyi korpát száraz edénybe szórunk, forró vízzel megnedvesítjük, a tűzre teszünk, és elmegyünk sétálni. Ezalatt a korpa duzzogva megduzzad. Akkor a kását a fürdővízbe öntjük, amitől egy kicsit zavaros lesz ugyan, de sebja, úgysem ülünk bele! Utána jót nevetünk, és a lefolyóba eresztjük. Vízfürdő: Az újabb kori szakirodalom szappannal emlegeti. hatása még nem ismert. Ne kísérletezzünk vele! Így szólnak a bölcs javallatok, és folytatódnak még hosszú oldalakon át. De bemutatónak — gondolom — ennyi is elég. Ben esik András Az Egyesült Államokban nyaranként »-műkedvelő“ aranykereskedők raja lepd el Kalifornia, Nevada és a Colorado-völgy legendás hírű, elhagyott aranyhányáit. A múlt század derekán kezdődött a nagy aranyláz, s az akkor hirtelen épült — majd ugyanolyan gyorsan elnéptelenedett — »kísértetvárosok-« ilyenkor újra benépesülnek. Akik igazán korhűek akarnak lenni, a képen látható módon indulnak útra : szamárhátra erősítik a legfontosabb kellékeket, nem felejtvén otthon a rövid, kétcsövű puskát és a hatlövetű forgópisztolyt sem. A kervésbé romantikus, ám annál inkább gyakorlatias amatőr kutatók elindulás előtt fémkereső műszert is beszereznek — hasonlót ahhoz, amilyet az aknakeresők kezében lehet látni —, mivel az 2—2,5 méter mélységben levő fémekre is reagál (igaz ugyan, hogy a fémek közt nem tesz különbséget). A múlt században háromszor mozgatta meg földünk lakosságát az aranyláz. 1848-ban Kaliforniában bukkantak gazdag aranylelő helyekre, 1851- ben Ausztráliában találtak egy folyó vizében nagy mennyiségű aranyat, míg Alaszkát az 1870-es években árasztották el az aranyásók. Bizonyára kevesen tudják, hogy a jó aranyásók kiváló növényism-erők is voltak, és számon tartották azokat a növényeket, amelyek csak ott nőnek, ahol arany van a földben. Napjaink kutatói sem hagyják figyelmen kívül ezeket az értékes jelzéseket A Pullman név fogalom A mai technika a Pullman elven a vasúti kocsik forgóvázába foglalt futó- és hord- mű véből, fölfügr'esztésébő1 származó azon előnyt érti hogy a sínütközésekből és egyéb okokból eredő ütések, elmozdulások hatása a kocsi- szekrényre csupán feleződve jut el. A nagy sebességű vasúti járművek utaskényelmi áru- és pályakímélő futószerkezetei ma világszerte a Pull- man-elv szerint — négytengelyes, forgózsámolyos kivitelben — készülnek. (Érdekességként még annyit: Európában csak 1872-ben indult el az első olyan vonat, amelyhez Pullman-kocsit csatoltak.) Ezt a konstrukciós elvet követik az NDK-vagongyáraiban is. ahol a képen látható tetszetős, kényelmes vasúti kocsikat állítják elő. A világűr talánya 1908. június 30-án Szibéria szívében, a lakatlan tajgán hatalmas robbanás történt. A légnyomáshullám megkerülte a földet. A tudósok feltételezése szerint ez egy meteorit becsapódásának következménye volt A »tunguz csoda« még napjainkban is foglalkoztatja a tudósokat és a közvéleményt. Leonyid Kulik 1921-ben expedíciót szervezett a Podka- mennaja Tunguzka folyó partjára. A részletes vizsgálatok különleges tényekre derítettek fényt Hatalmas területen, jól felismerhetően robbanásnyomokat figyeltek meg. A robbanás epicentrumától 70—80 kilométer távolságban mind a mai napig kidőlt fák maradványai láthatók. A fatörzsek megégtek, elszenesedtek. Ilyen hatást csak egy 15 kilométer magasban felrobbanó, 20—40 millió tonnás trinitrotoluol töltetű bomba okozhatott, amelynek 2000-szer nagyobbnak kellett lennie, mint az 1945-ben Hirosimára dobott amerikai atombomba. Ezek a tények késztették Alekszej Zolotov szovjet tudóst arra, hogy elemezze a katasztrófa körzetében található fák évgyűrűinek radioaktivitását. A tudós tőzeg-, talaj-, fa- és rovarmintákat gyűjtött. Megállapította, hogy a fák évgyűrűiben az 1908-as évtől kezdve fokozott radioaktivitás tapasztalható. Mi történt hát Szibériának ezen a területén? Alekszej Zolotov úgy véli, hogy atomrobbanás. De hogyan kerülhetett a nukleáris robbanótöltet a néptelen tajgába? Az egyik lehetséges magyarázat: Szibéria felett nukleáris energiával hajtott űrhajó robbant fel. Több tudós nem ért egyet Zolotov következtetésével. Továbbra is azt a feltételezést fogadja el, hogy a robbanás oka a föld és egy jégmagvas üstökös összeütközése volt. Reméljük, hogy a kutatások mihamarabb feltárják a tunguz rejtély valódi okát, mely az emberiséget immár 70 éve foglalkoztatja. mtitu HUH
