Somogyi Néplap, 1977. január (33. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-20 / 16. szám
Sok rendezvény, szép napló Megrendelték a tv-láncot Művelődés a mennyiségért À Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárában az Egyetértés szocialista brigád tizenhárom betanított munkásnője — átlagos életkoruk 42 év — nemcsak a munkaversenyfeladatok teljesítésében mutatott követendő példát, hanem a kulturális vállalásainak is becsülettel eleget tett — a bizonyítékok alapján korántsem csupán illendőségből vagy kötelességérzefcből. A rendezvények és az otthoni önművelés útjában sokszor alig áthágható akadály a három műszak, és egyik-másik férj sem veszi jó néven, ha hosszan tart a brigád-összejövetel. A napló még sokrétű, értékes tevékenységről árulkodik. Nemcsak az előírások kényszere miatt odavetett "-tartalomjegyzék-«, hanem a brigádtagok egyén iségének tükre is. Kitűnik belőle például a közösség képzőművészet iránti érdeklődése : előadások Michelangelóról, Csontváry- ról, Rippl-Rónairól, látogatás a pécsi Csőn tváry-múzeumban, rendszeres kapcsolat Czinkotay Frigyes helyi festőművésszel stb. — Voltak a Rippl-Rónai- képtárban? — Hogyne, nem is egyszer. — Melyik képre emlékeznek a legszívesebben? Tanácstalan hallgatás után a válasz: — A cím nem fontos. Csali a látvány... Valami dereng. Képfoszlányok az emlékezet legmélyéről. A szépség iránti vonzalom vitathatatlan, ám az élmény felületessége is kétségtelen. Vagy csak az igény fontos? A folyosón hirdetőtáibla: az Egyetértés szocialista brigád versenyfelhívása. Rajta felszólítás az üzemi könyvtár rendszeres látogatására. A napló szerint mind a tizenhárom munkásnő rendszeresen ólvas, s ebben semmi okunk kételkedni. — Ki a legkedvesebb írója? — Berkesi András. Szinte minden művét olvastam, — Mit tudnak a Somogybán született Lengyel Józsefről? A felelet ismét bizonytalan. A napló már konkrétabb felvilágosítást nyújt a legolvasottabb írókról: Berkesi mellett Csehov, Chandler, Sásdi Sándor, valamint a hazai klasszikusok. A névsor értékrendje igen vegyes: tervezettségnek, megalapozottságnak, tudatosságnak nyoma sincs. Elegendő hát a könyvtárlátogatás ténye? — Színházba is járnak? — Igen, a brigádnak három színházbérlete van. Felváltva használjuk őket attól függően, ki ér rá. — Mit láttak az utóbbi időszakban? — Pompadour, Cirkuszhercegnő ... Lapozgatom a brigádnaplót, gyönyörködöm a gondos írásban, ' az igényesen összeválogatott képekben, élvezettel jegyezgetem a gazdag "eseménynaptárt-. Megemlékezések Rákócziról, brigádgyűlés Luis Corvalánért, rendezvény a győzelem napja alkalmából stb. De: vannak olyan tagok, akik megelégszenek azzal, ha munkatársnőjük elmeséli nekik az elolvasott könyv cselekményét Némelyek semmit sem tudnak a megye nagy szülötteiről, mások legemlékezetesebb színházi élménye a Csárdáskirálynő. Nyilvánvaló rosszindulat lenne mindezeket a fogyatékosságokat a remekül dolgozó, valódi közösséggé forrott tizenhárom asszony, netán az áldozatkész brigádvezető nyakába varrni. Hiszen igényeik vannak, vonzódnak a képzőművészet, a színház, az irodalom iránt. Színvonalas brigádklubot is létrehoztak. A hibákról ezúttal azért nem hallgathatunk, mert mint cseppiben a tenger, híven tükrözik a különben igen eredményesen működő brigád- mozgalom országszerte jellemző árnyoldalait: a kulturális vállalások mennyiségközpontúságát, a