Somogyi Néplap, 1977. január (33. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-21 / 17. szám
Szereti on a munkáját? S zociológusok vagy roim- kalélektannal foglalkozó szakemberek szoktak föltenni ilyen kérdéseiket. Azt is megkérdik: elégedett-e a munkahelyi légkörrel? A köznapi életben ritkábban hangzik el ilyen kérdés. A művezető vagy egy boltvezető sokkal inkább azon gondolkodik: lesz-e elegendő njegmunkálandó anyag, hoznak-e idejében árut a központtól, semmint hogy dolgozói, vagy éppen a saját közérzetét elemezze. Attól fáj a feje, hogy miként ossza el a prémiumot, a bérfejlesztési alapot, miiként helyettesítse a hiányzókat, kit vegyen föl ideiglenesen a gyermekgondozási segélyen levők helyett; mit tegyen azért, hogy csökkenjen a selejt, ne bánjanak kíméletlenül a beérkező és eladásra kerülő árukkal; mindenki tudja és végezze a kötelességét anélkül, hogy nyomába lenne. Egyszóval, arra figyel és arra reagál, ami közvetlenül a környezetében történik, és nem munkaelmélettel, lélektani árnyalatokkal foglalkozik. Úgy gondolja, hogy két nagy eszköze van a serkentésre: egyik az anyagi ösztönzők helyes megállapítása, másik a dicsérő, jutalmazó, vagy esetleg fegyelmező jogkörének gyakorlása. Pedig aki számot vet vele, hogy hány és milyen tényező együttes hatására alakulhat ki a jó vagy rossz üzemi légkör, az érdeklődés és érdekeltség a végzett munka mennyiségében és minőségében, az aktív fejlesztési kedv, vagy a közömbös, tétlen magatartás, az tudja: az említett kérdéseik nem csupán munka- lélektani finomságok, hanem Korszerű világítótestek A VBKM Világítástechnikai Gyárában lágítási lámpák és belső világítótestek, szültségű távvezetékek alkatrészei. A gyár szovjet, NDK, lengyel és cseh exportra szállít közvilágítási lámpákat. készülnék a közvi- valamint a nagyfehatásuk akár méterben, tonnában vagy forintban is megmutatkozik. Egy kereskedelmi hálózat igazgatója például megvizsgáltatta, hogy milyen tényezők játszanak szerepet az eladók nagymértékű munkahely-változtatásában, a késve vagy rosszul feladott rendelésekben, a sok hiányzásban stb. A vizsgálat érdekes és nagyon konkrét okokat tárt fel. s világossá tette, hogy milyen intézkedések szükségesek. Ennek nyomán például foglalkoztak a boltvezető és helyettese közötti viszonnyal, felelősségük elosztásával, fizetésük és premizálásuk arányosításával, a jó eladók előléptetésével, a rakodás gépesítésével, a szeleteléshez, adagoláshoz és csomagoláshoz szükséges egyszerű technika beszerzésével, a fűtés és az étkeztetés megjavításával. Az azóta eltelt időszak igazolta az elemzések helyességét. A helyváltoztatások száma csökkent, a stabilitás megnőtt, a hálózat áruellátása javult, a boltok tisztábbak, gondoz o t tebb a k, és kevesebb a súrlódás a vevők és eladók között. Más jellegű, de hasonló tapasztalatai adódtak egy ruha- gyártó szövetkezetnek, amely külföldi bérmunkát végzett szalagon. Itt annak az okát kutatták: miért a sok hiányzás és a tetemes selejt. Rá kellett jönniük, hogy a túlságosan felbontott műveletrészek annyira egyhangúvá és személytelenné tették a miunkáját, hogy a technológiailag ésszerűnek látszó műveletsor emberi vonatkozásban nem bizonyult hatékonynak. Viszonylag kevés változtatással úgy szervezték meg az új gyártószalag mozgását, hogy a munkadarab egy bizonyos idő után újiból visszakerüljön ugyanahhoz a munkásnőhöz — most már új műveletekkel kiégés zítrvte. C supán e kis változtatás is lényegesen javított a helyzeten. Később ezt úgy fejlesztették tovább, hogy felváltva ültették-a szalagon dolgozókat az utolsó, befejező műveletihez, ahonnan a minőségellenőrző vette át a ruhákat. R. L. A jobb ellátásért — Ha sikerül hálózatfejlesztési céljainkat megvalósítani, és biztosítani a megfelelő áruválasztékot, akkor évi forgalmunk meghaladja majd az egymilliárd forintot. Ehhez azonban az eddiginél is nagyobb összefogásra van szükség arra, hogy céljaink valóra váltását vállalatunk minden dolgozója a magáénak érezze. Kovács Lajos, a Somogy megyei Élelmiszer-, Háztartási és Vegyiáru Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója mondta ezt Hadi Józsefné párttitkár és Farkas Tibor szb-titkár jelenlétében. I Naponta politizá'nak Az ilyen beszélgetés nem rendhagyó a vállalatnál. A gazdasági vezetők havonta anácskoznak, meghatározzák a legfontosabb feladatokat. E tanácskozásokon ,is részt vesz a pártszervezet és a szakszervezeti bizottság titkára. Évek óta kialakult, jól bevált módszer ez. — Dolgozóink naponta politizálnak. Azzal, ha a nyitástól a zárásig biztosítják — a peremkerületekben és az üzemi büfékben is — a legfontosabb élelmiszercikkeket. Ez elsődleges üzletpolitikai célunk, s ennek megvalósításában elsősorban kommunistáinktól várunk példamutatást — mondja a párttitkár. — A kis termelési tanácskozásokat arra használjuk fel, hogy mindenki megismerje évi tervünket. A tavalyi 722 millióval szemben az idén 800 milliós forgalmat kívánunk elérni. Csak akkor sikerülhet ez, ha minden dolgozónk jól ismeri az idei és távlati terveinket is. Sajnos, boltvezeÖrök télben A Kaposvári Húskombinát udvarán, a hűtőraktár előtt több méter szélesen sorakoznak a felaggatott mázsás hús- darabok. Az udvaron jönnék mennek, műszakváltás van. A raktámoki irodában jó huszonöt fok körüli a meleg. A belépőről csakhamar lekíván- kozik a kesztyű, a kabát. Itt »-tankol« most Balogh János a melegből, mielőtt nekifog a csonttá fagyott húshegyek rakásának. Úgy látszik a beszéd inkább nehezére esik, mint a targoncára feldobni egy mázsás félmarhát, mert kerek arca perceken, belül kifényesedik. — A katonaidő letelte után egy ideig a teherforgalminál dolgoztam. Akkor ide jöttem a húskombináthoz jelentkezni, még tizenhármán voltunk újak. Föl is vettek bennünket, de hatan még aznap elmentek ... Rettenetesen nehéz volt akkor a munka. — És ma? — Ma is nehéz, de bele- szoktam. Hozzá kellett edződni a hideghez, a mázsákhoz. A hűtőalagútban mínusz 35 fok van .. -,t Ehhez már nem elég a pufajka meg a hatkilós halinacsizma. Ehhez szervezet is kell. Volt olyan eset, hogy én kesztyű nélkül dolgoztam, egy munkatársamnak meg kesztyűben is megfagytak az ujjai. Nem emlékszem rá, hogy egyszer is jobban megfáztam volna. Kint a szabadban, ahol a szél is fúj, hamarabb meg lehet hűlni, mint itt a hűtőházban, ahol áll a levegő. És erősen dolgozunk, nem érünk rá fázni. Van, aki egyszer vagy kétszer még bírja csinálni, de hosszú időre hozzá kell szokni. Tegnapelőtt például két vagon húst és 4 vagon baromfit raktunk be. Órabérben, heti negyven órát dolgoznak itt a hűtőházban. Egy-két vagon hús berakása után mázsadíjat kapnak. Vasárnap is gyakran bejönnek, azért duplán fizet a vállalat. — Sokszor dolgozik vasárnaponként ? — Én már nem, hamarabb elfáradok. Régebben persze én is sok vasárnapot töltöttem itt, pedig a mázsák kiveszik az erőt az embebből. 90 kilós voltam, amikor idekerültem, ma százhúsz vagyok — mondja a súlyemelő alkatú Balogh János, és ez már sok. De hiába — tárja szét tömzsi karjait — nem bírok lefogyni: mert ugye az étvágy az megvan. Felmegyünk a hfltőházba. Kísérőm felveszi vastag öltözetét, de a kigombolt ingnyak kilátszik alóla. Nem zavarja. Én egy 6—8 kilós, bokáig érő, fekete bun-dakabátot kapok. Kinyílik a liftajtó, s mintha' egy hűtőszekrénybe lépnénk be. pedig még a földszinten vagyunk. Körben, a burkolaton fehér dértapéta. Itt még »kellemes« az idő, vagy 8—10 fok lehet — mínuszban. A második emeleten tábla jelzi: -mínusz húsz fok! A nagy csarnokban mindenfelé már becsomagolt, szállításra váró, vagy még fagyó nyershúsok ládákban vagy felaggatva. Ketten éppen rakodnak, a mázsás hús nagyot koppanva zuhan a kocsira. Valaki elővesz egy darab , hurkát és virslit, majd kalapácsként kopogtatja. »Nem szeretném, ha az ujjamra ütnék vele.« — Itt van a leghidegebb — mondja Balogh János, és kitár egy vastag vasajtót. Gyorsfagyasztó. Órák alatt csonttá fagy itt minden. Ládák sorakoznak az oldalánál, és harmincöt fokos hideg tódul felénk. A dermesztő levegő benyúl a kabátzsebbe is, és megszorítja a rejtőzködő kezet. A vízcsepp koppanva hullana a földre, ha volna. De idefent nem lehet inni, a munkások percnyi melegedésre az irodába húzódnak be. és a kávéfőző forró levét kortyolgatják. ' Lefelé a lépcsőn megyünk, mert a liftre szükség van a húshordáshoz. A korláton is vastag a dér. A lépcsőfok lefelé, a celsiusok felfelé indulnak. Amikor kiérünk az udvarra, a kabát megnehezül rajtunk: fél szegen mosolyog a januári nap, és meleget érzünk a mínusz 5—6 fokos téli szélben is. F. G. tőink egy része nem érzi ennek fontosságát — teszi hozzá az szb-titkár. Szerződések, új módszerek A vállalat vezetősége valamennyi nagykereskedelmi vállalattal, több állami gazdasággal, tsz-szel szerződést köt a' megfelelő áruválaszték érdekében. Hasonló megállapodást szeretnének kötni a hűtőiparral is. , A Balatonnagybereki Állami (gazdaságtól hentesárut, a szentesi Árpád Tsz-től pedig tavaszi primőröket kapnak. Az esti órákban jártunk Kaposvár néhány forgalmasabb üzletében. Azt tapasztaltuk, hogy még a zárás előtti percekben is kínálnak friss kenyeret és kapható tej is. Ezt korábban kevés helyen lehetett megtalálni. Jó lenne, ha ezt a módszert a vállalat a más helységekben levő üzleteiben is bevezetné. Saját brigád és társadalmi munka Az V. ötéves tervben nyolcvanmillió forintot költenek a vállalat üzlethálózatának fejlesztésére. Az idén készül el a Forfa-program alapján az első ABC-áruház Kaposváron, az elektroncsőgyár szomszédságában. Terveik szerint ezt április 4-én avatják, és nemcsak a gyár dolgozóinak, hanem a szomszédos üzemek munkásainak is megkönnyíti majd a bevásárlást. Kaposváron, a Béke-Füredi lakótelepen, a Vörös Hadsereg útja végén, a Gorkij utcában, Barcson és több Balaton-parti üdülőhelyen építenek hasonló áruházakat. Ezekben bevezetik a korszerű, konténeres szállítást, gondoskodnak megfelelő hűtőszekrényről, pultról és a munkát könnyítő, a bevásárlást gyorsító más gépekről, ikerpénztárakról. Mindenütt lesz megfe’elő raktár, fürdő és öltöző is. A válla’at szocialista brigádjai, a kiváló üzlet cím elnyeréséért küzdő boltok dolgozói az alánok kiásásánál, a betonozásnál társadalmi munkában segítenek. — Még egyetlen ötéves tervben sem volt ilyen összegű a hálózatfejlesztés — mondja az igazgató. Tartalmasabb munkaversenyt A párt- és a szákszervezet! bizottság az eddiginél tartalmasabbá akarja tenni a munkaversenyt. A vállalatnál 43 szocialista brigád dolgozik. A kiváló üzlet címért folyó versenyben hafozázan vesznek részt. A vállalatnál működő hat pártcsoport a munkaverseny, a tervfeíadatok megoldásának segítését kapta feladatul. Tavaly megszervezték a szocialista brigádvezetők tanfolyamát. Az idén folytatják. A vállalat gazdasági és politikai vezetői nagy gondot fordítanak a szakmunkás-utánpótlásra és a szakemberek megtartására. Remélhető, hogy a vásárlók az üzletpolitikai célok megvalósítását nem csupán az új, korszerűbb boltok számának gyarapodásán, a bőségesebb áruválasztékon mérhetik le, hanem a mind udvariasabb kiszolgáláson is. Sz. L. Önerőből Jakab Péter, a berzencei tsz háztáji agronómusa mondja: — 1959-ben alakult meg a szövetkezet. A szervezések idején két és fél hold földón gazdálkodtam. Ennyiből nem lehetett megélni, úgy terveztem, ' elmegyek máshova dolgozni, pénzt keresni. így hát nem tétováztam sokat a belépésen, aláírtam, hiszen otthon maradhattam. Az első időben még mindenki maga művelte a földjét,. az igazi közös munka csak ősszel indult meg, körülbelül 150—200 holdon. Azután lett négy fogatunk is, gyarapodott a közös vagyon. A következő tavasszal a pillangóst már, közösen vetettük el... Jakab Péter már az első évben brigádvezető lett. Megbíztak benne, ősszel raktárosnak jelölték, s az is maradt 1962-ig. Akkor kapta jő munkájáért az első kitüntetést. — 1965-ben az akkori ' fő- agronómus helyettese, egyben a növénytermesztő brigád vezetője lettem. Még abban az évben az ellenőrző bizottság elnökének javasolták. Ezt a tisztet tíz éven át töltötte be. Tavalytól pedig már a termelőszövetkezet háztáji agronómusaként tevékenykedik. — Törődik a szövetkezet a háztájival. Ezt bizonyítja, hogy a múlt évben a tsz a háztájiból több mint 14 millió forintot értékesített. Elsősor-1 ban hízómarha, tej, sertés és burgonya eladásával foglalkoznak az emberek. A tagok korlátlanul kaphatnak szálas takarmányt, abraktakaimányt, kukoricát, búzát; az istállóKétmillióval nagyobb kár Súlyos veszteségeket okozott a figyelmetlenség Somogy megyében 1976-ban tovább emelkedett a tűzesetek száma és a kárérték nagysága. Százhattal többször visított föl a tűzoltóautó szirénája, mint egy évvel korábban: 389-szer kérték a somogyi tűzoltók segítségét. Emberéleteket követeltek a lángok: egy felnőtt és három gyermek meghalt, tizennyolcán súlyosabb sérüléseket szenvedtek. A kár kétmillió forinttal magasabb, mint 1975- ben volt: ötmillió forint. Többek között erről tájékoztatott tegnap a Somogy megyei Tűzoltóparancsnokságon Tóth István alezredes, megyei parancsnokhelyettes, aki elmondta még, hogy a legtöbb tűzeset a mezőgazdaságban történt, s itt a legtetemesebb a kár is. A jegyzőkönyvek szerint a legtöbb tűz oka a dohányzás és a szabadban való tüzelés volt. A Somogy megyei Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság nagybajomi erdészetében március 29-én — bár tűzgyújtási tilalom, volt — az egyik dolgozó gallyakat égetett. Huszonegy hektár erdő égett le. A kár több mint háromszáz- ezer forint. A tilalom ellenére júniusban tarlót égetett a Ku- tasi Állami Gazdaság felsp- bogátpusztai területén az egyik traktoros.' Tizenöt hektár lábon álló gabona égett el. A kár csaknem százötven- ezer, forint volt. Jóllehet ezek a tűzesetek is figyelmeztettek, a következő napokban újabb — emberi figyelmetlenségből bekövetkezett — tűzesetekkel szaporodott a fekete krónika. Ide sorolhatjuk a szénakazjak öngyulladását is, hisz megfelelő ellenőrzéssel, a szakmai előírások betartásával a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolai Tangazdaság bőszénfai kerületében és a kőröshegyi 1 termelőszövetkezetben is elkerülhették volna a súlyos veszteségeket. Érdekességként mondható el, hogy az 1976-os esztendőt nem a nagy tüzek jellemezték: több volt ugyan a tűzesetek száma, de a kár értéke általában csak ezer-tízezer forint között változott, az előbb említett néhány kirívó esetet leszámítva. A megyei parancsnokhelyettes elmondta: mindez annak köszönhető, hogy o keletkező tüzeket azonnal jelentették. A múlt esztendő tapasztalatait összegezve gondként vetődött föl, hogy az irányító szervek, vállalatok és üzemek nem élnek eléggé a propagandamunka lehetőségeivel. Ez legtöbbször formális. Ezért kap nagyobb hangsúlyt 1977- ben a tűzmegelőzéssel kapcsolatos. propaganda. A megyei parancsnokság a TIT-tel és a Hazafias Népfronttal közösen szeretné ismertetni a lakossággal a különböző veszélylehetőségeket. Szervezettebb lesz az iskolai oktatás.' Hasonló feladatok várnak az intézményekre, vállalatokra is. A filmvetítések, előadások során a munkahely tűzvédelme mellett az otthonunkról és környezetünkről is szó esik majd. N. J. trágyáért cserébe friss alomszalmát adunk. Néhány éve a háztáji marha- és sertésállomány Ber- zencén némileg visszaesett. Tavaly sikerült újra elérni a kívánt szintet, s ezt jövőre feltétlenül tovább emeljük. Erre különféle, a háztájira vonatkozó kedvezmények adnak garanciát. Újra megjött a tagok kedve. Egyre többen érdeklődnek a háztáji sertéstartás iránt, s megnövekedett a sertéstenyésztők száma is. Sajnos, olykor még előfordulnak elkedvetlenítő hibák. — Tavaly októberben egy tagunk hizlalt bikát adott le. Mivel az állat súlya tíz kilóval meghaladta a 750 kilót, a vételárból kilónként öt forintot levontak, pedig a szerződésben nem szerepel felső súlyhatár. Járkáltunk mi mindenfelé — eredmény nélkül. 1952 és 1954 között lakab Péter az Állami Biztosítónál jégkárbecslő-í^nfolyamot végzett. 1959-ben beiratkozott a közgazdasági technikumba, két évig járt oda, de egy időben dolgozni a szövetkezetben és utazni, tanulni — ez meghaladta az erejét, meg kellett hát szakítania tanulmányait. A szövetkezeti elnök elismerő szavai, a háztáji gazdaságok meggyőző eredményei azonban miAden. oklevél híján is bizonyítják: jó kezekbe adta a tsz közössége ezt a felelősségteljes tisztet. B. A.
