Somogyi Néplap, 1977. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-22 / 18. szám

Magyarország részvétele a Fiat 126p gyártásában HÉT VÉGI Gyógyítás zenével À fiat 12©p gyorsan nép­szerű lett mindenütt, ahol megismerték. Fő előnyei: mo­dem vonalak, jó gyorsulás, sebesség (max. 110 km/ó), kis üzemanyag-fogyasztás (5,0— 5,5 1 100 km-re), jó fűtés és szellőzés, fordulékonyság. Négy személy, valamint 40 kg poggyász fér el benne, a motor hátul van, kéthengeres, négyütemű, léghűtéses. Kar­bantartása egyszerű és köny- nyű. Hogyan érte el a Bielsko Biiala-i és tiohy-i személygép- k öcsi gyár, ahol a népszerű kis­autókat gyártják, az évi 80 ezres termelést? 1971-ben határozták el a gyár felépítését, négy év alatt pedig létrejött a hatalmas kombinát, amely jelenleg 12 termelőüzemiből áll. A népsze­rű kisautók első sorozata már 1973-ban elhagyta a gyárat, iga«, még csak 150Ó darab, de egy évvel később már 10 ezer Fiat 126p gépkocsit gyártot­tak. Más országok is kiveszik részüket a lengyel gépkocsik gyártásából. Az üzem együtt­működik többek között Ju­goszláviával és Magyarország­gal is. Magyarország műszerfala­kat, sebességmérőiket, hang­kürtöket, ablaktörlőket, gyű­rűs és csapszeges dugattyúkat, gyűjtáseiosztókat és feszült­ségszabályozóikat szállít a kooperáció keretében a len­gyel félnek. Ezeket az eleme­ket több magyarországi üzem, köztük a Bakony Művek, a Csepel és a Ganz Művek gyártja. glékti'uiúkqfi századunkban talán nem is csodálható, hogy sokan bizalmatlansággal visel­tetnék a zenével való gyógyí­tás iránt. A világon azonban számos elmegyógyászati kli­nikán már elegendő anyag gyűlt fel, amely eloszlatja a kétkedést. Míg az elmegyó­gyászatban a zene mindinkább megszilárdítja tekintélyét, az orvostudomány többi területén szinte még ismeretlen. A ke­vés kivétel közé sorolható a Szófiai Orvosi Akadémia Gyermekgyógyászati Intézeté­nek kísérlete. Tv-képernyő folyadékkristályokból Az Egyesült Államok légi­ereje most próbál ki olyan la­pos tv-készüléket, amelyben a képernyő a Szokásos katódsu­gárcső helyett négy darab, kb. 6 négyzetcentiméter nagyságú, a felületén folyadékkristályos elemből áll. A folyadékkris­tályos elemek 100x100 képpon­tot tartalmaznak, így a belő­lük készített képernyő a szo­kásosnál élesebb képet ad. A Légierő ezeket a képernyőket a repülőgépek pilótafülkéjé­ben akarja kipróbálni, ahol a katódsugárcsöves képernyők a világos környezetben rosz- szul láthatók, míg a folyadék­kristályos képernyő épp az erős megvilágításnál ad kont­rasztom, jól látható képet. To­vábbi előnye, hogy nem tor­zíthatja a képet, kisebb a sú­lya meg a helyigénye, továb­Sherlock Holmes „élete” 1859-ben született szellemi atyja, Arthur Conan Doyle. A nagy detektív kalandjai óriási könyvsikert jelentettek. Alko­tója mégis elég hamar elha­tározta, hogy elpusztítja hő­sét, bár naplója tanúsága sze­rint tudta, hogy a jinesterde- tektív halála bankbetétjének »temetését-« is jelenti majd. 1893 decemberében tehát Conan Doyle megöli Sherlock Holmest és nagy ellenségét, a »gyilkosság Napóleonját«, Mo- riarty professzort — mindket­ten áldozatai lesznek a rei- chenbachi vízesésnek. Mi történt ezután? Az olvasóközönség nem várt tiltakozása és felháborodása arra kényszerítette a regény­írót, hogy megírja a Basker- ville-i kutya című könyvet, de hangsúlyozta: ennek cselek­ménye a detektív halála előtt játszódik. Az olvasók nem elégedtek meg ennyivel, s Conan Doyle 1905-ben kény­telen volt feltámasztani hősét. Az író megalkudott a közön­séggel, de nem nyugodott meg. Hősét nyugdíjas tenorhoz ha­sonlította, aki állandóan bú­csúelőadásokat tart. Szerinte meg kell halnia, akármelyik más élő vagy képzelt sze­mélynek. Conan Doyle tévedett! Q halt meg 1930-ban, de mesterdetektívje életben ma­radt. Kalandjaink történetét szinte minden nyelvre lefor­dították. Százharmincnál több film készült róla (legújabban tv-sorozatfilm is!), számtalan színdarab, rádió- és televízió- játék örökíti meg Sherlock Holmes »halhatatlan« alakját. Conan Doyle legkisebb fia, Adrian, 1965-ben megvásárol­ta a svájci Lucens-kastélyt, amely ma Sherlock Holmes- múzeum. Legérdekesebb része Sherlock Holmes Baker Street 221/B alatti képzeletbeli la­kásának hű mása. Minden tárgy korhű: a perzsa papucs, a pipagyűjteménye, hegedűje (egy valódi Stradivarius), koc­kás posztóból készült csuk­lyás köpenye, vadászkalapja, Watson doktor fotele. Így »él« napjainkban Is egy hajdani detektívregény- sorozat hőse, Sherlock Hol­mes ... Pályaudvar a föld alatt Varsó új, nagy központi pá­lyaudvarának könnyed, mo­dem épülete törpének tűnik a környező toronyházak között. A látszat azonban csalóka: a varsái vasútállomás olyan, mint a jéghegyek — három­negyed része a föld alatt van. Az utasok mozgólépcsőkön juthatnak fel a peronokra. A kényelmes várótermekben — külön kis párnázott boxokban ülhetnek le — újságot olvas­hatnak, televíziót nézhetnek. Étterem, bár, több cukrászda, könyvesboltok, iparcikküzle­tek is találhatók a pályaudva­ron. A tervezők mindent elkö­vettek az utasok kényelméért. Az információs irodában hatan teljesítenek egyidejűleg szolgálatot. Az utasok azon­ban közvetlenül a peronokról is tájékoztatást kaphatnak: egyrészt a »házi« telefonokon keresztül, másrészt kísérlet­képpen bevezették a közvet­len pályaudvari felvilágosítást is. Az állomás különböző ré­szein megtalálhatók azok a lányok — egyenruhájukon nagy »I« betűvel —, akik se­gítenek az utasok informálá­sában. ök nemcsak a vonatok­ról és a pályaudvarról adnak tájékoztatást, hanem a város­sal kapcsolatos kérdésekre is Válaszolnak. bá a katódsugárcsövekhez szükséges több ezer voltos fe­szültség helyett csak 25 vol­tot igényel, és kevesebb ára­mot fogyaszt. Bár az említett képnagyság a legtöbb célra már elégsé­ges, a légierő valamivel na­gyobb — kb. 14 cm átmérőjű — képernyők kifejlesztését t tervezi a jelenleg használt, 15 ’ cm képátmérőjű, katódsugár­csöves képernyők helyettesíté­sére. A képernyő gyártásánál egy szilikon felületű, a gerjesz­téshez szükséges áramköröket már tartalmazó lapkából in­dulnak ki, melyen 100x100 elemi elektród van. Minden szilikon elektród egyúttal op­tikai reflektorként is szolgál. A szilikon elektródok fölött vékony rétegben folyadék 1 kristályos anyag van átlátszó vezető elektródokkal, végül az egészet vékony üveglemez borítja. Az egész kép har­mincszor villan föl másodper­cenként. Ha az ilyen képernyők kifej­lesztéséit és sorozatgyártását sikerül megoldani, nagy lépést teszünk a fogyasztási célokat szolgáló, lapos tv-készülékek felé. Változó motorosdivat km/óra sebességgel — vitte a feltalálót, Gottlieb Daimlert. , Azóta sok tízmilliót gyártottak * a legkülönfélébb motorkerék­párok bóL A zsúfolt városi közlekedés szinte csigatempó­júra lassult forgalmában is könnyebben boldogul a moto­ros. Sokszor azok is rákény­szerülnek, akiknek tulajdon­képpen nem szenvedélyük a motorozás, de a tömegközleke­dési eszközöktől függetlenül akarnak eljutni a munkahe­lyükre — és járművüknek is szeretnének parkolóhelyet ta­lálni. A motorkerékpárokkal szem­ben az egyik fajta igény az »igazi« motorosok támasztják, akiknek a motorkerékpár szenvedélyük, a másik igényt azok, akik fáradság nélkül akarják tennivalóikat elintéz­ni. Tipikusan ez utóbbiak szá­mára készülnek a kisebb- nagyobb teljesítményű robo­gók. E »motorrollerek« leg­újabb képviselője a képen lát­ható, szovjet gyártmányú »Tú­li ca«. 199 köbcentiméteres, 15 lóerős motorral gyártják a tu- lai gépgyárban. »Lovaglókocsi« volt a neve annak a frissen szabadalmaz­tatott, »gázhajtású robbanó­motorral« meghajtatott bicik­linek, amely 1883 decemberé­ben »szédítő« tempóban — 12 Sebolsincs állam Eveken át az orránál fogva vezette tizenöt görög a rend­őrséget, a vámhatóságot, vala­mint az adóhivatalt. Görög­országban a külföldiek ugyanis adómentesen vásárolhatnak in­gatlant, vámmentesen gépko­csit és más nagy értékeket, s ilyenkor nem kell mást ten­niük, mint bemutatniuk az útlevelet. Hogy valaki ameri­kai, etiópiai vagy tegyük föl antiguai állampolgár, ebben az esetben közömbös. Itt álljunk meg! Az emlí­tettek antiguai útlevéllel vá­sárolgattak, az illetékesek pe­dig nem jöttek rá arra, hogy Antigua állam — nincs. Lé­tezik ugyan egy sziget a Ka- rib-tengeren, amelynek ez o neve, de a földdarabocska brit fennhatóság alatt áll. Sem állami státusa nincs, még ke­vésbé útlevélkiadási joga. La­kói természetesen nem tudtak arról, hogy Athénban egy bi­zonyos úr az ő konzuluknak adja ki magát, és jó pénzért angol nyelvű útleveleket osz­togatott »Antigua Állam« kör­pecsétjével. No, de ha angol az útlevél nyelve, nyert ügye van a tu­lajdonosnak. Ez rendkívül meggyőzően hat az illetékes hivatalnokokra. Akinek ugyanis angol nyelvű útlevele van, csak gazdag külföldi le­het. Még akkor is, ha folyé­konyan beszél görögül. Ám, hogy még meggyőzőbb legyen a dolog, és még inkább alá­húzzák az okmány előkelő, nyugati jellegét, belepecsétel­tek egy záradékot. Eszerint a jelen útiokmány érvényes az egész világra — kivéve a Szovjetuniót, Kubát és a többi szocialista országot. Melyik vámtisztviselő, adóhivatalnok kételkedhetett ezután abban, hogy itt csak a dollár- vagy a fontövezetből érkezett sze­mélyről lehet szó. Még ha az illető drahmával fizetett is. Az ötlet kifundálóját már nem vonhatják felelősségre — eltávozott az élők torából. Tanítványai azonban mosta­náig folytatták művét. Hama­rosan a bíróság foglalkozik majd velük és e fordított szemléletű útlevelek ügyével is. A törvény emberei álla­píthatják majd meg kesernyés mosollyal, hogy ezek az útle­velek hamis világot tükröz­tek: ha egyes görög hatósá­goknak előbb eszükbe jutott volna, hogy a Szovjetunió, Kuba és a többi szocialista állam létezik, Antigua viszont nincs, megtakaríthattak volna jó néhány milliót. T. L Az óra 11.30-at mutat. Stra­uss vidám keringő je kikerge­ti a gyermekosztályon ural­kodó szokásos kórházi csen­det. A kis betegek reumában, ízületi és szívedény-megbete- gedésben szenvednek. Napon­ta félóráig hangzanak az ele­ven polkák, a lágy meliódájú keringők, a zenés gyermekme­sék. Á kórházi környezet bizony sokszor kedvezőtlen érzéseket vált ki a kis páciensekben, s ez esetenként megnehezíti a gyógyítást. Hogyan is lehetne ezt semlegesíteni? Természe­tesen csakis pozitív hatások­kal. S van-e erre a célra al­kalmasabb eszköz, mint a ze­ne? A gyermekgyógyászati in­tézet szakemberei elhatároz­ták, kísérletezni fognak. Min­dennap késő délelőtt a gyer­mekek korának megfelelő ze­nét sugároznak, ami frissítőén hat kedélyükre. Az időpontot nem véletlenül választották meg. A zene hosszú, fáradsá­gos délelőttöt követ, melyet gyógykezelés és tanulás töltött ki. Emeli a hangulatot, jobb kedvre derít. Utána megnyu­godva, jó étvággyal megebé­delnek a kis betegek, s jöhet a teljes értékű pihenés. Mind­ez kedvezően befolyásolja a gyógyulási folyamatot, jelen­leg a zenével való gyógyke­zelést alkalmazzák az intézet klinikáin és a Szófia melletti Bankja fürdőhely szanatóriu­maiban. Az eljárás igen nagy érdeklődést váltott ki as tu* szág több .kórházának szak­emberei között is. A zene nemcsak javítja a* általános' lelkiállapotot, hanem következtében még működés­be is jön némelyik pszichikai folyamat. Megállapították pl., hogy a beteg gyerekek lassab­ban vésnek emlékezetükbe dolgokat, s nehezebben tudják összpontosítani figyelmüket, szellemi munkaképességük is gyenge. Anasztázia Atanaszo- va tudományos munkatárs, a gyermekgyógyászati intézet pedagógusa, kollégáival egye­temben kísérletekkel vizsgálta a zene hatását reumás, ízületi és egyéb betegségben szenve­dő gyermekeknél. RJegállapí- tottáic. hogy azok a .kis pá­ciensek, akik rendszereseti ze­nét hallgattak, gyorsabban, jobban tanulnak, könnyebben tudják figyelmüket összponto­sítani, s szellemi teljesítőké­pességük is jobb, mint azoké a velük egykorú kis betegeké, akik nem hallgatnak zenét. Miben rejlik tehát a zene varázslatos ereje? Abban, hogy képes olyan érzelmeket kelteni, amelyek erőforrást je­lentenek az agykéreg sejtjei számára. Természetesen a ze­ne gyógyító lehetőségei ezzel még nincsenek teljesen kime­rítve. Az orvosok előtt áll a feladat: tanulmányozni hatá­sát más pszichikai folyama­tokra is. R. N. A gibbon majmok „nemzeti himnusza99 A gibbon pár minden reg­gel teljes harmóniában el- énekli a nemzeti himnuszt. Az éneket a nőstény kezdi; a ze­nei téma 20 másodpercig tart és 2-5 percenként megismét­lődik. Néhány finom, halk hang után merész crescsendó következik, majd teli torokból hangzik fel az ének. Ezután a hím kezd dalba, először csak igen halk han­gon énekel rövid zenei frázi­sokat, amelyeket rövid szü­netek szakítanak félbe. E szü­netek arra szolgálnak, hogy af hím meghallgassa övéinek vá­laszát. Ezután a hím aprólé­kosabban kidolgozott partitú­ra szerint énekel. A dal vé­gül is polifóniává alakul, amelyben egymás mellett hangzik fel a nőstény mély hangú éneke és párjának dör­gő hangja. Olykor — akár­csak az énekesmadarak — valóságos fugával zárják az éneket. A gibbon majom ezzel a dallal jelzi jelenlétét. Minden egyes fajtának megvan a ma­ga sajátos, könnyen felismer­hető »nemzeti himnusza«. Kétségtelen, hogy zenei szem­pontból a Kloss gibbon ma­jom himnusza a legszebb. Thaiföldön, Jáva szigetén, Szumátrán, Bomeóban, Ma­laysiában az etológusok 14 fajta gibbon himnuszát vették magnószalagra. Joe T. Mar­shall és felesége úgynevezett audiospektrogramokkal je­gyezték le a himnuszok dal­lamát, hogy pontosan megál­lapíthassák a közöttük levő különbségeket. Az amerikai Science című folyóirat közölt néhányat ezekből az audiospektrogra- mokból. Szólóénekek, duettek és kvartettek váltakoznak egy­mással. Majmok szerszámhasználata A majmok nagyon ügyesek — ezt mindenki tapasztalhat­ta, aki valaha is látta őket az állatkertben. A tudományos kutatóintézetekben sokféle kí­sérleteknek vetik alá őket. A csimpánzok megfigyelése so­rán például az állatok ked­venc csemegéjét, a tojással összekevert túrót egy olyan cső belsejében helyezték el, amely elég szűk volt ahhoz, hogy a majmok az ujjaikkal ne tudják belőle kipiszkálni. A kísérleti hely közeiében el­helyeztek egy deszkát is, amely azonban szintén széle­sebb volt, semminthogy bele­férhetett volna a csőbe. A si­kertelen próbálkozások után több majom is foggal-köröm­mel próbált a deszkából szi­lánkokat lehasogatva olyan eszközt készíteni, amellyel be­nyúlhat a csőbe, és hozzájut­hat az áhított falathoz. Ezek az állatok tehát a ku­tatók szeme láttára »szerszá­mot« készítettek. És tudatosan föl is használták egy kitűzött cél elérésére. Tehát azt tet­ték, amit 1-2 millió évvel ez­előtt az ember ősei: szerszá­mot készítettek, s munkát vé­geztek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom