Somogyi Néplap, 1977. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-25 / 20. szám

A kerék forog tovább Ha egy munkás otthagy­ja munkahelyét és újat keres, a beilleszkedés az új körül­mények közé napokat vesz igénybe. Közgazdasági szá­mítások szerint egyetlen kilé­pés — ha a legszerényebb összeget vesszük — ötezer forintjába került a népgaz­daságnak. Somogybán 1975- ben 25 ezer ember hagyta ott munkahelyét. Ez 125 milliós veszteséget jelentett a megyé­nek és az országnak. Hogyan hat ez az egyes vállalatokra? Sándorfi Feren­cet, a Somogy megyei Taná­csi Magas- és Mélyépítő Vál­lalat munkaügyi osztályveze­tőjét kérdeztük : — Tavaly 102, új ember jött a vállalathoz, közülük 33 — csaknem egyharmaduk — már el is távozott. Amíg fölvesz- szük őket, legkevesebb egy nap eltelik anélkül, hogy mun­kához kezdhetnének. Orvosi vizsgálat. különböző admi­nisztrációs ügyek, munkaru­ha-felvétel, és már el is telt a nap. S amíg a gépnél meg­szokja a munka ritmusát, ér­zi, hogy hol a helye, bizton­sággal végzi az egyes fogáso­kat, napok telnek el. Átfutom a tavaly munkára jelentkezettek listáját. Száz­két név, százkét emberi sors. Ki innen, ki onnan érkezett. Zömük segédmunkás, de van közöttük hegesztő, lakatos, gépszerelő, kőműves stb. Miért változtattak munkahe­lyet? Magas, halk szavú férő ül velem szemben, óvatosan for­málja a mondatokat, meg- I megakad közben, elgondolko­dik. Stityor Gyula somogyjá- di. Hajnalban kel, előfordul, hogy késő este vetődik haza. — Mégis jobb itt — mond­ja. — Dolgoztam a Duviépnél, majd a Délviépnél, de ott rosszabb volt. Örökké vidékre jártunk. — Most nem? — Itt is. De estére mindig visszaérünk. Feltöltjük a rá- izert, s az estig kifogy. Visz- szajövünk, másnap újra tölt­jük. A vízépítőknél elmen­tünk hétfőn, s csak pénteken Láttuk viszont a várost. A férfi nem a megrögzött »vándormadarak« közül való. Régóta dolgozik, s ez a har­madik munkahelye. — Előfordult, hogy hosszabb ideig nem dolgozott? Ijedten pislog: — Igen. Egy­szer fél évig voltam betegsza­badságon. Csendes. szerény. Nem mondja, de legalább négy-öt­féle gép kezeléséhez ért. Vizs­gát tett hegesztésből, nehéz- gépkezelésből. Százkét ember. Ki tudja, mi húzódik meg egy-egy gyors döntés mögött? Mi bírja rá az embert, hogy állást vál­toztasson? Fiatalember áll előttem, szőke haja hullámokban ta­pad a fejére. Tekintete tisz­ta, arca kőmerev, érzelem nélküli. Sornossy Mihály tíz hónapja él Kaposváron. Pécs­ről jött. — Elváltam. — Hol dolgozott Pécsen? — Bányász vagyok. Segéd­vájár. — Pécsi születésű? — Igen. — Ott élnek a szülei, bará­tai, gyerekkori társai, min­denki, aki valamit jelent. Miért jött el mégis? — Itt is varrnak ismerőse­im. — Mióta dolgozik a válla­latnál ? — Hat hónapja. — S addig? — Maszek kőműves mellett. — Mi a munkája? — Aszfaltfőző vagyok. Lapozgatom a kimutatáso­kat. A tavaly belépők több­sége különböző terhektől nyög. Gyermektartás. OTP. bírósági letiltások és egyéb fi­zetnivalók. Hallom, akadt, aki csak százegynéhány forintot talált fizetésnapon a boríték­ban. Volt olyan is, aki tavaly januárban jött a vállalathoz s áprilisban távozott. Tőle több mint 9000 forintot köve­teit az OTP, 3000-et a taka­rékszövetkezet. egyéb havi törlesztései 746 forintra rúg­tak, s 2139 forintos bírósági letiltása is volt. Forog a kerék. A félre­billent sorsok, életek önma­gába visszatérő, bűvös kör ez. Családi zűrzavar, alkohol, rossz társaság, s ki tudja még mennyi minden zilálja szét a tartalmas emberi élet igazán ki nem alakult kereteit. Az emberek szöknek az önmaguk fejére idézett vihar elől. Szök­nének. Dolgoznak félévet, vagy csak néhány hónapot, nyögik a terheket, majd fel­mondanak. alkalmi munkák­ból tengetik életüket. Amiből nem tudják az OTP-t, a gye­rektartást és a különböző kölcsönöket, terheket levonni. S amikor a hatóság szoron­gatja őket, beállnak újra. Űjra, de meddig? A kerék forog tovább. Csupor Tibor A Kossuth téren javult a helyzet Újabb közlekedési lámpákra lenne szükség Muikésgyűlés az elektroncsogyárban Ambrus Lászióné. (Folytatás az 1. oldalról) szorús szocialista brigád, veze­tője. — Üdvözöljük ezt a nemes kezdeményezést — mondotta. — A felhívás közös cél érde­kében született, és magasabb színvonalú munkaversenyre szólít fel. Munkaverseny vál­lalásunkban kiemelkedő he­lyet kap az anyag- és energia­takarékosság, a munkaidő és a termelőeszközök jobb ki­használása, a minőség javítá­sa. E vállalásokat jegyzőkönyv örökítette meg. amely beleke­rül a rádiócsőüzem valameny- nyi brigádjának naplójába. A mi üzemünkben sok fiatal dolgozik: az idei munkaver- senyben épp ezért számítunk az ifjúsági KISZ-brigádok ak­tivitására, példamutatására. Elsőként csatlakozunk a fel­híváshoz, és kérjük a gyár és a megye valamennyi üzemé­ben dolgozó szocialista brigá­dot: tegye meg vállalását. Ambrus Lászlóné, a szivaty- tyúmérő üzem 12 szocialista brigádja nevében kért szót: — A Dolgozz hibátlanul! — mozgalom keretében tesszük meg vállalásunkat — hangsú­lyozta. — Alapvető célkitűzé­sünk az export növelése, a gazdasági feladatok teljesíté­se. Ennek érdekében több ésszerűsítési műszaki fejlesz­tési javaslatot, újítást veze­tünk be. Üzemünkbe már kész­termék kerül; feladataink tel­jesítéséhez szükségünk van a társüzemek segítségére. Ezért arra kérjük az ott dolgozó brigádokat, hogy csatlakozza­nak a felhíváshoz és a terv­nek megfelelő minőségű kész­terméket juttassanak el az üzemünkbe. Munkánk csak közös összefogással lehet ered­ményes. A munkásgyűlésen szót kért Varga Gyuláné, a Kaposvári Mezőgép Vállalat központi gyárának szocialistabrigád- vezetője is. Bejelentette: csat­lakoznak a felhíváshoz. A vál­lalat szocialistabrigád-veze­tőinek a közelmúltban meg­tartott tanácskozásán elhatá­rozták, hogy munkaidő ki­használását az idén 3—4 szá­zalékkal növelik, az anyag- és energiatakarékosságban pedig 2—3 százalékos javulást érnek el. Az Egy brigád — egy újí­tás mozgalom ugyancsak sze­repel a célkitűzések között. Ezzel kívánják elérni, hogy termékeik a szerződésben vál­lalt határidőre és jó minőség­ben elkészüljenek. Egyebek között azt is elhatározták, hogy március 12-én kommu­nista műszakot tartanak a vállalatnál. A következő felszólaló Var­ga György, a budapesti Fi­nommechanikai Vállalat 3. sz. Kaposvári Gyárának szocia- listabrigád-vezetője volt. — Gyárunk feladata az idén a tavalyinak csaknem kétsze­rese: tv-műsorok továbbításá­ra alkalmas gerinchálózati be­rendezéseket készítünk. E fel­adatok megoldásában fiatal szocialista brigádjainkra nagy feladat vár. Céljaink megoldá­sát jól segíti a csepeliek fel­hívása, ezért döntöttünk úgy, hogy csatlakozunk hozzá. A felszólalások után a mun­kásgyűlés egyhangúlag elfo­gadta a javaslatot, hogy csat­lakoznak a csepeli felhíváshoz, és csatlakozásra szóltják föl a megye termelőüzemeinek dol­gozóit. * * * A kaposvár—kaposmérőí j Datinca Sándor Tsz vezetősé­ge és tagsága úgy döntött : a Seffher Ilona. Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére indított munka- versen y-f elhíváshoz csatlako­zik, és csatlakozásra szólítja föl a megye termelőszövetke­zeteit. »A meghirdetett ver­seny célja: a gazdálkodás ja­vítása. a gyorsabb ütemű fej­lődés biztosítása, a hatékony­ság és az eredményesség fo­kozása. a termelés növelése, az üzem- és munkaszervezés javítása, a he'yi tartalékok feltárása az ötödik ötéves terv sikeres teljesítése érdekében« — hangzik a kaposvár—ka- posmérői tsz felhívása. Két úttoroév egy jelmondattal Kaposváron a Kossuth tér forgalmához ma már hozzá tartoznak a közlekedési lám­pák. Megszoktuk őket, sőt be­leilleszkedtek a tér képébe, és ami a leglényegesebb: bizton­ságosabbá tették a közleke­dést. Hogy mennyit enyhített a város közlekedési gondjain a lámparendszer, azt legjob­ban a megyei rendőr-főkapi­tányság közlekedésrendészeti osztályán érzik. Kiss Pál al­ezredes, az osztály vezetője ezt mondja erről: — A Kossuth tér volt az egyik legveszélyesebb forgal­mi csomópont. Általában rendőr irányította itt a for­galmat, ám még így sem volt teljesen biztonságos a közle­kedés. Különösen este nem, amikor a rosszul kivilágított téren az autósok nem láthat­ták jól a rendőr karmozdula­tait. Bizony a közlekedést irá­nyító biztonsága is gyakran veszélyben forgott. A lámpá­val ez a gondunk megoldódott. Természetesen ahhoz, hogy az emberek megszokják a lámpát, idő kell. Kezdetben több autó is beszaladt a pi­rosba. Akik korábban is gyak­ran jártak erre, már megszo­kásból vezettek, és későn vet­ték észre a lámpát. Ma azon­ban már a lámpa megszokott, és ha néha nem működik, za­varba jönnek az autósok. Ugyanez vonatkozik a gyalo­gosokra is. Kezdetben egy ré­szük megpróbálta »kicselezni« a lámpákat, és ha piros jel­zésnél várni kellett, inkább a gyalogátkelőhelytől 10 méter­re mentek át az úttesten. Né- hányan ezzel egy percet nyer­tek, mások ezért az életükkel fizettek. Ebben az útkereszteződés­ben a lámpák elhelyezése óta nem rohantak egymásba au­tók. És nincsenek forgalmi dugók sem, tehát a lámpa nemcsak biztonságosabbá tet­te, hanem gyorsította is a közlekedést. Kaposváron a járműforga- i lom nagy része a Május 1. ut­cában bonyolódik le. Főleg a reggeli és esti csúcsidőszak­ban néhány útkereszteződés­ben forgalmi dugók, fennaka­dások keletkeznek. Gyakran balesetveszélyes helyzetek alakulnak ki, és nemegyszer történik baleset. Ilyen veszé­lyes hely a Tóth Lajos utca és a Május 1. utca kereszteződé­se, s hasonló a helyzet a Vi­rág utca és a Május 1. utca kereszteződésénél, valamint a Corsó cukrászdái útkeresztező­désnél. Ezeken a részéken ál­talában rendőr irányítja à forgalmat. A megoldás — leszámítva azt az egyelőre még utópiszti­kus elképzelést, hogy min­den kereszteződésben alul- és felüljárók legyenék — a köz­lekedési lámpák fölszerelése lenne. Ehhez azonban sok min­den kell, elsősorban pénz. A városi tanács építési és köz­lekedési osztályán érdeklőd­tünk, vajon mikor szerelnek lámpákat az említett keresz­teződések forgalmának szabá­lyozására? Az idén kezdődik a Hársfa utca építése. Ennek része az itteni csomópont rendezése, az, hogy szabályos útkeresz­teződést alakítsanak ki a nyomdánál. A lámpák fölsze­relése ezután következhet. A lámparendszer kiépítése eb­ben a kereszteződésben 3 mil­lió forintba kerül, ezt a KPM és a tanács közösen állná. A tanácsnak azonban most nem áll rendelkezésére ez az ösz- szeg. Hasonló okok miatt ma­rad el egyelőre a lámpák föl­szerelése a Tóth Lajos iskolai útkereszteződésnél, a Corsó cukrászda környékére nem terveznek lámpát. Ennek oka a távlati terv. Ha az északi tehermentesítő út kaposvári szakasza elkészül, akkor a Május 1. utca, az említett ke­reszteződéstől a Kossuth térig sétálóutca lesz, járműforga­lom nélkül. A 61-es út kapos­vári szakaszán viszont min­denütt lámpák irányítják majd a forgalmat. Azt jelenti tehát mindez, hogy újabb közlekedési lám­pákat nem szerelnek föl eb­ben az esztendőben. Amikor a városi tanács a szükséges pénzt elő tudja teremteni, ak­kor kezdődhet a munka. D. T. Színes gyermekprogramok 1977-ben Az idén befejeződik az út­törők Együtt egymásért! ak­ciójának első éve, és az ősszel kezdődik a második. A két úttörőév azonos céljai megkö­vetelik, hogy a pajtások és vezetőik folyamatosan dolgoz­zanak, nyáron se álljon meg az élet. A megyei úttörőel­nökségen épp ezért már javá­ban terveznek. Megkövetelik, hogy nyáron a gyerekek kap­janak megfelelő lehetőségeket a munkához. Az »alkalmi» la­kóterületi őrsöket mindenütt meg kell alakítani A Balaton- parton pedig sok színes ren­dezvény, szórakozási lehetőség várja a gyerekeket, az ország bármely részéből érkeztek is. Ennek megszervezésében a sió­foki művelődési központ nagy szerephez jut. A Balatonnál szervezik meg a vezetőképző táborokat, újra lesz olvasótá­bor, és júniusban az országos mezőgazdasági szaktábornak Számítógép segít a tervezésben A nádudvari iparszerű ter­melési rendszer (KITE) húsz somogyi taggazdasága nehéz évet hagyott maga mögött. Eiőfeszítéseiket csak a búza­termés jutalmazta kellően. Somogyi gazdaságaikban 42,6 mázsát takarítottak be hek­táronként, csaknem négy má­zsával többet, mint az orszá­gos átlag. Bár kukoricatermé­sük legjobb volt a rendszerek között, messze elmaradt a 75-ös rekordot is megfejelő tervektől. A 330 mázsás hek­táronkénti cukorrépatermés értékét növeli, hogy az előző évinél magasabb volt a répa cukortartalma. Az idei terv minden eddi­ginél magasabb követelmé­nyeket támaszt. Kukoricából például a két év előtti re­kordtermésnél 7—8 százalék­kal többre számít. Ez annyit jelent, hogy egyik évről a má­sikra 20 mázsával kell növel­ni az átlagtermést! Cukorrépából 30 mázsás ter­mésnövekedést terveznek a KITE-nél. Ennél is fontosabb­nak tartják azonban, hogy to­vább javuljon a répa cukor­foka. A gazdaságok vezetői már !979-re gondolnak, ami­kortól a cukortartalom és nem csuoán a »mázsa« alapján fi­zet az ipar. Jól tudják, a mi­nőségi követelményekhez al­kalmazkodni nem lehet né­hány hónap alatt. A termelési technológiát ezért már az idén a távolabbi célokhoz iga­zítják. A búzatermelési terv: a tavalyi jó eredmények meg­tartása. Iiyen magas követelmények mellett már nem lehet ered­ményesen az a gazdaság, ame­lyik nem számol a munka- szervezés, a gépkihasználás vagy a korszerűbb vetőmag­fajták adta belső tartalékok­kal. Ezek feltárásában a KITE- gazdaságokat már a legkor­szerűbb technika segíti. Az egyes vetőmagfélék tavalyi eredményessége alapján szá­mítógép »ad tanácsot« a faj­takérdésben. Ugyancsak szá­mítógéppel végzik el az egyes talajfélék optimális műtrágya­igényének kiszámítását. A gépkihasználás már ta­valy is sokat javult. Kapós- mérőben például három mű­szakban dolgozik a Rába, a kombájnok nyújtott műszakja pedig csaknem általános. Az üzemanyag-felhasználást rend­szeresen méri diagnosztikai csoportjuk. így nemcsak az üzemköltségeket tartják kor­dában, hanem jó előre jelzik a várható meghibásodásokat is. Csak a tavaly vásárolt 16 szupergép több mint 23 mil­lióba került a somogyi tag- gazdaságoknak. Nem mindegy, hogyan tudják megóvni eze­ket az értékeket. Segíti őket ebben két új szolgáltatás. A múlt hónapban kezdte mega munkát a KITE korrózióvé­delmi szolgálata, tegnap pedig átadták új központi műhelyü­ket, ott a jövőben a gépek nagyjavítását végzik. Valamennyi újdonság és szervezés beli változás a haté­konyságot szolgálja a nádud­vari termelési együttműkö­désben. Ma már egyedül ettől függ a terv sikere. Somogy ad otthont. Az idén először az országos úttörőel­nökség meghirdette a somogyi vándortábort, mert megterem­tették a föltételeket ahhoz, hogy a szép útvonal létesít­ményeiben több gyereket jobb körülmények között lehessen fogadni. Szintén 1977 újdon­sága, hogy megrendezik a me­gyei úttörőgárda-szemlét Ba- latonfenyves-alsón. Az 1977/78-as évben az or­szágos úttörőelnökségén meg­fogalmazott utasításnak meg-' felelően új részekkel gazdago­dik az úttörők élete. Beveze­tik a felvételi próbarendszert és megújítják a szakpróba formáját. A tudományos, tech­nikai úttörőszemle nem egyéni verseny lesz, hanem négytagú csapatok nevezhetnek be rá. Az Edzett ifjúságért! akciót — ez a KISZ-ben indult meg — általánosás teszik a kisebbek közt is. A megyei elnökség részletes .program-, ötletjavaslatot tesz közzé. Nem kötelező mindent megvalósí­tani, az úttörőcsapatok válo­gathatnak az akciók között. Az úttörők programjáról szóló határozatot úgy fogadta el az országos elnökség, hogy figye­lembe vette a hatodik orszá­gos úttörővezetői konferencia állásfoglalásait. Készülnek a tervek a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulójának meg- üneplésére, az országos ren­dezvények között sok megle­petés is lesz. Tejfeldolgozó szakembereket képeznek Szeniiőrincen A somogyiak figyelmét is megérdemli A mezőgazdasági termelés szakosodásának vagyunk tanúi napjainkban Somogybán is. A növénytermesztésben iparsze­rű rendszerek kapnak mind nagyobb teret, az állattenyész­tésben pedig szaktelepeket alakítanak ki a termelőszövet­kezetek és az állami gazdasá­gok. A tehenészetekben fon­tos feladat a tejtermelés fo­kozása — ezt a célt hivatott szolgálni a jól tejelő egvedek, a korszerű technológiák. A hozamok növekedésével pár­huzamosan egyre nagyobb az igény a kifejt tej kezeléséhez, feldolgozásához értő szakem­berekre! A szenlőrinci Üjhelyi Imre Mezőgazdasági és Élelmiszer- ipari Szakközépiskola tejipari szakágazata négyéves képzési idő után olyan — érettségi és szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkező — szakembereket bocsát ki, akiknek a tejkeze­lés és -feldolgozás minden ágában gazdag az elméleti és a gyakorlati ismeretük. Szá­mítani lehet rájuk már a ter­vezésnél, majd a kivitelezés­nél, a feldolgozásban, akár a tehenészeti telepek tejházai­nak szakszerű vezetéséről, akár pedig a higiénikus tej­nyerésről, kezelésről vagy szállításról legyen is szó. Al­kalmasak ezenkíyül a tej el­sődleges vagy ipari feldolgo­zásának — tejföl, túró, sajt, vaj előállításának — a végzé­sére, illetve ezeknek a mun­káknak a szakszerű irányítá­sára, sőt a négy év alatt egyéb élelmiszeripari ágazatokhoz is alapképzettséget és laboránsi képesítést szereznek. A szakma — jellegénél fog­va — előnyös a nők foglalkoz­tatására. A felvételnél előny­ben részesítik a tsz-ek. állami gazdaságok, társulások, tej­ipari vállalatok által ajánlott, vagy az ezekkel az üzemekkel ösztöndíjjal vagy anélkül szer­ződött jelentkezőket. A tanu­lókat — térítés ellenében — kollégiumban helyezik el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom