Somogyi Néplap, 1977. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-21 / 17. szám

Szereti on a munkáját? S zociológusok vagy roim- kalélektannal foglal­kozó szakemberek szoktak föltenni ilyen kérdé­seiket. Azt is megkérdik: elé­gedett-e a munkahelyi lég­körrel? A köznapi életben rit­kábban hangzik el ilyen kér­dés. A művezető vagy egy boltvezető sokkal inkább azon gondolkodik: lesz-e elegendő njegmunkálandó anyag, hoz­nak-e idejében árut a köz­ponttól, semmint hogy dolgo­zói, vagy éppen a saját köz­érzetét elemezze. Attól fáj a feje, hogy miként ossza el a prémiumot, a bérfejlesztési alapot, miiként helyettesítse a hiányzókat, kit vegyen föl ideiglenesen a gyermekgondo­zási segélyen levők helyett; mit tegyen azért, hogy csök­kenjen a selejt, ne bánjanak kíméletlenül a beérkező és el­adásra kerülő árukkal; min­denki tudja és végezze a kö­telességét anélkül, hogy nyo­mába lenne. Egyszóval, arra figyel és arra reagál, ami köz­vetlenül a környezetében tör­ténik, és nem munkaelmélet­tel, lélektani árnyalatokkal foglalkozik. Úgy gondolja, hogy két nagy eszköze van a serkentésre: egyik az anyagi ösztönzők helyes megállapítá­sa, másik a dicsérő, jutalma­zó, vagy esetleg fegyelmező jogkörének gyakorlása. Pedig aki számot vet vele, hogy hány és milyen tényező együttes hatására alakulhat ki a jó vagy rossz üzemi lég­kör, az érdeklődés és érde­keltség a végzett munka mennyiségében és minőségé­ben, az aktív fejlesztési kedv, vagy a közömbös, tétlen ma­gatartás, az tudja: az említett kérdéseik nem csupán munka- lélektani finomságok, hanem Korszerű világítótestek A VBKM Világítástechnikai Gyárában lágítási lámpák és belső világítótestek, szültségű távvezetékek alkatrészei. A gyár szovjet, NDK, lengyel és cseh exportra szállít közvilágítási lámpákat. készülnék a közvi- valamint a nagyfe­hatásuk akár méterben, ton­nában vagy forintban is meg­mutatkozik. Egy kereskedelmi hálózat igazgatója például megvizsgáltatta, hogy milyen tényezők játszanak szerepet az eladók nagymértékű mun­kahely-változtatásában, a kés­ve vagy rosszul feladott ren­delésekben, a sok hiányzás­ban stb. A vizsgálat érdekes és nagyon konkrét okokat tárt fel. s világossá tette, hogy milyen intézkedések szükségesek. Ennek nyomán például foglalkoztak a boltve­zető és helyettese közötti vi­szonnyal, felelősségük elosz­tásával, fizetésük és premizá­lásuk arányosításával, a jó eladók előléptetésével, a ra­kodás gépesítésével, a szelete­léshez, adagoláshoz és cso­magoláshoz szükséges egysze­rű technika beszerzésével, a fűtés és az étkeztetés megja­vításával. Az azóta eltelt idő­szak igazolta az elemzések he­lyességét. A helyváltoztatások száma csökkent, a stabilitás megnőtt, a hálózat áruellátása javult, a boltok tisztábbak, gondoz o t tebb a k, és kevesebb a súrlódás a vevők és eladók között. Más jellegű, de hasonló ta­pasztalatai adódtak egy ruha- gyártó szövetkezetnek, amely külföldi bérmunkát végzett szalagon. Itt annak az okát kutatták: miért a sok hiány­zás és a tetemes selejt. Rá kellett jönniük, hogy a túlsá­gosan felbontott műveletré­szek annyira egyhangúvá és személytelenné tették a miun­káját, hogy a technológiailag ésszerűnek látszó műveletsor emberi vonatkozásban nem bizonyult hatékonynak. Vi­szonylag kevés változtatással úgy szervezték meg az új gyártószalag mozgását, hogy a munkadarab egy bizonyos idő után újiból visszakerüljön ugyanahhoz a munkásnőhöz — most már új műveletekkel kiégés zítrvte. C supán e kis változtatás is lényegesen javított a helyzeten. Később ezt úgy fejlesztették tovább, hogy felváltva ültették-a sza­lagon dolgozókat az utolsó, befejező műveletihez, ahonnan a minőségellenőrző vette át a ruhákat. R. L. A jobb ellátásért — Ha sikerül hálózatfejlesz­tési céljainkat megvalósítani, és biztosítani a megfelelő áru­választékot, akkor évi forgal­munk meghaladja majd az egymilliárd forintot. Ehhez azonban az eddiginél is na­gyobb összefogásra van szük­ség arra, hogy céljaink valóra váltását vállalatunk minden dolgozója a magáénak érezze. Kovács Lajos, a Somogy megyei Élelmiszer-, Háztar­tási és Vegyiáru Kiskereske­delmi Vállalat igazgatója mondta ezt Hadi Józsefné párttitkár és Farkas Tibor szb-titkár jelenlétében. I Naponta politizá'nak Az ilyen beszélgetés nem rendhagyó a vállalatnál. A gazdasági vezetők havonta anácskoznak, meghatározzák a legfontosabb feladatokat. E tanácskozásokon ,is részt vesz a pártszervezet és a szakszer­vezeti bizottság titkára. Évek óta kialakult, jól bevált mód­szer ez. — Dolgozóink naponta poli­tizálnak. Azzal, ha a nyitás­tól a zárásig biztosítják — a peremkerületekben és az üze­mi büfékben is — a legfonto­sabb élelmiszercikkeket. Ez elsődleges üzletpolitikai cé­lunk, s ennek megvalósításá­ban elsősorban kommunis­táinktól várunk példamutatást — mondja a párttitkár. — A kis termelési tanács­kozásokat arra használjuk fel, hogy mindenki megismerje évi tervünket. A tavalyi 722 millióval szemben az idén 800 milliós forgalmat kívánunk el­érni. Csak akkor sikerülhet ez, ha minden dolgozónk jól ismeri az idei és távlati ter­veinket is. Sajnos, boltveze­Örök télben A Kaposvári Húskombinát udvarán, a hűtőraktár előtt több méter szélesen sorakoz­nak a felaggatott mázsás hús- darabok. Az udvaron jönnék mennek, műszakváltás van. A raktámoki irodában jó hu­szonöt fok körüli a meleg. A belépőről csakhamar lekíván- kozik a kesztyű, a kabát. Itt »-tankol« most Balogh János a melegből, mielőtt ne­kifog a csonttá fagyott hús­hegyek rakásának. Úgy látszik a beszéd inkább nehezére esik, mint a targoncára fel­dobni egy mázsás félmarhát, mert kerek arca perceken, be­lül kifényesedik. — A katonaidő letelte után egy ideig a teherforgalminál dolgoztam. Akkor ide jöttem a húskombináthoz jelentkez­ni, még tizenhármán voltunk újak. Föl is vettek bennünket, de hatan még aznap elmen­tek ... Rettenetesen nehéz volt akkor a munka. — És ma? — Ma is nehéz, de bele- szoktam. Hozzá kellett edződ­ni a hideghez, a mázsákhoz. A hűtőalagútban mínusz 35 fok van .. -,t Ehhez már nem elég a pufajka meg a hatkilós halinacsizma. Ehhez szervezet is kell. Volt olyan eset, hogy én kesztyű nélkül dolgoztam, egy munkatársamnak meg kesztyűben is megfagytak az ujjai. Nem emlékszem rá, hogy egyszer is jobban meg­fáztam volna. Kint a szabad­ban, ahol a szél is fúj, hama­rabb meg lehet hűlni, mint itt a hűtőházban, ahol áll a le­vegő. És erősen dolgozunk, nem érünk rá fázni. Van, aki egyszer vagy kétszer még bír­ja csinálni, de hosszú időre hozzá kell szokni. Tegnapelőtt például két vagon húst és 4 vagon baromfit raktunk be. Órabérben, heti negyven órát dolgoznak itt a hűtőház­ban. Egy-két vagon hús bera­kása után mázsadíjat kapnak. Vasárnap is gyakran bejön­nek, azért duplán fizet a vál­lalat. — Sokszor dolgozik vasár­naponként ? — Én már nem, hamarabb elfáradok. Régebben persze én is sok vasárnapot töltöttem itt, pedig a mázsák kiveszik az erőt az embebből. 90 ki­lós voltam, amikor idekerül­tem, ma százhúsz vagyok — mondja a súlyemelő alkatú Balogh János, és ez már sok. De hiába — tárja szét tömzsi karjait — nem bírok lefogy­ni: mert ugye az étvágy az megvan. Felmegyünk a hfltőházba. Kísérőm felveszi vastag öltö­zetét, de a kigombolt ingnyak kilátszik alóla. Nem zavarja. Én egy 6—8 kilós, bokáig érő, fekete bun-dakabátot kapok. Kinyílik a liftajtó, s mintha' egy hűtőszekrénybe lépnénk be. pedig még a földszinten vagyunk. Körben, a burkola­ton fehér dértapéta. Itt még »kellemes« az idő, vagy 8—10 fok lehet — mínuszban. A második emeleten tábla jel­zi: -mínusz húsz fok! A nagy csarnokban mindenfelé már becsomagolt, szállításra váró, vagy még fagyó nyershúsok ládákban vagy felaggatva. Ketten éppen rakodnak, a mázsás hús nagyot koppanva zuhan a kocsira. Valaki elő­vesz egy darab , hurkát és virslit, majd kalapácsként ko­pogtatja. »Nem szeretném, ha az ujjamra ütnék vele.« — Itt van a leghidegebb — mondja Balogh János, és kitár egy vastag vasajtót. Gyorsfa­gyasztó. Órák alatt csonttá fagy itt minden. Ládák sora­koznak az oldalánál, és har­mincöt fokos hideg tódul fe­lénk. A dermesztő levegő be­nyúl a kabátzsebbe is, és megszorítja a rejtőzködő ke­zet. A vízcsepp koppanva hul­lana a földre, ha volna. De idefent nem lehet inni, a munkások percnyi melegedés­re az irodába húzódnak be. és a kávéfőző forró levét kor­tyolgatják. ' Lefelé a lépcsőn megyünk, mert a liftre szük­ség van a húshordáshoz. A korláton is vastag a dér. A lépcsőfok lefelé, a celsiusok felfelé indulnak. Amikor kiérünk az udvarra, a kabát megnehezül rajtunk: fél szegen mosolyog a januári nap, és meleget érzünk a mí­nusz 5—6 fokos téli szélben is. F. G. tőink egy része nem érzi en­nek fontosságát — teszi hoz­zá az szb-titkár. Szerződések, új módszerek A vállalat vezetősége vala­mennyi nagykereskedelmi vállalattal, több állami gazda­sággal, tsz-szel szerződést köt a' megfelelő áruválaszték ér­dekében. Hasonló megállapo­dást szeretnének kötni a hű­tőiparral is. , A Balatonnagybereki Álla­mi (gazdaságtól hentesárut, a szentesi Árpád Tsz-től pedig tavaszi primőröket kapnak. Az esti órákban jártunk Kaposvár néhány forgalma­sabb üzletében. Azt tapasztal­tuk, hogy még a zárás előtti percekben is kínálnak friss kenyeret és kapható tej is. Ezt korábban kevés helyen lehetett megtalálni. Jó lenne, ha ezt a módszert a vállalat a más helységekben levő üz­leteiben is bevezetné. Saját brigád és társadalmi munka Az V. ötéves tervben nyolc­vanmillió forintot költenek a vállalat üzlethálózatának fej­lesztésére. Az idén készül el a Forfa-program alapján az első ABC-áruház Kaposvá­ron, az elektroncsőgyár szom­szédságában. Terveik szerint ezt április 4-én avatják, és nemcsak a gyár dolgozóinak, hanem a szomszédos üzemek munká­sainak is megkönnyíti majd a bevásárlást. Kaposváron, a Béke-Füredi lakótelepen, a Vörös Hadsereg útja végén, a Gorkij utcában, Barcson és több Balaton-parti üdülőhe­lyen építenek hasonló áruhá­zakat. Ezekben bevezetik a korszerű, konténeres szállítást, gondoskodnak megfelelő hű­tőszekrényről, pultról és a munkát könnyítő, a bevásár­lást gyorsító más gépekről, ikerpénztárakról. Mindenütt lesz megfe’elő raktár, fürdő és öltöző is. A válla’at szo­cialista brigádjai, a kiváló üz­let cím elnyeréséért küzdő boltok dolgozói az alánok ki­ásásánál, a betonozásnál tár­sadalmi munkában segítenek. — Még egyetlen ötéves terv­ben sem volt ilyen összegű a hálózatfejlesztés — mondja az igazgató. Tartalmasabb munkaversenyt A párt- és a szákszervezet! bizottság az eddiginél tartal­masabbá akarja tenni a mun­kaversenyt. A vállalatnál 43 szocialista brigád dolgozik. A kiváló üzlet címért folyó ver­senyben hafozázan vesznek részt. A vállalatnál működő hat pártcsoport a munkaver­seny, a tervfeíadatok megol­dásának segítését kapta fel­adatul. Tavaly megszervezték a szocialista brigádvezetők tan­folyamát. Az idén folytatják. A vállalat gazdasági és poli­tikai vezetői nagy gondot for­dítanak a szakmunkás-után­pótlásra és a szakemberek megtartására. Remélhető, hogy a vásárlók az üzletpolitikai célok megva­lósítását nem csupán az új, korszerűbb boltok számának gyarapodásán, a bőségesebb áruválasztékon mérhetik le, hanem a mind udvariasabb kiszolgáláson is. Sz. L. Önerőből Jakab Péter, a berzencei tsz háztáji agronómusa mondja: — 1959-ben alakult meg a szövetkezet. A szervezések idején két és fél hold földón gazdálkodtam. Ennyiből nem lehetett megélni, úgy tervez­tem, ' elmegyek máshova dol­gozni, pénzt keresni. így hát nem tétováztam sokat a belé­pésen, aláírtam, hiszen otthon maradhattam. Az első időben még mindenki maga művelte a földjét,. az igazi közös mun­ka csak ősszel indult meg, körülbelül 150—200 holdon. Azután lett négy fogatunk is, gyarapodott a közös vagyon. A következő tavasszal a pil­langóst már, közösen vetettük el... Jakab Péter már az első évben brigádvezető lett. Meg­bíztak benne, ősszel raktáros­nak jelölték, s az is maradt 1962-ig. Akkor kapta jő mun­kájáért az első kitüntetést. — 1965-ben az akkori ' fő- agronómus helyettese, egyben a növénytermesztő brigád ve­zetője lettem. Még abban az évben az el­lenőrző bizottság elnökének javasolták. Ezt a tisztet tíz éven át töltötte be. Tavalytól pedig már a termelőszövetke­zet háztáji agronómusaként tevékenykedik. — Törődik a szövetkezet a háztájival. Ezt bizonyítja, hogy a múlt évben a tsz a háztájiból több mint 14 millió forintot értékesített. Elsősor-1 ban hízómarha, tej, sertés és burgonya eladásával foglal­koznak az emberek. A tagok korlátlanul kaphatnak szálas takarmányt, abraktakaimányt, kukoricát, búzát; az istálló­Kétmillióval nagyobb kár Súlyos veszteségeket okozott a figyelmetlenség Somogy megyében 1976-ban tovább emelkedett a tűzesetek száma és a kárérték nagysá­ga. Százhattal többször visí­tott föl a tűzoltóautó sziréná­ja, mint egy évvel korábban: 389-szer kérték a somogyi tűzoltók segítségét. Emberéle­teket követeltek a lángok: egy felnőtt és három gyer­mek meghalt, tizennyolcán súlyosabb sérüléseket szen­vedtek. A kár kétmillió fo­rinttal magasabb, mint 1975- ben volt: ötmillió forint. Töb­bek között erről tájékoztatott tegnap a Somogy megyei Tűz­oltóparancsnokságon Tóth Ist­ván alezredes, megyei pa­rancsnokhelyettes, aki el­mondta még, hogy a legtöbb tűzeset a mezőgazdaságban történt, s itt a legtetemesebb a kár is. A jegyzőkönyvek szerint a legtöbb tűz oka a dohányzás és a szabadban való tüzelés volt. A Somogy megyei Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság nagybajomi erdészetében március 29-én — bár tűzgyúj­tási tilalom, volt — az egyik dolgozó gallyakat égetett. Hu­szonegy hektár erdő égett le. A kár több mint háromszáz- ezer forint. A tilalom ellenére júniusban tarlót égetett a Ku- tasi Állami Gazdaság felsp- bogátpusztai területén az egyik traktoros.' Tizenöt hek­tár lábon álló gabona égett el. A kár csaknem százötven- ezer, forint volt. Jóllehet ezek a tűzesetek is figyelmeztettek, a következő napokban újabb — emberi figyelmetlenségből bekövetkezett — tűzesetekkel szaporodott a fekete krónika. Ide sorolhatjuk a szénakazjak öngyulladását is, hisz megfe­lelő ellenőrzéssel, a szakmai előírások betartásával a Ka­posvári Mezőgazdasági Főis­kolai Tangazdaság bőszénfai kerületében és a kőröshegyi 1 termelőszövetkezetben is elke­rülhették volna a súlyos vesz­teségeket. Érdekességként mondható el, hogy az 1976-os esztendőt nem a nagy tüzek jellemez­ték: több volt ugyan a tűz­esetek száma, de a kár érté­ke általában csak ezer-tízezer forint között változott, az előbb említett néhány kirívó esetet leszámítva. A megyei parancsnokhelyettes elmond­ta: mindez annak köszönhető, hogy o keletkező tüzeket azonnal jelentették. A múlt esztendő tapasztala­tait összegezve gondként ve­tődött föl, hogy az irányító szervek, vállalatok és üzemek nem élnek eléggé a propagan­damunka lehetőségeivel. Ez legtöbbször formális. Ezért kap nagyobb hangsúlyt 1977- ben a tűzmegelőzéssel kapcso­latos. propaganda. A megyei parancsnokság a TIT-tel és a Hazafias Népfronttal közösen szeretné ismertetni a lakos­sággal a különböző veszély­lehetőségeket. Szervezettebb lesz az iskolai oktatás.' Ha­sonló feladatok várnak az in­tézményekre, vállalatokra is. A filmvetítések, előadások so­rán a munkahely tűzvédelme mellett az otthonunkról és környezetünkről is szó esik majd. N. J. trágyáért cserébe friss alom­szalmát adunk. Néhány éve a háztáji mar­ha- és sertésállomány Ber- zencén némileg visszaesett. Tavaly sikerült újra elérni a kívánt szintet, s ezt jövőre feltétlenül tovább emeljük. Erre különféle, a háztájira vonatkozó kedvezmények ad­nak garanciát. Újra megjött a tagok kedve. Egyre többen érdeklődnek a háztáji sertés­tartás iránt, s megnövekedett a sertéstenyésztők száma is. Sajnos, olykor még előfordul­nak elkedvetlenítő hibák. — Tavaly októberben egy tagunk hizlalt bikát adott le. Mivel az állat súlya tíz kiló­val meghaladta a 750 kilót, a vételárból kilónként öt forin­tot levontak, pedig a szerző­désben nem szerepel felső súlyhatár. Járkáltunk mi min­denfelé — eredmény nélkül. 1952 és 1954 között lakab Péter az Állami Biztosítónál jégkárbecslő-í^nfolyamot vég­zett. 1959-ben beiratkozott a közgazdasági technikumba, két évig járt oda, de egy időben dolgozni a szövetkezetben és utazni, tanulni — ez megha­ladta az erejét, meg kellett hát szakítania tanulmányait. A szövetkezeti elnök elis­merő szavai, a háztáji gazda­ságok meggyőző eredményei azonban miAden. oklevél híján is bizonyítják: jó kezekbe ad­ta a tsz közössége ezt a fele­lősségteljes tisztet. B. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom