Somogyi Néplap, 1977. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-01 / 1. szám

1 KO* h ' *> /<­VILÁG PROLETÁRJA!.; EG YESDLJEÎEK I Ara: 1 forint! a' Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Boldog új évet! XXXIII. évfolyam I. szám Küzdelmes esztendő 1977. január I., szombat Fölavatták a főváros új metróvonalát Ma délben indul meg a forgalom A beszédet követően Szép­völgyi Zoltán fölkérésére Lá­zár György miniszterelnök el­vágta az avatószalagot, majd az ünnepség részvevői metró­ra szálltak, s végig utaztak az átadott új szakaszon. A vendégek valamennyi állo­mást megtekintették. Az észak—déli metró első szakaszán az új négykocsis szerelvényeket 2,5—5 percen­ként indítják majd; az útvo­nalat a vonatok hét perc alatt teszik meg; a kocsik irányon­ként és óránként 17 000 utast szállítanak. A vendégek útjukon elisme­réssel szóltak a metróépítők áldozatkész munkájáról, arról az összefogásról, amelynek eredményeként elkészítették és átadták az észak—déli met­ró X. szakaszát, amelyen a forgalom január 1-én délben megindul. Carrillo is indul a választásokon A Spanyol KP főtitkárának nyilatkozata Ha most, az esztendő for­dulóján a családok leltárt ké­szítenek, számba veszik, ho­gyan is zárták az 1976-os esz­tendőt, nem csalódnak. El­képzeléseik, terveik rendre megvalósultak. Esetenként legföljebb véletlenszerű ele­mek keresztezhették a szá­mítást, a társadalmi, gazda­sági realitások nem. Gyara­podott nagyobb családunk is a község, a város, a járás, a megye, az ország. A népgaz­daság 1976. évi beruházási tervei megvalósultak. Elké­szült 85 ezer lakás, 20 ezer óvodai, 3900 bölcsődei férő­hely. Csaknem 3 ezerrel nőtt a kórházi ágyak száma. Üz­letek, rendelőintézetek, új metróvonal a fővárosban, korszerű gépek, üzemek, gyárak, erőművek, bányák. Többnyire a XXI. század — gyermekeink és unokáinak — igényeit is kielégítik majd ezek az alkotások. Megdol­goztunk értük, és most ben­nünket szolgainak. A leltár, a számvetés azért még sem lehet szokásos. A korábbi éveknél nehezebb körülmények között, küz­delmesebb munkával, pél­dás helytállással, nem kevés áldozatkészséggel értük el a népgazdaság fejlődését, az ország gyarapodását. Legye­nek hát a sikerek és a na­gyobb örömök, a továbbhala­dáshoz szükséges feltöltődés forrásai. Joggal állapíthatta meg az MSZMP Központi Bizottsága december 1-i ülésén : »-Gazdaságpolitikánk helyességét, dolgozó népünk munkájának sikerét tükrözi, hogy a népgazdaság a nehe­zebb feltételek ellenére is fejlődik, a termelés növek­szik, s ha szerény mértékben is, de emelkedik a lakosság életszínvonala, javulnak élet- körülményei«. Az 1976. évi és az V. öt­éves népgazdasági terv elké­szítése során eleve nehéz fel­tételekkel számoltunk. Tud­tuk, hogy a hazánkra nézve kedvezőtlen világpiaci cse­rearány változások megdrá­gították és tartósan megdrá­gítják gazdaságunk «-üzemel­tetési«, fejlesztési költségeit. Az importált energiahordo­zók, nyersanyagok ára sok­kal gyorsabban növekedett, mint az exportált késztermé­keké, s így olyan helyzet alakult ki, hogy az ország bevételei nem fedezik kiadá­sait. Az egyensúly helyreál­lításának valamennyi lehet­séges módozatát számba vet­tük. A nemzeti jövedelem belső felhasználását — a fo­gyasztást és a beruházást — nem csökkenthettük draszti­kusan, hosszú távú gazdasági és politikai érdekeink sérel­me nélkül. De hasonló meg­fontolásokból a túlkölteke­zés, az ország fokozódó el­adósodásának megszüntetését sem tolhattuk ki a távoli jö­vőbe. Az V. ötéves terv cél­kitűzéseiben megfogalmazó­dott az a stratégia, amely le­hetővé teszi a gazdasági egyensúly helyreállítását. Ez a stratégia 1976-ban a számítottnál is, a vártnál is kedvezőtlenebb körülmények között kiállta aí próbát. A gazdasági munkát az óeszten­dőben alapvetően két körül­mény nehezítette. A világ­piaci cserearányok ugyanis nem javultak, a tőkés kon­junktúra lanyhasága miatt pedig az exportlehetőség nem bővült kellő mértékben. A szélsőséges időjárás kedve­zőtlenül hatott a mezőgazda­ság terméseredményeire, csökkentette az export-áru­alapokat, a zöldség—gyü­mölcsféléknél növelte az el­látási gondokat, a fogyasztói árak színvonalát. így nem sikerült az 1976. évi népgazdasági terv vala­mennyi előírásait teljesíteni. A mezőgazdaság termelése nem növekedett, hanem csu­pán az előző évi szintet érte el. Az ipari termelés, a nem­zeti jövedelem növekedése pedig elmaradt a tervezettől. (Döntő részben az élelmi- szeripari termelés visszaesése és részben a hazai, illetve a külföldi értékesítés mérsé­kelt növekedése miatt.) Az életszínvonal nem emelke­dett a tervezett mértékben; a lakosság reáljövedelme 1976-ban másfél százalékkal haladta meg az előző évit. Miért értékelhetjük mind­ezek ellenére mégis kedve­zően az óév munkáját? Mert a gondok, a nehézségek el­lenére érvényesültek az öt esztendőre és 1976-ra meg­szabott irányok és arányok. Javult a termelés a gazdál­kodás hatékonysága, kibon­takozóban van az energiával, az anyaggal való takarékos­ság. A termelés-növekedés kizárólag a munkatermelé­kenység emelkedéséből szár­mazik. Főként a központi fejlesztési programok és rész­ben a vállalati, üzemi kez­deményezések hatására kor­szerűsödött a termelés szer­kezete, összetétele. Az or­szág pénzügyi helyzete, a vállalatok költségvetési be­fizetése a terveknek megfe­lelően alakult. Bár a tőkés kivitel alig növekedett, az eladósodás mértéké azonban — a szigorú importtakarékos­ság révén — az előző évihez képest mérséklődött. Végeredményben tehát az 1976- os év tapasztalatai be­bizonyították : terveink he­lyesen körvonalazzák a ki­bontakozás útját, jó irány­ban haladunk, csupán a tem­pót kell gyorsítani. Kezdeti eredményeink meggyőzően jelzik a szocialista tervgaz­dálkodás fölényét, a KGST- országok összefogásának elő­nyeit. Tennivalóink sokrétűek, fe­szesek és nem vagyunk még túl a nehezén. Az 1977-es esztendő gazdasági eredmé­nyei meghatározóak lesznek az V. ötéves terv legfőbb cél­jainak elérésében. Az új év­ben valamelyest gyorsítjuk a gazdasági növekedés ütemét, hogy behozzuk az előző év lemaradásait, hogy 1976— 1977- es időarányos feladatok minél teljesebben megvaló­suljanak. De változatlanul nem a mennyiség, hanem a minőségi követelmények ki­elégítése a íeiadat. «Minden gazdálkodó egység fő felada­ta — olvashatjuk az MSZMP Központi Bizottsága december elsejei üléséről ki­adott közleményben —, hogy rugalmasan alkalmazkodjék a nemzetközi és a hazai pia­ci igényekhez, fokozottan ta­karékoskodjanak az anyag­gal, az energiával, a pénzzel és az idővel.« Szervezett, fe­gyelmezett, végrehajtásra, fe­lelős közgondolkodásra, alko­tó kezdeményezésre egyaránt szükség van ahhoz, hogy el­érjük céljainkat, hogy növe­kedjék népgazdaságunk nem­zetközi versenyképessége. Küzdelemben és eredmé­nyekben gazdag óesztendő után most boldog új évet kí­vánunk egymásnak. Bort, bú­zát, békességet! A bizonyta­lan jövőtől való félelem nyomasztó érzését már régen elfeledtük, bízunk a holnap­ban, erőnkben, munkánkban és bízunk abban a jól be­vált politikában, amelynek középpontjában a dolgozók szolgálata, az ember boldo­gulása áU. Pénteken délelőtt ünnepi külsőségek között átadták rendeltetésének a főváros észak—déli vonalának I. sza­kaszát a Nagyvárad téren. Az avatáson Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke kö­szöntötte a vendégeket; meg­jelent Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnöke, Borbély Sándor, a Központi Bizottság titkára, dr. Trautmann Rezső, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá­nak helyettes elnöke. Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács tit­kára, Borbándi János, a Mi­nisztertanács elnökhelyette- | se, Katona Imre, a Budapesti Pártbizottság első titkára, Bondor József, Keserű János- né, Polinszky Károly és Pul- lai Árpád, a kormány tagjai. Az ünnepségen ott volt állami és társadalmi életünk sok is­mert személyisége, részt vet­tek a metró építésében köz­reműködő tervező- és kivite­lező vállalatok vezetői és dol­gozói. Az avatáson megjelent J. A, Koselov, a szovjet köz­lekedési és építési minisztéri­um metrófőo6ztályának veze­tője. Szépvölgyi Zoltán ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy az új metróvonal forgalomba- adása jelentős állomásnak számít Budapest tömogköile- lekedési életében. Megnyitásá­val johb, kényelmesebb uta­zási körülmények biztosítha­tók, az utasok az eddiginél gyorsabban érik el úticélju­kat. A Nagyvárad teret Deák térrel összekötő 3,7 kilométer hosszú útvonalon naponta a számítások szerint mintegy 360 000-en utaznak. Az észak—déli metróvonalat az építők határidőre, míg az ehhez kapcsolódó aluljárók és felszíni csomópontok jelentős részét határidő előtt készítet­ték el. A hatévi nehéz, erőfe­szítésekkel teli munkában csaknem félszáz vállalat több ezer dolgozója vett részt. — Most, amikor a fővárosi tanács nevében örömmel és büszkeséggel átveszem az épí- tőktől a metrót — mondta Szépvölgyi Zoltán —. és át­adom használóinak, a buda­pestieknek, kérem, fogadják örömmel és szeretettel, te­kintsék magukénak, óvják és becsüljék mint valamennyiün­ket szolgáló kényelmes, gyors, biztonságos és kulturált köz­lekedést biztosító közös tu­lajdonunkat, az énitők, nagy­szerű műszaki alkotását, az észak—déli metróvonalat. Január első felében befeje­ződnek a tanácstagi beszámo­lók Kaposváron. Az eddigi ta­pasztalatok szerint sokkal tar­talmasabb fórumok alakultak ki mindenhol a megyeszékhe­lyen. Nyolcvankét tanácstag állt a választópolgárok elé hu­szonöt helyen. Mivel már mindössze három fórum van hátra, az is megállapítható, hogy általában többen mentek el e fontos várospolitikai be­szélgetésekre. A népfrontbizottságok sokat tettek azért, hogy minél sike­resebbek legyenek a beszámo­lók. Ezerkétszáz kaposvári hallgatta meg a tanács tevé­kenységéről, a választott kép­viselőik munkájáról szóló be­számolókat. Száznyolcvanán mondták el a véleményüket, a Santiago Carrillo, a Spanyol Kommunista Párt csütörtök délután szabadon bocsátott fő­titkára — a luxemburgi rádió­nak adott nyilatkozatában — politikai meglepetésnek ne­vezte gyors kiszabadulását. «Sza badonbocsátásom nem je­lenti a kommunista párt lega- zilását, de fontos lépés afelé« — mondotta Carrillo, majd ki­hangsúlyozta, hogy ez a test­vérpártok, a demokratikus erő föllépésének eredménye. A madridi közrendvédelm' bíróság pénteken — egy nap­pal Santiago Carrillónak, a Spanyol KP főtitkárának és társainak szabadon bocsátása után, szabadlábra helyezet' további hét kommunista akti­vistát, miután semmilyen vá­dat nem tudtak ellenük fel­hozni. Santiago Carrillo kiszab.-' dulása alkalmából Dolores Ibárruri, a Spanyol KP szám­űzetésben élő elnöke távirat­ban üdvözölte a főtitkárt és a vb hét tagját, hangsúlyoz­va; szabadlábra helyezésük a párt, a nép és a demokrati­kus ellenzék nagyarányú moz­gósításának, a nemzetközi szo­lidaritásnak köszönhető. Santiago Carrillo kiszabadu­lása után közölte, hogy párti? mindenképpen indul az álta­lános választásokon, és rémé javaslatukat, a kérésüket. A felszólalások nagy többsége közérdekű gondokról szólt. A társadalmi munka szerepéről szervezéséről nagy felelősség­gel beszéltek a tanácstagok, a kaposváriak is. S újabb fel­ajánlások születtek egy-egv utca, peremkerület fejlődésé­nek meggyorsítására. A városi tanács minden közérdekű panaszra válaszol, s arról is értesíti a kaposvá­riakat, van-e lehetőség a ja­vaslata megvalósítására, és mikor. A felszólalások nagy része elsősorban az építési és a tervosztály munkatársaira ró nagy feladatot, ezért feb­ruár 15-ig adnak választ a tanácstagi beszámolókon el­hangzottakra. 11, hogy addigra engedélyezik valamennyi demokratikus párt részvételét. A Spanyol Kommunista A tavalyi gyönge eredrrv nyék után az idén jó évet zár a segesdi tsz. Igaz az időjárás hozzájuk nem volt kegyesebb mint a többi gazdasághoz. A kukorica termés itt is a ter­vezett alatt maradt. A ki­esést azonban pótolta a búza jó átlaga. 36 mázsa szemet takarítottak be hektáronként, önmagában ez a szám nem jelez rekordot, mégis nagysze­rű eredmény a segesdi határ­ban az elmúlt években beta­karított mennyiséghez képest. összegezve: az idei a gya­rapodás és az előrelátás éve volt. Hét millióval nőtt a közös vagyon. Különösen az állatál­lomány gyarapodott szépien. 200-zal nőtt a szarvasmarha. 30-nal a tehénlétszám. 40 A Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank elnö­ke közös tájékoztatót adott ki arról, hogy 1977. január 1-től módosul néhány, a külföldi turistautazásokra és a deviza- számlákra vonatkozó pénzügyi előírás. A tőkésországokba és Ju­goszláviába egyénileg utazó turisták a Magyar Nemzeti Bank előzetes valutakiutalási engedélye alapján 1976-ban személyenként 3600 forintért vásárolhattak valutát. Tekin­tettel arra, hogy a turisták ál­tal igénybe vett szolgáltatá­sok árai ezen országokban to­vább emelkedtek, ezentúl a turisták négyezer forint ere­jéig vásárolhatnak konvertibi­lis valutát. Ez a jelenleg ér­vényes nem kereskedelmi ár­folyamon számítva például 193 USA-dollár, vagy 3338 osztrák schilling, vagy 3448 jugoszláv dinár vásárlására ad lehetőséget. A magyar uta­zási irodáknak a fenti orszá­gokba szervezett társasutazá­sain részt vevők költőpénz­ként teljes ellátást Párt bejelentette, hogy a vá­lasztásokon indítandó jelöltek között lesz Santiago Carrillo és Dolores Ibárruri is. anyakocát Is vásároltak. En­nek köszönhető, hogy már az új év első negyedében három és fél milliós bevételre szá­mítanak a sertések és a hízó­marhák értékesítéséből. Sokat költöttek a jövő évi még jobb termés érdekében. A tervezett 3,3 milliónál csak­nem kétmillióval nagyobb ér­tékben vásároltak műtrágyát, vetőmagvásárlásra 300 ezerrel többet fordítottak. Egymillió­ért vásároltak növényvédelmi és agrokémiai eszközöket. Évi termelési értékük elér­te az 57 milliót. A gazdaság teljesítette éves tervét —úgy, hogy közben alapot teremtett az ötéves terv soron követ- kéző feladatainak megvalósí­tásához. utaknál az eddigi napi 75 fo­rint helyett 90 forintért, a csak félpanziós ellátást bizto­sító utaknál napi 105 forint helyett 150 forintért vehetnek valutát. Ismeretes, hogy magánsze­mélyek azokat a külföldi fi­zetőeszközöket, amelyeknek szabad felhasználására jogo­sultak, az OTP-nál vezetett de­vizaszámlájukra ■ befizethetik. Eddig a devizaszámlán levő betétek forintban kamatoztak, és a számlavezetéssel kapcso­latos költségeket is forintban számította föl az OTP. A jö­vőben mind a rubelelszámo­lású, mind a konvertibilis el­számolású devizabetétek ka­matait és költségeit devizában számolják el. A kamat »látra szóló« devizabetéteknél évi 2 százalék, az 1 évre tartósan lekötött devizabetéteknél pe_ dig évi 5 százalék. A módosított rendelkezések­ről a valutakiszolgáltató he­lyek, az utazási irodák, illet­ve a devizaszámlákat vezető OTP-fiókok adnak bővebb fel­Közérdekű javaslatok Nyolcvankét tanácstag beszámolt Eredményes évet zár a segesdi tsz Turisták valut arllátása nyújtó világosítást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom