Somogyi Néplap, 1977. január (33. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-01 / 1. szám
Az új év tervei Tájékoztattuk olvasóinkat arról, hogy a megyei pártbizottság december i^i ülésén számvetést készített az elmúlt évről, és meghatározta főbb gazdasági feladatainkat. Nincs jobb alkalom, mint az új év első napja ahhoz, hogy közismertté tegyük a döntések főbb mozzanatait, tájékoztassuk Somogy lakosságát legfontosabb céljainkról. A határozat bevezetőjében arról olvashatunk, hogy 1976- ban is tovább fejlődött Somogy gazdasága. Nőtt a termelékenység, javulás mutatkozik a beruházásban. A gazdasági növekedés azonban az előirányzatnál lassúbb volt. Az életszínvonal szerény mértékben ugyan, de a népgazdasági tervvel összhangban növekedett. Megyénk gazdasági tevékenységében tehát fejlődés mutatkozott, ennek mértéke azonban a lehetségesnél és a szükségesnél is kisebb volt. Épp ezért fordítsunk nagyobb figyelmet az 1977. évi feladatokra, amelyekről azt állapította meg a vezető testület, hogy feszítettek ugyan, de mindenképpen végrehajthatók. flLTflLfljgQS FELADATOK Mi lehet a cél az előbbi megállapítások után? Az, hogy valamennyi ágazatban gyorsabb ütemben növekedjék a termelés. Ez pedig azt jelenti, hogy pontosan és következetesen végre kell hajtanunk az ötéves terv második évének feladatait, s ráadásul be kell hozni a múlt évi lemaradást is. Az ötéves népgazdasági — és megyei — terv megvalósulása ugyanis csak így biztosítható. Az egyenletes munka tehát nélkülözhetetlen, j mint ahogy a hatékonyság követelményeit is gyorsabban kell teljesíteni. S ez — jóllehet a gépek és eszközök jobb kihasználása is nélkülözhetetlen — mindenekelőtt az élő 'munkával a munkaidőalap jobb kihasználásával függ A mmnlcneró-gnMáZhodót hatékonyságát javítani kell, s ehhez útmutatást is adott a megyei pártbizottság. Arra hívta fői az irányító és érdekvédelmi szervek figyelmét, hogy aktívabban kezdeményezzék és szervezzék a munkaerő átcsoportosítását ott, ahol erre szükség van, ahol a termelés érdeke ezt megköveteli, Ugyanígy a belső munkaerő-tartalék feltárása és hatékony felhasználása, a munka- és adminisztratív létszám megfelelő arányának kialakítása, a normák korszerűsítése, az átlagos műszakszám növelése is elengedhetetlen feladat. A megyei pártbizottság konkrét intézkedéseket sürget a korszerű termékszerkezet kialakítására is. Felhívja a figyelmet a lakosság igényeinek jobb kielégítését szolgáló termékek arányának növelésére, a beruházás színvonalának további javítására és a folyamatban levő létesítmények gyors befejezésére. S mert a gazdaságpolitikai követelmények 1977-ben sem változnak, ezért természetes, hogy nagy hangsúllyal foglalkozik a határozat az üzem- és munka- szervezés, az egyenletes anyag- ellátás, az ésszerű takarékosság már jól ismert követelményeivel. Az. a cél, s ezt szó szerint idézzük, hogy »a takarékosság váljon általános magatartásformává és gazdálkodási gyakorlattá«. Nem kell különösebben magyarázni, hogy ez mennyire összefügg valamennyiünk érdekével, azzal ugyanis, hogy az »élet- színvonal a múlt évinél lehetőleg gyorsabb ütemben növekedjék-«. rOLYflMMQS MUNKÁT Az új év tervét — ágazatokra bontva is — iránytűnek lehet tekinteni. A a^rt's’-'1 nem hiányozna'.. határidők. a felelős személyek sem; s ebből arra következtethetünk: az idén fokozódik az ellenőrzés. Ez előrelépésünk biztosítéka. 1977-ben a megye ipari termelésének 7—8 százalékkal kell növekednie. Nem kétséges, hogy az előirányzat zömét ezúttal is a termelékenység növekedésének kell adnia. Mire kell fordítani a fő figyelmet? A folyamatos munkaellátásra, a készletgazdálkodás javítására, a belföldi és az exportkötelezettségek teljesítésére, a tőkés piacon értékesíthető termékek arányának növelésére. Az ipari szövetkezetek figyelmét arra hívja föl a határozat, hogy gyorsítsák meg az ésszerű szakosítást és a kooperációt. Döntés született arra is, hogy 1977- ben meg kell teremteni a fagazdasági együttműködés szervezeti feltételeit. Az év feladatai között az egyik legfontosabb helyet az építőipar fejlesztése foglalja el. Ez pedig nem mehet másképp, mint a teljesítőképesség jobb kihasználásával, illetve növelésével. Ez ügyben tárgyalások folynak a minisztériummal is. Az építőipari beruházások gyorsítása, a munkafeltételek javítása, a körültekintőbb és jobb szervezés, az anyagi érdekeltség fokozása nélküilözíhetetlen céljaink eléréséhez. Fokozni kell természetesen az építőipari szervezetek együttműködését; a költségnormák, a minőségi követelmények és a határidők pontos betartását. Köztudomású, hogy évek óta káros munkaerő-vándorlás nehezíti az építőipar helyzetét. Az okok — mint ez a korábbi testületi üléseken is kiderült — nagyrészt ismertek. Most már konkrét intézkedésekre szólít a megyei pártbizottság; felelősöket is jelölt ki a létszámcsökkenés megállítására, a munkaerőhelyzet megszilárdítására. Ez az egyik feltétele annak is, hogy beruházásainkat kellő időben, minőségileg az eddiginél jobban valósítsuk meg. Ugyanakkor azt is előírta a megyei párt- bizottság, hogy — Nagyatádon, illetve a járásban — a szövetkezeti szektorban — meg kell teremteni egy nagyobb teljesítőképességű és hatékonyabb építőipari szervezetet. séklését, a sertésállomány növelését, valamint a burgonya- termelés fejlesztését. ÖSSZPOHTOSÍION FIGYELEM Erre szólít az éves terv, erre ösztönöz a megyei pártbizottság a beruházással kapcsolatban is. Előírta ugyanis, hogy a megye fejlődése szempontjából meghatározó létesítmények álljanak a figyelem — sa munka — középpontjában. Ezek közé sorolta a barcsi Che- micalt és a mészhomoktéglagyárat, az építőipari telejsítő- képesség bővítését, a gabonatárolók építését, a Csepel Művek egyedi gépgyárát, a kaposvári tejüzemet, valamint a húskombinát, a cukorgyár, a Mezőgép és a faipar rekonstrukcióját. Ezeken kívül a kulturális és az egészségügyi, a kommunális beruházásokat; a lakásépítést, a fonyód—kaposvári regionális vízvezeték- rendszer, az iskolák, a kaposvári szennyvíztisztító mű építését és a kórházi rekonstrukciót. A közlekedési és a hírközlési beruházások közül kiemelt helyet kapott a kaposvári és a siófoki állomás rekonstrukciója, a kaposvári posta bővítése, forgalmi telepek és utak építése. A kereskedelmi beruházások közül a Domus lakberendezési áruház építése és a Sió Áruház bővítése áll az első helyen. A kereskedelmi szervek számára az áruellátás további javítását, főként az élelmiszerkereslet kielégítését; az idegenforgalom számára az adottságok jobb kihasználását, az elő- és utószezon fogadási feltételeinek javítását írta elő a testület. EGYSÉGET A határozat utolsó fejezetében is rendkívül fontos követelmények sorakoznak: a MAGASABB KÖVETELMÉNYEK gazdaságirányító és szervező munka feladatairól van szó. Ez mindenekelőtt leszögezi : a terv megvalósitása mindenki elé magasabb követelményeket állít. Első helyen áll a szemléleti és cselekvési egység fokozása. De ösztönzően szól a határozat a kezdeményezőkészség, a politika és gazdasági, a társadalmi aktivitás további kibontakoztatásának reális lehetőségéről is. Következetességre és fegyelemre szólít a terv; az ellenőrzés, a számonkérés tökéletesítésére. A pártszervek és -szervezetek számára azt írta elő a megyei pártbizottság, hogy a helyi feladatokat állítsák tevékenységük középpontjába. Segítsék biztosítani a terv végrehajtásának személyi és tárgyi feltételeit; rendszeresen tájékoztassák a dolgozókat. A határozat nagyobb aktivitást vár el tőlük a káderpolitikai elvek következetes érvényesítésében, az utánpótlás kiválasztásában és nevelésében. Ezzel együtt felhívja a figyelmet arra, hogy segítsék és támogassák az irá nyitásra alkalmas, a politikát értő és jól képviselő, következetes és egyéni életükben is példát mutató vezetőket. Megszabta a megyed pártbizottság a szakszervezetek és a KISZ feladtait is. Arra hívta föl a figyelmet, hogy az idei munkaverseny a vállalati, üzemi tervek következetes végrehajtását segítse elő, * a KISZ pedig szervezze és mozgósítsa a fiatalokat tervünk sikeres végrehajtására. Munkánkat a döntés emberséges és határozott hangja, a megfontolt cél és az előrelátó tervezés, a jó politikai légkör segíti. A határozat valameny- nyiünk érdekében született. Új évet kezdünk. Fogadkozásra nincs szükség. Egyszerűen csak ratjunk a sor. „Jó évünk volt, ilyet vár À múlt év utolsó munkanapjainak egyikén kerestük föl Mikében a Rákóczi Termelő- szövetkezet két tagját, a Freidl házaspárt. A férj, Freidl István — traktoros. Felesége növénytermesztő. A hótakaróba burkolózott utcasor, a fehér határ láttán azt hihetné az ember, semmi dolguk sincs ilyenkor már a mezőgazdaságban dolgozóknak. A tapasztalat azonban azt mutatta: a tél sem jár föltétien tétlenséggel, akad munka ilyenkor is, főképp, ha az ember keresi, vagy éppen hívják... Freidl István akkor ül a gépre, ha olyan feladat adódik, amelyet traktorral kell elvégezni. Nincs mindennap ilyen 7 _”**®J5ttank: így határMolt megbízás. Szólnak viszont a rokonok, hogy vágni kellene a hízót, segítsen. Ilyen munka közepette találtuk akkor is, amikor beszélgetésre invitáltuk. — A sajátjaim közül az — Besegítünk a koesivásárlásba., NÉPGAZDASÁG! ÉRDEK Somogy gazdaságának fejlődése szempontjából döntő jelentősége van annak, hogy erőteljesebben fejlődjék a mezőgazdasági termelés. Pótolni kell az 1976. évi lemaradást is, s ez azt jelenti, hogy a növénytermesztésben 9—10 százalékkal, az állattenyésztésben 6 százalékkal több terméket kell előállítani, mint tavaly. Nem vitatható, hogy ez a népgazdaság érdeke is. A cél eléréséhez a termékek hozamának és minőségének növelését, az önköltség csökkentését, a szakszerűséget, a termőföld és a melléktermékek jobb hasznosítását, a szakosodás és a termelési szerkezet korszerűsítésének folytatását írta elő a testület. Nem hagyta figyelmen kívül a termelő, a felvásárló és a kereskedelmi szervek összehangolt munkájának megteremtését, az együttműködés fejlesztését, a zöldség- és gyümölcstermelés fokozását és a háztáji termelés folyamtos segítésének követelményét sem. Fontos előírása a tervnek, hogy a Magyar Nemzeti Bank Somogy megyei Igazgatósága, a megyei tanács és a termelő- szövetkezetek szövetsége az idén kiemelten támogassa a zöldségtermelés fellendítését. A jó adottságokkal rendelkező üzemeket pedig arra ösztönzi, hogy csatlakozzanak a különböző zöldségtermelési rendszerekhez. Kiemelt feladatnak tekinti a meeyei pártbizottság a szarva" 'rha-állomány csökkenésének további mérAz érr utolsó hetében leesett a hó. Fehér takaró ül a fákon, a házakon, a kamrából, padlásról előkerültek az oly sokáig használaton kívül porosodó szánkók, sílécek. A mai óvodásoknak, iskolásoknak új élmény a hó: a legifjabb generáció életéből eddig hiányzott ez a fehér, ropogó hideg, s mégis tengernyi gyerekörömet fakasztó elem. Az 1969— 70-es nagy tél óta jószerével most hullt először vastag hótakaró. Most kellett beindítani igazán azt a széleskörűen szervezett gépezetet, amely a hóeltakarítást, az utak tisztítását végzi és a rendszeres közlekedést biztosítja. 29 motoros és 59 vontatóé eke állt munkába és dolgozott napestig. A havazás napján déltájban már minden út járható volt a megyében, és a helyzet azóta sem változott. Somogybán az idén nagy erőfeszítések történtek, hogy — az ipar és a mezőgazdaság fejlődésének biztosításán kívül — a fontos kommunális beruházásokat is meggyorsítsák. Ezért is tűzte napirendre a megyei tanács végrehajtó bizottsága a megye vízgazdálkodásának helyzetét elemző jelentést. Megtárgyaltál'", hogy a megyeszékhely fokozódó vízigényeit csak úgy lehet biztosítani, ha a város a balatoni regionális vezetékről kapja az éltető folyadékot. A Fonyód—Kaposvár közti vezeték építését már meg is kezdték, s jövőre gyorsul az építés üteme. 1981-ben már e vezetékről érkezik Kaposvárra a víz. Ehhez az igen jelentős beruházáshoz a megye az V. ötéves tervben csaknem a teljes összeg felével, 268 millió forinttal járult hozzá. Hasonlóan fontos a balatoni és a kaposvári szennyvíz- tisztítás hosszú távú, korszerű megvalósítása. Olyan — sajnos rendkívül költségigén ver — tisztitóművek megépítésére van szükség, amelyeket ebben az ötéves tervidőszakban legföljebb csak elkezdeni lehet. A vb-n határozat született, hogy a kaposvári tisztítómű építéséhez a tervidőszakban hozzá kell fogni. Az építés ütemét és à tisztítóegységek nagyságát még csak ezután határozzák meg. A balatoni szennyvíz tisztítását pedig regionális rendszerben valósítják meg. Kiépítését 1980 után kezdik meg. Somogy megye településhálózatát mindmáig az aprófalvak füzére jellemzi. E kis falvak ellátását 17 áfész végzi. Az áfész-ek kereskedelmi munkájának súlyát, arányát jellemzi, hogy a megye összforgalmából ma már 49 százalékban részesednek. Hogyan dolgoznak e fogyasztási és értékesítési szövetkezetek? Erről tárgyalt a megyei tanács vb. Az áfész-ek a korszerűbb kereskedelmi formák bevezetésén kívül fejlesztették a kisebb települések elavult vegyesboltjait, üzletecskéit. Erre a megyei tanács 1971—72- ben 2 millió forint támogatást adott. Különösen a tejjel és a tejtermékekkel való ellátás nőtt dinamikusan. 1980-ig e szövetkezetek 720 miljió forintot fordítanak korszerűsítésre, az üzletek bővítésére és — ahol szükséges — újak építésére. 1980-ig 31 ezer négyzetméterrel nő a boltok, vendéglátóipari egységek alapterülete. A megye gazdasági, társadalmi életének szüntelen változásában az erők mozgósítása a Hazafias Népfront feladata is. A még gyorsabb fejlődés egyik motorja lehet az értelmiség, szerepe a megye minden településén fontos. A Hazafias Népfront megyei elnökségének ülésén felhívták a figyelmet, hogy a népfrontbizottságok minden településen jobban vonják be az értelmiséget a közéletbe, segítsék a közvélemény formálását és a különböző településfejlesztési döntések előkészítését. Az év utolsó hetét az ünnepi várakozás izgalmai fűtötték. A virslivel telt bevásárlótáskák, a boltokban sorakozó pókhasú pezsgők, a fodrásznál várakozók, a szilveszteri trombitákat, sipkákat, szerpentint és konfettit árusítók mind. mind az óév búcsúztatásának és az új köszöntésének csalhatatlan »jelei«. Hadd csatlakozzék e vígassághoz és a boldog új évet kívánó rokonokhoz, ismerősökhöz. barátokhoz ezúttal lapunk, a Somogyi Néplap is. Csupor Tibor a család... egyiket már levágtam, a másik később következik. Most a sógora van soron. Freidlnét a szövetkezet do- hánysimítójában találtuk. Télen itt foglalatoskodnak a növénytermesztő asszonyok reggeltől estig. Kettejüktől kértünk közös családi számvetést az elmúlt évről, vágyaik teljesüléséről az idei terveikről. — Nyolc éve vagyok a szövetkezetben — mondta a férj. — Azelőtt a Dél-somosyi (akkor lábodi) Állami Gazdaságban dolgoztam. Édesapám, aki a Rákóczi Tíznek volt a tagja, meghalt, s valakinek itthon is kellett lennie. Hát hazajöttünk: így határozott a család .., Állandóan a vegysze- rező brigádban dolgozom azóta is. A keresetre nem panaszkodhatunk. Nekem megvan havonta a háromezer— háromezer-négyszáz, az asz- szonynak a kétezer forint. Ebből szépen ki lehet jönni. — Sőt félre is lehet tenni — igy az asszony. — Két fiunk van, egy tizenhét meg egy tizenkilenc éves. A nagyobbik Nagyatádon dolgozik, a kisebbik Csurgón tanul. Ha a nagyobbnak jól sikerül a gépkocsivezetői vizsgája, besegítünk a kocsivásárlásba. — Hozzá kell tenni, hogy a kereset, amit az imént említettem, nem végösszeg — vette át a szót Freidl István. — Ugyanis a munkabérnek csak a kilencven százalékát kaptuk meg havonta, ehhez jön év végén a kiegészítés. Annyit már tudunk, hogy a múlt évi gazdálkodás alapján sem csupán a hiányzó tíz százalékot kapjuk meg, hanem ennél többet. A főagronómus mondta: két százalékkal nő a béralap a szövetkeztben az 1975. évihez képest. Meg aztán hízót eladásra is hizlalunk, évente egyet-kettőt, abból is jön pénz. — Minden megvalósult, amit a múlt évre terveztünk. Jó esztendőnk volt, ilyet várunk 1977-ben is. Készült a kolbász, csomóba simult a dohány. így búcsúztak az óévtől Freidlék: munkával. Hogy azután ünnepelhessenek — okkal és bizakodón. H. P.
