Somogyi Néplap, 1977. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-18 / 14. szám

Vége! ért Moszkvában a békeerik világfóruma (folytatás az 1. oldalról) különböző társadalmi rend­szerben élnek, különböző pár­tokhoz tartoznak, eltérő világ­nézeti alapon állnak, de ve­lünk együtt vallják, hogy a szoros együttmunkálkodás a tartós békéért, a világ veszé­lyeztetettségének megszünte­téséért közös létérdekünk. A kétnapos párbeszéd meg­mutatta: jóllehet nem minden kérdést értelmezünk teljesen azonos módon, mégis különös jelentőségű, hogy a vitát azon az alapon, annak tudatában folytattuk: ma már hasonlít­hatatlanul erősebb az, ami összeköt bennünket, mint ami szétválaszt: — Korunk realitása — mon­dotta a továbbiakban Kállai Gyula —, hogy világszerte erősödik a felismerés: a Szov­jetunió, a szocialista országok, a kommunista és munkáspár­tok nélkül nem lehet megol­dani a béke, a nemzeti füg­getlenség és a társadalmi ha­ladás problémáit. A fórum munkája is bebizonyította, hogy a különböző társadalmi erők közös fellépése a béke­harc döntő tényezője. — Kontinensünk térképéről eltűntek a több évtizedig uralkodó fasiszta rendszerek. Létrejött az egységes Vietnam, s új Laosz született. Mélyre­hatóan megváltoztak az ázsiai térség politikai erőviszonyai is, mindez új lehetőséget nyi­tott az ázsiai biztonsági rend­szer megteremtéséhez. — A helsinki világfórum a^ fegyverkezési hajsza ellen, aç leszerelésért és az enyhülésért 1976 őszén új lendületet adott a katonai enyhülésért vívott küzdelemnek. A mostani fó­rumon is sokan kifejtették: semmi sem indokolja, hogy naponta csaknem egymilliárd dollárt fordítsanak gyilkoló eszközökre. Itt az ideje, hogy az emberiséget végképp meg­szabadítsuk a hidegháború és a háborús pszichózis fojtogató légkörétől. A világ népeinek társadal­mi rendszerüktől független az a legfőbb vágyuk, hogy ne a tömepusztító fegyverek kiépí­tésében, hanem a népiólét emelésében, a társadalmi, egészségügyi és kulturális kér­dések mező" dósában verse­nyezzünk. Ezt a versenyt a vi­lág száz- és százmilliói a leg­nagyobb örömmel üdvözölnék. — Magyarországon, ahol e fórum munkáját nagy figye­lemmel kísérik, teljes az egy­ség közvéleményünk békevá­gva és kormányunk aktív békepoütikája között — hang­súlyozta Kállai Gyula. — Ott voltunk, ott vagyunk és to­vábbra is ott leszünk annak a világméretű harcnak az élvo- nalában, amely az emberiség békés, boldog életéért folyik. * * * A magyar delegáció a fó­rum idején több külföldi kül­döttséggel, neves békeharco­sokkal és közéleti személyisé­gekkel találkozott. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa két házának alelnö- kei hétfőn Moszkvában talál­koztak több ország parlamenti képviselőivel, akik riszt vet­tek a békeszerető erők vasár­Készliíődés Washingtonban o nap véget ért világi árumén. Alekszej Sityikov, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa szö­vetségi tanácsának elnöke, a találkozón elhangzott beszédé­ben kiemelte a parlamentek szerepének nagy jelentőségét a béke és a nemzetközi eny­hülés megszilárdításában. — A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa — mondotta — síkra száll a parlamentek közötti kapcsolatok elmélyítése mel­lett, ami összhangban áll a népeknek a béke megszilárdí­tására és az együttműködés továbbfejlesztésére irányuló törekvéseknek. A találkozón részt vett par­lamenti képviselők méltatták a békeszere* ő erők világfóru­mának eredményeit. Elsősor­ban .azt, hogy a nagyszabású találkozón — kido’gozták a békeszerető erők mozgalmá­nak st-atégiáját és taktikáját, és kijelölték e mozgalom be­folyása kiszélesítésének új út­jait. A Szovjetunió Legfe’sőbb Tanácsa két házának elnökei által a békeerők világfórumán részt vett parlamenti képvi­selők tiszteletére adott foga­dáson Kállai Gyula vezetésé­vel jelen voltak a magyar bé- keküldötíség kmviselő tarjai is. Mihail SPyikovnak, a szö­vetségi tanács elnökének üd­vözlő szavaira a magyar par­lamenti képviselők nevében Pethő Tibor, az Országos Bé­ketanács alelnöke válaszolt. Megérkezett Kubába a magyar küldöttség Dr. Szekér Gyula miniszter­elnök-helyettes megérkezett Havannába a KGST Végrehaj­tó Bizottsága január 18-án és 19-én megtartandó 79. ülésére. A kubai vendéglátók az ülés­szaklkad kapcsolatban gazdag programot állítottak össze a résztvevő delegációk részére. Vasárnap a küldöttségek a ku­bai forradalom emlékeivel, a forradalmi múzeum anyagával és a nemrég fölavatott Gran- ma-emlékművel ismerkedtek meg. Hétfőn építkezéseket és mezőgazdasági létesítményeket kerestek föl, az ülést követően pedig vidékre, a KGST kereté­ben épülő létesítmények, köz­tük az Orientában épülő nik­kelkombinát megtekintésére utaznak. Andreotti Bonnban Hétfőn délután kétnapos hi­vatalos látogatásra Bonnba érkezett Giulia Andreotti. Az olasz kormányfő két alkalom­mal folytat megbeszélést Hel­mut Schmidt kancellárral, ta­lálkozik Genscher külügymi­niszterrel és látogatást tesz Walter Scheel köztársasági el­nöknél. Az olasz miniszterel­nök bonni látogatásának kö­zéppontjában gazdasági kér­dések állnak. (MTI) Honecker fogadta Aczél Györgyöt Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottságának főtitkára, az NDK Államtanácsának el­nöke hétfőn hivatalában fo­gadta az NDK-toan tartózkodó Aczél Györgyöt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a kormány elnökhelyettesét. A baráti légkörű megbeszé­lésen jelen volt Kurt Hager, az NSZEP PB tagja, a köz­ponti bizottság titkára, vala­mint dr. Szűrös Mátyás, a Magyar Népköztársaság NDK- beli nagykövete. (MTI) Lengyel-szovjet kiliigyminiszteri tárgyalások Moszkvában Hétfőn délben a szovjet kor­mány meghívására hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett Emil Wojtaszek lengyel kül­ügyminiszter. Moszkva Belo­rusz pályaudvarán a lengyel vendéget Andrej Gromiko és más hivatalos személyiségek üdvözölték. A moszkvai Kremlben hétfőn megkezdődtek a tárgyalások Andrej Gromiko szovjet és Emil Wojtaszek lengyel kül­ügyminiszter között. A meg­beszéléseken a két ország kap­csolatainak kérdéseit és a nem­zetközi élet időszerű témáit vitatták meg a .teljes nézet- azonosság jegyében. A két kül­ügyminiszter egyetértését jut­tatta kifejezésre egyebek kö­zött abban, hogy a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének legutóbbi — Bu­karestben megtartott — ülése eredményesen szolgálta az eny­hülést és az európai helyzet to­vábbi javítását, s egyben hoz­zájárult a szocialista országok együttműködésének még szo­rosabbá tételéhez, külpolitikai tevékenységük további össze­hangolásához. (MTI) Waldhei m-nyilatkozat a közel-keleti rendezésről Zsoldosroham Benin ellen Csupán a véletlennek tulaj­donítható, hogy a Benin Népi Köztársaság elleni zsoldosak­ció hírét követően a telex egy nyilatkozatot is kopog­tatott. A nyilatkozó: Toboko Sebina, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (párt) egyik ve­zetője. Annak a véleményé­nek adott hangot, hogy a nemzetközi imperialista és fajüldöző erők valóságos tit­kos háborút kezdtek Afrika déli részén. A felforgató te­vékenységet — Sebina sze­rint — a C1A és a Dél-afri­kai Köztársaság titkosrendőr­sége szervezi, külföldi zsol­dosok bevetésével. Nos, Benin legnagyobb ki­kötővárosa: Cotonou ellen, ugyancsak zsoldosok — isme­retlen nemzetiségű fizetett pribékek — indítottak táma­dást. Bár a részletek még nem ismeretesek, annyi bizo­nyos, hogy a 120 ezer lakosú tengerparti város repülőteré­re egy DC—8-as gép fedélze­tén érkezett a kommandóegy­ség. Mathieu Kerekou köz- társasági elnök felhívására reguláris és önkéntes erők szálltak szembe a betolako­dókkal, akik szétszóródtak és elmenekültek. Kézenfekvő a kérdés: vajon kinek vagy kiknek áll érdekében meg- dönteni Benin államrendsze­rét? Az egykori Dahomey a Guineai-öbölben elterülő, csaknem hárommilliós or­szág. Több mint 112 ezer négyzetkilométeres területén hajdanában sokféle gyarma­tosító megfordult: históriájá­hoz tartozik pédlául, hogy birtoklásáért holland és brit kereskedelmi ügynökségekkel szemben franciák vívtak ádáz csatákat. Portugálok építet­ték ki Porto Norm kikötőjét, de még német kolonialistSK is bele akartak szólni sorsa irányításába. Végül is a fran­ciák bekebelezték: 1894-től francia protektorátus. Függetlenségét 1960. au­gusztus 1-én nyerte el. 1963 őszén általános sztrájk tört ki Dahomeyben a neokolonia- lista kormányzat ellen, s ok­tóber 27-én Soglo ezredes, ve­zérkari főnök sikeres puccsot hajtott végre. Hubert Maga elnök lemondott, s 1964 ja­nuárjában népszavazást tar­tottak az országban, új alkot­mányt állítottak a régi he­lyébe. A hatvanas évek kö­zepétől katonai puccsok szín­helye Dahomey, amely végül is 1975. december 1-én a szocialista építés útjára lé­pett. Üj neve: Benin Népi Köztársaság, utalván az or­szágnak a 17. századból szár­mazó elnevezésére. A főleg mezőgazdasági ál­lamban számottevő hazai ipar nem fejlődött ki. Gyanítjuk azonban, hogy a zsoldosok támadásának hátterét a ten­gerparti olajfúrásokkal össze­függésben kell keresni. Ame­rikai tröszt: az Union Com­pany of California érdekelt­sége nőttön nőtt Beninben, ahol az olajmezők a vártnál gazdagabb hozammal fizették vissza a próbafúrások költ­ségeit. Bizonyára beletelik még egy kis idő, amíg a zsoldo­sok megbízóira fény derül. Annyi azonban bizonyos: a DC—8-as leszállására, a fe­hér meg színes bőrű béren­cek toborzására és bevezeté­sére olyan erők szövetkeztek, amelyeknek a nyugat-afrikai ország sajátos haladó rend­szere mindenképpen útjában van. Gy. D. Baklövés Brüsszelben Letartóztattak egy biztonsági tisztet Merényletet akart elkövetni a Zairéi Köztársaság elnöke, Mobutu Sese Seko ellen a brüsszeli repülőtéren egy Zai­réi illetőségű fiatalember, a biztonsági szervek azonban »az utolsó pillanatban meg tudták akadályozni abban, hogy tüzet nyisson az elnökre-«. Mobutu hétfőn délelőtt — részben hivatalos, részben ma­gánlátogatásra — érkezett a belga fővárosba. Amikor a hi­vatalos köszöntések után a ■zairei elnök — a belga király kíséretében — a várakozó gépkocsi felé indult, egy fia­talember »kabátja alól lőfegy­vert rántott elő«, a nagy számban kivonult biztonsági rendőrök egyike azonban ész­revette és rögtön ártalmatlan­ná tette. A merényletkísárlet nem zavarta meg a hivatalos programot; a fiata'embert a csendőrök azonnal őrizetbe vették, és megkezdték kihall­gatását. Zairei biztonsági tiszt volt a merényletkísérlet gyanúja miatt őrizetbe vett fiatalem­ber, aki a brüsszeli repülőté­ren a belga biztonsági szol­gálat fogott el Mobutu elnök érkezésekor — jelentették teg­nap délután a hírügynöksé­gek. — A belga külügyminisz­térium és a nyomozó szervek szerint a zairei hatóságok nem közöltég előzetesen, hogy a várakozók között is elhe­lyeznek fölfegyverzett bizton­sági tiszteket, így történt a baklövés. Zaire nagykövetsé­gének közreműködésével tisz­tázták a körülményeket, és a letartóztatott tisztet haladék­talanul szabadlábra helyez­ték. Mobutu elnök egyébként még a délelőtt folyamán láto­gatást tett a belga királynál. A zairei elnök hivatalos programja során megbeszélést folytatott Leo Tindemans bel­ga miniszterelnökkel is, hét közben pedig a belga üzleti körök képviselőivel találkozik. Már próbál & katonazenekar a washingtoni Capitolium, a törvényhozás székhaza előtt — a csütörtöki beiktatási ce­remóniára készülődve. (Telefotó: AP—MTI—KS) HÍREKA I H ÍGBÓL . -T ‘ ■ ni-'- • ‘ _________________ T anácsi küldöttség utazott tegnap Moszkvába dr. Papp Lajos államtitkárnak, a Mi­nisztertanács Tanácsi Hivata­la elnökének vezetésével. Hazánk és Pápua Űj-Gui­nea kormánya — a baráti kapcsolatok fejlesztésére és az együttműködés előmozdításá­ra — nagyköveti szinten, dip­lomáciai kapcsolat létesítését határozta eL Látogatást tett Madridiban Nagy János külügyiminiszter­helyettes, és a spanyol kül­ügyminisztériumban. megbe­széléseket folytatott a két or­szág kapcsolatainak fejlesz­téséről. Határozatot hozott az ellen­őrzési rendszer továbbfejlesz­téséről és tökéletesítéséről a Bolgár KP Központi Bizottsá­ga és a bolgár minisztertanács. ’ Bagdadban tegnap megkez­dődtek az iraki Baath-párt és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság párt- és kor­mányküldöttsége közötti tár­gyalások. A koreai delegációt Pák Szón g Csői miniszterel­nök vezeti. Joszip Broz Tito jugoszláv elnök ma háromnapos hiva­talos látogatásra Líbiába uta­zik, s Kadhafi elnökkel a kö­zel-keleti helyzet időszerű kérdéseiről tárgyal. Tito láto­gatásának következő állomá­sa Kairó. A Norvég Kommunista Párt tiltakozott az ellen, hogy a parlamenti választásokat meg­előző kampányban a megkü­lönböztetés politikáját alkal­mazzák vele szemben. A nor­vég rádió és tv ugyanis hiva­talos levélben tagadta meg a párttól, hogy álláspontját a nyilvánosság előtt kifejthesse a legfontosabb nemzetközi és hazai kérdésekben. Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára a Politika című belg­rádi napilap New York-i tu­dósítójának úgy nyilatkozott, hogy a »kis lépések« takti­kájával nem sikerült rendezést elérni a Közel-Keleten, s most a probléma »átfogó megoldá­sa« szükséges. »Ami a genfi konferencia munkájának felújítását illeti — folytatta Waldheim — óva­tosan derűlátó vagyok. Min­den ekörül forog ... Legfőbb ideje, hogy újból megindítsuk a tárgyalási folyamatot, ha nem akarjuk újabb háború kockázatát vállalni. Ezt min­denáron meg kell akadályoz­ni.« Hangsúlyozta: a PFSZ-nek a genfi értekezleten való rész­vétele az egyik kulcsfontossá­gú kérdés, amelyet a konfe­rencia munkájának felújítása előtt rendezni kell. Mint a Reuter megjegyezte: Waldheim nyilatkozata egy nappal Tito elnök líbiai és egyiptomi látogatókörútjának megkezdése előtt jelent meg a belgrádi napilapban. Győztek a pamplonai építőmunkások Összetűzések Valenciában Győzelemmel ért véget Pamplona építőipari dolgozói­nak sztrájkja. A vállalkozók teljesítették a bérek emelésé­re és a munkakörülmények javítására irányuló követelé­seket. Valencia tartományban az építőmunkások és a fém­ipari dolgozók hirdettek sztrájkot. A vállalatok vezetői elbocsátásokkal, büntetések­kel fenyegetőznek, s ez ellen a dogozók »harci napot« hir­dettek. Adolfo Suarez spanyol mi­niszterelnök több mint másfél órán át tárgyalt a szociálde­mokrata irányzatú Spanyol Társadalmi Reform elnökével. A megbeszélések után a párt­elnök közölte: a tárgyalások során a politikai pártokról szóló törvény felülvizsgálatát és a Spanyol Kommunista Párt törvényesítését sürgette. Szó volt a tömegtájékoztatási eszközök arányos használatá­nak kérdéséről is, a választási kampány idején. Washington védi a fasiszta diktatúrákat Nyolc államfő levele Carternak A Latin-amerikai Szolidari­tási Bizottság 'elítélte az Egyesült Államoknak a latin­Vdsárfia — Ügy látom, hogy a sejk ismét Washingtonban volt be­vásárolni. (A chicagó Sun Times karikatúrája) amerikai országokkal szemben folytatott expanzív politikáját. A bizottság rámutatott: a fa­siszta diktatúra számos latin­amerikai országban — így Chilében, Haitiban, Nicaraguá­ban, Guatemalában — Was­hington segítségével és védel­me alatt fölszámolta a demok­ratikus szabadságot, lábbal ti­porja az ^emberi jogokat. Segreda, volt Costa Rica-i külügyminiszter Washington­ba utazott, hogy a január 20- án hivatalba lépő Carter el­nöknek átadja a nyolc latin­amerikai államfő levelét. Me­xikó Honduras, Guatemala, El Salvador, Nicaragua, Costa Rica, Kolumbia és Venezuela államfői sürgetik az Egyesült ÁLlamok és Panama közötti vitás kérdések mielőbbi meg­oldását is. Caracasi jelentés szerint, Pérez venezuelai elnök elren­delte a VIASA venezuelai lé­gitársaság egyik igazgatójának letartóztatását. A vizsgálat so­rán ugyanis bebizonyosodott, hogy a Boeing repülőgépgyár­tó társaságtól 500 ezer dollá­ros »hálapénzt« fogadott el.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom