Somogyi Néplap, 1976. december (32. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-10 / 292. szám

/ V Indiai körútra indult az Elnöki Tanács elnöke (Folytatás az 1. oldalról) véseiről és társadalmi-gazda­sági fejlődéséről. Befejezésül megköszönte az Indiai Televí­ziónak, amiért lehetőséget adott arra, hogy így »szemtől szemben« találkozhatott India népével, majd ezeket mon­dotta : — Hadd fejezzem ki a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa és népe nevében legőszintébb jókívánságaimat India nőné­nek, és hadd kívánjak továb­bi sikereket, neki. miként In­dira Gandhi vezetne kormá­nyának a társadalmi ha’a- dásért és gazdasági felemelke­désért vívott eredményes küz­delemhez. Az indiai lapok csütörtökön részletesen beszámoltak Lo- sonzi Pál látogatásának előző nani eseményeiről. A fényké­pekkel illusztrált tudósítások kieme’ik a szerdán aWrt ke­reskedelmi megállapodás fon­tosságát, emlékeztetve rá, hogy a megállapodás értelmé­ben az 1977. évi forgalom összértéke 710 millió ruoia körül alakul, szemben a je­lenlegi 490 millió rúpiával. Az indiai laook figyelemre méltónak találják azokat a törekvésüket, ame’vek magyar —indiai közös vá’lalkozások létrehozására irányulnak. Kadhafi Moszkvában Szovjet-líbiai A Kremlben tegnap befeje­ződtek Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának Nyikolaj Podgornijnak, az SZKP KB Politikai Bizottsá­ga tagjának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksége elnökének. Alekszej Koszigin­nek, az SZKP KB Poétikai Bizottsága tagjának, a Szov­jetunió Minisztertanácsa el­nökének és Andrej Gromiko- nak, az SZKP KB Politikai 31-rottsága tagjának, a Szovjet­unió külügyminiszterének Mo­hamed El-Kadfhafival, a Lí­biai Arab Köztársaság forra­dalmi parancsnoksága taná­csának elnökével folytatott hi vatalos tárgyalásai. Az emberi jogok deklarációjának napján ' Az Országos Békeíanács és a Magyar ENSZ-lársaság állásfoglalása Az Egyesült Nemzetek Szervezete 28 évvel ezelőtt hozta nyilvánosságra az em­beri jogok egyetemes nyilat­kozatát. Az 1948. december 10- én alkotott okmány azonban csak összefoglalta az alapvető emberi jogokat, nem azok egyetemes érvényesülését dek­larálta, hanem csupán az ál­talános szükségletet. Progra­mot adott az emberi jogok érvényesítéséért vívott harc­hoz mindenütt, ahol még ma is küzdeni kell értük. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak időszerű nemzetközi kér­désekről néhány nappal ez­előtt hozott határozata joggal hangsúlyozza, hogy a megvál­tozott nemzetközi erőviszo­nyok kedvező feltételeket te­remtettek a függetlenségük el­nyeréséért, a faji megkülön­böztetés felszámolásáért és a társadalmi haladásért küzdő népek harcához. Gondoljunk Chilére, ahol a fasiszta ter­ror megfosztotta az ország dolgozóit legelemibb jogaitól, s újra és újra veszélyezteti a politikai foglyoknak egészsé­gét, életét! Szolidaritásunkról biztosítjuk a fasiszta terrorral szemben álló chilei dolgozókat, az egész haladó emberiséggel együtt követeljük az ország törvényes rendjének helyreál­lítását, a politikai foglyok ha­ladéktalan szabadon bocsátá­sát. A nemzeti felszabadító harc fokozódásával szemben az im­perialista körök politikai, gazdasági és katonai eszközök­kel próbálják védelmezni neo- kolonialista érdekeiket. A nemzetközi imperializmusra támaszkodó Dél-afrikai Köz­társaság kormánya továbbra is akadályozza Namíbia füg­getlenné nyilvánítását, a tör­vénytelen rhodesiai kormány folytatja elnyomó tevékenysé­gét. Folytatódnak az imperia­lista provokációk az Angolai Népi Köztársaság ellen is. Az emberi jogok napján te­hát elsősorban a jogtiprásról kell szólnunk, arról a véres erőszakról, amelyet az impe­rializmus, a neokolonializmus, a régi és az új fasizmus al­kalmaz az alapvető emberi jo­gok ellen a világ különböző tájain. A többi szocialista országé­hoz hasonlóan, a mi törvény- hozásunk is az alkotmányban rögzítette ezeket az elveket. Az emberi jogok napján jogos büszkeséggel tekinthetünk vissza az elmúlt évtizedekre, amelyek során megteremtettük hazánkban az emberi jogok tényleges érvényesülésének társadalmi és anyagi feltétele­it. Szíwel-lélekkel azok olda­lán állunk, akik meg akarják teremteni az emberi jogok in­tézményes védelmének nem­zetközi rendszerét is. Tudatában vagyunk annak, hogy e jogok tényleges érvé­nyesülése csak békében lehet­séges. Ezért csatlakozunk egy emberként a szocialista orszá­goknak a világ haladó erőinek, a nemzetközi békemozgalom­nak az egyetemes békét, biz­tonságot szolgáló kezdeménye­zéseihez, s vállalunk részt azok megvalósításából. Országos Béketanács Magyar ENSZ-társaság A Magyar Szolidaritási Bizottság nyilatkozata A hétfőn kezdődött megbe­szélések utolsó szakaszában tárgyszerű, baráti légkörben megvitatták a szovjet—líbiai viszony kérdéseit és megjelöl­ték a két ország közötti együttműködés szélesítésének, elmélyítésének lehetőségeit. Befejezték a két országot köl­csönösen érintő nemzetközi kérdésekről folytatott eszme­cserét is. A tárgyalások után a Szov­jetunió és Líbia képviselői kormánj’közi megállapodást írtak alá a teherhajózásról. Ezen kívül aláírták a két or­szág közötti gazdasági és mű­szaki együttműködésről foly­tatott megbeszélések jegyző­könyvét, valamint az 1977— 78. évi szovjet—líbiai kultu­rális együttműködés program­ját. . Az ENSZ költscqvetése Az ENSZ-közgyűlés ügyvi­teli és költségvetési bizottsága előterjesztette javaslatát arra vonatkozólag, hogy a tagálla­mok a következő három évben milyen arányban járuljanak hozzá a világszervezet költség- vetéséhez. A bizottság három- évenként .vizsgálja felül — a tagállamok nemzeti jövedel­mének alakulásait figyelembe véve — a hozzájárulások mér­tékét. A következő három évre szóló javaslat körülbelül 370 millió dollár költségvetéssel számol, 28 ország esetében a hozzájárulás növelését, har-, mincnál pedig annak csökken­tését irányozza elő. Kurt Waldheim — miután további öt évre az ENSZ-fő- titkárává választották — saj­tókonferenciáján derűlátóan nyilatkozott a ciprusi tárgya­lások felújításáról. Mivel a közösségközi tárgyalások gya­korlatilag február óta holtpon­ton állnak, 1977 elején újabb kísérletet tesznek a bécsi cip­rusi tárgyalások felújítására. Hozzátette: a legfőbb problé­ma jelenleg a területi megosz­tottság. Kongresszusra készül a VSZK A vietnami kemmanisták feladatai Vietnamszerte befejeződ­tek már a Vietnami Dolgo­zók Pártja megyei küldöttér­tekezletei, amelyeken meg­vitatták a Közoonti Bizott­ságnak a párt IV. kongrasz- szusa elé terjesztendő beszá- molótervczetát és megvá­lasztották a kongresszusi küldötteket. A konyr-sszusi beszámoló- tervezet közzététele és meg­vitatása az egységes Vietna­mi Szocialista Köztársaság kiemelkedő jelentőségű poli­tikai eseménye. Jelentőségét az is fokozza, hosrv a párt megalakítása — 1930 — óta az ország helyzete most tet­te először lehetővé a párt kongresszusi dokumentumá­nak előzetes közzétételét és országos méretű nyilvános megvitatását. A központi pártlap, a Nhan Dán öt tel­jes oldalát megtöltő beszá­molótervezet hét fejezetből áll: 1. a nagv győzelem és a történelmi fordulat; 2. a szocialista forradalom irányvonala Vietnamban; 3. a második ötéves terv iránya és feladatai; 4. a kulturális, társadalmi tevékenység; 5. a szocialista állam erő­sítése, a tömegmunka; 6. a világhelyzet, a párt nemzetközi feladatai és kül­politikája; 7. a párt vezető szerepé­nek és harci erejének növe­lése. A dokumentum bevezető részében elemzi a 35 éves felszabadító harc végső győ­zelmének körülményeit. A szocializmushoz hű forradal­márok törhetetlen« 1 harcol­tak mindaddig, amíg mind­két imperialista hatalmat ki nem verték Indokínábói és meg nem valósították az or­szág újraegyesítését. A VDP előző, III. kong­resszusa óta 16 év telt el. A beszámolótervezet ezt az idő­szakot elemezve megállapít­ja: az amerikai agresszorok elleni hazafias ellenállás tel­jes győzelmével a vietnami forradalom új szakaszába lépett, az egész ország füg­getlen és egyesített, s egyet­len stratégiai feladat előtt áll: a szocialista forradalom és a szocializmus építése. A beszámolótervezet meg­állapítja, hogy Vietnam az állami és szövetkezeti tulaj­donban levő termel őerőkna támaszkodva nagy eredmé­nyeket ért el a szocializmus anyagi-műszaki alapjainak megteremtésében. A fejletlen mezőgazdasági ország a kez­deti nehézségeken már túl­jutott. Északon fokozatosan tökéletesedik a nagyüzemi gazdálkodás, és dé'en is megkezdték a szocialista típusú népgazdaság alapjai­nak lerakását. Vietnam rendelkezik a gyors fejlődés feltételeivel: az országnak gazdagok a nyersanyagforrásai, s a Vi­etnami Dolgozók Pártja ve­zette nép dolgos és kitartó. Északon még fejletlen a nehézipar, az országban még hiány van bizonyos mező- gazdasági termékekben és nem egészen ésszerű a mun­kaerő-elosztás. Délen még létezik a magántőke, eseten­ként ellenforradalmi szabo­tázsakciókat is végrehajta­nak, s naoonta kell harcol­ni az amerikai és a saigoni rezsim maradványai ellen. A forradalmi erők előtt a beszámolótervezet a mai helyzetnek, megfelelő felada­tok teljesítését tűzi célul. A proletárdiktatúra megerősí­tése közben végre kell haj­tani a termelési viszonyok, a tudomány- és technika, va­lamint az ideológia és a kul­túra forradalmasítását. Fon­tos feladat a mezőgazdaság korszerűsítésével az eddigi­nél jóval fejlettebb élelmi­szergazdálkodás megterem­tése és a terméshozamok nö­velése. A mezőgazdaság gvors fejlődése alamil szol­gálhat az ipar reális, meg­fontolt, lendületes fejleszté­séhez, s a sokat nélkülözött nép jobb ellátásához. Gaz­dasági téren elsődleges fel­adat a nehézipar fejlesztése, de föl kell számolni a sze­génységet, az elmaradottsá­got, s küzdeni kéll az embe­rek szocialista tudatáért. Vietnam külpolitikájáról a beszámolótervezet hang­súlyozza: a párt tovább kí­vánja fejleszteni a testvéri szocialista országokhoz fűző­dő jó kapcsolatait, erősíteni akarja a nemzetközi kom­munista és munkásmozgal­mat, s ennek egységét — a marxizmus—leninizmus és a proletár intemaciopalizmua elvei alapján. B. L. JVA T0 ía ff álltimok külügyminiszterei tanácskoztak Huszonnyolc esztendeje fo­gadta el az ENSZ közgyűlése az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát. Az emberiség történetének legvéresebb, leg­pusztítóbb háborúja után há­rom évvel alkotott rendkívü­li jelentőségű dokumentumot az a felismerés, ihlette, melyet korunk szinte parancsoló erő­vel diktál: az emberi jogok semmibevétele az egész embe­riség lelkiismeretét lazító bar­bár cselekményekhez vezet. Ezért üdvözölte oly nagy egyetértéssel az egész haladó emberiség, minden békeszerető ember ezt az okmányt, mely félreérthetetlenül kimondja: fajra, nemre, vallásra való tekintet nélkül egyenlő jogok illetnek meg minden embert földünkön. Hazánk a többi szocialista országgal együtt rendkívüli erőfeszítéseket tett, hogy e deklaráció megvalósuljon. Már 1949-ben alkotmányba iktatta az alapvető állampolgári jogo­kat, majd az ország alaptörvé­nyének 1972-es módosításakor ■■külön paragrafusként is beik­tatta az emberi jogok gyűjtő- fogalmát. A szocialista közös­ség többi országával együtt hazánk is mindent elkövetett, hogy az emberi jogok egyete­mes nyilatkozatát olyan ki­egészítésekkel lássák el, me­lyek nélkülözhetetlenek érvé­nyesüléséhez a mindennapi élet különböző területem, s tevékeny szerepet játszott ab­ban, hogy 18 esztendővel az egyetemes nyilatkozat után az ENSZ-ben elfogadják az em­beri jogok egyezség-okmányát. A Magyar Szolidaritási Bi­zottság — amely egyik legne­mesebb feladatának tekinti, hogy küzdjön az emberi jogok érvényesítéséért az egész vi­lágon — ezen a napon népünk nevében fölemeli tiltakozó szavát és megbélyegzi azokat a redszereket, melyek semmi­be veszik országaikban az alapvető emberi jogokat. Mindazok nevében, akik alá­írásukkal szentesítették e rendkívüli jelentőségű ok­mányt, elítéljük a Pinochet vezette junta gyilkosságait, törvénytelen bebörtönzéseit és a politikai foglyok szörnyűsé­ges megkínzását. Ez a népelle- nes rendszer, amely hatalom­ra kerülése óta 30 ezer demok­ratát és hazafit gyilkolt meg, sok ezer embert tart az alap­vető emberi jogok semmibevé­telével börtönökben és kon­centrációs táborokban. Köve­teljük e rettenetes bűncselek­mények megszüntetését és va­lamennyi politikai fogoly, köz­tük a Chilei Kommunista Párt főtitkárának, Luis Corvalánngk haladéktalan szabadlábra he­lyezését és jogaik heyreállitá- sát. A Magyar Szolidaritási Bizottság és közvéleményünk követeli, hogy vessenek véget a terror uralmának Uruguay- ban, ahol hazafiak ezrei síny­lődnek minden bírói eljárás nélkül börtönökben. Követeljük, hogy vessenek haladéktalanul véget az Izrael által törvénytelenül megszállt arab területeken az arab la­kosság elleni megtorlások és terror politikájának, s az em­beri jogok érvényesítésével biztosítsák egy átfogó közel- keleti rendezés keretében a palesztin nép jogainak érvé­nyesítését, beleértve az állam- alakítás jogát is. Fölemeljük szavunkat ezen a napon/ Ciprus sokat szenve­dett népének érdekében is. A nemzetközi küzdőtéren már több évtizede folyik a küzdelem az apartheid és a faji megkülönböztetés minden formája ellen. Hazánk küldöt­tei egész népünk megbízatását teljesítve a legkülönbözőbb nemzetközi fórumokon és ta­nácskozásokon támogattak minden olyan határozatot, mely elítélte a Dél-afrikai Köztársaság és a rhodesiai fe­hértelepes rezsim fajgyűlölő politikáját és követelte, hogy vessen véget az apartheid szé­gyenletes gyakorlatának. A Magyar Szolidaritási Bi­zottság ünnepélyesen újra ki­jelenti: ahogy a múltban, a jövőben is mindent megtesz, hogy az emberi jogok érvé­nyesüljenek földünkön, és küzd azért, hogy azok a ne­mes elvek, melyeket az egye­temes nyilatkozat és az egyez­ség-okmány rögzít, megvaló­sulhassanak a gyakorlatban. (MTI) (Folytatás az 1. oldalról) nácskozó testületé bukaresti ülésszakának javaslatát. Mint emlékezetes, a szocialista or­szágok azt javasolták: az európai biztonsági és együtt­működési konferencia záróok­mányának aláírói nyilvánít­sák ki, hogy nem használnak elsőként egymás ellen nuk­leáris fegyvereket. Az ameri­kai diplomácia vezetője sze­rint »nem ellentétes az eny­hülés politikájával, ha a tag­államok a NATO katonai meg­erősítését folytatják.« Kissinger tegnap a tanács­ülésen felolvasta a megvá­lasztott amerikai elnök, Car­ter üzenetét. lames Carter az Egyesült Államok NATO-kö- telezettségeinek fenntartását és megerősítését ígérte az At­lanti Szerződés miniszteri ta­nácsához intézett üzenetében. »Kész vagyok arra. hogy együttműködjek a szerződés­ben részt vevő valamennyi állam kormányával« — hang­zik az üzenet, amely közli a tanácsülés részvevőivel, hogy az elmúlt időszakban beható­an tanulmányozta az. Atlanti Szerződés Szervezete előtt ál­ló problémákat. »Meggyőző­désem, hogy mindezeket a kérdéseket meg lehet oldani« — hangoztatja az újonnan megválasztott amerikai elnök. kitért néhány más nemzetkö­zi kérdésre is. Kifejtette a töb­bi között, hogy a Közel-Ke­leten »most nagyobbak a ren­dezés esélyei, mint koráb­ban«. Dél-Afrikáról csak nagy általánosságokban beszélt. Genscher csatlakozott ame­rikai kollégája fejtegetéséhez és sürgette, hogy a NATO- tagállamok dolgozzanak ki kö­zös elképzeléseket a jövő évi belgrádi tanácskozásra«, ame­lyen a Helsinkiben elfoga­dott záróokmány végrehajtá­sát tekintik át az aláírók. A délelőtti ülésen egyéb­ként a miniszterek röviden foglalkoztak a NATO-fegyver- zet szabványosításának né­hány kérdésével is, majd rá­tértek az általános vitára. Luns főtitkár bevezetője után Kissingeren és Genscheren kívül Caglayangil török kül­ügyminiszter szólalt föl. Úton Washington felé James Carter, az Amerikai Egyesült Államok januárban hivatalba lépő elnöke Washingtonba repült, hogy folytassa kormányalakítási tárgyalásait. (Telefotó: AP—MTI—KS) Az amerikai külügyminisz­ter felszólalásában röviden Elveszett, ezért érvénytelen az alábbi lenyomató bélyegző 1976. december 4. napjától kezdődően; Kefe- és Műanyagipari Vállalat Kaposvár, Szigetvári u. 59. Elveszett, ezért érvénytelen a H 037401—037450 számú elszámolási utalvány Az utolsó felhasznált utalvány száma: 037437 sorszámú. A H 037438 sorszámtól a H 037440 sorszámig szabályos bélyegzővel, (K. M. V. KEFE- ÉS MŰANYAGIPARI VÁLLALAT) és a'áírással ellátott utalványlap érvény­telen. Fenti bélyegző és elszámolási utalvány a sze­mélyi igazolvány és a munkahely igazolása nélkül ér­vénytelen. (14224)

Next

/
Oldalképek
Tartalom