minőségi irányítás, a tervszerűség viszonylagos hiányát, a rendezvények ösz- szeállításának esetlegességeit. Mert a kulturális vállalások célja nem kizárólag a szellemi igények fölébresztése, az állandó önképzés belső kényszerének megteremtése, hanem a rendszeres művelődés alapjainak megtervezése is. A képzett munkásság — társadalmunk: szükségszerű fundamentuma. Tudatának formálása sem intézhető hát el véletlenszerű, mennyiségközpon- tú vállalásokkal. Lengyel András Védett természeti értékek Négyszáz éves íölqy és tűzpiros csodahofryó A szép tájú Somogy helyi jelentőségű, védelemre érdemes természeti értékeit a múlt évben feltárták. A megyei tanács végrehajtó bizottsága most védetté nyilvánította ezeket. A botanikusok már régóta figyelték — és több közleményben le is írták — az Iharos határában lévő magyartölgyest, fenntartását tájképi értéke indokolja. A fák életkorát száz évre becsülik. Gálosfa határában található homokkő képződményen több száz éve alakult ki a csepegőforrás, amelynek különleges klímájában — a gyertyános alatt — több érdekes növény tenyészik: a kontyvirág, a szakáil|ts szegfű, a díszes veseharaszt, a lónyelvű csalán, a kapettnyak és a mezei zsálya. Bőszénfa határában, a farkaslaki erdőben a Zselic- ség jellegzetes erdőtársulásai is megtalálhatók: az ezüsthársas bükkös és a gyertyános koesánytalam tölgyes évszázados fákat is őriz. Somogy legszebb kocsányos tölgyfasora a Kadarkút—Szigetvár közötti műútról Ladnál leágazó földutat szegélyezi 1300 méter hosszúságban. Ezek a 120 éves famatuzsálemek éppen úgy védettek, mint Bárdudvarnok után az útra hajló vadgesztenyesor. Védettséget kapott Nagyatádon, a Dóasa György utcában is a 100—120 éves vadgesztanyesor. Néhány facsoport is szerepel a listán. A nagyatádi szülőotthon kertjét díszítő platánok és vadgesztenyék — a maguk több mint száz évével — még fiatalnak számítanak a bolhói öreg tölgyeshez képest. Három fa van itt, amelynek korát négyszáz évben állapították meg. A tölgyóriások átmérője 220—270 centiméter között van. Somogytarnócán egy 350 I éves, Tótújfaluban pedig egy 400 éves kocsányos tölgyet nyilvánítottak védetté. A megyében egyedülálló az a rezgő nyár, amely Csorna határában száz éve él, és két ember is alig tudná mellmagasságban átkarolni. A táj esztétikai szépsége is indokolja a simongáti kastélypark, a babócsai várdombnak és környékének, valamint a baiatonboglári feketefenyő- erdőnek a védetté nyilvánítását. Él néhány olyan növényfaj is Somogybán, amelyet csak akkor lehet megmenteni a kipusztulástól, ha védelem alá helyezik. Az örökzöld lónyelvű csodabogyó tűzpiros virágai miatt nagyon keresett. Az erdőt járva sokan gyűjtötték dekorációnak, kerti növénynek. Éppen ezért lehet egyre ritkábban megtalálni. Még kevesebb helyen él már a szúrós csodabogyó, ezért szorul védelemre. Egyik legkedveltebb vadvirág a ciklámen, a somogyi bükkösök és gyertyánosok alján tenyészik. Vágott virágként sokan értékesítik, ám ez nem veszélyezteti létét. Egyre gyakoribb azonban a ciklámengübó árusítása, s ha ezt nem szüntetnék meg, utódaink már csak hírből ismernék ezt a szép virágot. Gwendolyn Brooks Äw, ig-iBæl Csúnyább kisfiút még nem látott a világ. Mindenki ezt mondta róla. Még az anyjának is feltűnt — mikor a kék kötényes nővérke bejött a szülőotthon északkeleti szárnyába, és lehajolt, hogy a pufók fenekű, visongó, pelenkás kis csomagot óvatosan a várakozó anyai kézbe helyezze —, hogy ez nem az az aranyos kis csecsemő-rendellenesség, amit kinő a gyerek, mint a hurkákat, kiütéseket. .4 le- fittyedt ajak, a szétáiló fülek, a kidülledt és vad szem, a fénytelen fakó, barna bőr, és ami a legkínosabb: a nagy fej — mindezek a természet nyers erejéről tanúskodtak. Ősi származásról. Az apja rá sem tudott nézni. Anyja feltornyozta mutatós, festett haját, fiát pedig besorolta hajtűi, szívszerelmei, tánccipői, elnyűtt papírrózsái közé. Jelentett neki annyit, mint ezek a kellékek, de semmivel sem többet. Amint a kis Lincoln növekedett és egyre csúnyább lett, kezdte sejteni, hogy valami nincs rendben. Igyekezett apja kedvébe járni, vitte neki a gyufát, és félreug- rott rohanó, nagy lépteinek zajára, mosolygott, adni, adni vágyott — minden hiába! Még a karácsony és a húsvét sem volt jó. Ott ült a tsaládi ünnepi asztalnál, gyönyörködött a krumplipüré- ben, az aranypiros sonka vagy az ünnepi szárnyas látványában, de amikor felpillantott a tányérjából, érezte- hogy felbosszantott valakit. Milyen kár, milyen kár. Ennyi szeretet, és nem talál viszonzásra. A kis Lincoln mindenkit szeretett. A hangyákat. Az átváltozó hernyót. Gyakran távollevő anyját. Az óvó nénit. Az óvó nénit — aki egyrészt sajnálatból, nagyobbrészt viszolygásból törődött vele. A többiek hozzá szaladtak rajzukat lobogtatva, Lincoln is vitte a sajátját. Az óvónő igyekezett uavan- olyan kedves lenni vele, mint a többiekkel, de nehezen ment. Hisz ő maga kék szemű, napsugárhajú — csupa szépség, csupa finomság, csupa édes vaníliaillat. Egyik délután észrevette, hogy a kisfiú üres tekintettel bámul maga elé az előszobában. Furcsa volt, mert a csengő már rég megszólalt, a gyerekek mind hazamentek. Elfogta a szánalom. Felhúzta a kesztyűjét, és vidáman azt mondta a gyereknek, hogy hazakíséri. Hősiesen vágott neki, kézen fogta a kisfiút. De alig tettek néhány lépést, máris megbánta. A kis majom. Muszáj mindenkinek őket bámulni? És hogy szorítja a kezét? Valósággal belemar ... Hétéves korában egy testvérpárt szeretett, egy fiút és egy kislányt, akik a szomszédba költöztek. Szépek voltak. Jól öltözöttek. Sokszor könyörületesek hozzá. Szíve-, sen voltak vele, mert Lincoln leleményes volt, játékokat talált ki,- történeteket mesélt. De mikor kellemesebb barátok jelentek meg a láthatáron, szépen hátat fordítottak neki. Megvetette magát, hogy olyan hálásan köszön vissza nekik, hogy mindezek után mégis olyan jól érzi magát velük. Sokat nézte magát a tükörben. Mit tehetne? De hát a fejét nem lehet összezsugorítani. Nem lehet leragasztani a fülét. Egyszer, szintén még hétéves korában, történt valami. Egy belvárosi moziban volt az anyjával, és egy fehér ember, aki mögötte ült, a kis Lincre mutogatva hangosan súgta a szomszédjának: Találkozó a várószobában A január 6-i újságok adták hírül az egészségügyi miniszter rendeletét a szülészeti, nőgyógyászati és az újszülöttosztályok látogatásának megváltozott rendjéről. A miniszter kötelezte a megyei tanácsok egészségügyi osztályát és a kórházakat, hogy ennek megfelelően tegyék meg a szükséges intézkedéseket. A rendelet kitiltja a szülészeti osztályról a virágot — nemcsak a cserepesét, hanem a vágottat is. — Miért volt erre szükség? — kérdeztük dr. Varga Leventét, a megyei tanács egészség- ügyi osztályának vezetőjét. — Sok fertőzés forrása volt a virág. Főleg a cserepes, hiszen a föld terjeszti a tetanuszt, ezért még a folyosóról is száműzik a dekorációként kirakott növényt. Kiderült, hogy hasonló veszélyt idéz elő a vágott szegfű vagy rózsa is. így bármiennyire kedves szokás a virágcsokor, a kismama ezt csak otthon kaphatja meg. — A rendelet értelmében nem mehetnek be a látogatók azokba a kórtermekbe, melyekben a kismamák fekszenek, és az újszülötteket is csak televízión vagy ablakon keresztül mutathatják meg. — Ez egy régi gondot szüntet meg. Nemcsak az orvosok és a gyógykezelés szempontjából fontos, hogy ne teljen meg a szülészeti osztály látogatókkal. A kismama érdeke is azt kívánja, hogy minél hamarabb egészségesen távozzék gyermekével. Az újszülöttekhez eddig sem engedtünk látogatókat; a kaposvári kórházban már évek óta működik a tv-lánc, amelyen mindenki láthatja a kicsiket. — A megyében egyedül Kaposváron volt televíziós újszülöttosztály, most mindenütt be kell vezetni. — Igen. Megrendeljük a tv- láncot a nagyatádi, a siófoki és a marcali kórház részére, s amint megkapjuk, bevezetjük. Határidőt, sajnos, nem tudunk mondani, mert minden kórház most rendeli meg. Ahogy az ipar ki tudja elégíteni az igényeket, úgy tudjuk má is alkalmazni. — A megyében szülőotthonok is működnek. Azokban is bevezetik a tv-láncot? — Egyelőre nem. A lengyeltóti és a barcsi otthonban nem születik olyan sok gyerek, hogy ezt indokolttá tenné. A gyerekeknek ugyanis egészségügyi szempontból teljesen mindegy, hogy ablakon vagy tv-képernyőn keresztül mutatják meg őket, lényeg az, hogy ne kapjanak fertőzést. Ezekben a szülőotthonokban pedig van olyan helyiség, amelyben meg tudjuk ezt oldani. A kaposvári kórházban már nehezebb lenne. — Nézd! Mindig ilyet akartam neked mutatni! A faj egyik legjellemzőbb példánya. Nem olyan felhígított, mint amilyeneket mostanában lát az ember az utcán, hanem valódi néger. Fekete, csúnya, idegen. Lerí róla a vadság. A kifejezéstelen tompaság. Ez az igazi! Anyja felugrott a székről, bársonybarna arcbőrét keretező festett haja vörösebben lángolt, mint valaha, és ezt rikácsolta: — Menjen a... menjen... — de nem fejezte be. A kis Lincolnt lerántotta az ülésről, az pedig megbabonázva bámult a férfira, aki őt ilyen alaposan fölmérte, aki új értelmet adott életének. Hazafelé egész úton sugárzott a boldogságtól. Persze, nem örült, hogy azt mondták rá, "csúnya« — de hát ehhez már eléggé hozzá volt szokva. Az a kifejezés ragadt meg benne a sok mindenféléből, amit alig értett, hogy »ez az igazi«. Nem tudta pontosan, miért, de tetszett neki. Nagyon tetszett. Amikor megbántották, vagy túlságosan megbámulták — túlságosan sokat hagyták egyedül, — mindig erre gondolt. Azt mondta magában: "azért mégiscsak én vagyok az igazi«. Képes Anna fordítása — Várószobáról, illetve olyan helyiségről kell gondoskodni, amelyben a kismama találkozhat a látogatóval. — Máris intézkedtünk ilyenek kialakításáról. A legkevesebb gondot az új nagyatádi kórház okozza, amely már rendelkezik ilyen helyiséggel. A legnehezebb helyzetben a kaposvári kórház van, amelynek szülészeti, nőgyógyászati osztálya rendkívül zsúfolt. Ennek ellenére megtaláljuk a megoldást. — Amíg a kismama ki tud menni a várószobába, eltelik egy vagy két nap. Előtte hogyan tartja a kapcsolatot « külvilággal? — Telefonon beszélhet a folyosón várakozó hozzátartozójával, és megoldjuk az üzenetközvetítést is. — Kaposváron az országban elsők között bevezették a látogatójegyet. Ennek a gyakorlatnak továbbfejlesztése lesz az új rend. Mit várnak tőle? — Nyűgöd tasbb orvosi munkát, gyorsabb gyógyulást A hozzátartozóktól pedig megértést. Hiszen mindez a kismamák és a gyerekek érdekében történik. S. M. Bőgős hajó restaurálása A Közlekedési Múzeumban év? nie több mint 150 darab különféle múzeumi tárgyat restaurálnak. A felújított modelleket, régi használati eszközöket folyamatosan mutatják be * nagyközönségnek. Óvodát avattak Balatonszabadiban NAPKÖZIS óvodát avattak tegnap Balatonszabadiban. Az ünnepségen részt vett Balassa Béla, a Siófoki Járási Párt- bizottság első titkára és Viro- vecz József, a járási hivatal elnöke. A korszerűen berendezett, központi fűtéssel ellátott, több mint egymillió forint értékű épület — a renovált régi helyiségekkel együtt — most 120 gyereknek adhat nappali otthont. Tágas foglalkozásteremmel, fürdőszobával, orvosi rendelővel, iroda- helyiségekkel gazdagodott az intézmény. Az építkezés első szakaszában a konyhát bővítették, s ez 1976 januártól üzemel. Az avatóünnepségen Németh János tanácselnök a többi között elmondta, hogy e fontos beruházás megvalósulásának lényeges alapja a társadalmi összefogás, a társadalmi munka volt. A megyei tanács 600 ezer forintot adott az óvodaépítéshez, a többi pénzt a község lakói, a környék vállalatai, szövetkezetei társadalmi munkával teremtették elő. Az építkezés megkezdése előtt a község párt- és állami vezetői megkérdezték a lakókat, a szocialista brigádokat, vállalatokat, hogy menynyi segítséget tudnak adni e fontos beruházás megvalósításához. A balatonszabadi lakók közül sokan tíz-tizenöt napi munkát is vállaltak. A MAHART Balatoni Hajózási Üzemigazgatóságának szocialista brigádjai például a balatonszabadi termelőszövetkezet földjén cukorrépát takarítottak be egy vasárnap, s az e munkával keresett pénzt az óvoda építésére fordították. Ezenkívül tízezer forint értékű társadalmi munkával is segítettek, A siófoki Sió Termelőszövetkezet tízezer forint értékű társadalmi munkával, a balatonszabadi November 7. Tsz pedig 150 ezer forinttal járult hozzá a költségekhez. Sorolhatnánk tovább a lelkesítő példákat. Becsületesen dolgoztak a szülők, sőt a nagyszülők is az építkezésen. Néhányan közülük az Érdemes társadalmi munkás kitüntetést kapták a Hazafias Népfront Somogy megyei Bizottságának elnökségétől. Három kisiparost — Kis Mihály és Ferenczi Imre kőműveseket, valamint Hosszú Endre asztalost — pedig a Kiváló társadalmi munkás jelvénnyel tüntették ki. Németh János beszámolójában a többi között azt is megemlítette, hogy a községi KISZ-bizottság — a siómarosi KISZ-szervezeten kívül — meg sem kísérelte teljesíteni vállalásait. AZ ÜNNEPI beszéd után Balassa Béla, a járási pártbizottság első titkára vágta el az óvoda bejáratánál a nemzetiszínű szalagot, adta át a községnek az új létesítményt. A helyi úttörők énekkara és az óvodások hangulatos műsorral kedveskedtek az ünnepség részvevőinek. Labdajáték a gyógyítás szolgálatában A labdajátékot is a gyógyítás szolgálatába állították Debrecenben, az orvostudományi egyetem ortopéd-klinikáján: Fodor Mihály lakatos magyar válogatott birkózó ko- sárlabdapalánkot készített és szerelt fel a súlyfürdő két végére. A műtétek utáni játékos torna jelentősen segíti és meggyorsítja a rehabilitációt.
