Somogyi Néplap, 1977. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-20 / 16. szám

„Nem tudnék jószág nélkül élni” 487 forint túlszámlázás Munkában a kereskedelmi felügyelők A háztáji és egyéb kisterme- lésbeD elért kiváló eredmé­nyekért a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 197« végén 11 kistermelőnek ado­mányozta a Mezőgazdaság Ki­váló Dolgozója kitüntetést. özvegy Koroncz M ihdlynê Balatonfanyvesen lakik. Fejés után értük. Egy kicsit ledőlt, hogy kipihenje a napot, de jöttünkre fölkelt, és kiballa­gott velünk az istállóba. A Kávé, a legnagyobb és leg­több tejet adó szimentáli faj­ta jámboran kérődzőit. Tiszta az istálló, a sarok­ban a friss szalmán két kis- borjú ácsorog, bámul ránk nagy szemével. Ikrek, nem­rég születtek. A békés Kávé az istálló rekordere, 1975-ben 8800 liter tejet adott. »Leá­nya-«, Gyöngyi még messze marad mögötte, »csak« 6300 literiig vitte eddig. — Édesapám erdész volt, kint laktunk az erdőben, a legközelebbi falutól is hat ki­lométerre. Sokan voltunk gye­rekek. a fizetés meg kevés, hát állatokat tartottunk. Egy­szer — tizenhárom éves ko­romban —. egyedül maradtunk otthon testvéreimmel, amikor az egyik tehén keservesen bőgni kezdett. Elleni készült. Kirohantam az útra, és segít­ségért kiabáltam, de nem járt arra egy lélek sem. Mit te­hettünk, magunk segédkez­tünk az ellesnél. A múlt év első felében 15 700 liter tejet értékesítettek a tejipari vállalaton keresztül. Ez egy tehénre számítva, évi átlagban 6280 litert jelent. Rendszeresen árulnak néhány környékbeli ismerősnek is, naponta átlag 7 litert. Ha vannak borjak (és mindig vannak — az ellési forgó egy éven belül van), altkor az még borianként napi 10 litert je­lent. Ezeket összeadva körül­belül 1200 liter átlagot kelle­ne a már kiszámítotthoz hoz­záadni, az eredmény tehát 7400 liter körül van. — Voltak itt az este, meg­vennének egy tehenet. Hu­szonötezret ígértek érte, de nem adtam oda. Semmi pén­zért. A legszívesebben meg­tartanám a borjakat is. Tud­ja, a fiam is szereti az álla­tokat. Ha az istálló a nagy­árokig, az erdőig érne, akkor is tele lenne! Kézzel fej. így kezdte, így folytatja ma is, pedig áll ott egy ügyes szerkezet — a ház­táji fejőgép. Most egy fiatal- asszony segít neki, de általá­ban maga feji az állatokat, hajnalban, délben, meg este nyolc után. — Nem szeretek a fejőgép­pel bánni. A menyem inkább használta. Én már maradok a két kezemnél. Pedig nézze, milyen hibás. Építkezés köz­ben beszorult két gerenda közé, és eltörött. ' Csúnyán forrt össze. »Doktor úr, tu­dok vele dolgozni?« — kér­deztem. »Hát hiba nincs vele, csak szépséghiba«. »Na, akkor jól lesz így is!« És látja, most ez még erősebb, mint a má­sik. Százhat liter tej a mai ered­mény, ennyit küldött a csar­nokba. A két borjú meg 20 litert kapott. 4,1 zsírszázalé­kos a kifejt tejük, ezért a vállalattól hat forintot kap­nak. Tíz litert fogyaszt el egy borjú naponta, ez hatvan fo­rint. Tejporral jobb volna, mert az olcsóbb, csak azt a háztáji gazdaság nem kaphat. A konyhában fehér hűtőlá­da áll. A Keszthelyi Tejipari Vállalat adta nekik haszná­latra. Elfér benne minden, kétszáz literes az űrtartalma. Nemcsak a tejipari vállalat segíti őket. A nyári aszályos időben a kéthelyi Aranyka­lász Tsz zöld takarmányt adott. Nagy szükségük volt rá, anélkül bajban lettek volna. Csak az úttal ne volna gond. I Koroncz Mihályné 71 éves, fia napközben dolgozni jár, így ha rossz az idő, a tejet maga hordja ki a tejeskocsi­hoz, az utca végébe, mintegy hatvan méterre. Mert hogy olyankor járhatatlan az út, nem tud az autó bejönni raj­ta. Nehéz egy idős asszony­nak naponta több mint száz liter tejet cipelni. Több panaszt nem említ, in­kább mesél az életéről, a fiá­ról, az állatairóL Gondolatai fürgék, egy cseppnyi fáradt­ság vagy szomorúság sem bujkál bennük. Még sokáig szeretne dolgozni; mesél a munkáról, az állattal való tö­rődésről. Észre sem vesszük hogyan, egyszer csak ott tér­depel a konyha kövén, úgy mutatja: ha tele van a Kávé tőgye, majd a földig ér, le kell térdelni mellé az istál­lóban, hogy ki lehessen fejni. Rencsik András Tavaly összesen 11 nagy, átfogó, úgynevezett témavizs­gálatot tartottak a megyében a kereskedelmi felügyelőség munkatársai. Ebből kilenc or­szágos vizsgálat volt, kettő pedig megyei. Több ízben is konkrét bejelentéseknek néz­tek utána, és más ellenőrzé­seket is tartottak. Nagy és tanulságos anyag ez: pontos kép arról, hogy egy-egy áru­cikk forgalmazásának meny­nyiben szabályosak a körül­ményei, az árak megfelel­nek-e a hatósági előírásoknak, ügyelnek-e a boltokban, a vendéglátó egységekben a mi­nőségre. A kereskedelmi felügyelők munkája a fogyasztói érdek- védelmet szolgálja: egyfajta visszatartó erő egyes keres­kedelmi dolgozók túlkapásai­val és minőségrontásával szemben. — Milyen tapasztalatokat szereztek a rendszeres ellen­őrzések során — kérdeztük Ádám Lászlótól, a felügyelő­ség vezetőjétől. — A megyében mintegy 2600—2700 kereskedelmi egy­ség van. Mi egy évben 1000— 1200 helyre jutunk el, tehát az összesnek csak mintegy 35 —40 százalékába. így előfor­dulhat, hogy akad bolt, büfé, ahova két évig egyszer se me­gyünk. Ezért vizsgálatainknak olyan alaposaknak és tárgyi­lagosaknak kell lenniük, hogy megfelelő visszatartó erőt je­lentsenek. Tavaly 1026 vizsgálatot tar­tottunk, legtöbbet, 387-et a vendéglátóiparban és 260-at az élelmiszer-kereskedelem­ben. 24 alkalommal megpró­báltuk áttekinteni egyes ipar- vállalatoknál a minőségvé­delmet: hogyan készítik elő szállításra az egyes terméke­ket, és mennyire biztosították az árut sérülés ellen. Az adatok értékelésében azt veszik figyelembe a fel­ügyelőségen, hogy nőtt-e vagy csökkent a feltárt hiányossá­gok száma. Ez a mutató azonban nem függ össze szo­rosan a kereskedelmi mun­ka színvonalának javulásával, inkább a felügyelők munkájá­nak alaposságát jellemzi. Ilyenkor azért sok általánosít­ható tapasztalatot is szerez­nek. Ezeket rendszerint át­iratokban közük a vállalatok­kal, szövetkezetekkel. A ke­reskedelmi munka szakszerű­ségét csorbító konkrét hibák szélesebb körű feltárása és megszüntetése a belső ellenőr­zés és a gazdasági vezetés dol­ga. Van olyan helyzet is, amikor kötelező határozat írja elő a vállalatvezetőségnek, mit és hol javítson ki sürgő­sen. Tallózunk a számok között. A különböző vétségek miatt alkalmazott felelősségre voná­sok száma tavaly 1975-höz ké­pest csökkent. Az ok — saj­nos — a kevesebb vizsgálat. 1975-ben a 278 felelősségre vonás a vizsgált egységek 24,2 százalékát érintette, míg a tavalyi 265 büntetést a »meglátogatott« helyek 25,8 százalékának rótták ki. A legtöbb büntetést árdrágítás, hamis számolás és hamis mé­rés miatt adták ki. A külön­böző esetek közül kirívó Gács Lajos felszolgálóé. Ö a bala- tonboglári Hullám étteremben 1459 forintos számlánál 487 forint 90 fillért számolt föl jogtalanul. A kereskedelmi felügyelők tavaly 1698 étel, ital és élel­miszer minőségét vizsgálták meg, s 24 százalékát találták kifogásolhatónak. A több mint másfél ezer ellenőrzésből 556-ot különböző minőségvizs­gáló intézetekkel (KÉRMI, MÉVI) együtt végeztek, s a több mint félezer minta 37 százalékát találták szabályta­lannak, a szabványtól, elő­írástól eltérőnek. Különösen sok baj volt a fagylaltárusok­kal. Tavaly nyáron — főként a Balatonnál — 58 mintát vettek, és ebből 45 mintánál vagy súlyhiányt, vagy keve­sebb szárazanyag-tartalmat, illetve egyéb hibát állapítot­tak meg. A balatoni fagylalt­árusok között sok a magán- kisiparos. A kirótt bírságok száma tavaly huszoneggyel kevesebb volt, mint 1975-ben. Nőtt vi­szont az egy főre kiszabott bírságok összege: 1394 forint­ról 1535 forintra. — Különösen sok helyen tapasztaltuk — mondja Ádám László —, hogy nincs tisz­tázva a szabad kasszás üzle­tek helyzete. Én itt a vállalati, szövetkezeti vezetők felelőssé­gét hangsúlyoznám. Sokan úgy gondolják: ha kiadták az üzletet »gebinbe«, nincs vele több gond. Pedig nagyon is oda kellene figyelni. A 186 szabad kasszás egységben tar­tott vizsgálatból 128 helyen találtunk szabálytalanságo­kat. Sőt, az egy-egy bírság átlagos összege is itt a leg­magasabb: 1588 forint. A sza­bad kasszás forma jó, a rugal­masabb kereskedelmet segíti, de a helyi vezetőknek több­ször az üzleteken kellene tar­taniuk a szemüket. — Milyen segítséget kapnak munkájukhoz? < — A minőségvizsgáló inté­zetek szakmai közreműködé­sén kívül sokat köszönhetünk az SZMT társadalmi ellen­őreinek. Tavaly 71-en vettek részt a munkánkban. Cs. T. Less-e vásártér? Változó szemlélet, változatiau gondok Növényvédelmi tájékoztató A palántaágyak talajfertőtlenítéséről Csávázott vetőmagot csak fertőtlenített földbe célszerű elvetni. A zöldségfélék pa­lántanevelése során elsősorban a palántadőlést okozó gombák ellen szükséges az alapos és gondos megelőző védekezés. Ezek a gombák a talajban él­nek, s a növények szik alatti szárrészét veszélyeztetik. Há­zikerti termesztésiben is meg­oldható a megelőző védeke­zés, a melegágyak magtakaró földjének fertőtlenítésével. A zöldségmagvakat, nagy­ságtól függően 0,5—1,5 cm Ipari vállalat gyakorlattal rendelkező gyors- és gépírót keres Ajánlatokat: »Ipari vállalat- jeligére, 117571 számra a hirdetőbe. (117571) vastag, fertőtlenített talajjal kell takarni. (A takaró föld fertőtlenítésére a TMTD 85 használható, 4—6 dkg/négy- zetméteres adagolásban.) A szükséges anyagot kb. tízsze­res mennyiségű száraz ho­mokkal, majd a magtakaró földdel elkeverjük, s ezt a keveréket kell a vetőmagra szórni (a szer. ha közvetlenül a magra szórjuk, csírázásgát­ló hatású lehet!). Beöntözéssel akkor végez­zünk talajfertőtlenítést, ha' a magtakaró föld fertőtlenítése valamilyen ok miatt elma­radt. Az öntözéses talajfer­tőtlenítésre is a TMTD 35-ös készítményt használjuk, 20—30 g szert 5 liter vízben felold­va, s ezt a mennyiséget 1 négyzetméter felületre locsoló­kannával adjuk. A palántanevelés során alapvető követelmény a kö­vetkezetesség! Csávázott mag- hcxz, fertőtlenített talajhoz fertőtlenített eszközöket kell használni ! A palántanevelés megkezdése előtt ezért java­solt a palántaágy kereteit, ablakait és a palántanevelés során használt különböző esz­közöket (ládát, cserepet, mű­velő szerszámokat stb.) 2,5 százalékos formalin-, vagy 1,5 százalékos rézgáücoldattal le­mosni. A korai káposztafélék már kelnek, illetve néhol elérték a lombleveles fejlettséget. Ilyenkor a peronoszpóra a legveszedelmesebb betegség, melytől a fiatal növényeket védeni kell. A fiatal káposz­tát, karalábét, karfiolt Ditha- ne M—45 0,2 százalékos olda­tával (0,05 százalékos Nonit nedvesítőszer hozzáadásával) permetezzük. A permetezést a í tápkockába ültetfe és az ere- dés után meg kell ismételni. A korai salátánál, kelés után — egy lombleveles korban — javasolt a botritisz és a pe­ronoszpóra ellen a 0,2 százalé­kos TMTD 85-ös készítmény­nyel való permetezés. 1976-BAN 800 ellenőrzés so­rán mindössze hét szabály­sértési eljárást kezdeményez­tek a kaposvári állategészség­ügyi szakemberek. Tizenkét hónap alatt egyetlen ételmér­gezés vagy járványos állat- megbetegedés sem volt. Két évvel ezelőtt dr. Göcző Sán­dor még felháborító esetekről számolt be. Szennylé csöpö­gött az egyik étterem hús­vágó asztalára, több üzletben még kézmosási lehetőség sem volt, jó néhány mázsa fogyasz­tásra alkalmatlan húst kellett elkobozniuk...) Most öröm­mel újságolta a helyzet ala­pos megváltozását. — Akkoriban a legtöbb fej­fájást a MÉK vágóhídja, il­letve »húsüzeme« okozta. Az­óta a vállalat vezetői megér­tették, hogy ez az üzem nem­csak az élelmiszer-higiénia, hanem a gazdaságosság köve­telményeinek sem felelt meg. A vágóhidat tavaly átvette a főiskolai tangazdaság. Évente 8000 sertést vágnak le. A megyei vendéglátóipari vállalat »Kapos« húselosztó­jára sem lehet ráismerni. Két hónapja új csempefal ragyog, a helyiségen átvezető szenny- vízcsöveket befalazták, illetve kívülre vezették. Másfél éve í még »középkori viszonyok« A DÉLVIÊP vertikális építésvezetősége fölvesz — anyagügyintézői munkakörbe - érettségizett munkaerőt Jelentkezés: DÊLVIÉP vertikális építésvezetősége, Kaposvár, Szokola-telep, Zeller István építésvezetőnél. 1117622) Szakmai előadások kistermelőknek (Tudósítónktól.) A marcali áfész körzetében kialakítják, szakosítják a kis­gazdaságok termelését. A mesztegnyői körzetben pél­dául főleg a zöldségféléket, Ni'klán, Hódosháton és So- mogyfajszon a szamócát akarják elterjeszteni. Azt sze­retnék, ha Marcaliban zöldsé­get és gyümölcsöt egyaránt termelnének. Körzetük min­den községében tenyésztik a házinyulat, és ennél a szövet­kezetnél alakult meg a me­gyében elsőként a sertéste­nyésztő szakcsoport. Januárban és februárban rendszeresen előadásokat tar­tanak a kistermelők, az állat- tenyésztők részére. A szövet­kezet szakemberei neves egyetemi tanárokat hívtak meg előadóknak a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemről, a nyúltenyésztéssel kapcsola­tos tájékoztatásokat pedig a Bikali Állami Gazdaság szak- tanácsadói tartják. Ebben a két hónapban az áfész mű­ködési területén összesen tíz előadást szerveznek a ker­tészkedő, állattenyésztéssel foglalkozó kistermelőknek. uralkodtak az építők Május 1. utcai üzemi konyháján is. Most dicséretet kaptak a mintaszerű tisztaságért. A tavalyi hét szabálysértési eljárás egyikét a Rákóczi téri bisztró vezetői ellen kezdemé­nyezték. Azóta ott is új hűtő­ket állítottak be, kimeszeltek és csempéztek. A Cser vendéglőben az el­lenőrzés során 30 kiló rom­lott húst találtak. Többet ren­deltek ugyanis, mint amennyi a hűtőterükben elfér. A fele­lősségre vonás óta itt is pon­tosan számítják ki a megren­deléseket ... Hiányosság és mulasztás most is előfordul. A húskom­binát például termékeinek egy részénél nem tünteti föl a szavatossági időt. Márpedig a főtt húskészítmények szava­tossági ideje hűtőszekrényben is csak néhány nap. A tejtermékek szavatossági ideje rendszerint leolvasható, csakhogy az áru gyakran az utolsó vagy utolsó előtti na­pon kerül az üzletbe. Az üz­letvezetők persze az egy hé­tig eltartható árufélékből leg­alább öt napra valót rendel­nek. így fordul elő, hogy a második napon érkező vevő lejárt szavatosságú árut talál. Ugyancsak a tejtermékekkel kapcsolatos kifogás a szállítás 'közben kirepedt zacskók tar­talmának ismételt felhaszná­lása. Hajnalban a boltok előtt lerakják a tejesládákat, ame­lyek portól és más módon is szenyeződhetnek. Este vagy másnap pedig ugyanezekben a műanyag ládákban visszaszál­lítják az üzembe a maradékot, ott újra vizsgálják az így begyűlt »elegytejet«, szűrik, forralják, majd újra zacskóba töltik és kiszállítják. Mindeb­ben nincs semmi szabályta­lan, a városi főállatorvos sze­rint higiéniai szempontból mégis elfogadhatatlan. A napokban jelent meg a tavaly hozott élelmiszertör­vény végrehajtási utasítása. Ez a jogszabály teszi az idén még megalapozottabbá és ha­tékonyabbá az élelmiszer-hi- giénikusok munkáját. Eddig csupán az állategész­ségügynek az emberek egész­ségét védő területéről volt szó. Talán ennél is nagyobbak a városnak az állatok egész­ségével összefüggő gondjai. A nem létező állatvásártér- rőlvanszó, azaz arról a terü­letről, ahol egyelőre csak a nelypénzszedő található meg az állatvásártár tartozékai kö­zül. Az ironikus hangot az indokolja, hogy több mint egy évtizede semmit sem vál­tozott a helyzet. Elképzelések és tervek voltak, csak az épí­tés nem kezdődött meg. Az állatok porban és sárban to­pognak ma is, kitéve sokféle fertőzésnek. Dr. Göcző Sándor szerint 1977 végre a megoldás éve! Készen vannak a tervek, és a napokban befejeződik a toponári városrész peremén húzódó terület kisajátítása is. Az új létesítmény bekerített területén mázsáház, állatvizs­gáló, mosdók, irodák, itatóhe­lyek, rakodóállomások . épül­nek. Az egyetlen ok, amiért most is túl optimistának lát­szik az őszi átadás terve, hogy az egész beruházásra mindössze 3 millió forint áll rendelkezésre. A KÉNYSZERVÁGÁSOKAT a húskombinát vágóhídján végzik. 1979-ig ezt meg is te­hetik, azután azonban már semmiképpen sem. A gyár rekonstrukciója során létre­jövő dobozoltsonka-üzemnek a legszigorúbb exportelőírá­soknak is meg kell felelnie, így tilos lesz a kényszervágás a gyár területén. A városi ta­nácsnak ezért külön kényszer- vágóhíd megépítéséről kell gondoskodnia. Dr. Göcző Sándor: — Az elmúlt két évben az állategészségügyi és a köz­egészségügyi helyzet javulása Kaposváron elsősorban a szemléletváltozásnak köszön­hető. b. r.

Next

/
Oldalképek
Tartalom