Somogyi Néplap, 1977. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-28 / 23. szám

Szociológia a Szovjetunióban Taggyűlés Nagyatádon Munkájukkal politizálnak A hatalmas testvérország- ban -T mint a szocialis­ta államokban általában — a tudományos kutatások is az egymást követő ötéves és távlati tervek szerint progra- roozották. S ez nem véletlen. Azok a nagyszabású felada­tok, amelyet az SZKP kong­resszusai (legutóbb a XXV.) a párt és a nép elé terjesztet­tek, a tudományok tel jes moz­gósítását, termelőerővé válá­sukat igénylik. Különösen ki­teljesedik a tudományok fej­lődésének ez a társadalomfej- lesztő feladata a jelenlegi X. ötéves tervben, amely a haté­konyság és a minőség jegyé­ben a kommunizmus építésé­nek további fontos időszaka. Épp ezért a tudások, a tudo­mányos intézmények elsődle­ges feladata a következő évek­ben a kutatások tudományos színvonalának emelése és gondoskodás a mélyreható tár­sadalmi-gazdasági folyamatok tanulmányozása alapján meg­fogalmazott ajánlások gyakor­lati meghonosítása. Fölmerül a kérdés, hogy a társadalomtudományok, s eze­ken, belül is a szociológia mennyiben képes hozzájárul­ni a gazdasági-társadalmi cé­lok megvalósításához. Mind­járt szögezzük le: nagyon sokban! A szociológusok ku­tatásainak konkrét feladata például tevékeny részvétel a tervezés és az irányítás töké­letesítésében. A különböző prifilú (űzetni, tudományos stb.) munkaközösségekben és a területi egységeknél folyó komplex gazdasági és társa­dalmi tervezés fejlesztése megköveteli a tervezési mód­szertan, a szociális mutatók rendszere tökéletesítését, a társadalmi tartalékok teljes kihasználását A fejlesztés ha­tékony rendszere pedig nem­csak a közgazdászok, hanem más társadalomtudósok —szo­ciológusok, pszichológusok stb, — közös munkáját igény­li. A gazdasági, társadalmi fel­adatok megoldásának, a célok kitűzésének fontos alapja a fejlett szocialista társadalom struktúrájának tanulmányo­zása. Ez magába foglalja mind a munka jellegében és tartalmában történt változá­sok kutatását mind a szocia­lista tulajdon formáinak fej­lődésével való beható ismer­kedést, mind pedig az elosz­tási rendszer tökéletesedésé­nek vizsgálatát. A szovjet tár­sadalom osztályainak és tár­sadalmi csoportjainak további közeledését — a nagy alapve­tő folymatokon túl — a határ­csoportok fejlődésével, az egyik társadalmi csoportból a másikba való átkerülés folya­mataival (különösen az ifjú­ság esetében), a nemzetek és a nemzetiségek társadalmi és osztály.összetételének hasonu­lásával, és a lakosság vándor­lásának (az úgynevezett mig­rációnak) mindezen folyama­tokban játszott szerepnöveke­désével kapcsolatban vizsgál­ja a szovjet szociológia. A fejlett szocialista társa­dalom fejlett szocialista élet­módot igényel. Ennek tanul­mányozása, a lehetőségek és a valóság vizsgálata növekvő mértékben igazolhatja a szo­cializmus történelmi előnyeit, és megsejtetheti a kommunis­ta életmód érlelődésének fo­lyamatát. A szovjet szociológiai kuta­tások fontos területe az ideoló­giai folyamatokra, e folyama­tok irányításának mechaniz­musára, a propaganda- és ne- nevelőmunka formáinak, mód­szereinek tökéletesítésére, a kultúra fejlesztés lehetséges útjainak előrejelzésére irá­nyuló szociológiai vizsgálódá­sok. Ezek a kutatások a köz­vélemény alapos megismeré­sét, a tömegtájékoztatási és propaganda eszközök haté­konysági mutatóinak feldolgo­zását, a közvéleményben — mint az életviszonyok és szük­ségletek különleges visszatük- röződési formájában — való eligazodást, az irányító szer­vek szerepének tanulmányo­zását igénylik. A problémát a szovjet szociológusok a külön­böző társadalmi csoportok sa­játosságainak számbavételé­vel, differenciáltan kívánják megközelíteni. M ár ebből a rövid és váz­latos áttekintésből is látnivaló: nemcsak a tervszerűség, hanem a vizs­gáit témák is ismerősek. Ná­lunk, Magyarországon szint­úgy a szociológiai kutatások kiemelt irányai a társadalmi struktúra, az életmód és a tu­dat vizsgálata a fejlett szo­cialista társadalom építésének időszakában. A közös problé­mák azonban természetesek a társadalmi-gazdasági fejlett­ség nagyjából azonos szintjén álló szocialista társadalmak esetében. Az országainkban folyó szociológiai kutatások éppen ezen az alapon koordi­nálhatok. A jövőben bizonyá­ra tovább fejlődő együttmű­ködés hozzájárul a marxista szociológia nemzetközi pozí­cióinak további xnegsziiárdí­FontOS tanácskozás szín­helye volt szerdán este a nagyatádi Rinya Aruház: a város állami kereskedelmében dolgozó kommunisták ott tar­tották a múlt évi tevékeny­ségüket összegező és idei fel­adatokat meghatározó taggyű­lésüket. Ahol máskor vevők népesítették be a helyiséget, mo6t a pártszervezet tagjai arról tanácskoztak: hogyan javíthatják munkájukat, mi­ként tehetik színvonalasabbá a kiszolgálást. Noha két vállalat — az élelmiszer és az iparcikk — dolgozói gyű' tek össze és szak­mai feladatuk is sajátságos, abban azonban egységesek : jól látják valamennyien, hogy munkájukkal, kereskedelmi feladataik ellátásával naponta politizálnak, s tevékenységük­nek jelentősen hatása van. Ez a szemlélet hatot* a át azt az alapos, körültekintő beszámo­lót is, amit a pártvezetőség jjjevében Ilics József titkár is­mertetett. Érződött belőle az a nagy mozgalmi tapasztalat, amit Ilics József 30 évi párt­titkársága és 42 éves keres­kedői munkája során szerzett. — A kereskedelemnek nagy szerepe van a lakosság han­gulatának alakításában, s ezért tömegkapcsolatuk erő­sítését lényeges feladatunknak tartottuk és tartjuk a jövő­ben is. Kommunistáink a ve­vőkkel kapcsolatos magatar­tásban példát mutatnak tár­saiknak, nevelik a fiatalokat. Tavaly arra törekedtünk — a terv teljesítése mellett —. hogy javuljon az ellátás az élelmiszer- és' a közszükség­leti cikkekből, emelkedjen a kiszolgálás kulturáltsága, színvonala — mondotta töb­bek között. Nehéz lenne akár csak egy részét is fölsorolni annak, amit a nagyatádi állami ke­reskedelem kommunista dol­gozói a múlt évben végez­tek. A politikai és szakmai képzés, az üzletekben a szo­cialista brigádmozgalom, a ki­váló üzlet cím elnyerése és a szakszervezeti, valamint az egyéb tömegszervezeti munka segítése mind egyetlen célt, a kereskedelem feladatainak ki­fogástalan ellátását szolgálta. Ennek érdekében hozták lét­re a három pártcsoportot, s ezért végezték tudatosan, tervszerűen a pártépítést is. Tavaly például két fiatalt, Böhm Zsuzsát és Dobás Lász­lót — akik szakmai és poli­tikai téren is kitűntek társaik közül — vettek föl a kommu­nisták soraiba. . A nagyatádi élelmiszer- és iparcikkboltok is megoldották tavalyi feladataikat, az élel­miszer 102,8, az iparcikküzle­tek pedig 108,1 százalékra. Ebben jelentős érdemük volt a kommunistáknak, az alap­szervezetnek, akik a boltok valamennyi dolgozóját meg­nyerték a köz«s célok meg­valósításának. Ebben a mun­kában az. iparcikk-kisker 1-es. 2-es és 5-ös, az élelmi­szerkiskereskedelemnek pedig a 406-os. a 408-as és a 471-es nagyatádi boltja járt az élen. A munkásőrség fennállásá­nak 20. évfordulója alkalmá­ból két kommunistát köszön­tött a titkár. Papp János és Csorba Gábor munkahelyükön és a munkásőr-szolgálatban is példát mutatva dolgoznak. A vitát is a munkával való politizálás helyes értelmezése jellemezte. Sasvári Lászlómé fiatal boltvezető-helyettes például a tanulás, a szakmai és a politikai képzés fontos­ságát hangsúlyozta, s azt ígér­te: tanuló társaik helvettesí- tését is készségesen vállalják. Vrávics Istvánná a bébiüzlet bővítését javasolta — a jobb ellátás feltételeinek megte­remtése érdekében. Zelkó Im­re a kenyérellátás javításáról és a szocialista munkaver­seny, a brieádmozgalom foly­tatásáról beszélt. Fránya La-' jós, az ÁFOR kútkezelője — ők is a (kereskedelem párt- álapszervezetéhez — tartoz­nak — a zsírok, olajok hiá­nyát tette szóvá, s azt, hogy feletteseik ritkán látogatják őket. Elismeréssel szólt a nagy­atádi boltok kommunistáinak tevékenységéről Rajta Mihály, a Somogy megyei Iparcikk- kiskereskedelmi Vállalat igaz­gatója. Ezt mondotta Dorcsi Sándor, a városi pártbizottság titkára is, kiemelve a vezető­ség tervszerű, ■ körültekintő irányító munkáját, ö is — mint az igazgató — a városi pártbizottság és Nagyatád la­kói nevében kérte: az idén és a jövőben is végezzenek a kenesk/edetem kommunistái példás munkát, s ehhez nyer­jék meg a pártonkívüli el­adókat, boltvezetőket is. A cél továbbra is változat­lan: biztosítani az ellátást, magas színvonalon, kulturál­tan végezni a kiszolgálást. Ezt a törekvésüket segíti az az elhatározás, hogy folytatják a szocialista versenyt, s a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulójának tiszte­letére a múlt évinél is jobb eredményeket érjenek el. Ez csak tudatos, tervszerű, megalapozott munkával való­sítható meg. Egységesen kí­vánnak cselekedni a nagyatá­di állami kereskedelemben dolgozó kommunisták. S ezért a taggyűlésen nemcsak a pártái aoszervezet féléves munkatervét. hanem a párt- vezetőségét is elfogadták, s javasolták — a munkatervhez kapcsolódva — a pártcsorvor- toknak is, hogy milyen főbb kérdésekkel foglalkozzanak. E m egalapozott, jói át­gondolt munka a biztosítéka hogy egy esztendő múlva is­mét a feladatok sikeres vég­rehajtásáról adhassanak majd számot. Szalai László tásához. D. M. Rendszeresen és sokoldalúan A társközségi népfrontbizottságokról Mindenképpen közérdeklő­désre tarthat számot a Haza­fias Népfront Somogy megyei elnöksége tegnapi ülésének egyik napirendje: a társköz­ségi népfrontbizottságok mun­kájának fokozottabb segítésé­ről volt szó. A figyelem pe­dig azért. indokolt, mert — köztudott — megyénkben sok a kis település. Somogybán 68 olyan község van, ahol a la­kosság lélekszáona nőm éri el az ötszázat, s negyven község­ben nincs párt- vagy KISZ- szervezet. E kis településeken az egyetlen politizáló helyi szervezet a népírontbizottság. Az utóbbi évek fejlődését a mezőgazdasági üzemek kon­centrációja is jellemezte, a ta­nácsok hatáskörének és ön- kormányzati szerepének bővü­lése pedig együtt járt a közös tanácsok megalakulásával. Ezért a községekből jelentős számú értelmiségi — és tár­sadalmilag is aktivizálható ember — elköltözködött, s ennek hatását nem mindenütt vagy nem kellően vették fi­gyelembe a társközségi nép­frontbizottságok. S ha a nép­frontbizottságok munkájának hatékonyságáról szólunk, ak­kor azért indokolt a fokozott felelősségérzet, mert Somogy­bán 160 társközség van, s itt él a megye lakosságának csak­nem 40 százaléka. A népfront megy« elnök­sége elé terjesztett jelentés­ben ugyanakkor azt olvas­hatjuk, hogy a községi bizott­ságok húsz százalékánál gyen­ge, harminc százalékánál pe­dig csak közepes munkát vé­geznek. Ez az arány azonban a társközségekben még rosz- szabb. Pedig a társközségi népfrontbizottságok munká­ját a rendszerességnek, a sokoldalúságnak és az állan­dóságnak kellene jellemeznie. Ezeket az elveket azonban a gyakorlatban nehéz megvaló­sítani. Segítségükre természe­tesen kész a megyei bizottság. Differenciált módszerekre van szükség. Űj fogalom most az úgynevezett élőszavas tá­jékoztató. Ez nyilvánvalóan a gyakrabban szervezett szemé­lyes találkozókat tételezi föl. de emellett a konzultációk és az írásos információk is erő- aátene!-: a kapcsolattartást „Föltámadnak” a régi majorok Összehangolt beruházás A népfr on tmozg alomban az utóbbi évek során jól bevált a fórumok rendezése. Sok si­keres összejövetel bizonyítot­ta, hogy itt lehet a leginkább kézzelfoghatóan — a helyi adottságokat legjobban figye­lembe véve — tájékoztatni a Lakosságot az időszerű politi­kai, gazdasági kérdésekről. Még mindig vannak azonban a fórumnak ki nem használt lehetőségei. A társközségekben tanács­tagi csoportok működnek. Ve­lük a helyi népfrontbizottsá­goknak még nem alakult ki megfelelő kapcsolata. Ezen pe­dig mindenképpen változtatni kell. A munka közösen nyil­ván eredményesebb, színe­sebb, hatékonyabb lenne. Mindehhez még azt is hozzá kell tennünk, hogy az utóbbi években nagyon megnőtt a kisebb községekből eljáró dol­gozók száma. Ez sajátos gon­dot okoz, s nemcsak a közle­kedés megszervezésében, ha­nem az ilyen »-kétláki« lako­sok otthoni közéleti tevé­kenységének megszervezésé­ben is. Az eljárók gondjainak megszüntetéséért a jövőben hatékonyabban kell dolgoz­niuk a helyi népfrontbiaottsá- goknak. Amikor a népfront megyei elnöíksége meghatározta azt a programot, amelynek alapján hatékonyabbá akarja tenni a társközségi népfrontbizottsá­goknak nyújtott segítséget, szem előtt tartotta: ezeknek a testületeknek egyik fő ereje éppen az, hogy »otthon van­nak«, azaz: a legközelebb áll­nak a lakossághoz. Így a he­lyi gondokat nemcsak jobban ismerik, hanem eredménye­sebben is tudnak dolgozni megoldásukért. Nem lehet te­hát »megyei szintről-« minden apró községben, pusztai tele­pülésen működő népfrontbi­zottságnak megfelelő ajánlást adni, amelynek alapján a munkát jobban él tudja látni. A figyelem felhívása néhány kiemelten fontos feladatra azonban nem maradhat el. A túl aprólékos irányítás kísér­lete azonban pont az előbb említett lendületet fogná visz- sza és elvenné a testületek­ben dolgozó aktívák kedvét a Társadalmi szükségletet si­került összehangolni a saját­tal a Dél-somogyi Állami Gaz­daságiban. A módszer egysze­rű: végy egy nagyarányú fej- lesztóses beruházásit és kap­csold hozzá egyes régi telepek már-már elavult, ám még használható berendezéseit... Az eredményről Aradi József, az állami gazdaság igazgatója tájékoztatott. Az ötödik ötéves terv kez­detén 1130 koca volt az álla­mi gazdaság tenyészanyaga, s év végére 17 ezer hízott ser­tést adtak le. Számokban ez a sertéságazat teljesítménye. Az ötéves tervidőszak végére azonban jelentős változást terveznek : hetvenmilliós be­ruházással évi 52 ezerre kí­vánják növelni a hízóid bocsá­tást — úgy, hogy az építendő űj telep mellett a régi majo-; rókát is korszerűsítik. A fej­lesztés oka részben a jövedel­mezőségiben rejlik (egy kocá­ból 5,5—«6 ezer forint az évi jövedelem, részben népgazda­sági igényben. Az első lépés a termelőhe­lyek bővítése, melynek revén körülbelül ezer kocával töb­bet tudnak majd fölhasználni. Az alsógyöngyösi telep kor­szerűsítésével a tenyésztést ISV-remdszerre állítják át, majd korszerűsítik a hízófé­rőhelyeket. S ezekhez még mintegy hétezer új férőhelyet építenek, így a telep 1980-ra .alkalmas lesz 57 ezer 600 ma­lac »előállítására«. Ezzel megvolna tehát az alap. A hizlalást nagyrészt ezen a korszerűsített telepen végzik majd, s a cél évi 40—42 ezer hízott sertés kibocsátása lesz. A fönnmaradó 12 ezer sertést a meglevő öreg majorokban hizlalják. Felső gyöngyösön és Békepusztán pádig ötezer hí­zóférőhelyet építenek. Békepusztáin van most a szarvasmarha-telep és a juhá­szat. Ügy tervezik, hogy eze­ket más majorokba viszik át; a férőhelyeket pedig átalakít­ják, s így Békepuszta 5—6 ezer állatot tud majd kibo­csátani. Egy ilyen nagyará­nyú komplex programhoz szükség • 'van szakemberekre is; a gazdaság döntésében az is közrejátszott, hogy Béke­puszta jövőre közutat kap. Most 41 család él itt, tehát érdemes a fejlesztéssel fog­lalkozni. Felsőgyöngyösön vi­szont már tavaly átalakították a telepet, s a múlt ősszel két és fél ezer malacot vittek oda. Tudják a gazdaságban, hogy nem a »-régi göncök foltozása« a fejlődés igazi útja. Átmene­ti megoldásnak lekin ik csu­pán a régi majorok »feltáma­dását«, s 8—10 évet szánták rá. Remélik, hogy akkor anya­gi gyarapodásuk folytán bele­foghatnak a korszerű is;áilók építésébe. Addig is a régi ma­jorok évi 10—11 ezer mázsa sertéshússal szolén’jak a gaz­daságot. Az átalakítások jobb mun­kakörülményeket teremtenek a dolgozóknak is. Ventilláto- ros szellőztetés van itt meg önetetés—önitatás, egyszerű, de hatásosabb trágyázóeljáiTás, És a felhasznált összeg is szinte elenyésző: a 70 milliós befek­tetésből legföljebb másfél mil­lió forint. Érdemes áttekinteni a foko­zatokat is. Az ötéves terv el­ső évében 17 ezerről indultak, s tavaly az egyik major beál­lításával már 20 ezerre nőtt az állaflkiibocsátás. Az idén már 23 ezret terveznek. A nagy Lépésre 1980-ban kerül sor, akkorra elkészülne^ a létesít-» menyek, s a teljesítmény 40 ezer körül fog mozogni. 1981- re várják a teljes »-felfutást«: azt a bizonyos évi 52 ezer hí­zót. A fejlesztési munkákkal párhuzamosan fogják megol­dani a trágyakezelést. Nem elhanyagolható szempont ez, hiszen ennek megoldatlansága akadályozhatja a hústermelést. Tízmillió forintot szánnak a beruházásra ; a felgyülemlett trágyát a szántóföldekre ön­tözik. Az idei évet a tervezésre, az előkészítésre .szánják. S aki figyelmesen körülnéz a Dél­somogyi Állami Gazdaság há- ~ zatáján, már észreveheti a biztató előjeleket. B. A. jobb munkától.' M. A. Új csarnok az elektroncsőgyárban Elkészült az Egyesült Izzó Kaposvári Elektroncsőgyárában az űj, 2500 négyzetméter alapterületű tsarnok. A 12 millió forint értékű beruházás megvalósítása azt jelenti, hogy- a gyár megszüntette Dimitrov utcai telepét: a korszerűtlen, régi épületekből ide költözött a szakmunkástanulók oktatását szolgáló tanműhely, a műszaki előkészítést vég­ző osztály, s ebben a csarnokban kaptak helyet a különböző raktárak is. A beruházás befejezése óta — a bakelitüzemet kivéve — a gyár valamennyi üzemrésze a központi telepre került. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom