Somogyi Néplap, 1977. január (33. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-06 / 4. szám
A magyar nyelv természete A mindentudó számítógépekkel megmérték: milyen hajlékonyak, s mennyire alkalmasak a kifejezések árnyalására, a gondolatok, érzelmek kifejezésére az egyes nyelvek. A gépek adatai szerint a világ több száz nyelvéből mindössze 19 olyan akad, amelynek kifejezési lehetőségei elérik a 450 kvadrilliót. S e 19 nyelv egyike a magyar. A nekünk oly kedves magyar nyelv tehát gazdag. Képes a mai világot, a lehetetlenül bonyolult valóságot beszédben és írásban pontosan és rugalmasan kifejezni, közvetíteni. Olyan hajlékony ez a nyelv, hogy könnyen beleragad minden csúf szösz, hozzátapad hívatlan vendég és hozzá nem illő jövevény. Kétszáz évvel ezelőtt — északi nyelvrokonainkat nem ismervén — a magyar nyelv iránt lelkes rajongással eltelt tudós nemzedék szomorúan vallotta: »Nyelvünk anya nélkül születettS ebben annyi igazság kétségkívül volt, hogy a környező országok, a szomszédiban lakó népek egészen másként beszélnek, mint a Duna—Tisza mentén lakó magyarság! Nemcsak az egyes fogalmaknak, tárgyaknak, dolgoknak adnak más és más nevet, hanem gondolataikat is más rendszer szerint fejezik ki. Nem forgathatjuk ki a szavak értelmét, nem szaporíthatjuk őket vég nélkül, mert elvesztik sajátos ízüket, zamatukat. Sylvester János, ez a nagyszerű humanista polihisztor, az első magyar nyelvű nyomtatvány (bibliafordítás) szerzője ihletett verses, magyar nyelvű ajánlása már megjelenése időpontjában, a XVI. század első felében is igen modem és ^előremutató volt: A’ ki sidóul és görögül, és végre deákul Szól vala rigen, szól néked az itt magyarul: Minden népnek az ü nyelvin, hogy minden az isten Törvényin iljen, minden imádja nevit. Ift vagyon az rejtek kincs, itt vagyon az kifolyó víz, Itt vagyon az tudomány, mely örök iletet ad. E »rejtek kincs« széles körű használata ma mindennapos. De vajon jól használjuk, gondozzuk, ápoljuk-e? A vajdasági magyarok nyelvhasználatáról olvastam, milyen nagymértékben előrehaladt ott a nyelvromlás. Az idegen nyelvű környezet állandó befolyása hatott. S elgondolkodtam: vajon jelen kori civilizációs környezetünkben, a tömeghírközlési eszközök fejlettségének mai fokán, az információrobbanás mindennapjaiban nem fenyeget-e sokkal jobban, mint máskora nyelvi romlás? A műszaki és a közgazdasági nyelvhasználatból szinte naponta csöppennek, furakodnak át a mindennapi nyelvbe az egyes idegen szerkezetek. E kifejezéseket gyakran a német, az angol és a szláv nyelvekből kölcsönözzük, legtöbbször kritika nélkül. A disc jockey- tól a b rain drain-ig, a know-how-tól a brainstrom- ing-ig, s a hi-fitől a science fictionig. A nyelv ezek egy részét képes befogadni, s a Új rend a szülőszobákban Csak szakorvos ügyelhet —1 Tilos virágot vinni A szülőszobák, az újszülöttés gyermekosztályok ápolásigondozási feltételeinek javítása céljából három egészség- ügyi miniszteri utasítás lép életbe januártól. Az átfogó intézkedés — a szakemberek által örömmel üdvözölt, s a szocialista országokban már bevált gyakorlat meghonosításáról van szó — szabályozza a szülőszobák működési rendjét, az újszülöttek és gyermekágyas anyák látogatását, valamint a koraszülött- és csecsemőosztályok higiénés rendjét is. A szülőszobák új működési rendje szabályozza a kismamák felvételét és szülés előtti ellátását, rögzíti a szülések levezetésének általános szabályait, s kiterjed az esetleges szövődményes esetek kezelésére is. A gyakorlatban mindez azt jelenti, hogy a szülészeten jelentkező kismama átadja a minden 'korábbi orvosi észlelést tartalmazó terhesgondozási könyvecskéjét; az ügyeletes orvos pedig köteles a pácienst azonnal megvizsgálni, s állapotának megfelelően intézkedni. Az utasítás azt is leszögezi, hogy a szülőszobában önálló ügyeletes szolgálatot csak szakorvos teljesíthet a jövőben. A kis intézeteknél — ha nem szakorvos ügyel — biztosítani kell, hogy a szakorvos telefonon mindig elérhető legyen. Egyébként a szülőszobán mindenkor csak a főorvos által beosztott, az intézet kötelékébe tartozó orvosok és szakdolgozók, illetve a szükség esetén behívott szak- orvos-konziliárius tartózkodhat. Az életbe lépő szabályzat az intézet »szintjének-« megfelelően tartalmazza a szülőszoba megfelelő működését biztosító felszerelési tárgyak listáját. Az előírás egyik figyelemre méltó passzusa rögzíti: ha az adott intézet nem tudja biztosítani azokat a feltételeket, amelyeket a szülő nő állapota megkíván, akkor gondoskodni kell a megfelelő helyre történő szállításáról. Az újszülött- és gyermekágyas osztályok látogatási rendje is új keretek között folytatódik. Az utóbbi években örvendetesen csökkent az anya- és csecsemőhalálozás is, bár az anyák és csecsemők halálában még mindig sok esetben a különböző fertőzések kárhoztathatók. Nyilvánvaló, hogy a fertőzésekben fonte* szerep jut a látogatóknak: a tüdőgyulladás, a légúti fertőzések és a gennykeltő betegségek nagy része a látogatások következménye. A kórokozók terjedését megkönnyíti az újszülöttosztályok általában szűkös volta is, éppen ezért vált szükségessé az újszülöttek és a gyermekágyas anyák látogatásának korlátozása. Az intézkedés lényege, hogy az újszülöttek és a gyermekágyas anyák szobájába nem léphetnek be a látogatók. Az utasítás előírja: a legrövidebb időn belül meg kell szervezni, hogy a családtagok a látogatói helyiségben megfelelő körülmények között találkozhassanak a kismamákkal. Biztosítani kell az üzenetátadás, a beszélgetés lehetőségét, s nem utolsósorban a fekvő beteg megfelelő védőöltözetét is. Az előírások értelmében a jövőben sem vágott, sem cserepes virágot nem szabad bevinni a szülészetek- re. Intézkedést kívánt az újszülött-, koraszülött- és csecsemőosztályok higiénés helyzete is. Bár az elmúlt három év alatt az újszülöttellátás javítására jelentős összeget fordítottak, komoly anyagi támogatásban részesült ez az ágazat (egy év alatt 500 szülészeti ágyat adtak át, s 1980-ig további 1500 ággyal bővülnek a szülészetek), a nagyobb higiéné, tisztaság biztosítása érdekében fokozottabb munka- fegyelmet, pontosabb ellátást és 'kezelési módot írnak elő. A legtöbb helyen már megoldották a fehérnemű és a műszerek gondos sterilizálását, biztosították a csecsemők táplálásának optimális feltételeit, s ezt szolgálta az is, hogy az utóbbi két év alatt száz gázsterilizátort juttattak az újszülöttosztályokra. Az új — az eddiginél »nagyobb higiénét biztosító — szabályok betartásáért a szülész-nőgyógyász főorvos, valamint az igazgató együtt felelős. kifejezés vábbiakban »hasznosítani«. De nem lehet elmenni szótlanul az idegen nyelvi szerkezetek — úgy tetszik fékez- hetetlen — meghonosodása mellett. Pedig részben ebben áll különbözőségünk, nyelvi eredetiségünk. A Magyarország szomszédságában élő népek a beszédet nem a képzőkkel, és a ragoknak, jeleknek a szótőhöz toldásával formálják, vagy legalábbis nem ez a jellemző. A németben, oroszban, angolban, szlovákban a szótő magánhangzója változik meg, illetve a végződés felismerhetetlenül összeolvad a gyökérrel. így lesz az angol sing-ből sang, maid sung, s a német binden-bői band, majd gebunden. A kifejezés sokfélesége itt a segédigék és az elöljárók változatos és sokféle használatából adódik. A magyar viszont toldalékokat ragaszt a szótőhöz. Ezektől a képzőktől, ragoktól, jelektől függ a szó értelme. A szinte vég nélküli toldalékragasztás humoros-szélsőséges példája: legeslegmegengesztel- hetetlenebbeknek. Az anekdota szerint Liszt Ferencnek akkor ment el örökre a kedve a magyar nyelvtanulástól, amikor meghallotta ezt a szó- szörnyszülöttet. A szóképzésnek ez a módja igen éles határt von a magyar és a többi nyelv között Ez adja egyebek között beszédünk tömörségét, alkalmasságát a sokféle kifejezésre. S a mai nyelvben mégis szívósan terjeszkedik a kerül, a biztosít, az ad, a kap stb. helytelen, fölösleges használata. S még legkevésbé a mindennapi beszédben. Sajnos, elég fellapozni a különböző vállalati, szövetkezeti és tanácsi »hivatalos« iratokat hogy lássuk: íróiknak a magyar nyelv vajmi kevésbé jelenti a Sylvester megálmodta »-rejtek kincs«-et A nyelv ma a hétköznapi érintkezés eszköze. Szerencsére. Néha azonban úgy rémlik: túlságosan szegényes eszköze. Csupor Tibor CER0ZAS0R0K AMERIKÁRÓL Szokások, , hétköznapok Kalifornia egyik legdrágább idegenforgalmi helye Solvang, ahogy ők Amerikában található fővárosa. mondják: Dánia Talán nem túlzás, ha azt mondom: Los Angelésnek a világon a legközismertebb utcája a Hollywood Boulevard. Filmszínházak, szórakozóhelyek, üzletek (ez utóbbiak hol nincsenek?!) utcája. Meg a parádéké — ahogy ók mondják —, a látványos felvonulásoké. Itt van a híres Graumam’s Chinese Theatre, amely előtt filmsztárok, filmcsillagok keze és lába nyomát őrzi a beton. Az utcáin végig márványlapokban csillagok — arany betűkkel írt sztárneveken. sétálhat a halandó. A híres, hatalmas, elegáns, legalább hatszáz személyes mozi éppúgy kong az ürességtől, mint kevésbé neves társai. Két előadást néztem itt, sokat mondok, ha tízen ültünk a nézőtéren. Sokkal inkább látogatott a Movieland Wax Museum, ahol a hírességek megszólalásig hű viaszmásai fogadja a vendéget Nagy filmek egy-egy jelenete merevedik viasz-mozdulatlanságba. Közben halkan szól a kísérőzene, elsül egy colt... A Sunset Boulevard címú film hősnője, Gloria Swanson kilép a híres arany Rölls- Royce-ból, csincsilla bundája hanyag eleganciával a vállán. Kezében tűzpiros szegfű. Ezt a szegfűt mindennap délután két órakor frissre cserélik, s emlékül egy hölgy kapja, aki éppen ott tartózkodik... A Világszínház új bemutatói Többször szerepelt már lapunkban a rádió Világszínházának több évre tervezett programja. Az idén januárban és februárban az érdeklődő hallgatóknak a kora reneszánsz kori művek legjavát nyújtja át a Magyar Rádió dramaturgiája. Májusban és júniusban Shakespeare, az őszi negyedévben pedig a barokk stílusirányzat legjellemzőbb műveit mutatják be. A reneszánsz ciklus darabjai 1499 és 1588 között keletkeztek. Érdekességként: van köztük olyan is — Rojas spanyol író Celestinája —, mely huszonegy felvonásnyi cselekményt bonyolított. Rövidített változatát pénteken, január 7-én hallhatjuk Pás Sándor rendezésében. A fordító-át- dolgozó András László kemény munkát végzett. A kaposváriak jól ismerik Marin Drzic Dundo Maroje című népi komédiáját is, hiszen egy szerb színház vendégjátékában láthattunk a Csiky Gergely Színházban. Ennek rádiós változata január 13-án hangzik maid el; Csuka Zoltán fordította, Kopányi György dramatizálta rádióra. A rádiórendezők doyenje, László Endre állította mikrofon elé. Ugyancsak 6 rendezte a január 21-i bemutatót is, Niccoló Machiavelli Kaposváron ugyancsak játszott Mandragóráját, melyet Karinthy Ferenc és Somlyó György fordított. Ne feledkezzünk meg azonban e korszák magyar műveiről sem! A rádió dramaturgiája a legemlékezetesebb darabokkal jelentkezik. Január 27-én Bornemissza Péter Tragédia magyar nyelven című művét hallhatjuk, február 4-én pedig Balassi Bálint Szép magyar komédiája szerepel a műsorban. Az előbbi Bárdos Pál dramaturgi, Benkő Dániel zeneszerzői és Varga Géza rendezői bábáskodásával lesz rádiós élménnyé, az utóbbi Kopányi György és ugyancsak Varga Géza munkája. A sort Christopher Marlowe Doctor Faustus című műve zárja február 11-én. A fordító Kálnoky László, a rádióra alkalmazó Gáti József, a rendező Török Tamás. Dr. Székely Györgyöt idézzük: »A reneszánsz dráma úgy ábrázolta a világot, hogy abban az ember magáért él és magáért hal. teljes felelősséget kell vállalnia tetteiért Harca győzelme és bukása — e világi.« Szófia rózsaligete Szófia, a fák és a virágok városa, tovább növeli zöldterületét. A bolgár főváros nagy déli parkjának építése jelenleg a harmadik szakasznál tart. A parkban 38 ezer négyzetméter sétányt, teret aszfaltoztak, 95 hektár zöldterületet létesítettek, több mint 30 ezer fát és bokrot ültették el, több gyermékjátsőtexet alakítottak ki. A parkon keresztül folyó Drenovicskát szabályozták, festői partját kiépítették. Szabadtéri színpad, pihenőpadok, sétahelyek várják itta szófiaiakat. A park rózsaligetében 16 színárnyalatú, 12 ezer rózsatő virul. 1977-ben tavakat és szökőkutakat építenek a parkban, ahol állandó virágkiállítás is lesz. A megszólalásig élethű — és minden halott — itt. Ezért különös, vonzó, érdekes és hátborzongató. Mint Disney- landben például a kalózok háza. Mozogtak, éltek, verekedtek, tengeri csatát vívtak, duhajkodtak, énekeltek ezek a kalózok. Csónakban ülve egy csata, egy ostrom története szavak nélkül játszódott le az út során. Folyt a vér és folyt a bor, zsákmányolt kincsek gyűltek a ládákba — és szorongató kellett, mert annyira élő volt ez a viaszélet... Novemberben már kezdődik a karácsony Amerikáibah. A nagy ünnepre, november 25- re, a Thanksgiving, vagyis a »hálaadás« napjára, a végeláthatatlan boulevard-ok és az utcák csillogó karácsonyi díszbe öltöznek. A Thanksgiving az ezerhatszázas évek elejéről, az első angol gyarmatosítás idejéből származik. Az angol polgárokból, parasztokból álló »zarándok atyának«, a Pilgrim Fathersnek állít emléket, akik sok viszontagságot átélve 1620-ban Plymuth-t alapították. Ilyenkor Amerika-szerte mindenütt pulyka kerül az asztalra — állítólag a zarándok pazar felvonulás. Filmsztár," zenekirály, milliomos és polgármester antik autókból integet az utat szegélyező tízezreknek, és nyilatkozik a tévériporternek a parádé nagy- szerűségéről. S ahol az este hölgyek vagyonokat érő ékszerekben pompáztak, másnap délelőtt láttam egy mezítlábas, toprongyos, csomt- vázszerű embert. A markelekben használatos bevásárlókocsit tolt, valami kis cókmók volt benne. Ez volt mindene. Révetegen tàmaszkod<ÿt egy kapunak, azután tovább botorkált, a »vagyonát« tolva. Ki tudja, honnan jött és hova ment?! Senki sem törődött vele... A járókelő amúgy is kevés. És különben sem igen néznek egymásra az emberek. Senkit sem érdekel, ki mit húz magára, hogyan jár. A rongyokat éppúgy nem veszik észre, mint a hagyományos kimonóban közlekedő japán nőket. Rengetegféle ember él itt! Kaliforniába percenként érkeznek a bevándorlók a világ minden tájáról. AZ amúgy is nagy munkanélküliség miatt egyre nehezebb letelepedni. Az itt Minél öregebb egy autó, annál előkelőbb. A Huntington parkban a legfrissebb évjáratú kocsik tulajdonosai is megbámulták ezt a Lordot. atyák több mint négyszáz éve, hasonlóan ünnepelték vállalkozásuk sikerét... Nos, ettől a naptól kezdődik a karácsony. Az utcák után a házak is karácsonyi díszbeöltöznek, az erkélyek, a bokrok, a fák megkapják a »maguk« sokszínű villanykörtéit. A rádióból, a televíziós állomásokról huszonnégy órán keresztül szólnak a karácsonyi dalok, a karácsonyi reklámok. Egy hét múlva az ember már kezd idegbajos lenni tőlük, s a múló napokkal egyre jobban áhítja: hár csak vége lenne, csak esnénk túl rajta! Hatalmas üzlet a karácsony! Nemcsak az utcákon, hanem az otthonokban is felállítják már november végén a karácsonyfákat, természetesen többségükben műfenyők ezek. (Az igazi nagyon drága, meg nem is bírná az egyhónapos »strapát«.) És megkezdődnek a karácsonyi partyk. Aki ilyenre kap meghívót, annak természetszerűen ajándékkal kell érkeznie és letennie azt a karácsonyfa alá. A csomagok egy hónapig gyűlnek, kibontani őket csak december 25-én reggel szabad. A postán érkező jókívánságokat otthon kiállítják — »hadd lássák a kedves vendégek, hogy menynyi lapot, üdvözletét kaptam!« Kirakatvilág! A Hollywood Boulevard-on lakók nem kis ellenszenvvel és aggodalommal szemlélik ezt a tartás idevándorlási hullámot. A nap minden órájában száguldanak a szirénázó mentőautók. Los Angelesben mindennap van tűz, betörés, rablás. A hírek háromnegyede mindig erről szól. S hogy a süketiiémák is tájékozódhassanak, a televízió híradásának végén a szokásos kéz- és karjelek kíséretében^ számukra külön is ismertetik a főbb eseményeket. Jólesett ebből az egészből »kilépve« a Santa Motóca-i tengerpart homokjába ülni. Nézni a Csendes-óceán messzi kék víztükrét, a halászó sirályokat, pelikánokat. Az óceán fenségét, nyugalmát. A »kocogómozgalom« itt sem ismeretlen, nők, férfiak futkároz- tak a néptelen strandok homokján éppúgy“, mint a partot övező pálmafás sétányokon. Látszó’ag ügyet sem vetve a spanyol Juan Rodriquez Cabillo emlékkövére, aki 1542. október 8-án itt szállt partra. A csodálatos növénvzettel ékeskedő parton emlékkő emlékkő után. »John P. Jones, aki harminc évig volt szenátor, itt szeretett üldögélni,..« »George T. Hastings emlékköve, aki könyvet írt Santa Monica fáiról...« Vörös Márta
